Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-09 / 84. szám
2. oldal 1998. április 9., csütörtök Bátonyterenye És Környéke Új állatorvos Mátraterenye - Hat önkormányzat társulást hozott létre állatorvos foglalkoztatására; a társulás székhelye Mátraterenye. Az új állatorvos már megkezdte tevékenységét, április elsejétől dr. Ottmár Györgyöt hívhatják Mát- ramindszent, Szuha, Nem- ti, Dorogháza, Mátrano- vák és Mátraterenye lakosai a beteg állatokhoz. Hírek a Városból és környékéről * Épül a csatorna és a tisztítómű Nagybárkány - Tavaly októberben kezdődött az önkormányzat 112 millió forintos beruházása szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep építésére. A négy települést ellátó - Nagybárkány, Kisbárkány, Márkháza és Sámsonháza - szennyvíztisztító telep már készen van, a Nagybárkányban realizálódó szennyvízcsatorna rendszer készültségi foka 80 százalékos. Az időjárás kedvező a munkák folytatására, így a tervek szerint április végén megkezdődhetnek a lakossági bekötések. A rendszer teljes átadását július 30-ra tervezik. Középiskolások és kapcsolatok Mátraverebély - A település művelődési házában hétfőn új foglalkozást indítottak középiskolás diákok részére a kapcsolat- teremtés módjai és lehetőségei témakörben. A témavezető Jan- csó Henrietta könyvtáros. A tervek szerint hetente egyszer találkoznak, de a résztvevők igényétől függően a foglalkozások gyakorisága növelhető. Felújítják a katolikus templomot Mátranovák - Megkezdték a község római katolikus templomának felújítását. A 200 éves Isten háza renoválásához az ön- kormányzat képviselő-testülete az idén 500 ezer forintos támogatással járul hozzá. Húsvéti sütés-főzés, főleg hölgyeknek Bátonyterenye - Az Ady Endre Művelődési Központban működő nők klubja április 9-én 16 órától tartja összejövetelét. A foglalkozás a közelgő húsvét jegyében zajlik: a tojásfestés, a húsvéti sütésTőzés lesz az összejövetel témája.. Sok-sok türelem kell a madárszelídítéshez - Melyik tojó, melyik hím? - Egy csont eldönti Papagájfarm egy garázsban Egy hetedik osztályos fiú számára elég megszokottan zajlanak a hétköznapok: délelőtt iskola, délután tanulás, esetleg valamilyen szakkör és hát játszani is kell valamikor. Kivételek azonban mindig vannak, mint jelen esetben is: Bátonyterenyén, a Jó szerencsét úton lakik ifj. Bakos Gyula, akinek délutánjai bizony másfajta elfoglaltsággal telnek. Ügy kezdődött az egész, hogy édesapja kutyákkal foglalkozott, és rendszeresen magával vitte fiát a kiállításokra. A kisfiúnak azonban jobban tetszettek a madarak, mint a kutyák, olyannyira, hogy elhatározta: tenyészteni fogja őket. És mit meg nem tenne egy szülő a gyerekéért? Bakos apuka is átengedte a garázst fiának, ahol mára már papagájcsiviteléstől hangos még a környék is.- Az első pár nimfa papagáj volt, amelyeket három éve kaptam ajándékba az unokatestvéremtől - meséli ifj. Bakos Gyula. - Ezek azonban nem költöttek, így aztán édesapával vásároltunk egy másik párt az egyik kiállításon. Mostanra már többfajta papagájom van: négy pár hullámos, két pár nimfa, két pár feketefejű és két pár rózsásfejű törpepapagáj, egy pár rozella, egy pár énekes és egy pár rózsástorkú papagáj várja mindennap, hogy gondoskodjak róluk.- Bármilyen állat tenyésztése feltételez bizonyos fokú szaktudást. hiszen ismerni kell a fajtára jellemző sajátosságokat. munka lehet. Ki tartja őket rendben, mit szólnak hozzá szüleid, barátaid, hogy neked ilyen „kötelező" elfoglaltságod van?- Naponta két óra megy el az etetéssel, takarítással. Természetesen én tartom rendben M : * Mg ____ >- -y- i Azért kell a kesztyű a hosszú farkú szárnyas kézbevételéhez- Ez így van, nagyon sokat beszélgetek tenyésztőkkel, kapok segítséget kisállat-kereskedőktől, szakkönyvekből is. A legtöbbet azonban Sándor Jancsi bácsitól tanultam, aki régebben foglalkozott papagájok tenyésztésével. Elmagyarázza nekem, hogy hogyan lehet keresztezni őket, hogyan lehet megállapítani, hogy melyik a tojó, és melyik a hím. Vannak közöttük, amelyeknek a tollazatáról, vagy egyéb külső sajátosságairól meg lehet állapítani, de például a törpepapagájoknál csak a tojócsont kitapintásával dönthető el a kérdés.-Ennyi madárral elég sok őket, ha nem vagyok itthon, akkor ezt édesapa szokta elvégezni. Édesanyának először nem nagyon tetszett, mert hangosak, de később megszokta őket. A haverok pedig papagájnak csúfolnak miatta. De engem ez nem zavar, ők is elnézegetik a madarakat, beszélnek hozzájuk, de a gyerekek már csak ilyenek. Mindenesetre az biztos, hogy én később is szeretnék ezzel komolyan foglalkozni.-Mit csinálsz a szaporulattal, van-e kedvenced közöttük?-A fiókákat a kiskereskedésben adom el, a pénzből pedig újabb párokat vásárolok. Van közöttük kedvencem, legjobban a rózsástorkú papagájokat szeretem, őket „princnek” is hívják egyébként. Ők a legszelídebbek, természetes színeikkel, szelídségükkel hamar megnyerik az ember szeretetét. Nem félnek tőlem, ha enni adok nekik a tálkájukba, rögtön le- szállnak, szinte a kezemből esznek. Régebben volt egy másik kedvencem is, egy hullámos papagáj, az nagyon szelíd volt: megfoghattam, a vállamra ült, ő a szobámban lakott. Egyszer a sötétben nekirepült a falnak, és sajnos, elpusztult.-Hogyan lehet a legkönnyebben megszelídíteni a papagájokat?- Sok-sok türelem szükséges hozzá. Akkor a legkönnyebb, amikor még nem repült ki az odúból, de már tollas. Ilyenkor külön kalitkába kell tenni, kézből etetni, hamar hozzászokik a gazdájához. Ha már felnőtt állatot vásároltunk, úgy kell próbálkozni, hogy először egy ágra ültetjük, amelyet mi fogunk. Mindig csökkentsük a távolságot a madár és a kezünk között, ha türelmesek vagyunk, előbb-utóbb ráül a kezünkre. Aztán már nyert ügyünk van: magától is rászáll a vállunkra, meghúzkodja hajunkat, fülünket, így fejezi ki, mennyire kedvel bennünket. Hegedűs Erzsébet FOTÓ: RIGÓ TIBOR Schilke Markus: „Egy hajóban ülünk, egy célért dolgozunk” - Varrodai gondolatok Vezetőváltás a ruhagyár élén Ha a bátonyterenyei Hammer Hungária Ruhagyár szóba ke- - Korábban különféle tikárait, legtöbbször negatív előjellel emlegették: rossz hangulat, teljesíthetetlen normák, kevés fizetés, kötelező túlóra és minősíthetetlen vezetői magatartás volt a „vád”. Az ott dolgozók, ha csak tehették, elmentek a cégtől máshová dolgozni, sok esetben inkább a munkanélküli-segélyt választották. Úgy tűnik, mindez már a múlté: tavaly októberben vezetőváltás történt a ruhagyár élén. Az új ügyvezető igazgató egy fiatal szakember, Schilke Markus.-Tudtam, hogy a Hammernek nagyon rossz híre van - idézi fel a kezdetet Schilke Markus. - Megerősítette ezt a tényt a város polgármestere is, aki első megbeszélésünk alkalmával elmondta, hogy dolgozóink rendszeresen jártak hozzá panaszra. Tudtam persze én is, hogy vannak problémák, de ez a tény mégis kellemetlenül érintett. A legnagyobb gondot az jelentette számomra, hogy nagyon zárkózottak voltak az emberek: nem hitték el, hogy tényleg változtatni és segíteni akarok. Beletelt 3-4 hónap, mire rájöttek, nem csak szép szavaknak szántam, amikor felajánlottam segítségemet. Mostanra elérkeztünk oda, hogy felkeresnek problémáikkal, és amit meg lehet oldani, abban maximálisan kompromisszumkész vagyok.-Hogyan kezdett hozzá az átalakításhoz?- Azzal kezdeném, hogy a szerkezet átalakítását a lehető legkisebb létszámcsökkentéssel próbáltam megoldani. Nem is éreztem volna tisztességesnek, hiszen a legtöbb dolgozó már kezdettől a Hammemél tevékenykedett, együtt élték meg a céggel a magas- és mélypontokat. Ezért inkább a munkakörök átstrukturálásával variáltunk. Erre a legjobb példa a szabászat: míg korábban 21-en dolgoztak ennél a részlegnél, ma nyolcán végzik el a munkát. Azt pedig, hogy jó irányba változtattunk, mi sem jelzi jobban, minthogy október óta a teljesítmény megduplázódott. Ée- lülvizsgáltuk a normarendszert is, bár ebben a németországi anyacéghez kell igazodnunk, de ahol szükséges volt, időt mértünk, új normát vezettünk be. Idén januárban rendeztük a béreket is: a legalacsonyabb órabér 113 Ft, a legmagasabb 140 forint. 100 százalékos teljesítmény esetén erre még rájön 13 000 forint, és fizetünk jelenléti prémiumot is. Ez azt jelenti, hogy aki egész hónapban 3 napnál kevesebbet hiányzott, az még 2000 forint prémiummal, és 1400 forint értékű étkezési utalvánnyal toldhatja meg a fizetését. sokkal kellett számolni a dolgozóknak: meghatározott időben lehetett kimenni a mosdóba, nem lehetett dohányozni.- Én is hallottam hasonlókat, ezért igyekeztünk itt is kompromisszumos megoldást találni: engem ugyanis nem az érdekel, hogy mikor mennek a mosdóba a dolgozók, vagy mikor szívnak el egy cigarettát, mindaddig, amíg teljesítményt és minőséget produkálnak. Nem kell „bujkálva” cigarettázni, mert az ebédlőben kijelölt dohányzó- hely van: bármikor kimehetnek - persze nem ötvenen egyszerre -, de a teljesítményt elvárom. Az idő igazolta, hogy jól gondolkodtunk, hiszen a megduplázott teljesítmény a legjobb mérce. Az is hozzátartozik, hogy ez nagy mértékben köszönhető az embereknek is: pozitívan nézték az átszervezést.- Hogyan alakult a kapcsolat a munkaügyi központtal?- Jól funkcionál a kapcsolat, közvetítik hozzánk az embereket, de ehhez azt is hozzátenném: olyannal is találkozunk, aki úgy jön be, hogy itt voltam, mert küldtek, de nem akarok itt dolgozni. Olyan is van, aki azt mondja, szívesen dolgoznék itt, de nem tudok varmi. Most már ez sem akadály, mert van egy bázistréningünk: ez egy 12 napos tanfolyam, amely alatt kiderül: akar-e, tud-e varmi, meg tudja-e tanulni.- Mi a helyzet a túlórákkal?- Sajnos még mindig több mint amennyit szeretnék: ehhez azt is tudni kell, hogy a ruhaipar egy „őrült” ipar. Nagymértékben függünk a megrendelőtől, az anyacégtől, szezonok vannak, amikor a tavaszi-nyári, az őszi-téli kollekciót kell gyártanunk, ahogyan ezt mondani szoktuk, „tegnapelőttre”. Ezért előfordul, hogy szombaton be kell jönni dolgozni, hétfőn pedig otthon maradhatnak. Nehéz ezt megértetni, de most már jó úton haladunk. Az az elvem, hogy érezzék a munkások: emberszámba veszik őket, ennek pedig a kompromisszumkészség az alapja.- Milyen tervekkel vágtak neki ennek az évnek?- Világmegváltó tervek nincsenek, folyamatosan és teljesítményt növelve kell dolgoznunk. Mégpedig együtt, hiszen egy hajóban ülünk, egy célért dolgozunk. Az pedig mindenkinek érdeke, hogy ezt jól tegye, hiszen megígértem: év közepén még egyszer lesz béremelés, de csak azt tudjuk szétosztani, amit megtermeltünk. Gépparkunk jó, itt nem tervezünk nagyobb beruházást, viszont az épület állagán javítanunk kell: gondok vannak a tetővel, korszerűsíteni kell a fűtési rendszert is. Ez körülbelül 20 milliós nagyságrendű beruházást jelent. Hegedűs Bállá Krisztina munka közben fotó: -rt„Szeretném, ha az emberek tudnák: értük vagyunk” Elismerés a jó munkáért Megszokott dolog, hogy a jelesebb ünnepek alkalmával kitüntetéseket, elismeréseket adományoznak azoknak az embereknek, akik munkájukkal kiérdemelték. Nincs ez másként a rendőrségnél sem: március 15-én a bátonyterenyei rendőrkapitányság törzszászlósa, Petre Gábor részesült az ORFK elismerésében.- Eredeti szakmám géplakatos -mondja Petre Gábor. -Éppen április elsején jubiláltam, akkor lett 10. éve, hogy felszereltem.- Miért választotta a rendőri hivatást?- A családban senki nem volt rendőr. Abban az időben a vasasszakmában egyre nehezebb volt dolgozni, úgy láttam, hogy a rendőrségnél nagyobb lehetőség lesz előrehaladni. Salgótarjánban, a közbiztonsági osztályon kezdtem, járőrként. 1989- ben végeztem a miskolci tiszthelyettesképzőn, majd Pesten a középfokú zászlósiskolát. Két ízben is felvételiztem a rendőrtiszti főiskolára, sajnos, nem sikerült. Bátonyterenyén akkoriban még csak kmb működött, a mellette megalakuló nyomozócsoporthoz kerültem vizsgálónak. 1990-ben alakult meg a rendőrőrs, 1993-ban pedig a rendőrkapitányság. 1993-tól kinevezett vizsgálóként dolgoztam, tavaly decembertől vagyok nyomozó.- Miből áll a feladata?- Ez egy összetett munka: a felderítést követően a gyanúsított ártatlanságának vagy bűnösségének bizonyítása, bizonyítékok felkutatása, az ügy vádképessé tétele. És egyben ez adja ennek a munkának a szépségét is: segíteni a bajba jutottakon, elfogni az elkövetőket, egy ügyiratot vádképesen befejezni. Éz így, elmondva nem tűnik túlságosan bonyolultnak, de problémák, mint mindenhol, itt is adódnak: a pénztelenség a rendőrség munkájára is rányomja bélyegét. Bár az utóbbi időben sokat javultak a technikai feltételek, szinte a nap minden órájában találkozunk a pénzszűkével, amely miatt nem elég gördülékeny a munka.- Ön Mátraverebélyben lakik családjával. Ismerve a település közbiztonsági helyzetét, gondolom, nem mindig jelent előnyt hivatása.- Ez nagyon érdekes dolog. Elhiszi, ha azt mondom, hogy a szemrehányást túlnyomórészben nem a verebélyiektől kapjuk? A magánembert el kell különíteni a rendőrségtől. Úgy érzem, hogy szűkebb pátriámban szeretnek, tisztelnek. A hivatásról szólva pedig, mint minden rendőr, én is azt szeretném, ha a tisztességes emberek tudnák: értük vagyunk.- Meglepte az elismerés?-Nem számítottam rá. Én mindig azt tartom, hogy a rendőrségi munka csapatmunka. Nem is „egyszemélyes” kitüntetésnek veszem, mert bármelyik kollégám kaphatta volna, aki az elmúlt időszakban becsületesen, keményen dolgozott. Úgy tekintem, hogy az én személyemre szólóan ugyan, de a csapat munkáját ismerte el az ORFK vezetője. H. E.
