Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-18-19 / 91. szám

1998. április 18., szombat 7. oldal Hazai Körkép Sokan tartják elfogadhatónak a csúszópénzt A tisztviselők tisztessége A tegnapi nappal lezárult az ajánlószelvények gyűjtése Cédulák a páncélszekrényekben A választási kampány fontos állomásához érkezett: tegnap befejeződött az ajánlószelvények gyűjtése. Ahhoz, hogy va­laki képviselőjelölt lehessen, 750 „kopogtatócédulát” kellett az előírásnak megfelelően összegyűjtenie. A további tenniva­lók most már a helyi választási bizottságokra hárulnak. Hat évvel a köztisztviselői törvény megalkotása után ideje lenne kidolgozni a köz- szolgálat etikai normarend­szerét - fogalmazódott meg egy pénteki konferencián. A feladat összetettsége miatt még mindig számos kérdés vár tisztázásra e téren. így például az, hogy mit tartalmazzon, ki állítsa össze, és ki fogadja el a kódexet, illetve, hogy miként alkalmazzák azt, s hogy meg­szegése vonhat-e következmé­nyeket maga után. A szakmai vitára bocsátott kódextervezetben a köztisztvi­selői törvényhez igazodva ke­retjellegű viselkedési normák meghatározására törekedtek. Egyebek mellett annak rögzíté­sére, hogy a közhivatalnoknak következetesen kifejezésre kell juttatnia a közigazgatás politi­kasemlegességét. Az etikai normáknak szük­ségképpen ki kell terjedniük a köztisztviselők magánéletére is, mivel a hivatalnokokkal szemben munkaidejük lejárta után is vannak elvárásai a kör­nyezetnek. Az etikai kódex ér­vényesítéséhez, illetve az egyedi ügyek megoldásához Az Axel Springer német ki­adóvállalat egy 1991-ben kö­tött szerződés alapján, péntek délután bejelentette: a Hírker Rt. értékesítésekor élni kíván elővásárlási jogával. Mint is­meretes, a Magyar Posta az árusterjesztő cégeket a fran­cia HDS cég többségi tulaj­donában lévő Lapker Rt.-nek akarja eladni. Az Axel Springer Verlag 1991. április 18-án kötött szerződést a Magyar Postával a budapesti sajtóterjesztés számítógépes rendszerének kiépítésére és karbantartására. E szerződés kapcsán a két fél megegyezett abban, hogy az Axel Springer Verlag elővásárlási jogot élvez, amennyiben a budapesti árus­terjesztő rendszert értékesíte­nék. Ezen elővásárlási jog léte­zését a Magyar Posta vezetői sokáig tagadták, majd azt állí­tották, hogy hatálya már lejárt. Ezzel szemben az áruster­jesztő részvénytársaságok pá­lyázati anyagának dokumentá­ciós segédanyaga a III. rész 1. fejezetének függelékében tény­ként számol be az elővételi jog­ról, amelynek hatálya 1998. de­cember 31-én jár le. köztisztviselői etikai tanácsra volna szükség. Eldöntésre vár az a kérdés is, hogy a kódex megsértésének lesznek-e következményei, és nem egyértelmű az sem, hogy a szabályok érvényesítésekor ke­letkező vitákban ki tesz majd igazságot. Szó esett a konferencián a Gallup Intézet által végzett köz­vélemény-kutatásról, amely a közhivatalnokokkal szembeni elvárásokra keresett választ. Eb­ből kitűnik például, hogy a megkérdezettek 2,4 százaléka nem tartja elfogadhatatlannak, ha a hivatalnok kötelessége tel­jesítéséért csúszópénzt fogad el. Ezzel a tízfokú skálán egyedül Franciaország (2,5 százalék) előz meg bennünket Európában. A köztisztviselőktől elvárt tulaj­donságok terén első helyen a be­csületesség áll 28 százalékkal. Az őszinteséget 17, a megvesz­tegethetetlenséget 14, a politikai semlegességet 8, az elfogulat­lanságot pedig csak 4 százalék várja el a hivatalnokoktól. A válaszadók 49 százaléka szerint a köztisztviselőknek el­sődlegesen az alkotmányhoz és a nemzeti érdekekhez (32 szá­zalék) kell hűségesnek lenniük. Az elővételi jogról a Magyar Posta és az Axel Springer Ver­lag között több levélváltás tör­tént. Az egyik 1997-es levélben dr. Jürgen Richter, az AS-Ver- lag igazgatóságának elnöke a Magyar Posta vezérigazgatójá­nak kérésére kifejtette: „azért, hogy minden résztvevő szá­mára megfelelő megoldás vál­jék lehetővé, az Axel Springer Verlag ezennel lemond az őt az 1991. április 18-án megkötött szerződés értelmében megillető elővásárlási jogáról, alapul véve azt, hogy a magyar kiadók az Axel Springer-Budapest ki­adóval együtt a részesedések­nek, illetve szavazati jogoknak legalább 25 százaléka feletti arányát meg tudják szerezni a privatizált budapesti sajtó­nagykereskedelemben”. Az Axel Springer Verlag a Magyar Postához elküldött pén­teki levelében kifejti: mivel a budapesti terjesztési hálózat, a Hírker eladása során az elővé­teli jogról való lemondási nyi­latkozatban rögzített feltételek nem teljesültek, az elővételi jog változatlanul érvényes, s azzal az Axel Springer Verlag élni kíván. Ferenczy Europress Dr. Puskás Imre, az Országos Választási Iroda (OVI) helyet­tes vezetője elmondta: legké­sőbb tegnap délután 4 óráig kellett írásban bejelenteni a helyi választási bizottságok­nak a jelöléseket, mellékelve a cédulákat is. * A bizottságok először azt vizsgálják, hogy megfelelően töltötték-e ki lapokat. Ezután a személyi számok alapján el­lenőrzik, hogy egy-egy ajánló neve nem fordul-e elő több je­löltnél is. Ha igen, egyik szel­vény sem érvényes. A számlálóbiztosok nem állnak le a 750. érvényes cédu­lánál, ha a képviselőjelölt a szükségesnél több szavazatot gyűjtött össze, valamennyit számba veszik. Csak az összes ajánlószelvény átvizsgálása során bukkanhat fel ugyanis kettős ajánlás. Azoknak a jelölteknek a neve, akik összegyűjtötték a megfelelő számú érvényes ajánlószelvényt, automatiku­san felkerül a szavazólapokra. Azok pedig, akiknél a bizott­ság nem talált elegendő érvé­nyes szelvényt, értesítést kap­nak, amely ellen fellebbezni lehet a felsőbb szintű válasz­tási bizottsághoz. Az iroda he­lyettes vezetője elmondta: a szelvények páncélszekrénybe kerülnek, majd a törvény előí­rásai szerint a választás napján megsemmisítik azokat.- Az eddigi jelentések sze­rint mindenütt rendben zajlott az ajánlószelvények számlá­lása - mondta dr. Puskás Imre. Az egyetlen, szentendrei „üggyel” kapcsolatban megje­gyezte: a beíró a számítógépen egy gombot eltévesztett, és az FKGP képviselőjelöltjének ajánlóit az SZDSZ-esekhez írta be. A hibát észrevéve az előírás szerint kijavították. (koós) VÁLASZTÁSI HÍREK Az SZDSZ nem ígér. A jelen­legi kormánykoalíció tényke­dése alatt kialakultak a fenn­tartható növekedés feltételei - szögezte le Kuncze Gábor. A szabaddemokraták pártelnöke hangsúlyozta: mivel az elért si­kerek elvitathatatlanok, ezért az ellenzéki pártok egy része be­tarthatatlan ígéretekkel próbálja növelni szavazótáborát. Nem lesz új vasfüggöny. A Magyar Demokrata Néppárt szerint Magyarország csatlako­zása az Európai Unióhoz nem jelenthet újabb vasfüggönyt és hátrányt a határon túl élő ma­gyarok számára - jelentette ki Jeszenszky Géza, a párt külügyi szakértője. Hozzátette: érthetet­len Karl Schlögl osztrák bel­ügyminiszter szokatlan, ultimá­tumszerű türelmetlensége Ma­gyarországgal szemben. * Péksztrájk. A Hajdúsági Sü­tödék Rt. sztrájkbizottsága a dolgozók fenyegetettsége miatt pénteken reggel elrendelte a sztrájkoló üzemekben a teljes leállást, és minden telep azon­nali kiürítését. A dolgozók a sztrájkot otthon folytatják. A követelés változatlan. A Duna Charta levélben kéri majd az új Országgyűlést, hogy ve­gye figyelembe a februári fővá­rosi tüntetésen megfogalmazott követeléseket Bős-Nagymaros ügyében - mondta Hajósy Ad­rienne, a Charta képviselője. Változik a törvény. A média- törvény jó néhány ponton mó­dosításra szorul, alakítani lehet a finanszírozás rendszerét, el­képzelhető, hogy változtatások lesznek az ORTT panaszbizott­sági eljárásában is - mondta Révész T. Mihály, az ORTT elnöke. Vendégnyomozók. Bolgár nyomozók is tájékozódnak a rózsadombi lakásában holtan talált, brutális módon meggyil­kolt bolgár kereskedelmi taná­csos halálának körülményeiről, de nem kapcsolódtak be a nyomozásba - közölte Doszpot Péter, a BRFK életvédelmi al­osztályának vezetője. Ukrán szigorítás. Az ukrán vámszervek csütörtöktől minő­ségi bizonyítványt kémek a Magyarországról származó, személyi szükségletet megha­ladó mennyiségű élelmisze­rekre és növényi alapanyagú termékekre - közölte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága. Határzár. Lezárják a dráva- szabolcsi hidat, s májusban szünetel a magyar-horvát köz­úti határátkelő forgalma is. Szigorodik a betegtájékoztatás rendje Gyógyszertárból csak gyógyszert Jelenleg 670 gyógyhatású készítmény van hazánkban forga­lomban, legtöbbjük a patikákban is kapható. Ez év végéig. Januártól ugyanis életbe lép az az új rendelet, amely előírja, hogy a gyógyszertárak polcain csak medicina maradhat. Az emberi felhasználásra ke­rülő gyógyszerekről szóló, 1999. január 1-je után ha­tályba lépő törvény a korábbi­nál is nagyobb biztonságot ga­rantál a patikaszerek fogyasz­tóinak - tudtuk meg a Népjó­léti Minisztériumban. Dr. Kelemen Attiláné osz­tályvezető lapunknak el­mondta: az eddigi szabályok nemzetközi összehasonlítás­ban is rendkívül szigorúak voltak, ám uniós csatlakozá­sunkhoz, valamint az új egész­ségügyi törvényben megfo­galmazott betegjogok érvé­nyesítéséhez szükség volt újra rendezni a minőségi garanciá­kat és a felelősségbiztosítás kérdését. Január 1-jétől - ötévnyi tü­relmi idő után - kizárólag a gyógyszerek maradhatnak gyógyszertári forgalomban. A többiek kiszorulnak a patikák­ból vagy az ábécékbe, vegyes­boltokba - lévén élelmiszerek -, vagy a gyógynövénybol­tokba. Ma persze még nem tudható, hogy a 670 féle gyógyhatású készítményből melyik lesz gyógyszer. Szigorodik a betegtájékoz­tatás rendje is. Különösen a vény nélkül kapható gyógy­szerek esetében kap nagyobb hangsúlyt a betegek alaposabb felvilágosítása. Egyrészt a gyógyszerészek kötelessége lesz minden esetben felhívni a figyelmet a mellékhatásokra, több szer együttes alkalmazá­sának esetleges veszélyeire, másrészt a dobozokban rejlő részletes betegtájékoztató mel­lett a külső csomagoláson is fel kell tüntetni a termék előál­lítóját, gyártási idejét és a törzskönyvezésre vonatkozó adatokat. Szükség esetén ezek a felelősség tisztázását, a kár­térítés érvényesítését is szol­gálják, amennyiben a termék­kel kapcsolatban minőségi ki­fogás merül fel. (németh) Tizennégy éve emlékeznek meg világszerte a Nemzetközi Műemléki Napról Újabb jelölt a világörökségre Hazánkban több mint tíz és fél ezer műemléket tartanak nyilván. Ez nemzetközi összehasonlításban nem sok, de any- nyira azért nem vagyunk szegények, hogy ne lehetnénk büszkék értékeinkre - vallják a szakemberek.-Nincs szégyenkezni valónk például 2600 műemlék temp­lomunk láttán - nyilatkozta lapunknak a Műemlékvédelmi Világnap alkalmából Kalmár Péter, az Országos Műemlék- védelmi Hivatal elnöke. - Többnyire szép és gondozott a csaknem félezer más egyházi, valamint az ugyancsak mint­egy félezer középület is. Örül­hetünk a 718 kastélynak, va­lamint a 2400 műemlék lakó­épületnek is, még akkor is, há nem mindig sikerül szándé­kunk szerint felújítani, karban­tartani őket. Sok jó példa, mint a gödöllői királyi kastély, a győri, soproni zsinagóga, vi­déki kúria azonban azt bizo­nyítja, hogy érdemes munkál­kodnunk.- Nem kevés pénzt fordít az ország a műemlékek helyreál­lítására - mondja a szakember. - A központi költségvetésből például évente 4-4,5 milliárd jut erre a célra, és milliárdokat adnak az önkormányzatok, a cégek és a magánszféra is. Mindez per­sze kevés. Ha ennek a két- háromszoro- sát kapnánk, akkor is tíz év kellene ahhoz, hogy fotó: feb/kallus magunkat u­tolérjük. Az erőfeszítés még­sem hiábavaló, hiszen mind több építészeti, természeti ér­tékünk része a világörök­ségnek. A Duna-part két panorá­mája, a budai Vár és Hollókő után a pannonhalmi apátság került fel a listára, és jó esély van rá, hogy Pécs belvárosa is megkapja a címet. (d. g.) Az elővásárlási jog az Axel Springeré Érvénytelen a privatizációs megállapodás? Déri János-díj Sebestyén Márta népdal­énekesnőnek ítélte idén a Déri János emlékére alapí­tott díjat az Április 14-e Alapítvány kuratóriuma. Az elismerést - az arany egyforintost és a vele járó kétszázezer forintot - im­már hatodik alkalommal ad­ták át ünnepélyes keretek között a Magyar Újságírók Országos Szövetségének budapesti székházában. A 32 milliméter átmérőjű, a régi egyforintossal azonos nagyságú, színarany egyfo­rintos érme egyik oldalán a Déri János-díj felirat, hát­lapján a díjazott neve és az átadás évszáma szerepel. A kitűnő, fiatalon elhunyt újságíró és publicista most, április 1-jén lett volna 47 éves. Derűlátóbbak lettünk Rekordértéken a lakossági bizalmi index Márciusban jelentős mértékben javult az ország gazdasági hely­zetének megítélése, az előző havi­hoz képes négy ponttal emelke­dett a lakossági bizalmi index mutatója - derül ki a GKI Gaz­daságkutató Rt. most közzé tett jelentéséből. A lakosság körében végzett felmé­rések szerint a családok által érzé­kelt infláció mértéke márciusban nem változott, a következő 12 hó­napban mégis mérséklődésre számí­tanak. Márciusban nőtt a háztartá­sok vásárlási és megtakarítási kedve egyaránt, és az év során to­vábbi javulást valószínűsítenek. A családok saját pénzügyi hely­zetük javulásáról számoltak be, s optimistán nyilatkoztak az előttünk álló egy év távlatát illetően is. Ha­sonló derűlátást tükrözött a gazda­ság jövő évi helyzetére vonatkozó válaszuk. A gazdaságkutatók az ország hét régiója közül Észak-Magyarorszá- gon (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Heves megyében) találkoztak a legborúlátóbb emberekkel. A többi térségben mindenütt javult a bizalmi index értéke az elmúlt hó­napban. A leginkább optimista vá­laszokat a Közép-Dunántúl (Buda­pest, Pest megye) és Nyugat-Du- nántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) lakói adták. Az átlagosnál pesszimistábban ítélték meg a gazdaság jelenlegi helyzetét Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok valamint Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyékben. U. G. A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl ( Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom