Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-06 / 81. szám

4. oldal Gazdaság - Hirdetés 1998. április 6., hétfő Hasonlóságok és különbözőségek az egyes agrárfejlesztési elgondolásokban Ahány párt, annyiféle agrárpolitika A gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése: hogyan sikerül a mezőgazdaságot talpra állí­tani, illetve az Európai Unió normáihoz igazítani? A meg­oldásokról nyolc párt szakér­tőit kérdeztük. Szakái Ferenc (KDNP) -Arra törekszünk, hogy a ter­méktámogatást mielőbb a közvet­len jövedelemtámogatás váltsa fel. így nem kényszerülne min­denáron például sertést tartani a gazda, csak azért, mert pénzt hoz. Viszont ha a tisztességgel végzett munkájából nem tudna megélni a lakhelyén, jövedelmét kiegészí­tené az állam. A leendő támoga­tások alapját a vidéki háztartások jelentenék, a szövetkezeteknek is eszerint kellene átalakulniuk. Szorgalmazzuk a föld árának ala­csony szinten tartását, a külföl­diek tulajdonszerzésének megtil­tását. A vidékfejlesztés és a me­zőgazdaság összetartozó fogal­mak, ezért külön tárcára kellene bízni a felügyeletet. Raskó György (MDNP):- A mezőgazdaság versenyké­pességének és hatékonyságának megteremtése érdekében techno­lógiamegújítási és életképes bir­tokfejlesztési programot dolgoz­tunk ki. Az utóbbi lényege olyan családi vállalkozások születése, amelyek nemcsak az adott család eltartására képesek, hanem a kis gazdaság technikai fejlesztéséhez szükséges pénzt is kitermelik. Számításaink szerint ehhez leg­alább évi 4-5 milliós árbevétel szükséges. Itt volna az ideje az élelmiszereket terhelő áfa csök­kentésének is. A családi birtokok megteremtését más pártok is fon­tosnak tartják, ugyancsak a haté­konysággal és a piacszabályozás­sal kapcsolatos terveinket. Zinner György (Munkáspárt): -A termőföldtulajdon megszer­zésének feltételeit úgy szigoríta­nánk, hogy csakis belföldi ma­gán- és jogi személyek vásárol­hassanak, külföldiek semmikép­pen. Nekünk semmi bajunk a szövetkezetekkel, az esélyegyen­lőség megteremtése nálunk alap- követelmény. A Munkáspárt a je­lenlegi hitelrendszer megváltoz­tatásával ismét bevezetné az ala­csony kamatozású zöldhitelt: a termény elvetésének költségeihez kérhető támogatást. Nemzeti ag­rárprogramunkban szereplő el­képzelések nemigen vethetők össze más pártok terveivel. Leg­feljebb a föld magyar kézben tar­tása a közös vonás programjaink­ban, bár mi a belföldi jogi szemé­lyeknek is adnánk földet. Gyimóthy Géza (FKGP): -A kisgazdapárt hatalomra ju­tása esetén erőteljesen fejleszteni kívánja a családi magángazdasá­gokat. Nem szüntetnénk meg a szövetkezeteket, de ösztönöz­nénk őket arra, hogy értékesítő­ként, beszerzőként, feldolgozó­ként segítsék a magángazdasá­gokban történő árutermelést. Egyszerűsítenénk az adózási rendszert: a jelenlegi árbevétel utáni adózás helyett a föld arany­korona-értéke után kellene a ter­melőknek adót fizetniük. Adó- kedvezményekkel segítenénk fő­ként a fiatal gazdákat. Könnyíte- nénk az agrártámogatáshoz jutás pályázati feltételein, közvetlenül jutnának el a gazdálkodókhoz. A jelenlegi földtörvény maradna érvényben mindaddig, amíg a föld ára az érték alatt van. Jogi személyeknek továbbra is tilos lenne a földtulajdonszerzés. Bogárdi Zoltán (MDF):- Pártunk szerint az uniós csatla­kozásra való alapos felkészülés érdekében minél előbb be kellene fejezni a vidék infrastrukturális fejlesztését. Ez a kis és közepes méretű ipari, valamint a mező- gazdasági vállalkozások - bele­értve a jövőt jelképező családi gazdaságokat is - eltartóképessé­gének javítását jelenti. Jótéko­nyan hatna az is, ha a gazdák ösz- szefognának, sok és jó minőségű áruval jelennének meg a piacon. Programunkban kifejtjük, hogy miért nem támogatjuk a földtör­vény módosítását, a belföldi jogi személyek és a külföldiek termő­földhöz jutását. Sokakkal ellen­tétben mondjuk: még akkor sem kellene átvennünk az unió földre vonatkozó szabályait, ha teljes jogú tagokká válnánk. Gombos András (SZDSZ): -Egyik fő célunk: az agrárgaz­daságot 2002-re olyan szintre hozni, amely alapja lenne az eu­rópai színvonalú vidéki polgár­ságnak. A párt olyan alulról szer­veződő rendszert kíván létre­hozni, amelynek célja a megfe­lelő minőségű, eladható termékek előállítása. Ennek rendeli alá a teendőket, a törvényalkotást. A legsürgetőbbek a földtulajdon­kérdés, a földbérlet és a földbir­tokot szabályozó rendelkezések, s egy teljesen új föld- és szövet­kezeti, valamint érdekképviseleti törvény megalkotása. Az Európai Unióval konform intézmény- rendszer kiépítését valamint az unióval harmonizáló agrártámo­gatások rendszerét ígérjük. Glattfelder Béla (Fidesz-MPP): - Kiszámíthatóságot, átlátható­ságot ígérünk. A vidéki térségek újjáéledésében nagy szerepet tu­lajdonítunk a családi alapú vál­lalkozásoknak, amelyek hozzájá­rulhatnak a népesség helyben tar­tásához, a megélhetéshez. Terve­ink között szerepel egy nemzeti földalap létrehozása, amely által lehetővé válna, hogy a földjüket művelni nem tudó tulajdonosok megfelelő áron eladhassák a föld­jüket, a mezőgazdasági tevé­kenységre vállalkozók kedvező áron vásárolhassanak birtokot. A jogi személyek földbérlethez ju­tását a földalapon keresztül bizto­sítanánk. A támogatási rendszer egyszerűsítését, az állami pén­zekhez jutás módjának könnyíté­sét ígérjük. Olyan beruházási tá­mogatások bevezetését, amelyek a kis tőkeerejű, fiatal magángaz­dák számára is elérhetőek. Keserű János (MSZP):- A legfontosabb teendők között a Európai Unióba történő belépés megfelelő előkészítését tartjuk. Olyan földtörvény megalkotását ígérjük, amely elősegíti a ver­senyképes üzemméretek kialaku­lását, a család munkaerejével megművelhető családbirtokok, a társas közép- és nagyüzemek egymás mellett élését. A külföl­diek földtulajdonlásának tilalmát 2002-ig fenn kívánjuk tartani. Programunk egyaránt támogatja a régi, az átalakult, és az új típusú szövetkezeteket. A piacgazda­ságban a tulajdonos dönti el, mi­ként hasznosítja földjét. Magán- gazdaságként, vagy olyan szö­vetkezetben, amely részben vagy egészben közösen műveli a tagok földjét, vagy ahol a tagok egyéni­leg termelnek és csak a beszer­zésben, értékesítésben, feldolgo­zásban fognak össze. Mcjkia Kapcsolat van millió és millió. De csak egyetlen létezik, amelynek előnyeit több mint 400 000 ember élvezi. A WESTEL 900 - Magyarország legnagyobb és legmegbízhatóbb GSM hálózata most két remek készüléket ajánl, hogy Ön is a harmincasok közé tartozhasson. Nokia 3HO/SL*: A gombviselés csodája. Egyetlen gombbal a legtöbb lényeges funkciót elérheti. Alcatel One Touch Easy/SL': A kis eszes mindenes. Mindkét telefon csak új Westel 900 előfizetői kártyával és kétéves Westel 900 előfizetéssel együtt (egyéves előfizetés esetén az ára 7 500 forinttal több), csak a Westel 900 hálózatán. Amíg a készlet tart További részletek a Westel 900, a Westel Rádiótelefon Kft., a Fotex, a Keravill és az Ofotért üzleteiben. Információ: 265-9210 06-30/30-30-30, 06-30/80-80-80 http://www.westel900.hu Ofotért: Salgótarján, Pécskö Üzletház tel.: 06-32/310-571 Telemobil 96 Kft.: Salgótarján, Pécskö Üzletház tel.: 06-30/288-397 Computer Shop: Balassagyarmat, Rákóczi u. 32-36. tel.: 06-30/582-599 Kramer Tüzeléstechnikai Szaküzlet: Pásztó, Fő út 105. tel.: 06-30/387-300 Apex Kft.: Salgótarján. Fő tér 1. tel.: 06-30/414-076 Szükséges rossz, felesleges pénzkiadás Újratermelődő hiányosságok A kivételeket leszámítva való­színű, a valósághoz igen közel áll a címben tett megállapítás. Megerősíti, ne tán cáfolja az előbbieket Peregi István, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség veze­tője?!-Hány ellenőrzést végeztek eddig?-A felügyelők 853 ellenőr­zést tartottak 1997-ben. Ennek során sok újonnan gazdálkodó szervezet tevékenységét ismer­ték meg, adtak tanácsot a biz­tonságos munkavégzésre, a szabályos foglalkoztatásra. A gyors, gazdasági változások következtében gyakori a mun­káltatók átalakulása, arculatvál­tása, megszűnése, újraszerve- ződése, minek következtében a kisvállalkozások száma nő. Talpon maradásukat csak a munkaerő hátrányos helyzetbe hozásával tudják megteremteni. Munkavédelem?- Melyek a visszaköszönő hi­bák? '- A gazdálkodók nagy része nem foglalkoztat szakképzett­séggel rendelkező munkavé­delmi szakembert. Ennek tulaj­donítható, hogy a munkabiz­tonsági tevékenység nem min­dig érvényesül. Erre vezethető vissza az elavult berendezések, házilag készített szabálytalan munkaeszközök használata. Anyagi okok miatt mellőzik az alapvető biztonsági berendezé­seket. A munkáltatók sem rendel­keznek a legalapvetőbb mun­kavédelmi ismeretekkel, igen sokszor elzárkóznak megtanu­lásuk elől. A gépeket, berende­zéseket gyakran védelem nél­kül állítják üzembe. Egyéni vé­dőeszközöket nem biztosíta­nak, elhagyják használatát. Elő­fordul, hogy nem mindig a te­vékenységnek megfelelő védő­eszközt biztosítják, aminek mi­nősége is kifogásolható.-Az előbb felsoroltak növel­ték a balesetek számát?- A munkáltatók a balesetek vizsgálatát gyakran úgy végzik, hogy szemük előtt lebeg a tár­sadalombiztosítással kapcsola­tos visszkereseti igény elhárí­tása, a munkajogi baleseti kár­térítés, a fejlesztéshez szüksé­ges pénzeszközök hiánya. En­nek tulajdonítható, hogy a sok időt igénylő felügyelői felül­vizsgálat során a legtöbb eset­ben nem derül ki az igazi ok, ami a munkáltatói kivizsgálás felületességét tükrözi. Egyéb­ként a munkabalesetek további jelentős csökkenése megállt, ami a lassú gazdasági fejlődés­nek is betudható. 1997-ben 835-ből 3 halálos, 4 csonkulá­sos volt. Ígéretek...- Miket erősítenek meg a cél- és utóvizsgálatok?- Az előbbi a napi rendszeres ellenőrzéseink kedvezőtlen ta­pasztalatait, a vezetők és dol­gozók mulasztása miatti hiá­nyosságok újratermelődését, a minimális biztonsági követel­ményeknek sem megfelelő munkaeszközök használatát, egyéni védőfelszerelések mel­lőzését. Az utóbbiaknál a labilis helyzetben lévő munkáltatók jelentős részénél az utóellenőr­zés, az átalakulás, megszűnés miatt meghiúsul. Vannak, akik figyelemfelhívásunkra sem vá­laszolnak, az ismételt ellenőr­zésekkor ugyanazokat a hibákat ismétlik. Ennek ellenkezője is tapasztalható. A munkahelyek, munkaesz­közök biztonsági állapota to­vább romlott. A munkaeszkö­zök nagy hányada az üzembe­helyezés, az előírásszerű újra­indítás, valamint az időszakos felülvizsgálatok elmulasztása miatt, rossz biztonságtechnikai állapotban vannak. Tovább konzerválódott az elavult tech­nológia, megmaradtak a nullára leírt gépek, a kisvállalkozások gépparkjában jelentős a volt ál­lami vállalatok által kiárusított, biztonsági szempontból kifogá­solható berendezés. Bírságok...- A mulasztások következmé­nyei mennyiben tükröződnek a kiszabott bírságokban?- A munkavédelemben 1996-ban munkavédelmi bírság 3 esetben 600 ezer Ft volt, a végrehajtási bírság 22 esetben 157 500 forint, helyszíni bírsá­got 87 esetben róttunk ki 240 500 forint értékben, sza­bálysértés címén 46 esetben 747 ezer forintot fizettek. Ösz- szesen 158 esetben 1 745 000 forintot képviselt a különböző bírság összege. Az elmúlt esz­tendőben az előbbi sorrendet figyelembe véve kilenc mun­kavédelmi bírság 2 millió 150 ezer Ft, a 10 végrehajtási bírság 87 ezer forintot tett ki. A hat­vankét helyszíni bírság 231 500 forint volt, szabálysértési hatá­rozatban harmincegy esetben róttak ki 496 500 forint bírsá­got. Ez összesen 1997. évben 112 esetben 2 millió 965 500 forintot jelentett. Venesz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom