Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-24 / 96. szám

Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala 1998. április 24, péntek_______________________________________________________________________________________________________7. oldal Hétköznapi villanások - Szanaszét szóródtak a gyermekek az országban Amikor összejövünk, alig férünk el- Kukoricát morzsoltam a padláson, meg takarítottam - mondja Kucsera Andrásné nézsai nyugdíjas, aki 1982-ben ke­rült nyugállományba, havi 2100 forinttal. Ma havonta 25 000 forintot vesz át a postástól. Meséli, hogy pihenőideje előtt a helybeli termelőszövetkezetben dolgozott.- Nézsán sokan beszélik a szlo­vák nyelvet. Ön is közéjük tar­tozik?- Igen. Csak az idősebbek gyakorolják. A gyerekeim is ér­tik, mit mondunk egymásnak, de nem beszélnek szlovákul. Ugyanezt mondhatom a volt fér­jemről is. - A halk szavú asszony gyermekei szanaszét szóródtak az országban. A legidősebb Szántódon lakik, a másik Velen­cén találta meg számítását fele­ségével, egy balatonalmádi kis­lánnyal. Ott vettek lakást.- Az egyik fiam itt lakik a fa­luban, ő szokott segíteni, amikor a villanyt, a darálót vagy a kerí­tést kell megjavítani.-A szépen megművelt, gon­dozott kert önt dicséri. . .- Mindig keresek magamnak valami elfoglaltságot - jegyzi meg szerényen. - Amíg bírom, dolgo­zok, amit nem tudok elvégezni, az a gyerekekre vár. A kertben megte­rem, ami kell a háztartáshoz, csir­kéket, kacsát, nyulat is nevelek. A gyerekeknek is jut belőlük. Akik messzebb laknak, régebben gyak­rabban hazalátogattak, most azon­ban sokba kerül az utazás, ezért ritkábban találkozunk. Velük tele­fonon beszélgetek, ők szoktak hívni.- Bizonyára sok boldogságot jelent, hogy a gyerekek nyolc unokával ajándékozták meg.- Egyszerre ritkán vannak együtt. Ha mindnyájan összejö­vünk, alig férünk el a lakásban. Ilyenkor jól érzem magam, nyu­godt vagyok, mert látom, hogy jól vannak. Viszont aggódom a legna­gyobb lányom gyermekéért, aki külföldön dolgozik. Féltem a na­gyobbik fiam fiát is, aki kamionnal járja az országot.-Az unokák között van-e kedvenc?- Egyformán szeretem mindegyiket, nincs kivétel. A nyugdíjas asszony szeme könnybe lábad, amikor férje el­vesztése kerül szóba. Látszik az arcán, hogy máig sem tudott megbékélni a megváltoztatha­tatlannak-Nyáron jobb, mert hosz- szabbak a napok, jöhet-mehet az ember. A telet viszont nem szeretem, a hosszú és sötét nappalok miatt. A rádióban és a tévében csak a híreket hallga­tom, vagy legfeljebb olyan fil­met nézek, amelyikben nincs durvaság. Amikor tudok elme­gyek a templomba - mutat a nem messze lévő Isten házára, ott nincs egyedül az ember. Máskor meg felkeresem a test­véremet a faluban.- Sokat kell-e gyógyszerekre költenie?- Magas a vérnyomásom. Ha többet dolgozok, akkor hamar elfáradok. Különösen nyáron, a nagy meleg visel meg.- Vannak-e anyagi gondjai?- Annak idején férjemmel együtt ügyeltünk arra, hogy' OTP- kölcsön nélkül építsük otthonun­kat. Hála Istennek, nincs adóssá­gom. Télen a gázért 6-7 ezer, a te­lefonért 1 300-1 400, a villanyért 1 600-1 800 forintot fizetek. Csak akkor főzök, fűtök, amikor nagyon szükséges. V. K. Összegezték a nógrádi tapasztalatokat - Ülésezett a nyugdíjbiztosítási önkormányzat Reform előtt a rokkantsági nyugdíjrendszer Ülést tartott a nyugdíjbiztosítási önkormányzat Nógrád megyei testületé szerdán Salgótarjánban. Kisebb módo­sítások után, a testület jóváhagyta a folyamatos műkö­dési rendjét biztosító szabályzatát. Ahogy Kovács László, az ön- kormányzat elnöke elmon­dotta, kialakításánál az orszá­gos előírások mellett mesz- szemenően figyelembe vették Nógrád megye sajátosságait. Azért, hogy a lehető leghaté­konyabban lássák el az érdek- védelmi, érdekképviseleti fel­adatokat. Folyamatosan tájé­koztassák a lakosságot a kü­lönböző járadékokat érintő változásokról. Nógrád sajátos helyzetét mutatja, hogy meg­lehetősen magas a nyugdíja­sok, közte a rokkantellátásban részesülők száma. A helyze­tük rendezésére tett intézke­dések nem kevés félreértésre adtak okot már eddig is. Ezért Agner Gyula, az egészségbiz­tosítási önkormányzat Nógrád megyei testületének vezetője azt tanácsolta, a két testület együttes ülésén vitassa még a tapasztalatokat, alakítson ki közös álláspontot. Annál is inkább, mert dr. Danyi Sándor, a Nógrád Megyei Nyugdíjbiz­tosítási Igazgatóság vezetője tájékoztatója során elmon­dotta, Győr és Baranya mel­lett, az év elejétől Nógrád megyében is kísérletek foly­nak az új rokkantsági nyugdíj- rendszer korszerűsítéséről. A tervek szerint ez jelentős vál­tozásokkal jár az egészségká­rosodás, a munkaképesség­csökkenés, valamint a rok­kantsági nyugdíj megállapítá­sában. Az igazgatóság vezetője tá­jékoztatta a nyugdíjbiztosítási önkormányzat tagjait arról a munkáról is, amelyet az el­múlt évbéri végeztek. Többek között elmondotta, hogy a nyugdíjreform szervezeti, tar­talmi előkészítése mellett csaknem 4400 kérelmet bírál­tak el. Méltányossági alapon háromezerhatszázan kértek nyugdíj-kiegészítést és kevés híján másfél ezren feleltek meg a feltételeknek, kaptak 1000—2000 forint hozzájáru­lást. Egyszeri szociális se­gélyben kétezer rászorulót ré­szesítettek. Jelentős feladatokat adott az igazgatóságnak az ellenőr­zés is. Csaknem 900 munkál­tatónál végeztek vizsgálatot és több mint négyszáznak küldtek fizetési meghagyást - 83 millió forintról - a társada­lombiztosítási bejelentés, il­letve befizetési kötelezettség elmulasztása miatt. Az idei feladatok közül az új nyugdíjrendszer zavartalan végrehajtásának feltételeit emelte ki. A vitában a rok­kantsági nyugdíjazásról, a se­gélyezési lehetőségekről, a magánnyugdíj-pénztárakról esett szó. Uram, rendelne nekem is egy italt? A cingár alacsony férfi meginog, mintha hátulról meglökte volna valaki. Pedig fel sem tűnik senkinek. A csapos is csak akkor pillant rá, amikor odalöki neki a következő pohárral. A leromlott kinézetű, öregnek tűnő ember arcát több napos borosta üli meg, az egykor fe­hér ing gyűrött és koszos rajta. Pecsétes zakójában, csőnad­rágjában úgy néz ki, mintha a húszas évek valamelyik ame­rikai némafilmjéből lépett volna ki.- Nem rúghatok be, mert akkor kivisznek innen - mor­mogja, mintha csak magának mondaná. Pedig nekem szólt a szöveg. Sajnálkozó érdeklődéssel fordulok feléje, mire az addig kifejezéstelen szemei meg­élénkülnek.-Uram! Meghívna egy italra? Jólesne a társaságában inni egyet. Meglepődök azon a kont­raszton ami a kinézete és a modora között feszül. Hirtelen feltámadt kíváncsiságom le­győzi bennem a morális gátat és mindkettőnknek rendelek egy pohárral. A csapos szótla­nul Idszolgál. Bizonyára az jár a fejében, hogy nem neki kell majd az öreget kidobni.-Köszönöm. Isten, Isten! - emeli rám a poharat és könnybe lábad a szeme. Öt percbe sem telik, megtu­dom, hogy mennyire megcsalt a látszat. A férfi alig ötven­négy éves. A munkahelyén már évekkel ezelőtt kinyugdí­jazták. Kegyelemből, mert aranykezű mestere volt a szakmájának. S azóta megál­líthatatlanul züllik.- pádár ­HiNtAsZéK Az emberek XT püh» többségének nincs módja arra, hogy hintaszékben ol­vasgatva, pár kellemes percet töltsön. Pedig ennyi minden­kinek kijár... Forintnyelven kifejezve- Csak az az ember képes meg­érteni a másikat, aki egyszer már átélte annak a baját, s ez bizony ritkán esik meg - mondta ki az idős asszony azt, ami a szívét nyomta. Ám azt bölcsen elhallgatta, hogy éppen a fiaira gondol. A gyerekeire, akik éppenséggel mondogatják, hogy „tudom, anyukám,” de nem értik meg őt. Hogy’ is ért­hetnék, hisz’ nincsenek egye­dül. Ne is legyenek. Az a jó, ha az ember minél később ismeri meg a magány ízét. Erzsi néni meséli, hogy ápo­lónő volt a pásztói kórházban. Nyugdíjazása után rászedte a férjét, hogy „vonuljanak visz- sza” szülei falusi házába. A szőlő, a borászkodás lekötötte felesleges idejüket, a kétkezi munka elhitette velük: szükség van még mindkettőjükre... A recept bevált, s valószínű, még ma is alkalmaznák, ha ő közben nem marad végleg társ nélkül. Hosszú évek teltek el, míg va­lamennyire megtanult alkal­mazkodni a könyörtelen ma­gára maradottsághoz. Amikor megkezdődött nála a „nagy elvesztések” folyamata, maga is megrökönyödött az emberi természet mérhetetlen rugalmasságán, azon, hogy ké­pes a rossznál rosszabbat is el­viselni. Elment a társ, s egy idő múlva eladta az autót, a hátsó kiskertet, most pedig a jókora szőlőültetvényen a sor... Fiai szó nélkül nézték végig, amint lemondott, túladott, a szívéhez nőtt értékekről. A sző­lőst sem bánták, sőt, azzal vi­gasztaltak, hogy édesanyjuk úgysem bírná már a fizikai ter­helést, a bérmunkára pedig rá­fizetnének. Csak akkor rökö- nyödtek meg, amikor megtud­ták, hány százezerért adná el. Irdatlanul magas árnak tartották a félmilliót. Azzal érveltek: ennyiért senki nem veszi meg. Erzsi néni szomorúan hall­gatta „megértő" fiait, akik nagy sokára jöttek rá, hogy a magas tarifa nem más, mint anyjuk ra­gaszkodása az övéhez, a tulaj­donához. Forintnyelven kife­jezve... (Következik: Az én falum - Idő­sek vallanak lakóhelyükről) Van már programja? Négy olyan állandó, illetve visszatérő rendezvényaján­lata van a pásztói Teleki László Városi Művelődési Központnak, mely az idősek számára is vonzó. Ide tarto­zik az érem-és bélyeggyűj­tők, a nyugdíjasok klubja, az Életreform és a Biblia klub. A nyugdíjasok hétfőn­ként, a Biblia klub tagjai szerdánként, az Életreform klubosok keddi napokon, 17-17 órától tartják összejö­veteleiket. A keddi rendez­vényeken néhány héten át a kínai gyógytornát, a qigong- ot ismerhetik meg. Szerdán­ként a Jelenések könyvéről beszélgetnek a Biblia klub­ban, melynek szintén több hétig tart ez a sorozata. Ki is a legöregebb? - Meghalt Bir Narayan Chaud- hary, - képünkön - aki a világ legidősebb emberének tar­totta magát: népes családja és a saját bevallása szerint idén már 141 esztendős volt, bár ezt semnúféle irattal nem tudta igazolni. Tény, hogy e megtisztelő címre sokan pályáznak, de azoknak, akiknek hiteles anyakönyvük is van születésük dátumáról, nem dicsekedhetnek ilyen magas korral, azaz a bizonyíthatóan legidősebb emberek „csak” 115-120 évesek. Honion így csinálják... Valószínűleg a megye egyik legrégebben létesült napközi­otthonos ellátást nyújtó kisin- tézménye a honti idősek klubja: a nyolcvanas években épült, kora, mintegy húsz év. A két évtized alatt nem csak körülötte változott nagyot a világ, hanem az épületben is, ahol húsz sze­mély fér el. Egyrészt, mert a mintegy 650 lelkes kistelepülés is - másokhoz hasonlóan - az elöregedő falvak közé tartozik. S így az a furcsa, ellentmondá­sos helyzet a jellemző itt is, mi­szerint lassan csökkenő lakos­ságszám mellett, nő az elmagá­nyosodás. A kellemes változások kö­zött említhetőek az évek alatt elvégzett korszerűsítések, ezeknek köszönhető, hogy a hagyományost központi fűtés váltotta fel. Fenntartásának nö­vekvő terheiből azonban - a korábbiakkal ellentétben - ma már nem vállal át senki. A pat- ronálás, mint olyan, elfeledett fogalommá, ennélfogva az idősgondozás teljes egészében önkormányzati feladattá vált. Ennek ellenére a fenntartó mégis elképzelhetőnek tartja a klub fejlesztését, az állandó bentlakás feltételeinek megte­remtését, az épület közelében lévő szolgálati lakások átalakí­tásával. (mj) Betegség és jövőkép 2010-ig - Feladatterv készült Megtizedelt egészség Milyen egészségmegőrzési stra­tégiát követel a magyar lakosság egészségi állapota? Melyek a legsürgetőbb feladatok 2010-ig? Ezekre a kérdésekre ad választ az Egészségünk jövője című, nem­régiben megjelent kiadvány, melynek előszavában Kökény Mihály népjóléti miniszter a kö­vetkezőkre figyelmeztet: „Az or­szág állampolgárainak egészsége a mindenkori kormány legna­gyobb felelőssége. A növekvő életkor mellett még mindig túl sokan és túl korán halnak meg olyan betegségekben, amelyek­ben a XX. század végén már nem lenne szabad meghalni.” A leírtak szerint a magyar la­kosság összlétszáma fokozato­san tovább fog csökkenni: becs­lés szerint 2000-re mintegy 10 millió 75 ezerre, 2010-re 9 millió 674 ezerre. Az viszont biztató lehet, hogy a férfiak születéskor várható élettartama 1993 és 1997 között 64,6 évről 66,9 évre, a nőké 73,8 évről 75,1 évre emelkedett. A 2010-ig terjedő időszak legfőbb céljai a követ­kezők: a mozgásigény felkeltése és a korszerű táplálkozás népsze­rűsítése a fiatalabb korosztály bevonásával. A mozgásszervi és a helytelen táplálkozásból adódó betegségek előfordulása vi­szonylag kis befektetéssel, oda­figyeléssel visszaszorítható. Fontos, hpgy ismeretterjesztés révén legalább egyharmadával mérséklődjön az emlőrák miatt elhunytak száma, és negyedével csökkenjen a káros szenvedé­lyek áldozatainak aránya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom