Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-16 / 89. szám
2. oldal Pásztó És Környéke 1998. április 16., csütörtök Elviszik hitelbe, majd ledolgozzák - Fillérek sem cincognak zsebükben - Idegölő a semmittevés Munka legyen, akkor nem kell segélyt kunyerálni! Hétköznap délelőtt ázott verebekként álldogálnak az emberek az ecsegi önkormányzat bejáratánál. A szerencsésebbek már bent a folyosón várnak sorukra, hogy felvehessék a segélyt. Többnyire nők. Van aki gyerekkel a karján görnyed a pénztár ablakához és firkantja nevét az ívre, hogy aztán kezében a szatyorral mehessen a boltba tejért, kenyérért, vagy éppen a zöldségeshez, hogy kifizesse a hozómra, korábban hazavitt ingyen babot, répát, krumplit... Röviden Átadják a hálózatot Bér - A napokban megkezdődött a községben elkészült gázhálózat műszaki átadása. A folyamat egy hónapon belül lezajlik. A beruházás során 150 ingatlanon kötötték be a gázcsonkot. Egyébként a hálózat négy kilométer hosszú. A saját erő megvan Ecseg - Az önkormányzat a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz több pályázatot is benyújtott. Az egyikben a Jókai út kiépítéséhez kémek támogatást, a másikban a Petőfi út alsó részén, valamint a Vörösmarty utcában a közvilágítás korszerűsítéséhez kívánják elérni a tanács anyagi segítségét. A kivitelezéshez szükséges saját anyagi erőt biztosították. A közvilágítás korszerűsítését az ÉMÁSZ szakemberei által készített terv alapján a cég szakemberei végzik el, az útépítést pedig pályázat útján nyerheti majd el a kivitelező. A körjegyzőségről Palotás/Kisbágyon - Szerdán este 6 órakor, a kisbágyoni községházán tartotta együttes ülését a két község önkormányzata. A képviselő-testületek tagjainak Krekács Judit körjegyző számolt be a jegyzőség munkájáról; a tájékoztató átfogta az önkormányzati hivatalok teljes tevékenységét. Tiszta a patakmeder Kálló - Az önkormányzat megbízásából egy pásztói cég 4-5 nap alatt kitisztította a községen átvezető Almavölgyi-pa- tak falu középpontjában lévő burkolt részét. A feladat elvégzése több százezer forintjába került az önkormányzatnak. A polgármesteri hivatal elégedett az elvégzett munkával. Kunyó Antalné helyi kiskereskedő megértő, annál is inkább, mert mint mondja: nem felejtette honnan jött, ő is tudja, mi a szegénység.-Alkalmazkodni kell, aki csak a hó végi fizetéskor, vagy segélyosztáskor tud fizetni azt is ki kell szolgálni, mit lehetne mást tenni mondja meg valaki. Németh Józsefné dicséri Ku- nyónét.- Ha ő nem lenne, sokan éhen halnának. Az is gyakorlat a faluban, hogy ledolgozzák a kölcsönt: fát vágnak, gyűjtenek, kertet ásnak, kinek mi kell. Amíg Gödöllőn a Ganzban dolgozhattam, nem volt probléma. Akadt pénz is, nem sok, de amire kellett, az megvolt, most meg a kiszolgáltatottság maradt. Az uram is placcon van, ezért aztán eszi az ideg, idénymunkára, alkalmi tedd ezt tedd azt-ra hívják néha. A két lányunk - két- és nyolcévesek - még nem értik, miért gyakran az idegölő vita, elkeseredés, ők csak élni szeretnének, emberhez méltóan. Csinos, jólöltözött fiatalaszszony Baranyi Józsefné.- A dzsekit az anyámról vettem le, nálam is maradt, meg aztán a rongyokból a „svájci bálásruhából” is fel lehet öltözni. De nem ez a lényeg! Szoba-konyhát próbáltunk építeni az urammal, de csak az alapig jutottunk. Kész, vége, nincs tovább. Fiatalon megrekedtünk egy életre?- kérdezem én „nagyokosainktól”. Mihalik Jenöné tavaly még egy pásztói üzemben dolgozott, de otthagyta.- Havi 4 500 forint ment el csak a beutazásra ezt nem bírtuk. Az uram már semmilyen ellátást nem kap. Szoba, konyhás ház, se fürdőszoba, se más. Két gyerekünk van, eszesek. A nagyobb félbehagyta a bátonyi szakmunkásképzőt, a kisebbik ügyes focista lehetne egyszer, de nincs pénz, hogy támogassuk őket. Tudja, az embereket meg eszi az ideg, tehetetlenségükben be-berúgnak, s ilyenkor legalább szebben látják a világot. Önbecsapás ez, de mit lehet tenni - jegyzi meg, mintegy feloldozásképpen Mi- halikné. A 26 éves Bulyka Ferenc Fejér megyéből nősült a nógrádi faluba. Fiatalember létére négy gyermek - hét-, öt-, kétéves és egy kilenc hónapos - édesapja. Magas, vékony ember, mellette a felesége madárcsontú gyereklánynak tűnik.- Albérletben lakunk. Húst csak a gyerekek esznek néhanapján. Mondom a Ferinek: azoknak kapni kell, még ha mi nem is eszünk. Bulyka Ferencék is a gyereksegélyből, meg a jövedelempótlóból próbál megélni - mindez sikerül is nekik: másfél hétig! Attól kezdve annak megy napszámba, aki hívja megcsinál mindent, nem válogat, amit érte kap, megköszöni. Kell, kellene a pénz. A koránál jóval idősebbnek látszó családfő többször is próbált munkát keresni, de hasztalan.-Targoncavezető a képesítésem, először még azt gondoltam, hogy ezzel csak el tudok helyezkedni, de szertefoszlott minden. Uram, amíg 5 parasztot előbb felvesznek, mint egy cigányt, még akkor is ha annak esetleg szakmája is van, addig senkinek és semmibe sem hiszek, érti, senkinek. Csak az a kérdés dobol az agyamban szüntelen, hogy mi lesz velünk, meg a négy gyerekkel? Kilátástalanság és félelem, elkeseredés és indulat munkálkodik Ecsegen is sok emberben. „A leghangosabbak a legkevésbé rászorulók” - jegyezte meg az egyik önkormányzati alkalmazott, vélhetően hosszú idő tapasztalatai alapján. Lehet, hogy igaza van, bár más érzés adni, mint kapni a sovány forintokat. Valaki megjegyezte a segélyre várók között: jobb lenne, ha dolgozhatna az ember és nem segélyért kellene alázatos arccal ácsingózni, kunyerálni... Az ecsegi önkormányzat havonta valamivel több mint 1 millió forint segélyt fizet ki - tudtuk meg végezetül Csonka György jegyzőtől. Ebből 54-en részesülnek jövedelempótló támogatásban, 77 család kap gyermek- védelmi támogatást és közel 100 gyereknek nyújtanak különböző címen valamilyen mértékű iskolai étkezési kedvezményt. Az ön- kormányzat szegény, a segély szerény - tudja ezt a faluvezetés is, döntő javulást csak országos változás hozhat. Szabó Gy. S. Vendégváró fogadósné - Mos, főz, takarít és szervez Tyúkhúsleves, töltött káposzta, csirkepaprikás után almás és mákos rétest kóstolhattak meg a finn vendégek Kozárdon Köziéi Miklós ottani falusi vendégfogadójában. S aki a „terülj, terülj asztalkámat” fáradságos munkával készítette, maga a tulajdonos felesége a vérbeli fogadósné, Kozielné Cser Zsóka. A házaspár még 1981-ben vásárolta a régi palóc házat, majd fokozatosan bővítve, környezetét szépítve, otthonossá varázsolva a vendégvárás és -fogadás egyik központjává tették a Cserhátban. Persze mindez rengeteg fáradságba és nem kevés pénzbe került. Köziéi Niklós a fővárosban megalakította irodáját a Falusi Turizmus Centrumot, amelynek ügyvezetője, s ahonnan az Internet segítségével is mintegy kétszáz vendégfogadóba közvetítik ki a pihenni vágyókat. Ha valaki, hát éppen Kozielné Cser Zsóka az, aki nemcsak beszél, hanem tesz is a is mos, főz, takarít, programot szervez vendégeinek, miközben budapesti irodájukban is bőven akad dolga.- Hogy lehet ezt bírni?- Kerülöm a cafrangokat és Régi palóc lakóházból alakították ki a fogadót vendégekért. Büszke „foga- dósnéi” címére, tulajdonosként szeretek dolgozni, ennyi egész - mondja röviden.- Hogyan látja a falusi turizmus helyzetét?-Kincstári optimizmus helyett? Ha az osztrák példát nézzük, akkor attól nagyon messze esünk. Sógoréknál a paraszti porta ragyog a tisztaságtól, a ház nagy és összkomfortos, ahol bőven jut hely vendégfogadásra. Nálunk a régi parasztházakat „elavult” címmel halálra ítélték, s az ilyen jellegű falusi porták enyhén szólva sem vonzzák a vendégeket. Nálunk ma orvosok, ügyvédek vállalkoznak vendégfogadásra. Az idegenforgalom eme szelete is bürokraták kezében van, s azt hirdetik, hogy nem kerül pénzbe az ilyen jellegű vállalkozás, tehát nem igényel központi támogatást sem. Szakmai bűnt követnek el és hatalmasat tévednek. Ilyen körülmények között „földközelben” tartják a szakmát és tovább élhet az a régen kialakult nézet: én bizony nem hagyom a házam idegenekre. A magyaros ételsort finn vendégeimnek készítettem el. Tudok én főzni, de korábban beiratkoztam egy főzőtanfolyamra, hogy ne érhessen meglepetés. Kilencen érkeztek több napra. Hét végén például itt adtak randevút barátaiknak, magyarán a vendégek is vendéget vártak és innen ruccantak át vasárnap délelőtt Hollókőbe. Csupán egy kikötésük volt: ebédre hazatérnek, s ha lehet, akkor a diófa alatt terítsek számukra. így mondták: „hazatérnek”, s egy fogadósné számára nem létezik ennél nagyobb elismerés - úgy érzem ez a szakma lényege, kezdete és vége.-szgys A pénztár előtt várakozók jobban örülnének valamilyen állásnak Aki fiatalokat hív a Vöröskeresztbe - A környezet védelmére őrjáratokat is szerveznek Nemes ügyért, emberi értékekért fáradozik Már közel negyedszázada dolgozik a pásztói Gárdonyi Géza Általános Iskolában biológia- és technikatanárként Adorján Lászlóné; emellett az intézmény vöröskeresztes elnöke is. Pedagógusi pályafutásáról és önkéntes feladatairól beszélgettünk. Adorján Lászlóné-Pedagógusi pályámat képesítés nélküli tanítóként kezdtem Mátraszőlősön, - emlékezik vissza Adorján Lászlóné - Mellette csecsemő- és gyermek- gondozói képesítést szereztem és egy évet dolgoztam a pásztói bölcsődében. Elvégeztem Egerben a tanárképző főiskolát, biológia-technika szakon. A biológiát elsősorban azért választottam mert elhivatottságot éreztem az egészségügy iránt. 1974-ben kerültem a Gárdonyi Géza Általános Iskolába tanárnak. A kezdet kezdetén bekapcsolódtam a Vöröskereszt helyi életének munkájába, így lettem az iskola vöröskeresztes tanárelnöke.- Miben jelentkezik egy tanár-elnök munkája a Vöröskeresztben?- Nagyon sok összetevője van, többek között az iskolai tisztasági mozgalom megszervezése osztályonkénti értékeléssel. Ez hetente történik pontozásos rendszerben a tisztasági vöröskeresztes szakkör vezetésével, ahol minden osztályt két- két tanuló képviseli. Félévi és év végi értékelések alapján kapja meg a legjobb a „Tiszta, rendes osztály” címet. A tisztaságra nevelés mellett nagy gondot fordítunk az elsősegély- nyújtásra és a csecsemőgondozásra. E témakörökből előadásokat, vetélkedőket szervezünk. Elsősegélynyújtásban Kárpáti Istvánná védőnő és Illés István mentőápoló segítségével csapatunk megnyerte a területi döntőt és a megyei fináléba jutott. A győztes csapat tagjai: Deák Péter, Baranyi Dezső, Balogh Szilárd, Molnár Mónika, Sipos Brigitta. A csecsemőgondozóversenyen is eredményesen szerepelt a Sipos BrigittaJ Fekete Mónika és Szklenár Agnes összeállítású csapatunk. Nagy sikere volt decemberben az AIDS-megelőző programnak, melynek keretében a 7-8. osztályosok részére videovetítéses foglalkozást tartottunk, hogy megértessük a gyerekekkel milyen veszélyt hordoz magában ez a betegség. Megszerveztük a káros szenvedélyek elleni akciót, az alkohol, a dohányzás és a drog megelőzésére, melyeket videofilm-vetítés és rajzpályázat formájában jelenítettünk meg. A környezetünk rendben tartása érdekében vöröskeresztes őijára- tokat, alkalmanként lomtalanítást szervezünk. A gyerekek nagy szeretettel vesznek részt a nagycsaládokat megsegítő akciókban. Az iskolán belül az alsó tagozatos kisdiákoknak is rendszeresen szervezünk programot, ahol Fekete Attiláné és Edesné Kanyó Éva pedagógusok foglalkoznak velük. A sze- retetakció keretében kis műsorokat adunk több helyen, ahová meghívnak bennünket.- Ezért a tevékenységért nem jár különösebb elismerés, ön mégis önzetlenül teszi a dolgát.- Valóban nem jár elismerés, ám ezt én egy nemes ügynek tartom és a gyerekekkel karöltve sok értelmes dolgot tudunk megvalósítani. A Vörös- kereszt helyi szervezete lehetőségéhez mérten szerény ajándékkal, kitüntetéssel megköszöni munkánkat. Kerekes Lajos Létrehozták a Palotás Ifjúságáért Alapítványt Sport és kultúra, közösen Palotás községben nemrégiben megalakult a Palotás Ifjúságáért Alapítvány. Az új szervezet célja az ifjúság a kultúrával, a sporttal, a szabad idő hasznos eltöltésével, a környezet- és természetvédelemmel, az egészséges életmóddal kapcsolatos tevékenység támogatása. A kuratórium elnöke Si- posné Kiss Mónika, titkára Szabó Mihály, tagjai: Vidáné Zachar Ildikó, Vinczéné Pálinkás Erika, Farkas Gusztáv, Krácser Péter, Maczó Pál. Az alapítvány alapitó tagjai: Almást Lajos, Báli János, Vass Adorján, Krekács László és Kribai László. Összefogtak a tulajdonosok A minap a Szurdokpüspöki és Térsége Gázmű Kft. nyolc tulajdonos, valamint a Dél-nógrádi Gázépíttető és Vagyonkezelő Kft. kilenc települési polgármestere Szurdokpüspökiben tanácskozott az önkormányzatok tulajdonában lévő gázhálózati vagyon további hasznosításáról. A két társaság együttes ülésén az egységes fellépés tennivalóit egyeztették, s úgy döntöttek, hogy a ha kell, újra egyeztetnek e témában. Ülést tart a képviselő-testület - Maradt pénz Egyensúlyban a költségvetés Héhalom - A képviselő-testület soron következő ülését április 30-án tartja. Szilágyi Albert, a község polgármestere ismerteti az elmúlt évi zárszámadást, mely bizonyos összegű pénz- maradványt is jelez. Ugyancsak az ő előterjesztésében vitatják meg és módosítják a szociális rendeletet.
