Nógrád Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-125. szám)

1998-05-02-03 / 102. szám

2. oldal Közélet 1998. május 2., szombat A Nógrád Megyei Hírlap kérdezett- a képviselőjelöltek válaszoltak Lapunk az alábbi három kérdést tette fel az országgyűlési képviselőjelölteknek:- 1. Közismert Nógrád megye válsághelyzete. On mit tart a legfontosabb teendőnek és mit tenne konkrétan azért, hogy megyénk kimozduljon ebből?- 2. Ha ön bekerül a parlamentbe és először szót kap, milyen ügy, illetve melyik réteg ér­dekében emel szót és miért?- 3. Miért gondolt arra, hogy ha átmenetileg is, de felcserélné jelenlegi hivatását a parla­menti képviselőséggel, illetve miért döntött úgy, hogy ily módon szeretné folytatni politikai pályafutását? A kérdésekre adott válaszokat az alábbiakban közöljük. Folytatjuk a pártprogramok bemutatását is. Juhász Gábor (mszp> 2. sz. választókerület 1. Az eddig folytatott munkát viszem tovább megválasztásom esetén. A bátonyterenyei tér­ségben a legfontosabb a megfe­lelő iparszerkezet kialakítása. Elképzeléseim szerint 100-350 fős üzemek települnek ide. Ma­gas feldolgozottsági szintű, modem, piacképes és külön­böző termékeket gyártók le­gyenek, ne szennyezzék a kör­nyezetet. Befektetőt kell találni a mindszenti agyagbányába, szeretnék tenni az Észak-Mátra idegenforgalmának fellendíté­séért. Számításaim szerint a vállalkozási övezetben 4—5 év alatt 1200-1500 űj munkahely lehet. Számítok a polgármeste­rekre, segítem legjobb tudá­sommal és kapcsolataimmal a már itt foglalkoztatók elképze­léseit. A volt állami vállalatok, ha segítséggel is, de túljutottak a nehéz időkön, a privatizáció után is segíteni kívánom a fej­lődésüket. Idén elkezdődik a pásztói kórház építése, és remé­lem, a modem ötemeletes kis- kórház megint a térség egyik kedvelt gyógyító intézménye lesz. A községekben is segíte­ném a jelenlegi és a leendő vál­lalkozásokat. Pásztón már épül az EGLO új üzemcsarnoka, a pásztói térségben a ciklus vé­géig 1000-1200 új munkahely létrejöttét várom. A mezőgaz­daságban segítettem az integrá­tori rendszer kialakítását, ezt tenném a jövőben is. Egyetér­tek a termelőszövetkezetek földtulajdonlásának biztosítá­sával. Folytatom a távoktatás hazai elterjesztésében végzett munkámat, ez a térségben is új lehetőségeket nyit. Támogat­nám a cigány értelmiségi és hi­vatalnokképzést. Az európai uniós csatlakozás nyomán 2001-2004 között ahol lehet, kiépül a csatornarendszer és felújítjuk az utakat, szeretném a 21-es főút négysávossá alakítá­sát, a vasút villamosítását. 2. Folytatni fogom a kábítószer elleni küzdelmet. A parlament­ben a képviselő nem arról be­szélhet amiről akar, hanem ami napirenden lesz. Az első hozzá­szólási lehetőség vélhetőleg gazdasági vagy ifjúsági, esetleg drogkérdésben kínálkozik. Rendkívüli dolog kapcsán, ha térség érdekében kell szólni, szívesen megteszem, de én ab­ban hiszek, hogy a problémák­ról már nem beszélni, hanem megoldásuk érdekében csele­kedni, lobbyzni kell. 3. Politikai pályámon megkez­dett ügyeimet szeretném előbbre vinni, folytatni, de re­mélem, felépül a Boldog Özséb rend nővéreinek kolostora is. Szeretnék közösen dolgozni a térségért, a jobb életért, gyer­mekeinkért - mindenkivel. Magyar Demokrata Fórum MDF A Magyar Demokrata Fó­rum tíz esztendeje fogja ösz- sze a nemzeti alapokon álló, konzervatív értékrendet valló tömegeket. Programjaink mélyén min­dig megtalálható a lakitelki nyilatkozatban megfogalma­zott szándék: fel kell emelni a gazdaságában, kultúrájá­ban, erkölcsében és egészsé­gében megromlott magyar­ságot. Sajnos napjainkra e célkitű­zés időszerűbb, mint valaha. A szocializmus és a szocialisták működése hosszan gyógyuló, maradandó sérüléseket oko­zott az országnak, bár a kor­mánypárti politikusok sűrű­södő nyilatkozataiból úgy tűnhet a gyanútlan szemlélő­nek, hogy a háborútól napja­inkig terjedő felhőtlenül bol­dog, padláslesöpréses, tocsi- kolós időszakra csak ama MDF-es mégy esztendő vetett némi árnyékot. Az a négy év, amelyben ki­vezettük Magyarországot a Varsói Szerződés és a KGST halálos öleléséből, kivonult innen a világ egyik legerősebb hadserege, társulási szerződést létesítettünk az EU-val, part­nerségi viszonyt a NATO-val. Kárpótolták a kommunisták áldozatait, és olyan reformok indultak be, amelyek a fél év­százados lemaradást kezdték pótolni. Csupán négy év ada­tott meg nekünk erre, de addig hazánk a hajdani szocialista országok közötti versenyben az élboly tagja volt. Mára a középmezőny aljáról kell fel­hozni az országot, és az ország megyéinek utolsó helyéről Nógrádot, ha tényleg változ­tatni akarunk. Aki az utolsó helyre ke­rült, annak nem ez a helyes irány. Fel kell készülnünk egy olyan 21. századra, amelyben biztos a nemzet megmaradása, csökken elmaradottságunk és szegényeink száma, fel tudunk építeni egy versenyképes Ma­gyarországot. Ehhez nemzetközi kapcso­latrendszer, szellemi és anyagi tőke kell, valamint egy jó vá­lasztás. A kapcsolatrendszert illetően a Magyar Demok­rata Fórum az egyetlen olyan politikai erő ma Ma­gyarországon, amely tagja az európai keresztényde­mokrata pártokat tömörítő uniónak az EUCD-nek. Ez a kapcsolat növeli az MDF-nek egy új kormányban a súlyát, amelyet tovább növel a kor­mányzati tapasztalat is. Prog­ramunk valódi szakemberek által kimunkálva, - egyetlen­ként a pártok között korrekt megyemérlegekre és ország­mérlegre, mint bázisra tá­maszkodik, - a nemzeti gya­rapodást és a gazdaság tartós fejlődési pályára állítását cé­lozza meg. Ebben az állami szerepvállalás szerves része a szegénység elleni harc, a költségvetésben nevesítendő ráfordítások legjelentősebb té­telét az összeghangolt mező- gazdasági, vidék- és térségfej­lesztés jelenti. A gazdaságban a kis- és középvállalkozások támogatása jelenti az elmoz­dulást az európai fejlődési irány felé. A jelenlegi kor­mány leváltásával megszűnik e vállalkozási forma sorva­dása, lehetőség nyílik források megnyitása számukra. A csa­lád számára biztosítjuk a gyermekek születéséhez, fel­neveléséhez és taníttatásához szükséges, a jelenlegi kor­mányzat által alaposan meg­nyirbált forrásokat, hogy az év mind több napja lehessen az anyák napja. Biztonságot adunk a kis­embernek, a mindennapok­nak, hogy a rendszerváltás vesztesei végre nyertesek le­hessenek. Egyre több em­bernek ez a legjobb válasz­tás. Falugyűlés Karancsalján - Sokba kerül a csatornázás, de EU-követelmény! Nem lesz új alpolgármester (Folytatás az 1. oldalról) az ifjúság számára biztosították a kultúrházat, de a rendezvények­nek az lett a vége, hogy mindent tönkretettek. A sportolás azon­ban mindenki előtt nyitva áll. Tavaly sikerült megállapodni a Tigázzal az üzemeltetésről. A tulajdonukban lévő részvények értékesítésével csökkentették Karancsalja hitelállományát, de még így is százezrekre rúg a kintlevőség. Jelentős felújításra tavaly nem futotta a költségve­tésből. Idén a legfrekventáltabb fel­adat a szennyvízprogram első és második ütemének megindítása, illetve befejezése. Fedezet csak részben áll rendelkezésükre, pá­lyázataik elbírálása május végére várható. A lakosság számára la­kásonként 50 ezer forint megter­helést jelent az újabb hálózat ki­építése. Éppen emiatt kísérte nagy érdeklődés a Fundamenta Lakástakarékpénztár Rt. szak­embereinek előadását. Ideális esetben már jövőre rá­csatlakozhatnak a háztartások, de lehet, hogy a kértnél kevesebb pénz áll majd rendelkezésükre. Ekkor azok az utcák élveznek előnyt, amelyekben a legtöbben szeretnék bevezetni a csatornát. Németh László Képviselő-testületi ülés Bátonyterenyén - beszámolók, tájékoztatók, javaslatok Egyensúlyban bevétel és kiadás Bátonyterenyén Juhász István rendőr alezredes beszámolójá­val kezdődött csütörtökön a testületi ülés. A rendőrkapitány a város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és a kapcsolódó feladatokról szólva el­mondta, hogy a város területén mintegy 20 százalékkal csök­kent 1997-ben a bűncselekmények száma. Nagy volumenű, úgynevezett „sorozat-bűncselekmények” nem történtek, a legtöbb embert érintő eset 28 sértett sérelmére elkövetett csalássorozat volt. Juhász István hangsúlyozta, hogy összességében ugyan csökkent az elkövetések száma, de azon belül emelkedett a fia­talkorúak, gyermekkornak által elkövetett bűncselekmények száma. Nagy hangsúlyt fektet­tek a „Nógrád biztonságáért” társadalmi program beindítá­sára. Javult a bűnügyi felderítő munka, ugyanakkor csökkent a nyomozók, vizsgálók leterhelt­sége. Létrehozták a Bátonyte- renye és környéke bűnmegelő­zési és közbiztonsági bizottsá­got, melyen belül több munka- csoport is megkezdte működé­sét. Jelentős előrelépésként ér­tékelte, hogy az év során Kiste- renyén, Nagybátonyban és Rá- kóczitelepen is megalakult a polgárőrség: jelenleg hat pol­gárőrszervezet tevékenykedik a kapitányság működési terüle­tén, amelyekkel - a kisterenyei kivételével - zökkenőmentes az együttműködés.- Vannak azonban gondjaink is - emelte ki Juhász István. - Évekre visszamenőleg problé­mát jelent a Mátraverebély községben elkövetett bűncse­lekmények magas száma. A helyzet javítása érdekében megpróbáltunk szorosabb együttműködést kialakítani a helyi polgármesteri hivatallal (több pályázat elkészítéséhez nyújtottunk segítséget és elvi támogatást, két alkalommal is falugyűlést kezdeményeztünk), ezek a próbálkozások azonban nem érték el a kívánt ered­ményt. A községben a bűncse­lekmények visszaszorítását csak rendőri eszközökkel tud­tuk megoldani. 1998-ban fejleszteni szeret­nék az állampolgárokkal való nyílt, őszinte, folyamatos kap­csolatot, ki kell használni a Bá- tonyterenye és Környéke Köz- biztonságáért Alapítvány lehe­tőségeit. Javítani kell a rendőr- kapitányság technikai feltételeit, fokozni kell a bűn- és baleset­megelőzési tevékenységet. Az idén szeretnék elérni az állo­mány létszámbővítését, a járőr­sűrűség növelését és gyalogos járőrök alkalmazását is. A képviselők tárgyalták a forráshiányos helyi önkor­mányzatok kiegészítő támoga­tásának igénybevételét is. Dr. Balázs Ottó polgármester elő­terjesztésében hangsúlyozta, hogy a támogatás feltételrend­szerének megfelelnek: a helyi adót 1991-ben bevezették, a tervezett 1998. évi felhalmozás bevételei-kiadásai egyensúly­ban vannak, három hónapra vagy ennél hosszabb időre le­kötött, tartós bankbetéttel nem rendelkeznek, az egészségügyi, szociális és oktatási intézmé­nyek kihasználtsága megha­ladja az 50 százalékot. H. E. Módosította a rétsági képviselő-testület a helyi adórendeletet A munkahelyteremtés érdekében A képviselő-testület április 30-i ülésén a város fejlesztése és to­vábbi munkahelyek teremtésé­nek ösztönzése érdekében szü­letett döntés a helyi adórendele­tek módosításáról. Határozatuk szerint az ügyme­net gyorsítása érdekében a rende­let módosítása után a befektetők­kel történő tárgyalások során a bemházás értékétől függő men­tesség és kedvezmény a testület külön döntése nélkül is közöl­hető, s a tényleges beruházási költségek igazolása után az üzembehelyezést követő hónap első napjától vehető igénybe. A jelenleg hatályos iparűzési- adó-rendelet a létrehozott mun­kahelyek számától függően biz­tosítja a kedvezményeket. Ezeket továbbra is fenn kívánják tartani, így az egymilliárd forint beruhá­zási érték alatt két év adómentes­ségre, a legalább 100 fő részére meglévő építmény átalakításával, illetve 50 fő részére zöldmezős beruházással munkahelyet léte­sítő vállalkozás jogosult. Két évig 50 százalékos adókedvez­ményre jogosult a legalább 30 fő részére, meglévő építmény átala­kításával, illetve 20 fő részére zöldmezős beruházással új mun­kahelyet létesítő beruházás. A rendelet több fokozatot állít fel, melynek megfelelően válto­zik a kedvezmények mértéke is. Az 5 milliárd forint beruházási érték felett például már 6 év adómentességre és további 4 évig 50 százalékos adókedvezményre számíthat a vállalkozás. Az építményadó vonatkozásá­ban a korábbi rendelet nem tar­talmazott engedményeket. A tes­tület döntése értelmében a továb­biakban erre az adónemre is kiter­jed a hasonlóan sávokra osztott előnyös lehetőség. Reményeik szerint, ezzel a rendelettel előse­gíthetik a város fejlődését kedve­zően befolyásoló újabb vállalko­zások letelepedését, bár jól tud­ják, hogy azok mértéke elmarad az ipari parkoknál alkalmazottak­tól. El kell fogadniuk, hogy helyi adómentesség, kedvezmény biz­tosítása nélkül a nagyobb számú munkahelyet létesítő, vagy kor­szerű technikát alkalmazó, magas beruházási költségű vállalkozás számára a település már nem lenne vonzó. Azt is megfogal­mazták, hogy a mentesség enge­délyezése a költségvetés egyen­súlyát nem befolyásolja, hiszen tényleges bevételkiesést nem je­lent, mert ha a befektető nem Rétságot választja, akkor helyi adót még 5 év után sem fizet. A testület tárgyalta a rétsági ál­talános iskola pedagógiai prog­ramját. Az ülésen beszámolót hallgattak meg a Rétsági Hivatá­sos Önkormányzati Tűzoltóság tevékenységéről is. V. J. Dr. Szájer József: A magyar gazdaság gyorsabb fejlődésre képes Csak egy szűk réteg gyarapodott- A Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint a rendszerváltoztatás eredeti célkitűzései között nem csak a szabad választások, az ország függetlensége, a polgári jogok és a szólásszabadság sze­repelt, hanem sokan reménykedtünk abban, hogy a gyarapo­dás lehetősége is megnyílik széles rétegek számára - mondta Bátonyterenyén dr. Szájer József országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPP alelnöke. Ha azonban visszatekintünk az elmúlt nyolcéves időszakra, nem ezt látjuk: a rendszerválto­zás csak egy nagyon szűk réteg számára hozott gyarapodást, a nagy többség pedig viseli en­nek terheit. Dr. Szájer József hangsúlyozta a fordulat szük­ségességét. Kiemelte, hogy vé­leményük szerint a magyar gazdaságban gyorsabb fejlődési lehetőség van, mint amennyit a jelenlegi kormánypolitika ki tud belőle hozni. Szükség lenne a kis- és középvállalkozások fejlesztésére annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés el­érhesse azt az ütemet, amelyet a környező országok produkál­nak: ez 7 százalékos gazdasági növekedést jelent. Ez biztosí­tana Magyarország számára le­hetőséget arra, hogy körülbelül egy évtized alatt megkétsze­rezze nemzeti össztermékét, il­letve 20-25 éves átlagban be­érje az Európai Unió átlagát.- A kis- és középvállalkozá­sok fejlesztése az egyik ilyen politika - emelte ki az alelnök. - Ez nem azért fontos szá­munkra, mert speciálisan olyan réteg lenne, amely közel áll a Fideszhez, hanem azért, mert a munkahelyteremtésben ez a kör tudna a legnagyobb mértékben részt venni. A Magyarországon 1990 óta megtelepedett multi­nacionális cégek mindössze százezer alatti munkahelyet te­remtettek a húszmilliárd dollár körüli befektetéseikkel, a kis­vállalkozásokban ennél jóval szélesebb lehetőségek vannak. Ennek érdekében szeretnék a vállalkozást és a munkaválla­lást sújtó terheket jelentősen csökkenteni. A Fidesz azt mondja, hogy négy év alatt 25 százalékra szorítható le a tb-já- rulék, így a jelentős magyar szürkegazdaság hajlandó lenne bizonyos terheket „bevállalni”, ezáltal növekednének az állam bevételei. Ugyancsak fontosnak tartják a családok megsegítését: amint azt dr. Szájer József kifejtette, Magyarországon súlyos de­mográfiai válság van. Ha ez így megy tovább, húsz év múlva nem lesz, aki eltartsa az idő­sebb korosztályt. Ennek meg­előzésére radikális intézkedé­sekre van szükség. Még az idén megvalósítanák a gyed vissza­állítását, minden gyermek után biztosítanák az inflációkövető családi pótlékot. Halaszthatat­lannak tartják a tandíjkérdés megoldását is: úgy látják, hogy egy polgári kormány esetén kü­lönösebb társadalmi terhek nél­kül vállalható a tandíjak eltör­lése már szeptembertől, és fej­lesztenék a kollégiumi hálóza­tot is, nagyobb lehetőséget adva így a vidéki fiataloknak. A közbiztonság ügyéről szólva az alelnök elmondta, hogy szerintük az államnak a rend fenntartásában erősnek, hatékonynak és cselekvőnek kell lennie. Ezért meg kell erő­síteni a rendőrséget, biztosítani kell a feltételeket, és bizonyos esetekben - különösen gyer­mekek és kiskorúak terhére el­követett bűncselekményeknél - szigorítani kell a büntetési téte­leket. Hegedűs Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom