Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-04-05 / 80. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1998. április 4., szombat Nem temeti a bányászatot a piacgazdaság Schalkhammer Antal a válsághelyzetről és a szabályozott érdekvédelemről A közelmúltban kormánydöntés született Salgótarján és Bátonyte- renye térségének, 35 településnek vállalkozói övezetté nyilvánítá­sáról. Igaz, a kormány sok olyan döntést hozott, - közöttük hibá­sakat is, - amelyeknek nem volt anyagi alapjuk. Most megvan a pénzforrás, a lehetőség, hogy a térség kilábaljon a válságból, - nyi­latkozta lapunknak Schalkhammer Antal, a Bánya és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke. Jelentékeny szakértői munkát végeznek Minden mérnök kamarája- Hosszú távú célkitűzése­inkkel az elmúlt évi májusi taggyűlésünkön a résztvevők egyetértettek, amit három pontban foglaltunk össze. Ebben a többi között szere­pel, hogy minél több mérnök bevonásával minden mérnök kamarája legyünk - olvas­ható a Nógrád Megyei Mér­nöki Kamara taggyűlésén el­hangzott beszámolóban, me­lyet Kövesi Tibor elnök ter­jesztett a minap az 1998. évi taggyűlés elé. A rövid múltra visszate­kintő mérnöki kamara szerve­zeti életének folyamatossága érdekében az elnökség általá­ban havonta egyszer ülése­zett, a hozott határozatok száma hatvankilenc. Megal­kotta a szervezeti, működési és pénzügyi szabályzatát, az építési kamarával közösen létrehozta az MTESZ szék­házban irodáját. A taglétszám az alapító 108-ról 1997 vé­gére 158 főre növekedett. Döntő részük ma is aktívan tevékenykedik. A három jo­gosultsági kérelmet az érintet­teknek megadták, két techni­kust pedig felvettek a név­jegyzékbe. A tervezői jogosítás során 105 tervezői engedélyt, a szakértői jogosítási eljárás so­rán 566-féle szakértői enge­délyt adtak ki. Az Országos tervezői és szakértői névjegy­zékben 48 nógrádi szerepel. Az elmúlt évben 18 tagozat alakult, a vízgazdálkodási és vízépítési pedig szakcsoportot hozott létre. Az idei feladatokat 18 pont­ban foglalták össze. Ebben az új engedélyek kiadásán túl sze­repel helyi csoportok, mérnök- délutánok szervezése, intenzív képzés, a kapcsolatok építésé­nek befejezése. Kiss Sándor alelnök a leg­utóbbi országos választmányi ülésről tartott tájékoztatójá­ban elmondta, hogy a nagy­marosi víztározó szakértői között egyetlen sem szerepel a szakértői névjegyzékben. Elkészültek a tagozatok, ön­álló működtetéséhez szüksé­ges szabályok is. A taggyűlés elfogadta a költségvetés teljesítéséről szóló előterjesztést, a fel­ügyelő bizottság, az etikai fe­gyelmi bizottság beszámoló­jával és az alapszabály módo­sításával együtt. Területi, családi, missziói nap Gyarmaton-Természetesen ehhez itt helyben is meg kell hozni a szükséges döntéseket. Nem elég kidolgozni a térség vál­ságkezelésének, fejlesztésének programját. Mindennapi ke­mény munkával valóra is kell váltani azokat. Nógrádi példa-Hibás kormánydöntésekről beszélt. Pontosabban mit ért ezen?-Elsősorban azokra gondo­lok, amelyek a bányászatot, az energiaipart érintik. Hibás poli­tikai döntésnek tartottam a bá­nyák folyamatos bezárását anélkül, hogy azt gondosan előkészítették volna. Ami pedig a bányászat és az energiastraté­gia korszerűsítését illeti, az el­múlt hat évben alig történt va­lami. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tőkés tulaj­don, a piacgazdaság nem temeti a bányászatot. Ahol van ele­gendő szén, megfelelő a minő­sége és állja a versenyt az ára is, oda eljut a tőke. A példa adott Nógrádban is. Azt hi­szem, annak idején kevesen vették komolyan a hírt, hogy a salgótarjáni medencében, ame­rikai tőkével újraindul a szén- termelés. Ez ma már valóság. Kiváló minőségű energetikai szenet bányásznak. A földtani vizsgálatok szerint a munka több évtizedre biztosított és a szakmát értő munkaerő is adott.- Csak hát az itt termelt szén jó ideig nem kellett egyetlen erőműnek sem.-Azt tudomásul kell ven­nünk, hogy az energiaipar csak egy részét jelenti a szén. De ott van, számolni kell vele, hasz­nosítani előnyeit az energia- termelésben. A szénbázisú erőművek ellátásában egyéb­ként fordulat történt tavaly, itt az északi régióban is. A borsodi erőművek a felhasznált hazai szenet ma már nem az ország másik végéről, a Dunántúlról hozzák, hanem a hozzájuk kö­zel eső területekről. Többek között a salgótarjáni medencé­ből. Kettős látás?- Meggyőződésem, hogy az egész bánya- és energiaipar stratégiáját alaposabban át kell gondolniuk a kormányzati szerveknek. Az ipar, az ener­giaipar átrendeződése, az erő­műépítési program során nem lehet elfeledkezni a szénbázi­son dolgozó erőművekről. Mert az ágazat megtorpanásának, visszafejlesztésének árát ismét a lakosság fizeti meg magas energiaárakkal, munkanélküli­séggel, szegénységgel.- Ön egy jelentős érdekvé­delmi szervezet, az energiaipari dolgozók szakszervezetének ve­zetője és parlamenti képviselője a kormányzó szocialista párt­nak. Nem zavarja munkájában ez a „kettős látás" ? — Nem azt mondom, hogy könnyű összeegyeztetni a két­féle munkát. Megkaptam már nem is egyszer, hogy a parla­mentben, a kormányzati szer­vekkel történt tárgyalásainkon nem tudtuk érdemben képvi­selni a bányamunkások érde­keit. Azt tartom, a kormány hasznos elképzeléseit, intézke­déseit támogatni lehet, támo­gatni kell! Az elért eredménye­ket pedig, még a legszerényeb­beket is védeni, továbbfejlesz­teni. Mert vannak érezhető eredményei a kormányzásnak, ha kínokkal teli, nehéz is volt a születésük. Mérséklődött a költségvetés hiánya, lassan apad az infláció, szerényen, de nőnek a reálkeresetek és a nyugdíjak. Úgy tűnik, meg van az alapja, hogy kikerüljünk a válsághelyzetből. Elinduljunk végre egy olyan úton, amelynek vége a teljesítménynövekedé­sen alapuló stabilabb kibonta­kozás lesz. Szakértői vélemény- Mindez természetesen nem mond ellent az érdekvédelem­nek, a szociális vívmányok visszaszerzésének, megőrzésé­nek. Az átalakulás időszakában sokkal nagyobb szükség van rá, mint eddig bármikor. Az Ér­dekegyeztető Tanácsban igen kemény viták részesei vagyunk, hogy az érdekek egyeztetése alapján valóban reális döntések szülessenek. Ilyen többek kö­zött a már említett erőműépítési program. A szakszervezet fon­tosnak tartja, hogy összehason­lító vizsgálatokat végezzenek a szakemberek a különböző energiaforrások termelése, gazdaságossága között. A mi­niszterelnököt pedig arra kér­tem, hogy az erőművek ügyé­ben ne szülessen addig döntés, amíg a bányász szakértők nem teszik le véleményüket. Véges a türelem — A munkáltatók közül többen mondják, hogy a privatizáció, a piacgazdaság mindent megold. Az érdekvédelmi szervezetek, így a szakszervezetek is csak zavarják ezt a folyamatot. — Azt hiszem, hogy a kibon­takozás még jó néhány nehéz évébe kerül az országnak, a la­kosságnak. A szocialista, szo­ciáldemokrata kormány az át­alakulás folyamán, egy sor ka­pitalista megoldást alkalmazott. A vállalkozók, a lakosság türe­lemmel viselték a legszigorúbb intézkedéseket is. Ám azzal számolni kell, hogy türelmük véges. Ebben a helyzetben a szakszervezet feladata, hogy elérje, politikai rangja legyen az érdekegyeztető munkának. Alkotmányos keretek szabá­lyozzák a szociális piacgazda­ság építését, a munkavállalók jogainak védelmét, a lakosság szociális biztonságát. A szakszervezetnek termé­szetesen fel kell nőnie ezekhez a tennivalókhoz. Mindenekelőtt úgy, hogy erősíti szervezettsé­gét, egységét, ápolja kapcsola­tait. Fontosnak tartom, hogy megteremtsük a folyamatos, az eredményes szakszervezeti munka feltételeit. Arra törek­szünk, hogy a szakszervezetek élén mindenütt olyan vezetők álljanak, - mint itt Nógrádban is akik elkötelezettjei a bá­nyászatnak, a mozgalomnak, felkészülten teszik a dolgukat. Közel állnak a tagokhoz, velük együtt munkálkodnak életkö­rülményeik jobbításáért. V.G. „Fut az ember December óta sok szép ren­dezvénynek adott már helyet a balassagyarmati evangéli­kusok minden igényt kielégítő új hitéleti központja. A mai Jut az ember... fut az Isten” című missziói nap, a családokat, mint a társadalom legkisebb sejtjét célozza meg. A program 10 órakor énektanu­lással kezdődik. 10.15 órakor a .. fut az Isten” házigazda, Kalácska Béla espe­res mond megnyitót. 10.30-tól igehirdetés következik, 11 óra­kor csoportos beszélgetés lesz. A program ebéd után folytató­dik. 15.30 órakor „Közös örö­münk forrása: az Isten által helyreállított közösség” című programra kerül sor. Ezt követi a záróúrvacsora Balicza Iván igehirdetésével. A szécsényi önkormányzat támogatja a rászorulókat Erőn felül teljesít a város Egy-egy település életszín­vonalát manapság, a lakos­sághoz viszonyított munka- nélküliséggel és az ilyen, vagy olyan címen segélye­zett állampolgárok számá­val mérhetjük leginkább. Ha ez így van, akkor a csaknem hétezer szécsényi lakos átlagos életszínvonala ugyancsak alacsony. A munkanélküliség - a Szé- csényben regisztrált 1961 munkanélkülijével - kriti­kus szint alatt mozog, nem­csak a megyében, országo­san is a legrosszabbak közé tartozik. Rácz Andrásáétól, a Szé­csényi Polgármesteri Hiva­tal szociális főelőadójától azt is megtudtuk, hogy a vá­rosban különféle címen, évente 2500-an kapnak - át­lagosan 3000-6000 forint közötti összegű - segélyt. Rendszeresen felnőtt- és gyermekvédelmi támoga­tásban kétszázhatvanketten, jövedelempótlásban száz- hatvanketten részesülnek. A közhasznú foglalkoztatottak száma pedig harminc. A szociális bizottság — amelyet az önkormányzat testületé, teljes döntési jog­gal ruházott fel - a gyerme­kek száma, illetve a család rászorultságához mérten bí­rálja el a kérelmeket. Ezekre az ülésekre minden esetben meghívják a cigány kisebb­ségi önkormányzat képvise­lőit is. Az időseket ápoló ott­honban huszonnégy hajlott korú ember kap teljes ellá­tást, s testi-lelki gondozást. Az öregek napközi otthoná­ban tízen étkeznek, pihen­nek, szórakoznak. Szociális étkeztetésben negyven sze­mély részesül. Támogatják az életük al­konyán tengődő, vagy el- esettségük kapcsán rászo­ruló, önmagukat ellátni nem tudó idős embereket is. Nagy részüknek házhoz szállítják az ebédjüket. Azt is megtudtuk Rácz Andrásnétól, hogy a felso­rolt támogatáson túlmenően, ebben az évben a régebbi természetbeni támogatások körét bővítik. Az önkormányzat termé­szetben eddig is támogatta a rászorulókat, nem egy eset­ben előfordult, hogy kivál­tották az illetők gyógysze­rét. Most, földet is kapnak az arra jogosultak, főleg a ki­sebbségi származásúak. Nyolc hektár földet oszta­nak ki. Egy-egy család átla­gosan 1600 négyzetméter területet kap, felszántva, burgonyával, kukoricával, köztesként babbal bevetve. A szerencséseknek „csu­pán” művelniük kell a földet és betakarítaniuk a majdani termést. Remélve, hogy mindez arra is ösztökéli ezeket a családokat, hogy ál­latokat tartsanak, nevelje­nek. A köztudottan nehéz helyzetben lévő szécsényi önkormányzat tehát erejét meghaladóan támogatja a rászorulókat, tegyük hozzá: remélve, hogy a segítségben részesülők nemcsak meg­művelik a földet, meg is őr­zik saját munkájuk gyümöl­csét és mások termését. Nógrádi Kovács György A közművelődés megítélése olyan, mint a hullámvasút - Soha nincs stabil állapotban „Sok embert kellett felsorakoztatni” Haváné Bakos Leonóra Rútságon nőtt fel, majd mikor 1983- ban lehetősége volt, elvállalt itt egy népművelői állást. Több mint egy éve már, hogy igazgatóként áll a közművelődési in­tézmény élén. Az eddig eltelt időszak eredményeiről, terveikről beszélgettünk.- A másfél évtized alatt megfi­gyeltem, hogy a közművelődés helyzete olyan, mint a hullám­vasút. Meghatározzák a munka megítélését a követelmények, a támogatottság. Soha nem volt egy biztos, stabil állapotban. Valószínűleg minden hasonló intézményre ez jellemző. Volt, hogy nagyon jól ment a munka, s meg is volt az elismertsége, s volt olyan is, hogy számos konfliktussal, harccal tudtuk csak elérni azt, hogy olyan fél­nek tekintsenek bennünket, akik hasznot tudnak termelni. Ez viszont nem mérhető rövid távon. Csak utólag derül ki, hogy helyes volt-e a döntésünk. — Térjünk át az intézmény mai életére!- Egy teljesen elhasználódott házat vettem át, amelyben még az is gond volt, hogy mire ül­tessük le a látogatókat. A fo­gadó- és szolgáltatóképessé­günk is nullán volt. A dolgozói gárdára egy túlélési pozíció volt jellemző, s amolyan min­den mindegy hangulat uralko­dott. Nem volt jó a központunk megítélése. A fogadóképesség helyreállítása egy hosszabb időszak eredménye lehet, azt viszont Örömmel mondhatom, hogy mára egy jó csapat állt össze, Most már mindenki a sa­ját területén önállóan tud és akar tevékenykedni. A polgár- mester úrtól is azt kértem az in­duláskor, hogy lehetőséget, esélyt adjon a számunkra a bi­zonyításhoz. Olyan helyzetek­ben is bízzon ránk feladatokat. melyek során igazolni tudjuk szükségességünket.- Van-e hajlandóság az ön- kormányzat és a környezet ré­széről a közös munkálkodásra?- Van, csak akkor be kell bi­zonyítanom, hogy értek ahhoz, amit csinálok, amit viszont tudok, azt ha­tározottan kell állíta­nom. Nagyon sok embert fel kellett sora­koztatnunk magunk mögé, hiszen nem az a fel­adatunk, hogy mindent mi magunk old­junk meg, ha­nem hogy megkeressük azokat az em­bereket, akik egy-egy terü­let magas szintű műve­lői, s hajlan­dóak is az együttműködésre.- A társadalmi és a helyi vál­tozások is nyilvánvalóan meg­határozzák az intézmény életét, hisz akkor tud talpon maradni, ha alkalmazkodik ezekhez.- Mindig elébe kellett men­nünk a változásoknak, hiszen például szinte minden család szembesül vele, hogy a számí­tástechnika és nyelvtanulás nélkül nem boldogul. Ezért si­keresek az ilyen jellegű tanfo­lyamaink. A másik példa, hogy miután nem tudjuk megfizetni a színházi jellegű programokat, nekünk kell utánuk mennünk, s rendszeresen szervezni színház- látogatást. Csak így tudjuk a színvonalat tartani, hiszen a mai korra még sokkal jellem­zőbb a hakniáradat, mint ko­rábban.- Úgy hallottam, hogy egy komolyabb felújítás előtt áll a- Igen. Felállt a csapat, nagy lelkesedéssel indítottuk el a fo­lyamatokat, próbáltunk min­dent szépítgetni, s ekkor derült égből villámcsapásként ért bennünket, hogy a színházte­rem mennyezete beszakadt. Tervbe volt véve a TDK nyolcmilliós támogatásával a lapos tető szigetelése és a könyvtár üvegfalszerkezetének a kiváltása. A váratlan új hely­zet mindent felbontott. Nagyon sok, nem várt költség jelentke­zett, s a tartalmi munka is csor­bát szenved ezáltal. Egyelőre megszűnt minden filmvetítés, gyermekszínházi és egyéb nagytermi rendezvény. Csak reménykedni tudunk, hogy a nyár végére megoldódik.- Tételezzük fel, hogy mindez megvalósul, a pénzügyi feltéte­lek megoldódnak. Hogyan to­vább? Milyen célokat tűzött maga elé az intézmény?- Van egy félelmem, hogy legalább ekkora gond a könyv­tár üvegfalainak állapota. Ha ezt is megússzuk baleset nélkül, akkor tervezhetünk nyugodtan tovább. Az általam felvázolt öt­éves tervben egy művelődési, alkotói és oktatói feladatokat összefogó központtá kell vál­nunk, s ehhez elképzelhető, hogy még a sport területe is tár­sulni fog, hiszen tervezgetjük már a funkció nélkül maradt honvédségi sportkombinát ön- kormányzattal közös hasznosí­tását. Feladatunknak tartjuk az élet minden területén jelent­kező közösségformáló kezde­ményezés támogatását.-Nem szóltunk még az in­tézmény keretei között működő városi könyvtárról.- Talán azért esik viszonylag kevesebb szó az ő munkájukról, mert őket nem érte oly mérték­ben ez a hullámzás. Ok mindig igen jó színvonalon dolgoztak. Munkájuk sokkal inkább mér­hető, s kifejezhető számokban, bár ott is nagyon sok az olvasók által nem látható háttérmunka. A művelődési központrész munkája látványosabb eredmé­nyeket hozhat, de látványosabb itt a bukás is. A közös célokat nagyobb távlatokban lehet megfogalmazni. V. J. ház. A váratlan helyzet mindent felborított

Next

/
Oldalképek
Tartalom