Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-30–05-01 / 101. szám
6. oldal Közélet 1998. április 30., csütörtök / Urbán Árpád (mszp> 4. sz. választókerület A Nógrád Megyei Hírlap kérdezett- a képviselőjelöltek válaszoltak Lapunk az alábbi három kérdést tette fel az országgyűlési képviselőjelölteknek:-1. Közismert Nógrád megye válsághelyzete. Ön mit tart a legfontosabb teendőnek és mit tenne konkrétan azért, hogy megyénk kimozduljon ebből?- 2. Ha ön bekerül a parlamentbe és először szót kap, milyen ügy, illetve melyik réteg érdekében emel szót és miért?- 3. Miért gondolt arra, hogy ha átmenetileg is, de felcserélné jelenlegi hivatását a parlamenti képviselőséggel, illetve miért döntött úgy, hogy ily módon szeretné folytatni politikai pályafutását? A kérdésekre adott válaszokat a következőkben közöljük. Folytatjuk a pártprogramok bemutatását is. Boldvai László (mszp) 1. sz. választókerület 1. A választókörzet bizalmából nem csak arra a kérdésre tudok válaszolni, hogy „mit tennék”, hanem arra is, hogy mit tettem konkrétan Nógrád megyéért, Salgótarjánért. Képviselőségem első percétől a még megmaradt munkahelyek megőrzéséért és újabbak létesítéséért, a megye gazdaságának talpra állításáért dolgoztam. Kézzelfogható eredményekről szólva, az acélgyár és az öblösüveggyár érdemi megsegítése, a megyének többletmilli- árdokat jelentő kormánydöntés kiharcolása és Salgótarján - Bátonyterenye térségének vállalkozási övezetté nyilvánítása a legfontosabb. 1997-ben 600 új munkahely létesítése és 500 régi megőrzése, 20 % fölötti iparitermelés-növekedés, 1,5 1. Az országos átlagot messze meghaladó munkanélküliséget tekintem a térség (megye) legnagyobb problémájának. A munka- nélküliek között a cigányság helyzete lassan kezelhetetlenné válik megfelelő állami szerepvállalás nélkül. A megoldás érdekében felmértem és egy többnyelvű kiadványban átadtam a fejlett országok nagykövetségeinek, kereskedelmi kirendeltségeinek a munkahelyteremtésre alkalmas ingatlanok leírását. Felvettem a kapcsolatot öt, a világon is vezető japán termelőcéggel, akiket érdekel térségünkben a beruházás lehetősége. A munkahelyteremtés iránt nyitott cégek részére beszereztem a pályázati feltételeket, a területfejlesztési tanácsnál illetve a minisztériumokban lobbyztam a munkahelymilliárd területfejlesztési többlettámogatás és 4,5 milliárd fejlesztés, Salgótarjánban négyszáz fővel kevesebb a munka- nélküli - ezek a tények gondolom önmagukért beszélnek. Ezt tettem - persze nem egyedül - és tenném továbbra is, hiszen ez a legfontosabb Salgótarján és az egész megye számára. A gazdaságfejlesztő munkát kívánom tehát konkrétan folytatni, kiteljesíteni azért, hogy „Palócországban” se legyen többé kérdéses az emberek munkalehetősége, megélhetése és boldogulása. 2. Vannak képviselők, akik azzal mérik teljesítményüket, hogy hány órát töltöttek az ülésteremben, hányszor nyomták meg a gombot, illetve mennyit beszéltek. Anélkül, teremtő pályázatok és ipari övezetek pozitív elbírálása érdekében. Több alkalommal tárgyaltam egy országos hálózattal rendelkező beruházásfejlesztő céggel, hogy tevékenységüket terjesszék ki térségünkre is. A válasz kedvező volt, a munkát elkezdték. Oroszország kereskedelmi kirendeltségének vezetőjétől azt kértem, hogy segítsen a térség termelői elvesztett keleti piacainak visszaszerzésében. Időközben néhány cég a konkrét tárgyalásokat is megkezdte. Elkezdődött Szécsényben egy beruházás- és kereskedelem-fejlesztő központ kialakítása. A jövőben a munkaerőpiacról kiszorult és várhatóan oda visszatérni már nem tudó lakosok részére értelmes állami beruházások (például kerékpárutak) indítását szorgalmaznám. hogy ezt lebecsülném, nálam a legszebb beszédnél is többet ér egy aprócska hasznos tett. Soha nem beszéltem és nem is fogok azért, hogy saját hangomat hallhassam, nem kenyerem az üres politikai szócséplés, de minden olyan ügyben kiverekszem a szólás jogát és cselekszem, amikor az itt élő emberek érdekeinek érvényesítéséről van szó. 3. A politikai pálya számomra cselekvési lehetőség és kötelezettség. Hiszem, hogy profi politikusként hasznára lehetek szülővárosomnak Salgótarjánnak és az egész megyének. Ezért folytatnám - ha a választók is úgy akarják - a megkezdett munkát és ehhez kérek további támogatást, bizalmat! 2. Első parlamenti hozzászólásomban - mint ahogyan az eddigiekben is - a gazdaság fejlesztése, a foglalkoztatás növeléséhez szükséges belső kereslet élénkítése, az adóterhek fokozatos csökkentése mellett állnék ki. Kiemelt figyelmet kémék annak érdekében, hogy a pedagógusok anyagi elismerése mielőbb elérje a szellemi foglalkozásúak átlagbérét. 3. Azért vállaltam újra a képviselőjelöltséget, mert egyrészt szeretném befejezni az általam elkezdett ügyeket, másrészt az alapos helyismeretemet szeretném arra felhasználni, hogy térségünkben is bekövetkezzenek azok a kedvező változások, amelyeket a Dunántúlon és Budapest környékén láthatunk. 1. Ezúton is köszönöm választóimnak, hogy 1994-ben meghatározó többséggel mellettem döntöttek. Ez folyamatos biztatást adott számomra. Köszönöm azt is, hogy naponta fordultak-for- dulnak hozzám, nemcsak gondjaikkal, problémáikkal, hanem egyre gyakrabban kezdeményezéseikkel, javaslataikkal is. Ez az állandó bizalom adott és ad hitet, erőt, közös nehézségeink leküzdéséhez. S végül köszönöm azt, hogy néhány nap alatt az előírt számú ajánlószelvény többszörösével ismerték el eddigi munkám eredményességét. 2. Politikai programom lényege éppen ezért változatlan: egyrészt az összehangolt, széles körű térségfejlesztés, másrészt az egyes emberek, családok, kisközösségek ügyeinek, gondjainak felvállalása és megoldása. Ennek érdekében tovább kell folytatnunk a már eddig is jelentős eredménye-Azt hiszem, hogy az emberek jelentős része ma is jó érzéssel emlékezik vissza a májusokra. Mindig is természetes igénye volt a munkavállalóknak, hogy a munkásszolidaritás ünnepét együtt ünnepeljék és ez semmit sem veszített értékéből. Az ország túljutott egy hosszú, keserves stabilizációs időszakon, s van esély arra, hogy javuljon a munkavállalók helyzete. Erődemonstráció Ezért fontosnak tartom, hogy erőt mutassanak, demonstráljanak, hitet tegyenek jogaik mellett most is. Annak a társadalmi csoportnak, amelyik a legtöbb áldozatot hozta az ország rendbetételéért, erkölcsi alapja is van ahhoz, hogy megkövetelje: a következő négy évben végbemenjen a szociális stabilizáció is. Elvárja a jövőbeni vezetéstől, hogy a szociális különbségek mérséklésére konkrét intézkedések szülessenek.-Május elseje a munka ünnepe is. S jóllehet a munkanélküliek száma mérséklődött, de az ország északi-keleti régióiban ez nemigen érezhető. Hogyan érvényesül így az érdekvédelem ?- Május elseje történelmileg nem a munka ünnepe, hanem a szolidaritásé. Ebben az értelemben pedig nem csak a munkát, hanem a dolgozó és a dolgozni akaró ember összefogását szimbolizálja. Ezért, amikor a munkásszolidaritásról beszélek, a munkanélküliekkel való szolidaritásra is gondolok. Ami pedig a munkanélküliséget és az érdek- védelmet illeti, közvetlen kapcsolat nincs a kettő között. A munkahelyeket ugyanis nem a szak- szervezetek teremtik, a gazdaságpolitikai döntéseket nem ők hozzák és sajnos a gazdasági struktúra átalakítását, a privatizációt kísérő munkáselbocsátások sem a szakszervezetek műve. Nekik abban van szerepük, hogy olyan gazdaságpolitika alakuljon ki, amelyben a foglalkoztatáspolitikának meghatározó szerepe van. Magyarország 1990-96 között súlyos veszteségeket szenvedett el. Elvesztek az orosz piacok, a kelet-európai kereskedelem visszaesett, ágazatok, országrészek néptelenedtek el. A folyamat megállításáért, jelentős erőfeszítéseket tett a szakszervezet is. Érzékelhető jelei ennek, hogy a működő tőke átlépte a Dunát és kelet felé tart, megadva az esélyt, hogy a Dunántúl után az ország két hozó kistérségi felzárkóztatási programot, az infrastruktúra intenzív kiépítését, a kis- és középvállalkozások hatékony segítését, a mezőgazdasági szövetkezetek, gazdálkodók és kistermelők támogatását, a közlekedéshálózat fejlesztését, a munkahely- megtartó és új munkahelyeket teremtő nagy- és kisberuházásokat. A rétsági TDK, a nagyoroszi KNAUS-cég, a napokban megkötött szügyi nemzetközi szerződés, valamint a több száz, már eredményesen működő ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi vállalkozás koncentrált innovációs folyamattá szervezése érdekében. Legyen viszont alapvetően fontos a gazdaságpolitikán belül a humán szféra és maga az egyes ember. A következő években kiemelt jelentőséget kell kapnia a testi és lelki harmóniának: az egészségesebb életmódnak, a verseny- és tömegsportnak, az keleti régiója is a fejlődés útjára léphessen.- Munka nélkül élni nehéz, de gyakran egészen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok is, akik dolgoznak. Mi szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön a hőn áhított munkabéke?-Ezt én ma az ország szempontjából a legfontosabb kérdésnek tartom. Amikor a szociális stabilizációt említettem, akkor nem csupán anyagi természetű dolgokra gondoltam. Fontos, hogy olyan közszellem alakuljon ki az országban, amely emberszámba veszi azokat is, akik nem rendelkeznek tulajdonnal, akik nem vállalkozók, olyan emberek, akik csak dolgozni akarnak. A munkavállalók és munkaadók kapcsolatának megnyugtató rendezéséhez véleményem szerint három dolog mindenképpen szükséges. Mindenekelőtt változtatni kell a jogi szabályozáson. Szigorúbban meg kell követelni, hogy a törvények egyértelműen mondják ki a munkáltatók és a munkavállalók közötti óriási különbségek mérséklését. Ebből következik az, hogy az érvényes jogszabályok alkalmazása során az eddiginél következetesebb munkaügyi ellenőrzésre van szükség. S végül az érdekképviseleteknek is meg kell erősödniük, hogy a munkavállalók nagyobb részére kössenek érvényes kollektív szerződéseket és azok valós védelmet biztosítsanak. Mindezekért vállalkoztam egy esetleges parlamenti szerepre is. Érdekellentétek-Nem merül fel gondolataiban, hogy az érdekvédelem, az érdek- képviselet szenvedhet csorbát, ha egyetlen, történetesen a kormányzó párt programjával azonosul a szakszervezet?-Egyáltalán nem. Igaz, hogy az elmúlt években érdekkonfliktusok mindig a kormány és a szakszervezet között alakultak ki. Most a decemberi szakszervezeti kongresszusra készülve kiderült, hogy a hozzánk tartozó szakszervezeti tagok nyolcvan százaléka a privát szférában dolgozik. Ha pedig a gazdaságban ez a meghatározó, akkor az érdekellentétek sem a kormány és a szakszervezet, hanem a munkáltató és a szakszervezet között húzódnak. S a politika is abban érdekelt, hogy a munka területén béke legyen. Ha a szövetséges párt hatalmi tényezővé válik, akkor többet tud segíteni abban, hogy a munkáltató, a munkavállalókat képviselő egészségügynek, az oktatási-képzési rendszernek. 3. Ismételt megválasztásom esetén először az önhibájukon kívül elszegényedett emberek, rétegek érdekében kívánok szólni. Minden lehetséges eszközzel küzdők az igazságtalan jövedelmi aránytalanságok visszaszorításáért és a dolgozni akaró ember számára biztos megélhetést nyújtó munkáért. A politikusi, képviselői tevékenység számomra nem cél, hanem eszköz: mint pedagógus szolgálatnak tekintettem és tekintem mindazok érdekében, akik térségünkben egy szebb, jobb, megélhetőbb jövőben bíznak. Úgy érzem, választóim eddig nem csalódtak bennem. Amit az előző négy év alatt megígértem, maradéktalanul teljesítettem! A munkámat folytami szeretném! Együtt, egymásért, mindannyiunkért! szakszervezet közötti ellentétek tompuljanak. Az igaz, hogy érdekkonfliktus marad a kormány és a szakszervezet között is. A jövőben várhatóan az érdekek csatája a munkahelyeken, a munkáltatók és a munkavállalók, a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezet között zajlik. Úgy érzem, hogy nem csak a törvényhozás, hanem a települések életéből, a helyi ön- kormányzatok munkájából is jobban részt kell vállalnunk. Ott kell lennünk, dolgoznunk, ahol a döntések születnek. Jubileumi emléknap-Említette, hogy kongresszusra készül a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. Milyennek ítéli meg a szakszervezeti mozgalom helyzetét?- S decemberben úgy ül össze a kongresszus, hogy féléves tapasztalat lesz mögöttünk, hogyan dolgozik az új parlament, milyen intézkedésekhez kezd az új kormány. De túl leszünk az önkormányzati és az üzemi tanácsok választásain is. Egészen friss információk birtokában alakíthatjuk ki a következő időszak stratégiáját. Ebben a változásokkal együtt járó szakszervezeti tennivalók kapják a legnagyobb szerepet. Emellett gondolnunk kell arra is, hogyan készülhetnek fel a leghatékonyabban az érdekképviseletek az európai uniós csatlakozás tárgyalásaira. A kongresszuson rendezni szeretnénk végre saját dolgainkat is. Eddig ugyanis mindig volt valamilyen belpolitikai oka annak, hogy nem néztünk szembe belső szervezeti gondjainkkal, elodáztunk szükséges döntéseket. Ideje pótolni a mulasztást. A magyar szakszervezeti struktúrát túlságosan széttagoltnak tartom, nem képes igazán hatékony érdekképviseletre. Szükség van egy jól átgondolt belső integrációra. A folyamat már elindult, hiszen kétéves előkészítés után a szétzilált építőipari szakszervezet újra egységes szövetségként működik. Természetesen kérdés az is, hogy egy tízmilliós országban, ahol összesen egymillió szakszervezeti tag van, szükség van-e hat szakszervezeti konföderációra. Tanácskozásunk időben egybeesik az ország szaktanácsának 100. évfordulójával, az első magyar szakszervezeti szövetség megalakulásával. Az Európai Szakszervezeti- Szövetség pedig létrejöttének huszonöt éves évfordulóját ünnepli. Ezért a kongresszus első napja közös jubileumi emléknap lesz. Ez nem valamiféle nosztalgiázás. Inkább annak a jövőképnek a felvázolása, amerre haladni szeretnénk, amelyért dolgozni kell a következő években. V. G. Szociáldemokrata Párt Az SZDP jelöltjei - köztük Oláh Csaba a 3. sz. választókerületből - a parlamentben a párt programját akarják képviselni, amelyet 12 rövidített pontban foglalt össze. Egyetlen párt, amely több százezer új munkahelyet tud és képes teremteni. A tandíj- mentes oktatást visszaállítja. Támogatja a Szabad Szak- szervezetek Országos Szövetségét, amely hiteles érdekvédelmet valósít meg. Ellenzi több százezer rokkantnyugdíjas nyugdíjcsökkentését. Elutasítja a nyugdíjkorhatár emelését. Vállalkozóknak mérsékelt adókat és egyszerűsített könyvelést biztosít. A kamarai törvényt felül vizsgálja. Beindítja a szociális lakásprogramot. A középrétegek további életszínvonalsüllyedését meg fogja állítani az érdemtelenül meggazdagodott elit terhére. Az inflációt jelentősen csökkenti. A gyógyellátás állampolgári jogon kerüljön alkalmazásra. Rendet teremt az országban, szigorítja a bűnözés elleni harcot. Szociáldemokrata jövőt, emberközpontú társadalmat akarunk. A mai átmeneti korban a két legveszélyeztetettebb generáció a fiatalkorúak és az időskorúak. Közhely, hogy az időskorúak problémáit ma már leegyszerűsítik a nyugdíjprobléma szintjére. Az SZDP véleménye szerint a nyugdíj nem az egyetlen problémája szüléinknek. Az idős korúak számos kérdését össztársadalmi és állami szinten kell szervezni, koordinálni. Ezek különösen:- az egészségügyi és gyógyszerellátás,- a szabad idő előkése, a turizmus, üdültetés,-a kedvezményes étkeztetés és bevásárlás lehetősége, — a különböző kormányzatok részükre tett ígéreteinek betartása. A gyes és a családi pótlék befolyásolja az egyes társadalmi rétegekben születő gyermekek számát, ezért bár egyetértünk a jövedelmi szintek szerinti differenciálással, de véleményünk szerint a juttatásból annak pszichikai hatása miatt is egyetlen réteget sem szabad kihagyni. A nagycsaládosokat adó- kedvezményekkel is támogatni kell. A párt álláspontja szerint az első munkahelyet társadalmilag kell biztosítani, annak inkább pszichikai, mint anyagi vonatkozása miatt. Az első munkahely, a perspektíva felismerése, vagy módosulása ugyanis az egész életre kihat. Tudatában vagyunk annak, hogy demokratikus és jólétet biztosító társadalmi alternatívát fogalmazunk meg és ennek megvalósítható útját keressük programunkban. Dr. Serfőző András (MSZP) 3. sz. választókerület Természetes igény a szolidaritás Dr. Sándor László a munkabékéről és az érdekvédelemről Május elseje a munka, a munkásszolidaritás ünnepe szerte a világon. Az elmúlt években nálunk megváltozott az ünnep jellege. Dr. Sándor László a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke ezekről a változásokról és arról mondta el véleményét, hogyan látja az ünnepet, az ország, s benne a szakszervezet helyét, szerepét.
