Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)
1998-05-16-17 / 114. szám
8. oldal Hirdetés 1998. május. 16., szombat A színészek arcát a fotó és a film őrzi - a tárgyak életükre emlékeztetnek Bajor Gizi boldogtalansága és öröme A színészek képét őrzi az emlékezet. Sokszor a színpadi pillanat már a feledés homályába merül, a legenda azonban megmarad. De még így is kevés az olyan színész, akinek emléke úgy válna mítosszá, mint Bajor Gizié. Aki, mint egy színházelméleti tudor írta: „Múzeummá lett. Bérletté. Színháztörténeti adalékká.” Valójában mi maradt meg igazán az emlékezetben a század nagy tragikájáról, aki immár 105 esztendős lenne! Fényképek nagy szerepeiben: Ibsen Nórájaként hajol kitágult szemmel partnere, Jávor Pál kezére, ugyancsak Jávor felé nyújtja esdeklőn kezét, kamé- liás hölgyként. Kleopátra alakjában az előtte térdelő hírmondóhoz, Major Tamáshoz fordul, a Szentivánéji álom Titániájaként Oberont, Ungvári Lászlót öleli, s Lady Milford az Ármány és szerelemben. Csak legenda? Őrzi az idő egy-egy ma már idejétmúlt recsegő hangfelvételét, közülük is a legismertebb, s tán leginkább megdöbbentő: a Mese a Szal- tán cárról. Aztán persze akad egy-két film, bár mondják, amilyen nagyszerű volt a színpadon, olyan sikertelen a filmen. Akkor hát mi maradt? Csak a legenda? Nem. Bajor Gizi emlékét múzeum őrzi, s nem csak abban az értelemben, hogy a színészmúzeum fölvette a nagy művész nevét. Másról van itt szó. A színészmúzeum 1952. február 12-én nyűt meg Bajor Gizi halálának első évfordulóján, a Bajor-villában. A Stromfeld Aurél utca 16. szám alatti neobarokk palotát a művésznő második férje, a jeles bankár építtette hitvesének. Ott élt a színésznő utóbb harmadik házasságában Germán Tibor professzorral is, s negyvenhét esztendeje ott találták holtan a szobájában. A rejtélyes és oktalan halál kitalálója az orvos férj, aki magának is beadta a halálos adag morfiumot, még estig élt. Az épület földszintje egy év múlva lett múzeummá, emlékszobát kapott itt a ház egykori asszonyán kívül a két nagy előd Jászai Mari és Márkus Emília is. S, hogy mit őriznek a szobák? Bajor Gizi bútorait, ahogy azt még maga rendezte el, köztük azt a dupla hátú, régi szekrényt is, amelyben férjét rejtegette a nyilasok elől. Ott sorakoznak legkedvesebb dísztárgyai, festményei, szobrai, képei és rajzai. Ez utóbbiak már a színházra utalnak. Zavarta a zaj S ott vannak persze színdarabok széljegyzetekkel a szerepekről, amelyeket nagy sikerrel játszott. Mind együtt és külön-külön is alkalmas arra, hogy egy nagy színészpályáról valljon, egy művészi út állomásait, pillanatait jelképezze. Láthatók, olvashatók levelek, levélrészletek, a színésznőhöz írt lírai vallomások. No, meg hivatalos iratok is: a Nemzeti Színház igazgatójának, Ambrus Zoltánnak a levele, amelyben „belenyugszik” a mástól elfogadott „fegyelemsértésbe” miszerint a művésznő a nyári szünetet meghosszabbítva üdül Ó-Tát- rafüreden. Azután egy másik: a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság vezérigazgató-helyettese „jelentette” Bajor Gizinek, hogy „a 2-es és a 3-as autóbuszvonal útirányát sikerült a mellékelt helyszínrajzon feltüntetett módon megváltoztatni, tehát a tolatás és a vele járó zaj (amely a művésznő otthoni nyugalmát zavarta - A szerk.) megszűnik.” Levelek Rákosinak S ha már a leveleknél tartunk: az Országos Levéltár őriz Rákosi Mátyás magánlevelei között néhány Bajor Gizitől származó iratot is. A művésznő „boldogtalanságában” akart kihallgatást kapni a pártvezértől. S, hogy mi volt boldogtalanságának oka? Ez is kiderül a további levelekből: az első férje özvegyének, Vajda Odönnének, a neves irodalmár műfordító, az akkor még egyetemista Vajda Miklós édesanyjának kért kegyelmet. Vajdáné ellen a vád rémhírterjesztés volt, s az iratok tanúbizonysága szerint Bajor Gizi addig nem hagyta abba a levelezést, a hatalmasok nyaggatását, amíg végül 1951 januárjában meg nem írhatta, hogy „végtelenül-mér- hetetlenül boldog”, mert Vajda Judit, ha nem is amnesztiát, de „megszakítást” kapott. (róna) Országos pipaszívóverseny - Ritka eset, de ebben a lassúság a döntő A kezdők tíz percig pöfékelnek Ha valaki ekkor a Ferencvárosi Művelődési Központba belépett, azonnal rájött, hogy különleges program zajlik az intézményben. A levegőben finom illatok keveredtek. Ekkor tartották ugyanis a 15. országos lassúsági pipaversenyt. A házigazda, az Aranyfüst Pipaklub elnöke, Király Géza mutatta be mozgalmukat.- Magyarországon, - ha a most alakultakat is beszámítjuk, melyek már fel tudnak mutatni kisebb-nagyobb eredményeket- tizenkét klub működik. Majd minden nagyvárosban és azok vonzáskörzetében akad belőlük. 1982-ben született meg az első, Dorottya klub néven, Kaposvárott.- Bizonyára van valami ösz- szefogó szervezetük is?!- Van országos szövetségünk is, amelyik összehangolja a klubok működését, igyekszik támogatást is nyújtani. Munkánk során kapcsolatban állunk a Pipázók Világszövetségével is. így nyerhettük el az elmúlt évben a világbajnokság megrendezésének a jogát. Mintegy ötszázan mérkőztek meg e rangos verseny során. A rendezvényen felfigyeltünk a jó kedélyű Burányi Tivadarra. Lelkes házigazdaként sürgött-forgott, köszöntötte a vendégeket. Mellényét a társkluboktól kapott jelvények sokasága díszítette.- Csak a hatodik éve vagyok tagja a klubunknak. E versenyre mintegy ötven indulót - köztük hölgyeket is - várunk az ország különböző részeiről.- Hogyan zajlik egy ilyen verseny?-A nevezés után mindenki leül az asztalokhoz, öt perc ideje van a pipa megtömésére, majd elindul az óra. Mindenki egy új pipát kap a versenyhez, s hozzá két szál gyufát. Ha ezzel nem tudja meggyújtani, máris kiesett a versenyből.-Mennyi ideig tart egy jól megtömött pipa elszívása?- A jobbak másfél-két óráig pöfékelnek, a kezdők már 10 perc után kezdenek kiesni. A tavalyi világbajnokságon érték Kiosztásra váró, szebbnél szebb díjak Csak nyugalom ... el a magyar rekordot, 2 óra 16 perc 20 másodperccel. A világ- bajnoki címet 3 óra 3 perc 6 másodperccel tartják.- Van-e előnye a pipázásnak, a dohányzás más formáival szemben?- Ezt nem szívja le az ember. Egészségesebb, olcsóbb is a cigarettánál.- Igaz-e a mondás, hogy egy pipás ember mindig nyugod- tabb, sőt bölcsebb a többinél?- Pipázni nem lehet idegesen, rohanva. Ezt nem lehet két szívás után eldobni, ha jön a villamos. Csak otthon, vagy itt a klubban lehet szívni, kényelmesen leülve, beszélgetve.-Egy jó pipásnak hány pipája van?-Nyolc-tíz darabra mindenképpen szüksége van. Mindegyiket más alkalommal használja. Nem is szabad hetekig egy pipát szívni, s a dohány fajtája is meghatározza, hogy melyiket vegyük elő. Én pillanatnyilag kétszáznegyvenet őrzök, de van itt a klubban, kinek ennél jóval több is van. Évente rendezünk belőlük kiállítást. Végh József Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- tét? Ezerforintos vásárlási utal- rejtvény megfejtését május 21fejtése: Miből gondolja Kovács ványt nyert: Papp Katalin End- ig kell beküldeni szerkesztőséül hogy rosszul sikerült a mű- refalva, Csurgó u. 51. sz. A mai günk címére. T emplomaink története Magyarok Nagyasszonya - ZABAR Nógrád megye legkeletibb csücskében, Zabaron már a XIII. században állt egy kis templom, melyet Simon és Júdás apostolok tiszteletére építettek. A pápai tized dézsmajegyzékében Sobur néven említik az 1332-37-es években. Az akkori román stílusú templomot a XV. században csúcsíves stílusúra átépítették. Ä bekötőút végén, széles völgyben, dombok közt rejtőző település sem kerülte el a törökök pusztítását, minek következtében a lakosság elmenekült és már nem a templom körüli helyre tértek vissza, hanem onnan távolabb telepedtek le, a mai zabari területen. Akkor ennek a résznek a neve Magyarzavar volt. Később Zabor, Zábar néven is említik. A Canonica Visitatio 1814- es leírása egy kőből épült, de romos templomépületről számol be. Egy korábbi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1733-ban elhagyatottan állt a templom, a 86 hívő Egyházas- bástra járt szertartásokra. Két évtizeddel később pedig a ce- redi plébániához tartoztak, 1806-ig. Mivel a két zabari plébániát ekkor állíttatta fel a rozsnyói püspök, ettől kezdve önállósult Zabar. A zabari templomot 1835-36-ban, majd 1932-ban restaurálták, illetve megújították. Ennél az utolsó nagyobb átépítésnél került elő az újonnan emelt torony előcsarnokába befalazott, gyámköves, késő gótikus kapu, halhólyagos keretablak, dongás szentélyén két román tölcsérablak, jobb oldalhomlokzatán csúcsíves ablak és egy XV. századi kapukeret. Még ebben az esztendőben kapta a felújított templom a Magyarok Nagyasszonya titulust. Az eredetileg keletelt épületet az átépítés során nyugat felé meghosszabbították. Az utóbbi időkből való a mai magas lábazat, az új párkány, az északi oldal ablakai, a nyugati előcsarnok és a délnyugati torony. Míg az egyhajós, egyen- száródású épület szentélye és legkeletibb hajórésze a XIII. századot, a nyugat felé kevéssel szélesebb hajórész a XV. századot idézi. Sekrestyéje az az északkeleti oldalon nyílik. A nyugati új hajórészben van a fa mellvéddel ellátott kőből épült orgonakarzat, nyugatra és keletre egy-egy ablakkal. Berendezése magán viseli a barokk és a rokokó elemeket egyaránt. Plébániaépülete az 1720-as években kúriaként működött. Barokk stílusú, az 1800-as évek elejétől tölti be mai feladatát. A templommal szembeni dombon, az országút felett álló épület az ötvenes évek elején ép, oszloptomácos gazdasági épületrésszel is rendelkezett. Több évtizeden át volt itt plébános Béres János. Az 1920-as és 1950-es esztendők között „Külső-Zabar és Belső-Zabar” katolikus híveinek a lelki gondozása mellett Pogony is hozzá tartozott, mint filia. Összesen mintegy 1400-1500 római katolikus hívő tartozott a plébániához ezekben az esztendőkben. 1979-től egy évtizeden át Kiss Ernő volt itt a plébános. Ma ismét Cered filiájaként, Orbán Mihály ceredi plébános látja el itt és Szilaspogonyban is a lelkipásztori feladatokat. A pogonyi Szent Mihály- templomotaz 1761-es egyházlátogatás romosnak találta, a 120 hívő ezt követően felújíttatta; 1830-ban leégett, 1834-37-ben állították helyre. D. F.
