Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-29 / 100. szám

In Ők M >ILÁGA DEfrttUS«-* 1998. április 29. szerda 7. oldal Aki sosem szégyellte származását Daróczi Sándorné: Nekem szívügyem a cigányság Sokan mondogatják, hogy egy ember életét meghatározza, honnan jött, milyen körülmények között élt: aki szegény em­berként jön a világra, szegény emberként is hal meg. Az élet azonban gyakran rácáfol erre a népi bölcsességre: ha valaki nincstelen, szegény emberként jött a világra, nem törvényszerű, hogy az is maradjon. Ehhez azonban szívós munkára, hallatlan akaraterőre van szükség. Legalább olyan kitartásra, mint ame­lyet a kisterenyei Daróczi Sándorné mondhat magáénak.-Ha valaki lentről indult, hát én onnan indultam - emlékszik vissza Daróczi Sándorné Zsu­zsika. - Még azt sem mondha­tom, hogy szép gyermekkorom volt: négyen voltunk testvérek, én voltam a legidősebb, mindig volt feladatom. Kisterenyén, a cigányvégben laktunk. A szo­bában ágy ágy hátán, egy konyhaszekrény, slussz. Ennyi volt a berendezés. Szüleim a tűzhelygyárban dolgoztak, de mint a cigányok általában, ők sem bírták a kötődést, otthagy­ták munkahelyüket és faluról falura járva gyűjtötték a ron­gyot. így aztán, mint a legidő­sebbre, rám bízták a pereputy- tyot. Én pedig, alig 11 évesen, felelősnek éreztem magam a többiekért. Vittem őket óvo­dába, de emiatt soha nem tud­tam időben iskolába érni, min­dig elkéstem. Délután pedig főznöm is kellett - nem mondta ezt nekem senki, de nem akar­tam, hogy a testvéreim csak hi­deg ételt egyenek: anyuék min­dig csak este jöttek. Szeren­csére nem voltak válogatósak a többiek, mindent megettek, amit főztem. Olyan is volt per­sze (főleg eleinte), hogy a kutya •tette meg a vacsorát - neveti el magát'Zsuzsika.- Hogyan tudott így ta­nulni?- Sehogy. Elsőtől negyedik osztályig nagyon rossz tanuló voltam. Ha a tanárok nem úgy állnak hozzám, mint ahogyan tették, meg is buktam volna. Aztán ötödikes koromban tör­tént valami: egy olyan napközis tanárhoz kerültem, aki nagyon megszeretett. Bana Miklósné- nak hívták, és ő nem törődött bele, hogy csak bukdácsolok évről évre. Minden áldott nap kikérdezett, tanított, ha kellett, veszekedett, ha kellett, dicsért, de meg is lett az eredménye: felső tagozatban már négyes­ötös tanuló voltam. Az általá­nos iskola után a kisterenyei gimnáziumba mentem: akkor még nagyon kevés cigány járt középiskolába. Közben javult valamelyest a család helyzete is, szüleim vettek az Arany Já­nos úton egy kétszobás lakást, több jutott ruházkodásra is. Mert gyermekkoromban bizony az is előfordult, hogy nem tud­tak télikabátot venni. Gimnazis­taként tele voltam ambícióval: az az élet már kevés volt ne­kem, én többet akartam. Ha gimnáziumban is lett volna egy olyan „erős kéz”, mint általános iskolás koromban, lehet, hogy tovább is tanultam volna. De a cigányokra ez is jellemző: ha­talmas erővel nekivágnak bár­minek, aztán abbahagyják. Ha kitartóbb lettem volna, talán nem állok meg az érettséginél. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy ott nem törőd­tek velem a tanárok, csak éppen nem annyira „személyre szó­lóan”. Sok mindent kaptam ez­alatt a négy év alatt: például, ki­rándulni is csak az iskolával voltam. 1983-ban leérettségiz­tem, és még abban az évben férjhez is mentem: ezzel is formát bontottam, hiszen fér­jem nem cigányszármazású. Az is hozzátartozik, hogy amikor érettségiztem, akkor már szer­ződéses boltvezető voltam Bükkszéken, a következő nya­rat pedig már közösen csináltuk végig a férjemmel. Lassan 15 éve élünk jó házasságban, sok mindent köszönhetek neki is, mert megtanított azokra a dol­gokra, amelyeket addig nem is ismertem. Most egy szép csa­ládi házban élünk Kisterenyén, két gyermekünk van: Peti 12, Szandra pedig 9 éves.- Elégedett ember?- Egyértelműen igen. Amit a semmiből el lehetett érni, azt elértem. Rengeteget dolgoztam, hajnalban piacoztam, napköz­ben a boltban árultam, de meg­teremtettem magamnak egy eg­zisztenciát. Ma már két zöld­ségüzletünk van, egyik Nagy- bátonyban, a másik Terenyén. Az eladást most már alkalma­zottak végzik, mi csak az ámért járunk. Sokszor gondolok a kezdetekre, amikor még tele voltunk adóssággal, nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy ter­veztem. De ez már a múlté.- Beszélgetésünk során többször is hangsúlyozta ci­gányszármazását. A legtöbb ember hajlamos lenne inkább letagadni, honnan is jött.-Én minden cigánynak azt tanácsolom, hogy ne szégyellje a fajtáját. A származást úgysem lehet letagadni. Soha nem sza­bad elfelejteni, hogy ki honnan jött. Azzal, hogy tisztességesen dolgoztam, kivívtam magam­nak, hogy a városban megbe­csülésnek örvendek. Éppen ezért a gyerekeknek sincs okuk a szégyenkezésre. Azt pedig bármikor, bárki előtt vállalom, hogy nekem szívügyem a ci­gányság. Mindenhol propagá­lom, hogy tanulni kell, saját gyerekeimet is úgy nevelem, hogy a tanulás a legfontosabb. Azért indultam 1994-ben a vá­lasztásokon is, hogy segítsek a cigányokon, hiszen ők is jobb sorsra hivatottak.- Mint képviselőnek, mi a tapasztalata: a kisebbségi ön- kormányzat hatékonyan se­gíti a cigányokat?- Én elég nagy problémának látom, hogy tulajdonképpen nincs semmire jogosítványunk, hiszen még az elnöknek is csak véleményezési joga van. Abban tudunk a leginkább segíteni, hogy elmondjuk a hozzánk for­dulóknak: hová, melyik fórum­hoz menjenek gondjaikkal, kit keressenek, mit mondjanak. Véleményem szerint nagyobb hatáskör kellene, akkor hatéko­nyabb segítséget tudnánk nyúj­tani. Hegedűs Zeneszó, kizárólag a szebbik nemnek - Közkedvelt amerikai énekesnők - bal­ról jobbra: Bonnie Raitt, Shawn Colvin, Sarah McLachlan, Paula Cole és Meredith Brooks - mellett természetesen még nagyon sokan részt vesznek a Lilith Fair névre keresztelt, kizáró­lag nők számára rendezett zenei fesztiválon. A tervek szerint a rendezvényt vándoroltatják az Egyesült Államokban: a sorozat Portlandban kezdődik, s a menedzserek előzetes elképze­lései szerint még negyven nagyvárosban lépnek fel. Receptajánlat Zellerkrémleves: két nagy zellergumót, diónyi vöröshagymát megtisztítunk, feldarabolunk, 2 li­ter vízben főzni kezdjük. Forrás után beledobunk két erőleveskockát. A zellergumót puhára főzzük, majd turmixban vagy szűrőn áttörjük a hagymával együtt, és visszatesszük a lébe. Egy evőkanál olaj­jal, egy evőkanál liszttel világos rántást készítünk, amellyel besűrítjük a levest. Tálalás előtt egy tojás sárgáját egy deci tejföllel elkeverjük, és ráöntjük a levest, de ezzel már nem forraljuk tovább. % . .u V 1^1 j\ ^.JP^pry^C^cJkfigaidSfeival: az egész csirkét úgy daraboljuk fel, hogy mellét keresztben három, há­tát és combjait 2-2 darabba vágjuk. Két kisebb fej hagymát apróra vágunk, kevés olajon megpirítjuk, majd fedő alatt, kevés vízzel pépesre pároljuk. Púpozott kávéskanál piros paprikát szórunk rá, és azonnal belekeverjük a csirkedarabokat is. A húst megsózzuk, a lángot takarékra állítjuk, a lábost befedjük, és a húst saját levében puhítjuk. Vizet ne tegyünk hozzá, mert így finom, sűrű lesz a szaftja. A galuskához egy tojást, csipet sót, fél deci tejet összehabarunk, simára dolgozzuk annyi liszttel, amennyit felvesz, és lobogva forró vízbe szaggatjuk, majd olajos tálra szedjük. Tálaláskor a hús szaftjába kicsit lisztezett tejfölt keverünk, összerotyogtatjuk, és köré rakjuk a ga­luskát. Nagymama tippjei- A vágódeszkára használat előtt eresszünk hideg vizet. A fa telítődik vízzel, így nem szívja magába a szagokat és a színeket.-A húsba sütés közben villát, kést szúrni nem szabad, mert a hús nedvességtartalmát el­veszítve kiszárad.- Ha a hámozott mogyorót forró sütőbe téve kicsit megpörköljük, a héját konyharuhával könnyen ledörzsölhetjük.- A csirkét akkor lehet szépen feldarabolni, ha már kihűlt. Tűzálló tálra téve pár percre visszatehetjük a„,sütőbe, hogy melegen tálal­hassuk.- Melegen tarthatjuk a palacsintát, ha meg­felelő nagyságú edénybe vizet teszünk, az edényt tányérral lefedjük, erre kerülnek egy­másra helyezve a palacsinták. Fedővel takar­juk le, így tálalásig vízgőzön, meleg helyen tarthatók. Csak fogyasztás előtt töltsük meg!- A tojásokat ne üssük egymás után a tálba, hanem mindegyiket külön-külön egy csésze fölött: így nem fordulhat elő, hogy egy rossz tojás elrontsa a többi jót.- Az erős fokhagymaízt úgy csökkenthet­jük, hogy a fokhagymát egy kistányéron késsel szétnyomjuk, ráöntünk egy evőkanál vizet. Ebből tegyünk néhány cseppet az ételbe. Fűszerek iskolája Folytatjuk a fűszerek is­kolája című sorozatun­kat, amellyel mindazok számára szeretnénk se­gítséget nyújtani, akik él­vezettel serénykednek a konyhában. A fűszerek megfelelő alkalmazásá­hoz tudni kell, hogy me­lyiknek csökken vagy fo­kozódik ízanyaga sütés­főzés közben, melyek harmonizálnak egymás­sal, illetve melyek azok az ízesítők, amelyek nem férnek össze. Borsmenta: erősen men­tolos ízű. Kakukkfűvel, ma­joránnával társítva legin­kább a szárnyasok töltelé­kébe való, de sajátos aromát ad a gyümölcssalátáknak is. Vigyázzunk az adagolással, mert uralkodik a többi fű­szer fölött! Cayenni bors: vörös, mint a paprika, de erősebb. Ma­róan csípős ízű, de ezt a tu­lajdonságát csak akkor őrzi meg, ha sötét üvegben vagy fémdobozban tartjuk. Csí­pős szószokhoz, mártások­hoz használható. A cayenni bors az alapanyaga a chili­keveréknek is. Fekete üröm: Beillik a majoránna pótszerének, de annál kesemyésebb. Sze­repe van a zsírok semlegesí­tésében, ezért diétás ételek fűszerezésénél is használ­ható. Érdemes vele káposz­tás vagy gombás ételeket ízesíteni. Koriander: enyhén ke­sernyés, friss fűszerzamata van. Elsősorban a téli sava­nyúságok készítésénél használható, de kedvező íz­hatást ad egy-egy szem a húspácba, a káposztába. Mustár: íze savanykásan csípős. A mustármag a sa­vanyúságok és a páccal sa­vanyított húsfélék pikáns ízesítője. A tubusos mustár mindig savanyító hatású, de mert többféle fűszert is tar­talmaz, zamatot is ad az ételnek. Petrezselyem: íze közis­mert, de azt kevesen tudják, hogy minél sötétebbek le­vélkéi, annál több bennük a zamatanyag. Friss és szárí­tott változatban egyaránt használhatjuk. Ételbe bele­főzve elveszíti vitamintar­talmát. Mindennek kellemes ízt ad, jól megfér egyéb fű­szerekkel. Csinos ruhák, bájos hölgyek - Salgó Fashion ’98 tavaszi divatgála Rajzok, manökenek és bemutatók Tavaly októberben mutatkozott be a Callus Bt. di­vatbemutatók szervezőjeként, saját modellügynök­ségére építve tevékenységét. Azóta következetes munkával, hónapról hónapra, más és más partne­rekkel igyekeznek megmutatni az új divatirányza­tokat, fazonokat, színeket, anyagokat. A bemutatókon mindig adtak valamilyen meglepetést: hol Pataki Katalin, az MTV szer­kesztője volt a műsorvezető, hol Marón Mónika topmodell, majd Binder Róbert, a Binder- bizsu igazgatója tűnt fel a díszvendégek között, hol ne­ves műhelyek, mint legutóbb a Bartunek Katalin iparművész­divattervező vezette budapesti Silhouette Stúdió kollekcióját mutatták be. Nem maradtak el a fiatal, tehetséges salgótarjáni tervezők sem a kifutóról. Az április 9-i divatgálán Bartus Mónika volt az egyik. A csodálatos estélyi ruhák fő­leg azért születtek meg, mert az egyedi dolgok létrehozásá­nak lehetősége mindig izgatta a fantáziáját. Tizenöt évesen kapta első varrógépét szüleitől, így kezdte megvalósítani. 1994-ben nemzetközi Burda­díjat nyert. Talán ez is ösztö­nözte, hogy Rotschild Klára divatiskolájában divattervezést tanuljon, s ez év tava­szán vizsgaelőadással védje meg diplomáját. Rozgonyi Lilla már másodízben ejtette ámulatba a divatgála közönségét. A tavaszi kollekciót a természe­tes, tiszta tárgyilagos­ság jellemzi, az újdon­ság az anyagokban van. Nem csak a kivi­telezés (saját maga varrta a ruhákat) volt tökéletes, de gondosan ügyelt a megfelelő zene kiválasztására is. Az összhatást a leg­újabb Binder-bizsuk tették teljessé. A budapesti Silhou­ette Stúdió magas mi­nőségű, igényes, ne­mes anyagok feldol­gozására szakosodott. Saját tervezésű kollek­cióikkal meghatározó szerepet töltenek be a magyar divatszakmá­ban. A 200 főt foglal­koztató nőikonfekció- üzemükben a saját termékek gyártása mel­lett exportbérmunkát is végeznek. Jelenlétük egyrészt megtisztelő volt, másrészt átvezet­ték a gálát egy varázs­latba. Azt ígérték a szer­vezők, hogy életre kel­tik a Centrum Áruház tavaszi-nyári divatka­talógusát. A - sajnos - kis számú közönség igazolhatja, hogy a mu­tatvány sikerült. A kü­lönféle fazonú és már­kájú, örökifjú farmer­től az elegáns férfi- és női konfekcióig, köz­tük a Silhouette-kosz- tümökkel, a gyerekdi­vaton át a sport- és szabadidő-ruházatig ívelt a bemutató. Kicsivel talán többet érdemelnének a hazai manökenek. Várjuk az újabb meglepetéseket, és természetesen a Salgó Fashion ’98 őszi-téli bemutatóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom