Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-04-05 / 80. szám
1998. április 4., szombat Mozaik 7. oldal Ami a kertész noteszéből kimaradt - Bálint gazda szolid anyagból készült Köszön az atlanti cédrusnak, ha kaput nyit Bálint György, „A kertész noteszéből” című rovatunk írója gyöngyöshalmaji származású, Budapesten él, Balatonfüreden műveli a kertjét, de barátságok révén Nógrád megyéhez is kötődik. A Bálint gazdaként ismert, Gyuri bácsiként emlegetett agrárszakemberrel legutóbb Salgótarjánban beszélgettünk: a Bereczky Máté Kertbarátkor összejövetelére készült. Elcsodálkozhatunk a születési dátumán: 1919. július 28. Ami azt jelenti, hogy lassan a nyolcvanhoz közeledik. Volt már magángazdálkodó, tisztviselő a Földművelésügyi Minisztériumban, kutatóintézeti munkatárs, nagy állami gazdaságok főagro- nómusa, főkertésze. Mezőgazdasági szakértőként foglalkoztatta őt az ÁB, főszerkesztőként a Kertészet és Szőlészet című lap és a Kerti Kalendárium, szerkesztőként pedig a Kertbarát Magazin. Az MTV és a rádió állandó munkatársa, 1991-től a televízió gazdaképző műsorának főszerkesztője, a TIT kollégiumának tagja, majd 1995-től al- elnöke. Pest megye most leköszönő országgyűlési képviselője a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egy éve a Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, aki máig tanít, s 1962-től napjainkig számos könyvével is segítette a kertész- kedők munkáját Személyes varázsát pedig mi sem példázza jobban, mint az a tény, hogy metszési tanácsait, a permetekről, a kiskertekben jól alkalmazható művelési eljárásokról szóló előadásait még az is szívesen megnézi a televízióban, akinek az összes növénye az ablakpárkányra akasztott muskátlis ládában található.-Gyuri bácsi, van-e összefüggés a fiatalos kondíciója, s a között, hogy ön szívesen tölti idejét a kertjében?- Húsz évvel ezelőtt még azt volt illendő mondani, hogy vidéki szegény családból származom. Ebből a vidéki az, ami teljes mértékben igaz. Gyöngyös- halmajon, a mai Halmajugrán telt az én életem első húsz éve. Azt szoktam mondani, hogy én szolid anyagból vagyok. Az első húsz év vidéki élet számomra annyi tartalékot adott, hogy a gyermekkorból még mindig építkezhetek.- Szakmai sikerekben bővelkedő életpálya az öné, de igazi népszerűségét Déri János műsorában alapozta meg.-Déri Jancsit én a magyar televíziózás legnagyobb egyéniségének tartom. Szomorú, hogy ilyen fiatalon elment közülünk. Volt neki egy pöttyös, hosszú szőrű kutyája, amit gyakran sétáltattunk együtt. Amikor ilyen kutyát látok, most is rá gondolok. Sok vitánk volt kezdetben, mert ő egy aszfalton nevelkedett, tipikus városi ember volt. Igyekeztem őt a természet- és a kertszeretet felé irányítani. Hajlott a jó szóra, s ezt én igazi sikerként könyveltem el.-Egy-két alkalommal, a televízió révén már az egész ország vendégeskedett a Bala- ton-felvidéki házában és telkén. Mit jelent önnek ez a kert?- Balatonfüreden áll a házunk, amit egy 170 éve épült présházból alakítottunk át a család igényeinek megfelelően. A telek ezer négyzetméter, ami ott egy szabványos kiskertnek tekinthető, s tele van hasznos és haszontalan növényekkel. Amikor csak lehet, itt töltjük az időnket.-Melyik növényükre a legbüszkébb?- A kert közepén áll egy atlanti cédrusfa. Keskeny törzse van, úgy 15-18 méter magas lehet. Rendkívül finom a vonalvezetése, az egész egy jelentőségteljes személyiség. Bevallom őszintén, hogy ha már hosszabb ideje nem látom, s belépek a kertkapun, akkor köszönni szoktam neki.- Ön mint kiskerttulajdonos a tanácsaival saját konkurenciáját is erősíti. Gyakoribb az, mikor a szomszéd tehenének pusztulását kívánják.-Alapvetően közösségi ember vagyok. Meggyőződésem, hogy ami nekem jó, az jó másnak is, s ha ezt sokan csináljuk, az az egész országnak hasznára válik. Azt szeretném, ha a kertemből más is tanulna. S ha ezért még meg is dicsérnek, az persze jólesik. Meggyőződésem, hogy a suszternek nem jó cégér a lyukas cipő. Amikor a kiskertekkel elkezdtem foglalkozni, nem nézték jó szemmel. A magyarországi másfél millió kiskert ugyanis egyéni teljesítményt mért. Ez valahogy a piacgazdaságot éltette. A hatalom úgy vélte, hogy a kiskertekkel az emberek elszigetelik magukat a társadalomtól. Biztosan nem túlzók, ha azt állítom, hogy a rendszerváltás sikere a kiskerttulajdonosokon is múlt.- Ha most ön lenne a nagy földosztó, akkor legalább tanulási célból, kinek adna földet?- Isten mentsen meg attól, hogy földosztással is foglalkozzak. Elvem, hogy a föld legyen azé, aki azt megműveli. Fogalmazhatok úgy is, hogy akié a föld, az művelje is meg. Ma átláthatatlanok a tulajdoni viszonyok, a földtulajdonosok sok esetben igen messze laknak a parcelláiktól. Salgótarján és Hatvan között is rengeteg a parlagon hagyott terület, a határ elgazosodott. A kisparcellákon az őszi gabonavetés jó része ki sem kelt. A tulajdonosok nem a jó gazda gondosságával művelik a földet, hanem odaadják egy helyben lakónak, hogy vessen bele bármit.- Családjában nem ön az egyetlen agrárszakember.- Hárman vagyunk Bálintok a kertészettudományi egyetemen. Óraadóként még én is bejárok, a fiam tanszékvezető, s három unokám közül a legnagyobb itt tanul. Feleségemnek, s a család többi tagjának is fontos a kert, ám a leányom szabadúszó grafikus, most éppen Moszkvában van egy kiállítása. Unokáim közül a legkisebb még középiskolás, a középső pedig a képzőművészeti főiskola hallgatója, ő szobrásznak készül. A kerthez így ők nem a szakmájuk révén, „csak” a növények sze- retetével kötődnek. Tarnóczi L. Az apát úr a plébánia múltját kutatja Lelki élet és tudomány Legnagyobb eredménynek Pásztón a templom tetőszerkezetének felújítását és az egyházközség híveivel való sikeres lelki tanításokat tartja dr. Varga Lajos apát űr aki jelenleg az egyházközség plébániatörténetét írja. 1974-ben Vácott szentelték pappá és Dunakeszin kezdte lelkipásztori tevékenységét. Életútját, munkásságát és terveit tekintettük át.-Budapesten születtem, ott töltöttem gyermekkoromat az ’50-es években, aminek megvolt a maga keresztje, főleg édesanyám számára - emlékezik dr. Varga Lajos. - Szüleim rendszeresen járattak hitoktatásra az iskolai hittanórák keretén belül. Középiskolai tanulmányaimat a budapesti piarista gimnáziumban végeztem és ott is érettségiztem. Később általános teológiát hallgattam Egerben, majd teológiai doktorátust szereztem Budapesten a hittudományi akadémián, a mai Pázmány Péter Hittudományi Egyetem elődjén. Papként több helyen működtem. Ä leghosz- szabb időt Vácott töltöttem, ahol 18 éven át a könyvtárat és a levéltárat is vezettem. Emellett az egyházmegye történeti és művészeti értékeivel foglalkoztam. Váci munkálkodásom eredménye az a könyv, amely az egyházmegye történetét és földrajzát dolgozza fel és amelyet az egyházmegyei hatóság adott ki a Nemzeti Kulturális Alap, az Országos Tudományos Kutatási Alap és mások segítségével. Jelentek meg tanulmányaim tudományos, gyűjteményes kötetekben a levéltárral és egyháztörténelemmel kapcsolatos dolgokról is.- Mikor került Pásztóra?- Három éve, 1995-ben kerültem Pásztora. Itteni tevéDr. Varga Lajos apát kenységem eredményei közé tartozik a hívekkel való lelki közösség kialakítása, az egyházközség világi elnökének közreműködésével a templom tetőszerkezetének felújítása. Pásztóról kerültem ki egy évre a római Gregoriáni Egyetemre ahol egyháztörténelmet tanultam, a történelem segédtudományai közül pedig többek között a paleográfiát és metodológiát. Ezek a tanulmányok nagyon fontos segítséget jelentenek a történelemkutatásokhoz.- Mik a tervei a jövőben?- Mindinkább foglalkozni kell a hívőkkel. Egyébként elkezdtem a pásztói egyházközség plébániája történetének megírását. Sok forrás maradt fenn, amelyek áttekintése hosz- szú időt vesz igénybe, levéltári kutatásokat kell végezni a helyi, a megyei és az országos levéltárakban. Több éves munkát igényel a plébánia monográfiájának megírása. Az apátságé, a városé megvan, de ezek csak érintik a plébánia történetét. A munkának komoly jelentősége lesz akár a XX. század politikai történetét tekintve is. K. L. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- forintos vásárlási utalványt nyünk megfejtését legkésőbb fejtése: „Úgy félek, hátha más nyert: Zsély Tibor Mihálygerge, április 9-ig küldjék be szerkeszgarázda is jár errefelé.” Ezer- Lenin út 6. Mai keresztrejtvé- tőségünk címére. Templomaink története Templom a dombtetőn - MÁTRASZELE Feltehetőleg közvetlenül a honfoglalást követően telepedtek meg itt az első lakók; az idő tájt a Rátót nemzetség ősi birtoka volt a terület. 1304 és 1321 között az írásos emlékek Al- szele és Felszele (Zele) néven említették. 1449-ben a Serkei Lórántffyak birtoka volt. A török hódoltság előtt, 1548-ban Jánossy Pál és Feleki Lestár voltak a földesurai. Nyilván ez a falu is elpusztult a török támadás idején, hiszen a következő írásos feljegyzés már 1715-ből való. Ekkor nyolc magyar és két szlovák, - öt évvel később pedig nyolc magyar háztartásról számolnak be az összeírások. A XVIII. század idején Ráday Gedeon és Gyürky Pál a legjelentősebb urai. Az egyházi összeírásokban 1674-ben szerepel először az akkori templom szentélyének és sekrestyéjének boltozata mellett a templomhajó meny- nyezetes oltárának díszei, amik papírképek voltak, felszerelése szegényes. Tornyában egyetlen harang szólt. Ekkor még Kazárral közös plébánosa volt, filiái pedig Vizslás, Homokterenye és Mátra- novák. A XVIII. század végén Kazár vette át a plébániaközpontúságot. Mátraszele következésképp Kazár filiája lett. Mindenszentek tiszteletére állított templomát 1912-ben lebontották, helyébe újat építettek 1935-ben, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A közbe eső építkezési időkben a falu iskolájában tartották a szentmiséket. 1952. október 19-től Mátraszele lett az akkor megszüntetett mizserfai bányalelkészség székhelye. Korábban Brehely László plébános egy mizserfai szolgálati lakásban lakott, ezt megegyezés alapján átadta a bányatrösztnek, cserébe egy mátraszelei üres lakásért, amelyet lelkészlak gyanánt ajánlottak fel az egyháznak. Önálló parókia csak 1960- ban épült, Fábry Miklós plébános közbenjárására, a templomdombon. Két harangja 1949-ből való, Szlezák R. műve. A korábban rozsnyói egyházmegyéhez tartozó település szinte végig Kazár filiája volt. 1926-ban Sze- rémy Gyula és Balás Albert jártak misézni innen, Mátraszelére is, ahol akkor 1534 katolikus hívő volt. 1942-ben pedig 1080 fő. Ebben az esztendőben Márkus Lajos és Bíró Lajos látták el itt a papi feladatokat. Később az egri, majd a váci egyházmegye fennhatóságához tartozó Kazár filiája, Vizslással együtt. Dóka Tamás kazári plébános hetente jár ide misézni, a tágas templomhajó és az orgonakarzat puritánsága is emeli az épület méltóságát. Egymanuálos orgonája hatregiszteres, feltételezhető, hogy a templommal egyidős; Ke- menesi nevű mester készítette Szombathelyről. A templomtól kissé távolabb eső temetőben még fellelhető néhány öreg sírfelirat és sírkő a régmúlt időket idézi. D. F.
