Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-15 / 88. szám
1998. április 15., szerda Hazai Körkép 5. oldal VÁLASZTÁSI HÍREK Szekeres Imre, a szocialista párt kampányfőnöke tegnap úgy nyilatkozott: véleménye szerint „a választások után kiszámítható kormány alakul, amit az MSZP vezet, szemben egy kevésbé kiszámítható, Tor- gyán-Orbán-Lezsák kormányzati alternatívával”, * A Fidesz azt szeretné elérni, hogy a rendszerváltozás gazdasági előnyeit ne csak egy szűk kör élvezze, hanem lehetőleg a társadalom egésze. Ezt Szájer József, a párt alelnöke mondta kedden Nyíregyházán. * Az MSZDP-nek, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak jó esélye van arra, hogy országos listát állítson a májusi parlamenti választásokra - nyilatkozta Kapolyi László elnök. Eddig mintegy húsz MSZDP-s induló jelöltségét igazolták vissza a választási szervek. * A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vezető körei elhatárolódnak a Keresztény Élet című hetilap legfrissebb számában közölt írástól, amely felszólítja a hívőket, hogy a közelgő képviselő-választáson a jelenlegi hatalommal szemben álló centrum és jobboldal pártjaira adják le voksukat. * Az SZDSZ rendezvényekkel segíti jelöltjei kampányát, de nekik kell előteremteniük a választási küzdelemhez szükséges pénzt - közölte tegnap Gulyás József, a párt jelölő csoportjának vezetője. Emlékezés a költőre. Illyés Gyula halálának 15. évfordulójáról emlékeztek meg tegnap a Farkasréti temetőben. Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy Illyés össze tudta egyeztetni a magyarságot és az európaiságot. Csoóri Sándor költő bűntudatának adott hangot, amiért csak „nyugdíjazott klasszikusként” gondolnak Illyésre. Emlékkoszorút Pomogáts Béla, Csoóri Sándor és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar Pen Club elnöke helyezett el a költő sírjánál. fotó: feb/diósi imre A foci VB döntő értéséAz oktatás piacosítása a lemaradók táborát növeli Nincs tulajdonosi középosztály Magyarország - hogyan tovább? címmel két hónapon át tartó előadás-sorozatban vállalkozók, közgazdászok, szociológusok és akadémikusok mondják el véleményüket arról, hol tart ma Magyarország. Eközben saját kutatásaik eredményére alapozva a fejlődés irányát is jelzik. Gazsó Ferenc közgazdász lapunk kérdéseire válaszolva összefoglalta néhány gondolatát.- Hogyan tagozódik a mai magyar társadalom?- Rendkívül szélsőséges, polarizált társadalmi szerkezet alakult ki hazánkban, alig hasonlít arra, ami Nyugat-Európát jellemzi. Az „underclass” olyan alsó osztályt jelent, amely nem volt képes integrálódni a társadalomba. A lakosság egyhar- madát kitevő osztály - munka- nélküliek, hajléktalanok, képzettség nélküli idősebb és fiatalabb munkavállalók, a cigány etnikum és a fejletlen infrastruktúrájú településeken élő lakosság - nem rendelkezik a felemelkedéshez szükséges erőforrásokkal. A falun élő emberek jelentős része idetartozik: nincs olyan mezőgazdasági tulajdona, amiből meg lehetne élni, ám más munkalehetősége sincs.- Milyen a középosztály?-A rendszerváltást vonzóvá tevő várakozás, miszerint kialakul egy tulajdonosi közép- osztály - hiábavaló volt. A tulajdonosváltás megtörtént, de terebélyes középosztályt eddig nem eredményezett. A kialakult középosztály viszonylag jól megbecsült és megfizetett társadalmi pozíciókat szerzett, amit képzettségének és tudásának köszönhet. Osztálytudata is van, amit bizonyít, hogy a lakosság 38 százaléka sorolja magát a középosztályhoz a társadalmi hierarchiában.- Mi van a piramis csúcsán?- A lakosság 6 százalékát soroljuk a tulajdonnal rendelkező osztályba, de egyes számítások szerint csupán másfél százalékot tesz ki az úgynevezett új elit. Tagjai nemcsak tulajdont, hanem hatalmi pozíciót is szereztek.- Ön szerint megmarad ez a társadalmi szerkezet? Huszonkét feljelentés rossz önkormányzati gazdálkodás miatt Nagy pénzek, szigorúbb ellenőrzések Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a jövőben erősíteni, szigorítani kell az önkormányzatok ellenőrzését. Erre a következtetésre jutottak az ÁSZ-ellenőrök a közelmúltban megtartott vizsgálatok tapasztalatai nyomán.- Az elmúlt napokban a számvevőszék két önkormányzatnál két polgármester és egy polgármester-helyettes ellen tett feljelentést hanyag gazdálkodás miatt - jelentette be Kovács Árpád tegnap újságírók előtt, egy szakmai konferenciát követően. - Eddig 22 esetben született feljelentés gazdálkodási hiányosságok miatt, és ezek 80 százaléka már nyomozási, illetve bírósági szakaszba is jutott. Erőteljesen figyelni kell az önkormányzatok gazdálkodásában rejlő veszélyekre. A települési önkormányzatoknál ugyanis jelenleg mintegy 1500 milliárd forint értékű vagyon összpontosul, az éves központi költségvetésből pedig mintegy 430 milliárd forintot kapnak. Ez utóbbi összeg felhasználására az évenkénti zárszámadáskor a kormány jóváhagyólag, majd pedig az Országgyűlés gyakorlatilag „vakon rábólint” - mutatott rá a Számvevőszék elnöke. Kovács Árpád ennek ellenére úgy vélekedett, hogy önálló önkormányzati számvevőszék létrehozása nem látszik indokoltnak. Mint kifejtette, bizonyos, hogy a meglévő ellenőrző szervek nagyobb figyelemmel és körültekintéssel eredményesen elláthatják feladatukat. Fölvetette ugyanakkor, hogy indokolt volna különválasztani a jövőben a két társadalombiztosítási alap számvevőszéki ellenőrzését. A javaslatot azzal támasztotta alá, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alap elsősorban és alapvetően járadékfizető szerepet tölt be, míg az Egészségbiztosítási Alap összetett gazdálkodást folytat. Ä privatizáció lezárulását követően újra kell gondolni a még állami kézben maradó cégek ellenőrzését, főleg a teljesítményre figyelve - hangoztatta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke. Űj, rugalmas munkavállalási formák Alkalmazottból vállalkozó A szakszervezetek határozottan ellenzik, hogy a munkaadók versenyképességre, költségcsökkentésre hivatkozva a munkaviszonyból vállalkozói szerződésbe kényszerítsék a dolgozókat. Ez ugyanis hátrányos a számukra. Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke tegnap egy szakmai konferencián meg is indokolta tiltakozásukat. A munkaviszonyt felváltó vállalkozói forma azért hátrányos a dolgozóknak, mert kikerülnek a kollektív szerződések hatálya, kedvezményei alól, és csőd esetén nem jutnak hozzá a végkielégítéshez. Kedvezőtlen a helyzetük a nyugdíj és a táppénz kiszámításánál is. Héthy Lajos, a munkaügyi tárca államtitkára szerint a polgári jogviszony, a határozott idejű munkaszerződés és más rugalmasabb formák szerinti foglalkoztatás EU-s elvárás, és ezt Magyarországon sem lehet figyelmen kívül hagyni. Kameniczky István, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője aláhúzta: a bérterhek csökkentésével a munkaadók érdekeltté tehétők több ember legális foglalkoztatásában, a munkanélküliség csökkentésében. Ez járható út, amit külföldi példák is igazolnak.- Erősek a megszerzett privilégiumokhoz kötődő érdekek. Az alsó osztályból csak úgy indulhatnak el „liftek” a közép- osztály felé, ha a tudás, mint tőke, a társadalom széles rétege számára hozzáférhető lesz. A tudáshoz jutás költsége azonban ma a felhasználót terheli. Stratégiai irányváltás és komoly beruházás nélkül lehetetlen a leszakadók társadalmi fel- emelkedése. A tudást mindenki számára elérhetővé kell tenni. Felsőfokú oktatásban ma az adott korosztály 20 százaléka részesül, miközben az európai átlag 50 százalék körüli. Óriási a különbség.-Lesz-e változás a tulajdonosi szerkezetben?-Szerintem már nem. Inkább koncentráció várható, azaz csökken a tulajdonnal rendelkezők száma. Illúzió, hogy ezután fog kialakulni egy erős tulajdonosi középosztály. Cser Rendkívüli ülés. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke április 15-re összehívta a házbizottság rendkívüli ülését, hogy a frakciók képviselői megtárgyalhassák a Kisgazdapárt indítványát egy rendkívüli ülésnap összehívásáról. Vandálok a temetőben. Ismeretlen tettesek keddre virradó éjszaka vandál pusztítást végeztek a debreceni Monos- torpályi úti zsidó temetőben: hatvanöt sírkövet döntöttek le. A rendőrség forrónyomos csoportja azonnal megkezdte a nyomozást, de nem feltételezik, hogy faji vagy vallási oka lett volna a rombolásnak; erre utaló nyomokat, feliratokat a temetőben és környékén nem találtak. Tárgyalás a sztrájk előtt. Kedden délelőtt zárt ajtók mögött kezdődtek az egyeztető tárgyalások a debreceni Hajdúsági Sütödék Rt. vezetői és a cég sztrájkbizottsága között. A szakszervezet 23 százalékos alapbérfejlesztést és a 13. havi bérjogosultságnak a kollektív szerződésben történő rögzítését szeretné elérni. Ezzel szemben a vezérigazgató 13 százalékos alapbérfejlesztést ígér. Újabb maffiagyilkosság? Megölték a budapesti bolgár nagykövetség kereskedelmi tanácsosát, akire a rendőrök kedden délután találtak rá budapesti bérelt lakásában. A diplomatát brutális módon, több napja gyilkolták meg. Stadler-per: ítélet előtt. A védőbeszédek elhangzásával kedden a kecskeméti megyei bíróságon befejeződött a Stadler-per tárgyalási szakasza. ítéletet jövő kedden hirdetnek. Ajándék szervokormány, utasoldali légzsák és elektromos tükrök az Astra World Cup modellben! így az Ön megtakarítása több mint 250 000 Ft! Amíg a készlet tart! OFFICIAL SPONSOR Ki szolgálja az olvasó érdekeit? Folytatódik a vita a lapterjesztés privatizációjáról, miután a kiadók többségét képviselő Kiadói Vagyonkezelő Kft.-vel szemben a francia többségű Magyar Lapterjesztő Rt. nyerte az áruslapterjesztés magánosítási pályázatát. A nyertes tömörülés igazgatója, Szabó György keddi nyilatkozatában azt állította, hogy bármely más új kiadói hálózat kiépítése hosz- szú időt venne igénybe. A többségi kiadói konzorcium képviselői ezt cáfolva elmondták lapunknak: A terjesztési díjak öt évre való befagyasztásának ígérete jól hangzik, minden ígéretet azonban csak akkor vehetünk komolyan, ha azt a realitások is igazolják. Jogos ugyanis a kérdés: vajon miből kívánja a Magyar Lapterjesztő Rt. törleszteni a hálózatért kifizetendő sok milliárd forintos árat? A lapterjesztésből a jelenlegi nyereség háromszorosa nem termelhető ki a mostani terjesztési díjak mellett, márpedig csupán a felkínált vételár és kamatai megtérüléséhez ekkora nyereségre lenne szükség. Talán emiatt szerepel az ígéretben az a különös kitétel, hogy a forintban meghatározott árak változhatnak. A lappiac háromnegyedének átcsoportosítása a jelenlegi árusterjesztői hálózatból aligha jelenti a piac elaprózódását, hacsak olyan értelemben nem, hogy a Posta által értékesítendő hálózatban csupán a piac töredéke maradna. Nem világos, miért ne lenne megoldható a lapok átvitele az új hálózatba. Érthetetlen az a célzás is, hogy ilyen lépés esetén az érintett lapok terjesztése „nem megoldott”. Az árusterjesztés új tulajdonosának a kiírás szerint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy minden kiadványt versenysemlegesen terjeszteni fog. Talán ez a távozni készülő lapokra nem vonatkozik? Szabó György sem cáfolja, hogy az európai gyakorlat szerint a lapterjesztés többnyire a kiadók kezében van. Szerinte viszont ezekben az országokban „problémák mutatkoznak”. Ehhez csak annyit: ezen országok közé tartoznak pl. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország. Furcsa érv végezetül, hogy a Magyar Lapterjesztő Rt. vállalja az őt megbízó kiadók számára a lapterjesztést. Ezt a kiadói konzorcium hálózata is vállalná, holott erre - a nyertesnek nyilvánítóit pályázóval ellentétben - nem kötelezi sem pályázati kiírás, sem szerződés - nyilatkozták a kiadói konzorcium képviselői.
