Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-03 / 52. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN I ? BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Közalapítványé a táncház irányítása - „A szakmai hozzáértésünket kérdőjelezik meg” ^ Ropd a táncot, ne siránkozz? Pásztó 1998. március 3., kedd Ismerős helyszínen - - A Salgótarjánból elszárma­zott Becze Szilvia (középen) oboaművész a városi zeneisko­lában mutatta be diplomakoncertjét. Jobbra Velenczei Ta­más trombitaművész, balra Wollmann Mira zongoraművész. Környezetvédelmi profit (Folytatás az 1. oldalról)- Szó sincs arról, hogy bárki is megkérdőjelezi ennek a két embernek a hozzáértését - je­lenti ki Braun Miklós koreográ­fus, a közalapítvány kuratóriu­mának elnöke, aki az esetleges félreértések eloszlatására a kö­vetkezőkre emlékeztet: a városi közgyűlés múlt év októberi ha­tározatában foglaltakat a kurató­riumnak végre kell hajtani. Vagyis a néptáncművészeti és népzenei tevékenységet az ed­digi tradíciók megőrzésével, a szakmai munka sérülése nélkül tovább kell vinni úgy, hogy a változások emberi vonatkozá­sait is szem előtt tartsa. Nem közintézmény- Az intézményvezetővel együtt kerestük a megoldást arra, ho­gyan újítsuk meg a táncház mű­ködését - utal a folyamat kezde­tére Pelléné Czene Csilla, a vá­rosháza humánpolitikai irodájá­nak vezetője. - A régi forma a rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatással nehezebben szabályozható. Úgy ítéltük meg: a közalapítvány létrehozásával tágul a gazdálkodás tere, s új elemekkel gazdagodhat a tánc­házi tevékenység. Egyébként máshol az országban sincs példa arra, hogy táncegyüttes közin­tézményként működjön. Az előkészületek fázisában a Magyar Művelődési Intézet vé­leményét is megkérték, s ez is azt erősítette, a közalapítvány létrehozása kedvezőbb, rugal­masabb működést nyújthat.-Az a tény, hogy az önkor­mányzat az alapító, egyértelmű­síti, hogy fontosnak tartja, elis­meri ezt a fajta művészeti tevé­kenységet. Lényegében a ko­rábbi munkára építő alapító ok­iratot fogalmazott meg és a megvalósításhoz szükséges pénzt is hozzárendelte- teszi hozzá Pelléné Czene Csilla. Mást vártak- Nem teltek eseménytelenül az elmúlt hónapok. Ellenkezőleg: épp a jövőbeni szakmai munka kidolgozásával voltunk elfog­lalva, s ehhez kértük a volt tánc­házvezető segítségét december 23-án - közölte Braun Miklós a közalapítvány kuratóriumának elnöke.-Nem azt vártuk azonban, amit letett az asztalra, így ne­künk kellett kimunkálni a köz- alapítványi „hogyan tovább" részleteit - folytatja Braun Mik­lós. De leginkább a dolgok pénzügyi oldala adja fel a lec­két. Tudniillik a közgyűlés erre és a következő évre is 5,1 mil­liót szavazott meg a működésre, s ha valamennyi személyt al­kalmaznánk, csak a bér és a já­rulékköltség 4,6 millió. Alig maradna valami világításra, fű­tésre. Meglátásunk az, hogy há­rom táncoktatóval a szakmai munka csorbulása nélkül meg­oldható a működés. Hozzátette: nagyon nehezen, hosszas viták közepette szület­tek ezek a döntések. S itt nincs szó megszűnésről, felszámolás­ról, csakis átalakulásról, melyet- ismételten hangsúlyoz - mint végrehajtandó feladatot március 1-jéig a közgyűlési határozat, et­től fogva pedig az új forma „írt illetve ír elő.” A végrehajtásért a vagyonával felel az alapítvány.- Azt az időszakot, ami már a hátunk mögött van, jobban ki kellett volna használniuk Hája- séknak. Mi számítottunk, épí­teni akartunk az alapítványi működésről szóló elképzelése­ikre. A meglévő értékek mellett, hogyan lehet a táncház tevé­kenységét kiszélesíteni úgy, hogy markánsabban benne le­gyen a város, a megye művé­szeti életében, arculatformálá­sában- mondta Pálinkás Sán- dorné kuratóriumi tag. Régi sérelmek? Az alapítványi működés jelent egyfajta anyagi és tartalmi sza­badságot, - pályázni lehet stb. - ugyanakkor másfajta felelőssé­get és kemény pénzügyi függő­séget is a kuratóriumtól. Hájasné Nagy Anikó úgy véli, régi sérelmek is közre­játszhatnak abban, hogy nélkü­lük képzelik el az intézmény to­vábbi sorsát, színvonalának megtartását. Arra utal, hogy a vezetői állásra annak idején Braun Miklós is pályázott. A kuratórium elnöke az utóbbi kapcsán annyit mondott:- Erre az utalásra nem tudok mit mondani, hiszen nyílt pályá­zat volt. Nem egyszer megjegyzi: megérti a változások emberi vo­natkozásait, s az a véleménye, ha az ember egyik helyen nem találja meg a számítását, másik helyet keres. Az elnöki megbí­zatás meglepte, s mivel elvál­lalta, maradéktalanul eleget kí­ván tenni vállalásának. Nem hallgatja el a formavál­tás nyűgjei miatt benne bujkáló gondolatot, kérdést sem:- Miért kellett megbolygatni egy régi, konszolidált formát? Bizonyos újításokat talán a régi kereteken belül is meg lehetett volna oldani.- A kuratórium nem szemé­lyekben, hanem megvalósítandó feladátokban gondolkodik, hi­szen a táncháznál többről: együttesekről, két évtizedes, si­kerekben gazdag néptáncéletről van szó. Nem tartom szeren­csésnek vélt összefüggések ke­resését, mert éppen a lényegi dolgokról tereli el a figyelmet. Hiszen nem mindennapi átalakí­tásról van szó, röviddel a non­profit törvény megjelenése után - fogalmazott Pelléné Czene Csilla. -A napokban lezajlott beszélgetés a munkavállalókkal, a szülői értekezlet reményt ad arra, hogy a továbbra is ott dol­gozók nagy felelősséggel látnak neki a munkának, s mindent megtesznek azért, hogy a szak­mai színvonal megmaradjon. „Tor” és fenyegetés Hájas Tibor és Hájasné Nagy Anikó egészségét kikezdték az utóbbi hetekben átélt feszültsé­gek. Egyikük sem biztos abban, hogy találnak ebben a megyé­ben olyan állást, ahol bizonyít­hatják tehetségüket, rátermett­ségüket. S ha találnak - nyolc év után - akkor is újra fel kell épí­teniük az életüket, s ezt azért élik meg nehezen, mert csalód­tak, s úgy érzik, az eddigi vona­lon még nagyon sok tennivaló­juk lenne. Hát, ezek azok a többek által említett emberi vonatkozások, amelyeket csupán megérteni ta­lán mégsem elég. * Február 27-én volt a „tör”. A gyerekek, az utánpótláscsopor­tok tagjai nevezték így azt a fur­csán ünnepélyes találkozót, ahol szüleikkel együtt búcsút vettek az utolsó munkanapját töltő Há­jas házaspártól. Aztán másnap lakásukon csengett a telefon, s egy ismeretlen nő szólalt meg: „Takarodjatok a városból, pisz­kos, mocskos banda!” (M. J.) Fél év alatt mindössze öt cég je­lentkezett az Öko-Salgó kör­nyezetvédelmi egyesület felhí­vására, mely a tisztább terme­lést célozta meg. Ennyire jók lennének a környezetvédelmi mutatóink?-A napokban öt salgótarjáni vállalattal elindítottuk a Tisztább Termelés Magyarországi Köz­pontjával közös projektünket, az „Öko-profitot”- mondta érdek­lődésünkre Horkai Miklós Zol­tán, az Öko-Salgó környezetvédő egyesület elnöke. Mint arról már beszámoltunk, tavaly nyáron levélben tájékoz­tattak több mint száz nógrádi cé­get arról a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium által is támogatott programról, amely a tisztább termelést célozta meg. Ezt követték a személyes megkeresések, s február közepén Tarjánban, valamint Dorog és Esztergom városában útjára in­dult a hazai modell. A környezetvédők ennek kere­tében gyakorlatban bizonyíthat­ják, hogy a környezetszennyezés nem más, mint fölöslegesen fel­használt anyag és energia, mely­nek mérséklése a cégeknek profi­tot hoz. A szennyezőanyag ki­sebb mértékű kibocsátása keve­sebb anyag- és energiafelhaszná­lást jelent, s ha korábban volt környezetvédelmi bírságja a cég­nek, nos ennek elkerülése is meg­takarítás. A 19 fős Öko-Salgó tagjai va­lamennyien egy-két diplomás kömyezetgazdászok. A program­jukban részt vevő VGÜ, a Salgó­tarjáni Üveggyapot Rt., a Tar- jánhő Kft., a Salgó-Metál Kft., valamint a Labor-coop Kft. a se­gítségükkel folyamatosan ellen­őrzi tevékenységében az energia, és a nyersanyag racionalizálásá­nak folyamatait. E cégek vezetői havonta közösen is megtárgyal­ják a teendőket a TIT-székház- ban. Tíz hónapra tervezett ener­giaracionalizálási felmérésük eredményéből nem csupán a cég­nek, de a környezet lakóinak is haszna származik. (tarnóczi) Végső esetben vízelzárás - Öreg hálózat, nagyobb veszteség Berceli csap - elzárva?- Kinnlévöségünk több millió forint, az adósok elsősorban Pásztón, Jobbágyiban és Szirákon felejtik el azt az igazságot, hogy a vizet nemcsak fogyasztani, hanem fizetni is kell! A „feledékenyeket” többször felszólítjuk kötelezettségük telje­sítésére, személyes beszélgetésekre invitáljuk, részletfizetési lehetőséget ajánlunk fel. Amennyiben nincs más megoldás, akkor megszüntetjük a fogyasztónál a vízszolgáltatást. Erre tavaly Jobbágyiban került sor. Továbbra sem gondolkodunk a nem fizetőkkel szemben azonnali vízelzárásra. Amikor e célból megjelenünk, a hátralékosok közül sokan fizetnek, vagy részletfizetésben egyeznek meg velünk. A nem fizetők elsősorban a fizetőket sújtják ezzel (gondolok itt a lakótelepi lakásokra). Egyébként a vízért nekünk kéthetenként kell fi­zetni az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt.-nek, - utal többek között múlt évi tevékenységük egyik neuralgikus területére Borbás János, a Dél-nógrádi Vízmű Kft. ügyvezető igazgatója.- Bizonyára nem mondok újat, amikor tolmácsolom -főleg a pásztóiak visszatérő vélemé­nyét -, drága az ivóvíz! A nemrég lezajlott közmeghall­gatáson pedig elhangzott, hogy majd olcsóbb lesz!-A lakosságnak fizetendő vízárat a Környezetvédelmi és Településfejlesztési Miniszté­rium tárcaközi bizottsága szabja meg évenként. Erre az esztendőre a lakossági vízár a megyében 162 forint/köbmé- ter. A termelői vízár kialakítá­sánál a kft. által végzett mű­szaki, gazdasági számításokat vesszük alapul, a minisztérium ezzel kapcsolatos állásfogla­lása alapján. Ez utóbbi nagy­ságát a 23 önkormányzati tu­lajdonos képviselője (polgár- mesterek) fogadta el. A 23 te­lepülésen az évi fogyasztás 810 ezer köbméter. Ebből 470 ezret az ERV-től vásárolunk, a többit saját kútjaink adják. A vásárolt vízből 300 ezer köb­métert Pásztó használ fel.- Információnk szerint a megyében több olyan város van, ahol a termelői ár maga­sabb, de van ennél alacso­nyabb is.-Én is hallottam erről, de mi saját területünkkel va­gyunk elfoglalva. A mi terme­lői árunk 227,60 forint.-Ha jól emlékszem, a cég üzemeltette a Bercel-Pásztó között elkészült vízvezeték- rendszert, mely a Duna vizét hozta a megyébe és olcsóbb áron biztosította volna az ivó­vizet. Most mi a helyzet?- Valóban a hálózat üzembe helyezése után fél évig mi vol­tunk a gazdák. Utána a megyei közgyűlés az ÉRV-nek adta át üzemeltetésre.- Többen úgy vélekednek, olcsóbb lehetne a víz, ha a ■veszteségeket jobban csökken­tenék!?- A cég megalakulása - 1995 óta - minden évben csaknem 18 millió forintot fordítunk fejlesztésre, fenntar­tásra és beruházásra. Ebből az összegből kisebb vezetékcse­réket, tolózárak, tűzcsapok felújítását, cseréjét oldjuk meg, illetve korszerűbb, mo­dernebb szerelvényeket vásá­rolunk. Tavaly 800 hibabeje­lentés érkezett. Ennek 50-60 százaléka Pásztón következett be, mivel a hálózat igen el­avult, életkora meghaladja a 20-25 évet. A további sorrend az előbbiek alapján: Jobbágyi, Szirák, Szurdokpüspöki.- Az elavult hálózatból adódó kedvezőtlen hatás miatt a veszteség mennyiben ha­ladja meg az országos átla­got?- A vízveszteség a cég megalakulásakor 35^10 száza­lék volt. Mára lecsökkent 30-33 százalékra. A kft.-hez tartozó 23 településen a víz- veszteség változó, van, ahol csak 10-15 százalék. Ez a szám az az országos átlag alatt van. Ide tartozik Alsótold és környéke, Ecseg, Csécse, Ko- zárd, Buják stb., és vannak olyan helységek, ahol jóval magasabb az országos átlagnál (Pásztó, Jobbágyi, Szirák). Itt a vezetékek életkora 25-30 év.- A tulajdonosok mit kíván­nak a kft.-tői 1998-ban?-Az 1997. évi üzleti és gazdálkodási tervet, melyet a taggyűlés fogadott el (jó mi­nőségű ivóvíz biztosítása, re­konstrukció folytatása, illetve a vízveszteség csökkentése), teljesítettük. Nem hoztunk nyereséget, de veszteségesek sem voltunk. Erre az évre a tu­lajdonosok megbízásából alapvető céljaink nem változ­tak, csupán azzal a határozott kívánsággal egészítettük ki, hogy őrizzük meg működőké­pességünket, ne legyünk vesz­teségesek! V. K. Csizmár Gábor: „Most valóban az életre kell nevelni!” Ki kell tárni az iskola ablakait A tanszabadság érvényesítése, az oktatásirányítás változásai, a helyi önkormányzatok felelőssége, az iskolaszerkezet válto­zása, az esélyegyenlőtlenségek alakulása az oktatásban, a köz­oktatás finanszírozása, az általános és szakképzés átalakulása - ezek a címszavak csak töredékét adják azoknak a területek­nek, amelyeket a minap Balassagyarmaton, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola nagytermében megtartott fórumon érintet­tek az oktatási intézmények vezetői, valamint pedagógiai és közigazgatási szakemberek.- A következő évek, évtizedek során a pedagógia és egészében az iskola szerepe, jelentősége és tevékenységi területe megha­tározóan változik. Egy most is­kolapadban ülő gyerek az élete során legalább 5-6 alkalommal vált munkahelyet és foglalko­zást. Erre a ma oktatáspolitiká­jának és pedagógusainak már most fel kell készülniük - mondta Csizmár Gábor oktatási szakértő, az Országgyűlés okta­tási és sportbizottságának tagja bevezető előadásában. Stratégiai kérdés- Tudomásul kell venni, hogy a hagyományos iskolarendszer egyre kevésbé lesz az oktatás és képzés egyedüli letéteményese. Fel kell tehát használni minden új területet a pedagógia rend­szerébe való integrálásra. Ki kell tárni az iskola ablakait, sőt, ha szükséges, ki kell lépni akár a kapukon is a gyerekekkel. Az oktatáspolitikának pedig a komplett feltételrendszer kö­zép- és hosszú távú megterem­tése nemcsak feladata, hanem elsőrendű kötelessége - hang­súlyozta az előadó.- Szakképzetlenül, vagy érettségi nélkül esélye sem lesz a holnap állampolgárának arra, hogy saját megélhetését biztosí­tani tudja, a családalapításról nem is beszélve. A magyar gazdaság jelentős szerkezetáta­lakuláson megy keresztül és új növekedési pályára áll. Ennek fő forrása a korszerű, tudásin- tenzív technikák, technológiák, termelésszervezési rendszerek elterjedése. Ennek alapvető fel­tétele az ezeket működtetni és fejleszteni képes, széles körű általános műveltséggel rendel­kező munkaerő. Hosszabb tá­von a magyar társadalom legje­lentősebb „természeti kincse” és befektetése a humán erőfor­rás. Ez a ma stratégiai kérdése - fejezte be Csizmár Gábor vita­indító előadását. A következő órákban az ad­dig figyelmesen hallgató peda­gógusok elszánt vitapartne­rekké váltak. Nemzeti alaptanterv Borenszkiné Imre Éva, a Ba­lassi Bálint Gimnázium igazga­tója és Babicz István, a szátoki nevelőotthon vezetője hangoz­tatta, hosszú évek óta az első eset, hogy Budapestről olyan előadó érkezett, aki kollégának és vitapartnernek tekintette hallgatóit. Mind ők, mind pedig Mo- csáry Gergely, a diósjenői, Gyürky Tibor, a galgagutai, Kucsera Andrásáé, a nézsai is­kolaigazgató, Huszár Ferenc az őrhalmi helyettes igazgató és mások aktuális problémákat ve­tettek fel és vitattak meg. Szól­tak arról, hogy szerintük a nemzeti alaptanterv (nat) elké­szítésébe és az oktatáspolitika irányításába a teoretikusok mellé több gyakorlati szakem­bert kellett volna bevonni. Fel­vetették, hogy országos szinten kritikus helyzetben van a peda­gógiai szaktanácsadás. Kifogá­solták a nemzetiségi iskolák speciális és indokolatlan prob­lémákkal terhes helyzetét, va­lamint azt, hogy a költségvetési és az oktatási törvény nincs egymással összhangban. Ne­hezményezték, hogy az önkor­mányzatok egy részénél rossz gyakorlat kezd kialakulni. Elő­fordul ugyanis - főleg kis tele­püléseken -, hogy az oktatás­hoz kevéssé értő önkormány­zati vezetők a költségvetés for­ráshiányosságát a pedagógia rovására próbálják megoldani. Nem tiszta Amerika Az összeférhetetlenségi jog­szabályok kapcsán indítványoz­ták, hogy a pedagógus értelmi­ségit ne szorítsák ki végképp a települési önkormányzatokból. Egyetértettek ugyanakkor az oktatáspolitika törekvésével a számítástechnikai, informatikai alapképzés minél szélesebb le­hetőségeinek megteremtésére. Elvárják ugyanakkor, hogy a magyar oktatáspolitika ne ve­gye mintának az élet minden te­rületén egyre inkább csődöt mondó amerikai oktatási rend­szert. A fórumot értékelő Urbán Árpád, a balassagyarmati Dó­zsa iskola volt igazgatója, a tér­ség országgyűlési képviselője azzal fejezte be hozzászólását, hogy a jelenlévők most csak félbehagyták tanácskozásukat. Ősszel visszavárják Csizmár Gábort. G. Szűcs László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom