Nógrád Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Az édesanya várja a további segítő kezeket a fia gyógyulásához Vesszőfutás az életért Március 9-én volt öt éve, hogy egy tizenöt hónapos budapesti kisfiút allergiás tünetekkel kórházba szállították. Péntek éjszaka volt. A hét végére ott fogták megfigyelésre. Az allergiás jelek szépen el is múltak, ám a vizsgálatok során véletlenül derült fény a szörnyű tényre: Bálintka leukémiás. Miután a betegség legrosszabb indulatú válfaját diagnosztizálták nála, nagyon gyorsan meg kellett kezdeni a chemotherá- piás kezelést. Az egyik pofon a másik után érte a családot. Az orvosok szerint kicsi volt az esély a gyógyuláshoz. Hatalmas adag erős gyógyszert kapott, hogy elölje a kóros sejteket, ám ezek nem válogatnak, s kíméletlenül bánnak az egészségesekkel is. Ráadásul - miután szinte egyáltalán nem volt kitapintható vénája, ahová az infúziót beköthetnék - egy preparált vénát építettek a mellkasába. Ettől azonban egy olyan fertőzést kapott, hogy egész hónapon át küzdöttek az életéért, s addig természetesen nem lehetett folytatni a leukémiás kezelést sem. Az édesanya kétségbeesetten szaladt egyik orvostól a másikig, míg a Heim Pál Kórházban egy érspecialista megmentette gyermeke életét. Átkerültek a Tűzoltó utcai klinikára, ahol aztán szakszerű kezelésben részesítették a fiúcskát. A ’93-as esztendőt végig kórházban töltötték. A mama a betegség megállapítása pillanatától nem engedte el gyermeke kezét. Mindenhová elkísérte. Viszonylagos szerencse a szerencsétlenségben, hogy Bálintka szervezete jól reagált a gyógyszerekre. Elkövetkezett egy kétéves gyógyszeres otthoni kezelés, majd egy egész év, mikor már tünetmentes volt s a tablettákat sem kellett szednie. Édesanyja még a széltől is óvta. Nem mehetett közösségbe, játszótérre, állatkertbe. Élete a lakásban zajlott, s csak a kórházi kezelések szakították meg. Mind ritkábban követték egymást a kontrollvizsgálatok, míg az elmúlt év januárjában egy ilyen alkalommal újra a kór súlyos stádiumát állapították meg vérében. Újra che- motherápia következett, immár még nagyobb dózisokkal. Szinte az egész évet ismét a kórházban töltötték. Az édesanya - Györiné Szarvas Éva - két évvel ezelőtt Diósjenőre költözött. Itt neveli egyedül két gyermekét. A nagyszülők segítenek, ha éppen kórházban van a picivel. A nagyobbik fiú is csak telefonon tudta elújságolni a bizonyítványa jegyeit. Bálintka pillanatnyilag tünetmentes. A szakemberek azonban azonos véleményen vannak abban, hogy egy újabb visszaesés már tragikus lehet. A transzplantációs bizottság támogatta a csontvelő-átültetés ügyét. Tudvalévő, hogy egy ilyen átültetés költsége eléri a tízmillió forintot. Sajnos a testvére nem adhat számára. Az idegen donor igénybevétele viszont Óriási rizikóval jár. A nemzetközi kereső hálózatban figyelik a lehetőséget. Már négy alkalommal hívták be őket, de oly sok szempontnak kell megegyezni, hogy eddig sajnos még minden próbálkozás eredménytelen volt. A napokban ötödször is mennek. Egy olasz donor vérével vetik össze a kisfiúét. Ha sikerülne, ez toronymagasan megnövelné Bálintka életesélyét. Az édesanya és gyermeke nem adják fel. Már szinte egymásért élnek. Az anya hét éve gyesen van a fia mellett. Természetes, hogy anyagi problémák is felmerültek. A szégyenérzetet legyőzte a szükség. Afféle modern koldulás ez a mód, - az anya fogalmaz így - amelyre rákényszerült. Telefonon, levélben kér, s gyakorta kap is segítséget. Sokan vannak, kik nem nézik jó szemmel az ő másságukat. Szerencsére azok is, akik azonnal a bajba jutottak önzetlen megsegítésére sietnek. A közelmúltban a rétsági DÜFA- Hungária Kft. annyi festéket adott, amely elegendő lett a kis ház kifestésére, a Salgglas Üvegipari Rt. egy pedálos kisautóval lepte meg Bálintkát, a salgótarjáni Invest Lízing Kft. pedig a Vöröskereszt közvetítésével küldött tízezer forintot. Realizálódott a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. és egy magát megnevezni nem kívánó nagyobb nógrádi megyei ipari üzem segítsége is. Remélhetőleg további megértő kezek is nyúlnak majd feléjük, hisz hiába az óvónői diploma, az édesanya nem mehet dolgozni. Ábrándozik valami otthon végezhető munkáról, de Bálintka betegsége miatt attól is fél, hogy esetleg nem minden esetben tudná a határidőket tartani. Nem marad más hátra, mint erős hittel, vasakarattal küzdeni. Akár a leghalványabb reménysugár fényéért is... y. J. Bálintka jelenleg tünetmentes, de nem eshet vissza "Misi#’ „Vezérlő Fejedelmi Asztaltársaság” Szécsényben Hagyomány és jövő PÁSZTÓ 1^98. április 1., szerda II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem születésének 322. évfordulóján Szécsény legrangosabb középületében, a városháza dísztermében az államférfi teljes életnagyságú festmény előtt egyesületet alakító közgyűlést tartottak. Huszonhárom közismert városi polgár egyhangú döntése és ennél jóval több városlakó akarata előzte meg az eseményt, amely illeszthető a térségfejlesztési programokhoz, az önkormányzati célkitűzésekhez. Történelmi örökség Az asztaltársaság megalakításának az igénye nem az utóbbi hetek terméke, nem is öncélú kezdeményezés, hanem annak a felismerésnek az egyik sajátos következménye, hogy a „spontaneitásból” a tervszerűség irányába mozduljanak el a városi életet meghatározó folyamatok és elinduljon mindazoknak a projekteknek a megvalósítása, amelyek végül is közpénzen készültek el. Szécsény legnagyobb történelmi öröksége kétségtelenül az 1705-ös országgyűlés törvényalkotó munkája és az akkori összmagyarság vezérlő fejedelmének a megválasztása. Ezt a hagyományt csakis a mai komák megfelelő szellemiségben lehet és szükséges éltetni. A hagyományápolás egy konkrét formája egy háromnaposra, az országgyűlés és a vezérlő fejedelem eskütételéhez igazodó időpontban tervezett „Szécsényi vezérlő fejedelmi és turisztikai napok” megrendezése lesz. A tervek szerint ehhez kapcsolódik majd egy történelmi emlékülés is. Minőségi turizmus A gazdasági élet szervezői a városi és a térségi piacképes gazdasági élet eredményeit kívánják bemutatni kiállítás keretében és több kamarai rendezvényt is igyekeznek hozzátársítani. A turisztikai és idegenforgalmi látványosságok mellett mindazokat a szolgáltató lehetőségeket is bemutatják, amelyek egyre jobban megfelelnek a minőségi turizmus igényeinek. A „Vezérlő Fejedelmi Asztaltársaság” tagjai sorába csak cselekvőkész, az alapszabályt támogató egyént és úgynevezett jogi személyt lehet felvenni. Társakat várnak A frissiben alakult egyesület természetesen tiszteletben tartja a kisközösségek és más szervezetek autonómiáját, sőt kéri, hogy társítsák törekvéseiket és önálló rendezvényeiket, ha azok illeszthetők az évenként háromnaposra tervezett rendezvénysorozathoz. Az asztaltársaság a megyei turisztikai egyesület helyi csoportja, annak programjából részt vállal és támogatásában is bízik. A szécsényi „Vezérlő Fejedelmi Asztaltársaság” elnökének Reznicsek Lászlót választották meg, az elnökség tagja lett még: Sümegi Ferenc, Petrás László, Szabó Ferenc és az esemény krónikása, e sorok szerzője. Rácz András A dán gimnazisták véleménye szerint barátságosak a pásztói emberek Tetszett a szép környezet- Mély benyomást tett rám a gimnáziumban a tanulási rendszer. Teljesen más, mint nálunk. Itt naponta hat-hét tárgyból negyvenöt perces órák vannak, Dániában egy-egy témával másfél órán át foglalkozunk. Nyitottabban közelítjük meg az egyes problémákat - mondta Morten Andersen, Dánia második legnagyobb városában, Arhusban található Marselisborg Általános Gimnázium végzős tanulója. A tizenhét diákból és három felügyelőből álló küldöttség egy hétig tartózkodott Pásztón. A Tittel Pál Kollégiumban beszélgettünk velük. Dánné Sályi Mária a pásztói Mikszáth Kálmán Kéttannyelvű Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola angol szakos tanára vállalta a tolmácsolást.- Mielőtt Pásztora jöttek mit hallottak a városról és az itt élő emberekről?- Történelemtanárunk Hanne Thomsen, aki most is itt van velünk, már járt Pásztón. Ő mondta, hogy barátságos emberek élnek itt- vélekedett Tua Vinther-Jensen.- Azoktól a tanulótársainktól is kaptunk információt, akik korábban jártak itt. Csak jókat mondtak - tette hozzá Annemarie Peen Rodt.- Nagyon meglepődtem, mert a mi világunk egészen más, mint a pásztóiaké - vette vissza a szót Tua.- Mire gondol?- Az itteni építkezésre és a szép környezetre - válaszolta Annemarie.- Én nem voltam annyira meglepve, a látottak viszont visszaigazolták az előzetes információkat, ami pozitív benyomást tett rám - folytatta Morten.-Hallottuk, hogy a szocialista országok közül a magyarok és a csehek voltak a legfejlettebbek. Ezen kívül igaznak bizonyult az is, hogy a magyarok fejlődésben vannak, nyitottak - állította Morten.- Szüleik milyen útravalóval látták el önöket?- Nagyon örültek - válaszolták mindannyian.-Mi tetszett a legjobban?-A környezet, a fogadás a városházán - mondta Morten.-Külföldről jöttünk, mégis otthon érezzük magunkat - vélekedett Annemarie.- Nagyon tetszik a város, kellemesen érintett bennünket a városházi látogatás. Sok információt kaptam az unalmas fogadás helyett - hangsúlyozta Morten. Témát váltva megkérdeztük:- Milyennek látják a pásztói fiúkat?- Nem igazán érdeklődnek a külföldiek iránt. Egyénként csak néhányukkal találkoztunk - mondták a lányok.- Nagyon helyesek - állította a közben megérkezett Susanna Ti Ima.- A lányok szégyenlősek. Amikor hallóval köszöntöttem őket, a szemüket lesütötték. Lehet, hogy az idegen nyelv használata miatt - mesélte Morten.- El tudná képzelni az életét Pásztón?- Igen. Akkor, ha a városházán dolgozhatnék és a fejlesztési feladatokat bíznák rám. Mint vállalkozó is itt maradnék helybeli segítőtárssal.-Célunk egymás életének, kultúrájának megismerése, a magyar gyermekek angol beszédkészségének fejlesztése. Dán vendégeink készségesek és nyitottak- mondta Herczegné Varga Ilona, a gimnázium megbízott igazgatója. V. K. Pozsonyi vendégkoncert balassagyarmati zenebarátoknak Ifjú szlovák tehetségek A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hallgatóinak hangversenyére várják a zenebarátokat április 4-én, szombaton 18 órára a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskolába. A koncerten közreműködik: Marek Brna (hegedű), Radslav Kasuba (fagott), Vratko Bu- dzák (kürt) és Dániel Simono- vics (zongora). A műsort ugyancsak vendég, Alexander Mozi vezeti. A hangverseny rendezői között található a Budapesti Szlovák Intézet, valamint a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola is. A nyugdíjasoknak díjtalan a részvétel. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A Salgó Vagyon Kft.-ről más szemmel nézve Nincs tere az „Élettérnek” Március 27-én hátrányos helyzetű tagjainak tartott fórumot Salgótarjánban a Lakatos Ernő vezette Élettér Lakókörnyezeti és Egészségvédelmi Egyesület. A Nógrád Megyei Hírlap - annak rendje-módja szerint - március 30-i számában címlapon megjelent a cigányságot és a szegénysorsú embereket érintő, szociális helyzetükről, erkölcsi megbecsülésükről szóló írás, amely beszámol a fórum eseményeiről, a negatívumokat kiragadva. Romák között járatlan ember csupán a nagy hangot, veszekedést és a túlfűtött indulatokat látja, ami természetes, hiszen ez a viselkedési mód számára teljesen érthetetlen. Problémát jelent az, hogy a lényeg a szemében elsikkad, ebből adódóan képtelen az igazi problémákat felszínre hozni. Jómagam, cigány származású lévén, a veszekedést észre sem vettem, azt viszont igen, hogy milyen igazságtalanságok történnek ezekkel az emberekkel, akik kifogásolták, hogy lakásaikat évtizedek óta nem újítja fel a Salgó-Vagyon Kft. A cég „mossa kezeit”, mondván, hogy „éppen az a hatvanmillió forint hiányzik a bérlakások felújításához, amit a bérlők nem fizettek meg” lakbér címén. A gondot csupán az jelenti, hogy voltak a fórumon olyan panaszosok is, akiknek soha nem volt lakbértartozásuk, mégsem újítják fel lakásaikat. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy nem tataroztak az elmúlt évtizedekben sem, pedig a régi rendszerben mindenki fizetett lakbért. A cikkből az is kimaradt véletlenül!?), hogy Fiikor úr, a Salgó-Vagyon Kft. képviselője megjegyezte egy panaszos bérlőnek - aki a nemrég számára kiutalt lakásban poloskát talált -, hogy „nem én helyeztem oda a poloskákat!” Senki nem mondta azt, hogy ő tette bele a lakásba a poloskákat, viszont a Salgó- Vagyon Kft.-nek - véleményem szerint- az a dolga, hogy egészségesen adja át bérleményeit az új lakóknak. Vajon miért könnyebb hagyni tönkremenni a lakásokat és hátralékos bérlőkre ruházni a felelősséget? Voltak a gyűlésen olyan hátralékosok is, akik OTP- hitelt vettek fel, hogy rendbe tegyék romos lakásaikat, mert már nem bírták nézni az élet- veszélyes és egészségre ártalmas „otthonaik” állagát. A Salgó-Vagyon Kft. viszont a felvett kölcsönt se vissza nem téríti, se nem engedi, hogy a lakbérhátralékba beszámítsák. Következő lépésként a hátralékost kilakoltatják, mivel lakbérét nem tudja fizetni, lakását pedig kiadják egy új „lakóáldozatnak” magas lakbérért, mivel a lakás jó állapotban van, hiszen az előző lakó felújította. A lakók számára mentségként szolgáló szerződés, amiben vállalják hátralékuk rendezését, szinte teljesíthetetlen, mivel olyan nagy összegek szerepelnek a szerződésekben, hogy azt egy több gyermekes, segélyekből élő család teljesíteni nem tudja. Jön a megoldás: a kilakoltatás! Voltak olyan bérlők is, akiknek a felgyülemlett lakbérhátralékuk miatt nem engedélyezték a lakáscserét, elvágva ezzel annak a lehetőségét, hogy kisebb bérű lakásba költözvén, előző lakásuk elmaradását pótolni tudják. Végső eszköz: a kilakoltatás! Minden út a kilakoltatáshoz vezet! A legelszomorítóbb azonban mégis az, hogy az „Élettér Egyesület” alternatívákat kínál arra vonatkozóan, hogyan lehetne ezeket a problémákat orvosolni, a Salgó-Vagyon Kft. mégsem veszi komolyan őket. Oláh Baranyi Laura Salgótarján t
