Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
4. oldal Görbe Tükör 1998. április 1., szerda Mi látható felvételünkön? - í Országgyűlési képviselőjelölt a választási harcok után; 2. Megtépázott félj családi veszekedés közben; 3. Leégett vállalkozó tőzsdezáráskor; 4. Kopasztás elől menekülő háziszárnyas; 5. Harci kakas egy viadalon, erősen megtépve. ,Átállt a grinicsi idő - Ne má’, hogy az anyósülés vezesse az autót!” Dönci bá’ és az április egy-Ne má’, hogy a bunda vezesse a meccset! - hőbörgött ismerősünk, aki ismét visszatérhetett kedvenc Négy Felesébe, minekutána azt értő kezek hamar rendbe tudták szedni.- No, hogy volt itt a múltkor az a kis inzultus, hát szép lett a kör, mármint az ivókor. Hiába, itthon érzi magát az ember, jobban, mint az idegen csellóban. Most, hogy át lehetett állítani ismét nyárira a grinicsi időt, hát amit nyerünk energián, azt elveszítjük a bukszás tárcánkon, mert csak megvendégeli magát a magunkfajta ember így a cédulakopogtatások idején, meg egyébként is. Beadtam az adópapírosomat, mondták, így nem érvényes, hogy alája is kell írni. Odaírtam a legénykori nevemet, az biztos siker. Akartunk venni a gyereknek egy újabb dzsekit, mert a régit megint elcserélte, valamit adtak neki érte, én nem tudom mi az, úgy híják, hogy danubit. No, hogy a boltoshoz megyünk, kiböki a kö- lök próbálkozás közben, hogy danubitra cserélte a jakót, súgja a butikos, hogy akkor bizonyára nagy dolog készül, ilyen speciális esetekben csakis a norvég mintás, világos kapucnis pulcsi a menő. Most valami jó viccet kéne kitalálni a havernak, mert szereti az április egyet, de a kérdésemre, hogy mi lenne neki a legjobb, nem sokat tudott sem megerősíteni, sem cáfolni, mivel merev részeg volt. Bezzeg a Borisz, az alig gyógyult fel a vírusos influenzájából, ami minimum a fél ábécéről volt elnevezve, megcsinálta, hogy egyik napról a másikra kipakolta az egész kormánytársulatot. Mert ők vitték rá a vírust, majd bolond lesz fertőző betegekkel együtt dolgozni. Menjen mindenki a jó anyukája dácsájába... Szociális felmérés volt nálunk, egy nagy paksamétával jöttek felmérni azt a kis lakást meg azt a kis szociális helyzetet. Mondom is, ha ezt a füzetet tapétának felhasználom, többet érünk vele. Ő is, mert nem kell annyit írni, én is, mert lesz tapétám. No, ilyesmi kérdéseket olvasott a fejemre, hogy hány órát alszunk, olvasunk, tisztálkodunk, étkezünk, van-e versenykerékpár, villanyos varrógép, hány könyv meg bakelitlemez van nekünk, satöbbi. Mondtam is, hogy ez egy szociális helyzet, de ha elemelik a pia árát, hát nem tudom, miből élünk meg, akkor jön a vég. No, április egyre megviccelem magam egy plusz deci rummal. Ha rum, legyen kövér, nem igaz?- Ne má’, hogy az anyósülés vezesse az autót! feró Kamer(l)ista A nnyi szép dolgot tervez az ember: ha visszagondol, néha el sem hiszi, hogy rendőr lett volna, hatévesen, s mozdonyvezető tízévesen. Hogy öt évvel később már szervezte az első amatőr rockzenekart, ehhez képest, mire a szalagavató eljött, már kész komputerzseniként lépett ki az Életbe. Ha esetleg az észosztásnál egy másik sorban állt, az amatőr zenészséget idővel felcserélte profizmusra, body-building terembe járt és nagyon szívdöglesztő volt. A végén aztán elérte a csúcsot is: kidobóember lett és mixer, egy félcsillagos szállodában. Vannak persze eseménvdú- sabb életutak is, sok váratlan S- kanyarral, bukkanókkal: az ember ilyenkor maga sem érti, miből is lesz a cserebogár. Itt van például B., aki szerény képességű önkéntes rendőrként kezdte, s szerencsés esetben ott is maradt volna, ha fel nem figyelnek rá, egyébként ismeretlen okokból. Elküldték iskolába, s évek múltán már majdnem teljes értékű tisztként tért vissza, így egyből embert próbáló feladatot kapott: rábíztak egy kétfős rendőrőrsöt, már tudniillik olyan céllal, hogy irányítsa. Ez viszonylag csekély sikerrel járt, a környéken kettőszáztizenhárom százalékkal nőtt a tyúklopások száma, viszont - mint egy helyi lapban helyesen rámutatott - alig volt erőszakos közösülés a környéken. Ebbéli örömét még az sem csökkentette, hogy a kérdéses négy faluban szinte csak hetven éven felüliek éltek, méghozzá hatvankét százalékban férfiak. B. jó munkáját, de különösen főnökei irányában tanúsított gyors nyelvmozgását hamarosan értékelték: egy kisvárosba emelték fel, mint gazdaságvédelmi nyomozót. Első két ügyében az ügyészség megszüntette az eljárást , mivel a vádemelési javaslathoz elfelejtette mellékelni a bizonyítékokat. Olajügyekben sem járt nagyobb szerencsével, így gyors egymásutánban kipróbálta a közlekedési, az igazgatásrendészeti és a kutyakiképző szakterületet is. Végül kényszernyugdíjazták, igaz, előtte megtörtént az, ami még addig senkivel. B. ugyanis, szolgálata tizedik évében, visszafelé haladva váratlanul elérte eredeti rendfokozatát. P. eredetileg pedagógusnak készült, de később beérte azzal is, hogy pedofil - mert a szakállas vicc szerint az legalább szereti a gyerekeket. P. azonban mindezt csak mellékfoglalkozás- ■ként, kevéske szabad idejében jizte. A nap nagyobbik részében ugyanis dolgozott: nem múló szorgalommal böngészte napról napra a falusi könyvtárban fellelhető mind a négy újságot, s amit azokból kiolvasott, eladta egy ötödiknek, persze saját anyagként. Érdeklődése akkor hágott tetőfokára, amikor felkérték, hogy nagyobb eseményeken képviselje a Masnis Pulikutya Szövetséget mint sajtóösszekötő. P. joggal remélte, hogy ha a Szövetség pozícióhoz jut, neki is kerül valami, esetleg előfizetnek még tíz napilapot, amiből lophat. Karrierje később egyre inkább egy szigorúan monoton növekvő függvény képére kezdett hasonlítani, megbecsült közéleti szereplő lett, szakkérdésekben nyilvánult meg és az idő múltával, ha megtévedt, tíz százalékban igazat is írt. Rögösebb utat járt be M., aki még gyermekkorában megálmodta, hogy ő egyszer rádióbemondó lesz, ha törik, ha szakad. Húsz évvel később megdöbbenéssel értesült róla, hogy pösze, raccsol, selypít, valamint időnként erősen suk-süköl. Ekkor elbujdosott, több külországot is bejárt, s örömmel fedezte fel, hogy például suk-sükölni csak magyarul lehet, más nyelven nem. Ez adta vissza önérzetét: hazatérve egyetlen nászajándékul az Oldalborda Főadót követelte apjától, akinek nem volt szíve nemet mondani. A boldog nászutas első ténykedése abból állt, hogy megszüntette a nyelvészeti műsorokat, helyettük Friderikusz- show-t, Pampák királyát és Dossziét adtak, hangképekben, napi váltásban, Később, hallgatói kérésekre hivatkozva gyakran tudósítottak az Oldalborda Főadó különböző rendezvényeiről, az adásokat pedig kétper- cenként reklámokkal szakították meg. M. közben nagy titokban logopédushoz járt és kecs- keszakállat növesztett, mert azt hallotta, hogy az tekintélyt ad. A siker nem maradt el. Hősünk bekerült a jobb körökbe, s támogatást ígért egy sokak által, de előnytelenül ismert párt- politikusnak, L.-nek. L.-ről a hivatalos Ki kicsoda? szűkszavúan írt, nagyjából annyit, hogy egyetemet végzett (levelezőn), szakmájában soha nem dolgozott, de ettől függetlenül szerette a sikert. Tehetség híján akaratára és kapcsolataira hagyatkozott, hatalmas szervezőerővel bírt és nagyon tudott parancsolni. / gazolta az ősrégi mondást: aki tudja, csinálja - aki nem tudja, tanítja. Aki azt sem tudja, irányítja. Vagy elmegy képviselőnek. - ye Főnökbosszantó Ha teázik, csempéssz italába picinyke ricinust, ettől megindul. . . Rejts el fiókjában egy szeletnyi Pálpusztai sajtot! Add meg privát telefonszámát egy társkereső rovatnak! Rendeltess a nevében pár bála intim betétet. Csempéssz a gallérjára egy kis rúzst, amilyet a neje nem használ! Hívasd fel a feleségét egy kétes hírű nőszeméllyel. Terjeszd el róla, hogy nyelviskola helyett masz- százsszalonba jár! D. F.- A magyar kormány tervei szerint a magyar nép boldogsága érdekében a kínai verébfogásban legnagyobb tapasztalatra szert tettek tanítják majd honfitársainkat madarat fogatni. *- Az Alfa Kör élesen tiltakozik amiatt, hogy Bili Clinton lesz a novemberi Nógrád Szépe-vá- lasztás zsűrielnöke. Szóvivőjük nem tartja kizártnak, hogy saját testükkel védik meg az amerikai elnöktől a nógrádi lányokat. *- Az APEH megerősítette, hogy az április 1-jén beadott adóbevallás-módosításokkal a korábbi bevallásokban megjelölt befizetési összegek tetszés szerint módosíthatók. Amonnan-eminnen-A Brazil Labdarúgó-szövetség egyik vezetője szerint any- nyira erős a brazil válogatott, hogy a világ többi csapatához való felzárkózás érdekében magyar szakembert kémek fel szövetségi kapitánynak. *- A Nógrádker Rt. gáláns ajándékkal kedveskedik a Pécskő Üzletház 100 milliomodik látogatójának. Az április 1-jén belépő szerencsés 100 milliomodik megkapja az üzletházat. *- Megkezdődött a Hatvan-Sal- gótarján közötti vasútvonal villamosítása: az állomási vonatindítók zseblámpájában kicserélték az elemeket.-Az Orosz Kommunista Párt bejelentette, hogy gőzerővel folyik az OUK (Októberben Újra Kezdjük) akciójuk előkészülete. Az Aurorát, a felkészülési tervnek megfelelően, Kuba partjai mellett hajózták be. *- Holnaptól lapunk mellékleteként jelenik meg a Népszabadság, Magyarország (így) második legkedveltebb napilapja. *- A jövő héten tárgyal Boldvai Lászlóval, a Volvo, a Fiat és a Mercedes első embere arról, hogy melyikük telepíthet először üzemet a Salgótarján-Bá- tonyterenye vállalkozási övezetbe. B. M. A megtévedt többdiplomás esete az építkezési vállalkozással „Mi Miamiban is urak vagyunk” (Floridába - gondolatban - kiküldött munkatársunk riportja) Hát igen, aki járt már Bükkszéken és Miamiban egyaránt, az igazán értelmet tud adni a „mecsoda különbség” megállapításnak. Nem azt mondom, jó Bükkszéken is, én már ott is rég voltam, de higgyék el, Miami, a beachcsel (tengerparttal) a hevesi fürdőhelyhez képest olyan, mint egy foci vb-döntőt rádión hallgatni, vagy a helyszínen, a sajtópáholyból megtekinteni (már megint ez az átkozott fantázi- álás .. .). Bizony, jól érzem magam itt gondolatban, hiába írta meg valaki már elég régen, hogy az ábrándozás az élet megrontója. Ha tudta volna, hogy mi lesz még Magyarországon, biztos nem „vette” volna el versében ezt az ártatlan lehetőséget olvasóitól. Szóval, kiküldött munkatárs lettem, időközben kellően lebarnultam környezetemhez, sőt, le is égtem, s ki tudja mi lett volna még velem, ha nincs az a kedves, jószívű, többdiplomás építkezési vállalkozó a Nógrád megyei Hemádmegyerből, aki kisegített. Az az igazság, hogy nekiszabadultam a fagylaltnak, a banánnak, kicseréltem a lyukas cipőmet - meg az is sokba került, amikor, lévén gyakorlatlan szörföző, kimentettek a tengerből. Hiába, az élet ott is pénz. A napidíjam mindehhez kevés volt. Es akkor .. .-Elek, igazán kicserélhetnéd már az aranyórámat. Több mint egy hónapja hordom. Ez magyar szöveg! - hasított belém a felismerés, miközben néhány megmaradt dolláromat számolva arra gondoltam, hogy a legjobb lenne itt maradni, a „bicsen”, homokórának.- Elek, neked nincs honvágyad? Én már úgy vágyom Megy er után. Torkig vagyok ezzel az amerikai nyüzsgéssel, meg a Paul Newman estélyével. Ma is ahhoz a beképzelt Elisabeth Taylorhoz kell repülnünk. Hé, Elek, figyelsz te egyáltalán rám?- 0, darling, megveszem neked azt a tűzpiros Porschét, amit tegnap az autószalonban cukinak neveztél, csak hagyjál már nyugodtan. Hallva Elek kívánságát, s tapintatos embernek ismerve magam, eredeti ötlet jutott eszembe, hogy felhívjam szerénységemre a figyelmet. Elkezdtem énekelni, mintegy szellemi jégkockának is szánva Elek napfürdőjéhez (a feleségéről már nem is beszélve).-A csitári hegyek alatt régen leesett a hó... Sikerem volt! Az asszonyság felfigyelt rám.- Hé, Elek, ez meg magyar. Elek felemelte - két kilóra való arany nyakláncával együtt - a fejét.- Honnan jött? - kérdezte.- Magyarországról, Salgótarjánból.- Akkor mi földik vagyunk - nyújtotta Elek a kezét, amit igen nehezen tudtam megszorítani a nyolc darab arany karperectől (viszont éreztem, hogy jó lesz belekapaszkodni...).- Pihenünk - folytatta Elek. - Tudja, építkezési vállalkozó vagyok, s rengeteg a dolgom. A héten már öt rádió- telefont ástam el a homokba, mert még itt is zavarnak.-Az APEH?-Mire gondol...? Körülöttem minden rendben van. Nekem a munka a mindenem, uram, reggeltől reggelig.- És mikor alszik?- Azt nem lehet, mert mindig résen kell lennem. Jaj, be sem mutatkoztam, Svarc Elek Hemádmegyerből. Tudja, az a híres, nem messzire lakunk Tarjántól.-Hogy lesz valakiből híres építkezési vállalkozó, Svarc úr?-Úgy, hogy előbb-utóbb rájön, amit addig csinált, abból nem lehet megélni.- Ön minek az okán jött rá?- A három diplomám okán. Épp' a negyedikre készültem, amikor a feleségem bejelentette, hogy a gyermekünk menzáját nem tudjuk kifizetni, a tíz éve velünk élő macskánk pedig tüntetőleg bekéredzkedett vacsorázni a szomszédba.- Azóta persze külön családi házat épített neki Elek - büszkélkedett közbe a feleség.- Amikor Micu is otthagyott bennünket, elhatároztam, hogy belevágok - idézte a hőskorszakot Elek, miközben a hatodik -hirtelen sípolni kezdő - rádiótelefont is beásta egy homokvárba. - Nem volt könnyű, de láthatja, megérte, mi Miamiban is urak vagyunk.-Ne higgye, hogy nekünk könnyű - vette át a szót a honvággyal küzdő megyeri asszonyka. - Minden egyes maltercsepptől és bontott deszkától függ a mi boldogságunk. Ez az utazásunk sem jöhetett volna létre, ha nem készül el az Elek bontott anyagából Alsókokasdon az újságospavilon. Elek reggeltől reggelig dolgozik, estétől estéig meg variál.- Ne túlozd el, drágám - vágott közbe Elek.-Csak hadd tudják meg - kardoskodott (a honvággyal küzdő) felesége -, akik irigykednek ránk. Kocsira, házra, meg utazásra fáj a foguk, de inkább a diplomájukba, és a szakmájukba kapaszkodnak, közben meg a becsületes életet emlegetik.-Segíthetek valamiben? - állította le feleségét Elek- Ha fel tudna pakolni egy turistajáratra, hazafelé...- Elintézem, de mondja csak, tud-e sovány maltert keverni, s tudja-e, hogy mi a különbség a fúga és a fándli között?- Ha ön kérdi Svarc úr, biztos!- Jól van. Svarc érti a dörgést. Keressen meg egy fél év múlva Hemádmegyerben. Akkor járok megint arra. Itt a névkártyám. Svarc Elek névkártyáját azóta is őrzöm. A többi, segítőkész, nagyvonalú emberé mellett. Mondják, mostanában Honoluluban építkezik, s ha unja a hőséget, akkor a grönlandi jégkunyhó centrumának az építkezését látogatja. Valami Iglu Town lesz a város neve. Mike Hamilton
