Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

2. oldal 1998. március 12., csütörtök Rétság És Környéke Segít a hivatal Nyugdíjasoknak Borsosberény - A negyven fő befogadására alkalmas nyugdíjasklubot az önkor­mányzat idén 30 ezer forint­tal segíti. Ezen kívül bizto­sítja számukra a helységet, ahol hetente rendszeresen összejönnek és megbeszélik a programjukat. Az önkor­mányzat állja a világítással és a takarítással kapcsolatos költségeket is. Rövid hírek Rétságról és Környékéről Saját erőből is növekszik a bevétel Horpács - Az önkormányzat idei költségvetése tízmillió fo­rintot tesz ki, ami több mint a tavalyi. A növekedés kétféle forrásból a normatív állami támogatásból és a saját bevétel növeléséből adódik. Korszerűsítik a világítást a községben Nógrádsáp - Az önkormányzat az ÉMÁSZ Rt.-vel elkészít­tette a község közvilágításának korszerűsítési tervét. Esze­rint minden villanyoszlopra korszerű világítótest kerülne. A jelenlegi izzókat a mellékutcában fénycsövek váltják majd fel. A kivitelezést még az idén megkezdik. A beruházás bruttó értéke ötmillió forint. Próbaüzem, műszaki átadással Rétság - A városban két nagy jelentőségű beruházás kivite­lezése folyik. Az egyik a TDK-ban, ahol újabb üzemcsarnok épül, a másik a Spektíva 2000 Kft.-nél, ahol a kivitelezés so­rán nyeri el végleges formáját az új üzemcsarnok és a hozzá tartozó kiegészítő létesítmények. Információink szerint mindkét beruházás a tervnek megfelelő ütemben folyik. Amennyiben a kivitelezést nem akadályozza semmiféle nem várt akadály, akkor a TDK-ban júniusban megkezdik a pró­baüzemet, a Spektívában pedig június végén kerül sor a mű­szaki átadásra, átvételre, majd az ezt követő próbaüzemre, il­letve a folyamatos termelés beindítására. Kábeltévé a községben Nagyoroszi - Az önkormány­zat elképzelése egybeesett az állampolgárokéval, amikor a helyi kábeltévé kiépítése került szóba a lakossággal való talál­kozás során. Eldöntötték a la­kossági hozzájárulás mértékét: lakásonként húszezer forint. A befizetéseket már a múlt év de­cemberében megkezdték. A végső határidő szeptember húsz. A kábeltévé átadását má­jus 20-ra vállalta a megbízást pályázaton elnyerő kivitelező. A beruházás nyolcmillió fo­rintba keiül. Lépett a rétsági tiszti főorvos - Nógrád: szenny- és élővíz egymás szomszédságában Csendélet a szeméttelepen A lerakóhely területe nincs bekerítve, a bekötőút két oldalán is látható leömlesztett szemét, a halmok nincsenek tömörítve, a terület takaratlan. A község szippantott szennyvizét a lerakó­hely melletti erdőterületre ürítik, amely a lerakóhelyen kívüli lapos területre is szétfolyik, olvadás után a terület mocsarassá válik. A rét levegője bűzös, szenny vízszagú - és mindez a Feke- tevíz-pataktói körülbelül 2-300 méterre található... pésként ide kerülhetne például a szippantott szennyvíz is. Arra, hogy honnan lesz a nem kevés pénz, a jegyző elmondta: 70-80 százalékát pályázati úton központi forrásból szeretnék biztosítani. A kisebbik hányad összefogásával szeretnénk épí­teni egy korszerű szeméttele­pet, amely fel is dolgozná a be­érkező hulladékot. Erről már tárgyaltunk néhány önkor­mányzattal és van együttműkö­dési készség. Szerintünk csak Egy felvételen a szemét- és a várhegy. (Utóbbi a háttérben) Részlet abból a március 3-án kelt határozatból, melyben Rét­ság város tisztiorvosa a "Nógrádi szemétlerakóhely közegész­ségügyi hiányosságai” címet vi­seli, s amelyben dr. Csaja Teré­zia a környezetrombolás azon­nali felszámolására kötelezi az önkormányzatot, ellenkező esetben 100 ezer forintos bírsá­got helyez kilátásba. Tarvágás: pluszgond A helyszín valóban olyan, mint amilyennek azt a tisztiorvosi szolgálat határozatából megis­merhettünk. Erről meggyőződ­hettünk akkor, amikor Nógrád község jegyzője Dudás György kivitt bennünket öreg Skodáján. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az erdőbirtokosság tarvágást vé­gez a környéken. A legkisebb szélfuvallat viszi a szemetet szerteszét. A jegyző szavaiból kiderül, ismerik a problémát, ami 15 éve tart, de ahogy hal­mozódik a szemét, úgy növek­szik a gond. Tenni kell valamit.- Pénz nincs a körülkerí­tésre, amit tehetünk, hogy dó­zerrel letakarjuk, körbeárkoljuk a területet, hogy ne folyjon el a szenny, amit ide hord a szip­pantókocsi - mondja Dudás György. Lestyán József a váci tűzol­tóknál szolgál, csak másodál­lásban dolgozik szippantós- ként. Szerinte egy „szükséges rosszról” van szó. — Tudomásom . szerint a kö­zelmúltban volt egy bejárás, ahol az önkormányzat meg­ígérte: körbeárkolja a területet. Bár azt mindenki elismeri, hogy átmeneti megoldás ez. Eddig Bánkra vittem a szenny­vizet, de rövid idő alatt ötszörö­sére emelkedett a tarifa, ami azt jelenti, hogy egy 5 tonnás ko­csival végzett 25 kilométeres fuvarért, 6 ezer forintot fizet a megrendelő. Ezt már senki nem akarja vállalni, ezért vagyok kénytelen az itteni szemétte­lepre vinni. A megoldás egy szennyvíztisztító lenne, amiről már hallani a faluban. Tisztító épil(?) Dudás György jegyző beszél a tervekről:- Másfél milliárd forintos költségen, a két község szenny­vízhálózatáról, valamint a Ló- kos-patak partján épülő szennyvíztisztítóról lenne szó, amely közös összefogással Diósjenő és Nógrád községek gondját oldaná meg. A teljes hálózat elkészüléséig, első lé­jelentené az önkormányzatok, illetve a lakosság terheit. Nem­csak a tervek készültek el, a ki­vitelezéshez a szakhatósági en­gedélyek is beérkeztek - újsá­golja a jegyző. - Ha a céltámo­gatási igényt kedvezően bírál­ják el, akkor nyárra elkezdőd­het a beruházás. Dudás György bizton állítja, hogy az önkormányzat meg­próbál elébe menni a dolgok­nak és megoldani a gondokat, amelyet amúgy tarthatatlannak érez a Duna-Ipoly Nemzeti Park szélén a Börzsöny ölében. Hiszen, ha sikerül megvalósí­tani, egyáltalán elkezdeni a szennyvíztisztító építését, még mindig ott marad a nógrádi vár közelében éktelenkedő szemét­telep. Azzal mi lesz?- A környező települések ez eredményezheti a mostani, egyre több gondot okozó - 15 éve működő - telep felszámo­lását. Ami biztató, hogy a Nóg­rád Megyei Területfejlesztési Tanács nemcsak méltányolja, hanem kész anyagilag is támo­gatni egy regionális hulladéktá­roló és -feldolgozó építését. Céttáaiogatás kellene Ugyanis Nógrád megye közép­távú területfejlesztési prog­ramja alapján az 1998. évi me­gyei területfejlesztési feladat­tervben, mint induló program szerepel a Nógrád-Berke- nye—Diósjenő-Tolmács közös hulladékelhelyező telep támo­gatása, abban az esetben, ha szükséges központi céltámoga­tást is sikerül beszerezni a be­ruházáshoz. Sz. Gy. S. A barátság hidjai az anyaországgal - Sport-, diák- és kulturális kapcsolatok Kiváló németesek a szendehelyi gyerekek A szendehelyi általános iskolában kiválóan felszerelt nyelvi labor segíti a 148 gyereket a német nyelv biztonságos elsajátí­tásában. Talán ez nem véletlen, hiszen mint Mészáros Mi- hályné tanítónő örömmel újságolta: egy régebbi felmérés sze­rint a falu 1400 lakójának 60-70 százaléka vallotta magát német ajkúnak. Német nemzetiségi település révén élő, baráti kapcsolatban állnak az anyaországgal. Németországból köny vek, kulturális eszközök is érkeznek. Mészáros Mihályné az alsóso­kat, az iskola másik németta­nára Götzné German Mónika a felsősöket oktatja. Mészáros Mihályné tanítónő egyben a Szendehelyi Német Kisebb­ségi Önkormányzat el­nöke. — Az általános iskolából kikerülve, hogyan élhetik meg, őrizhetik tovább a német nyelvi kultúrát, nemzetiségi értékeiket a szendehelyi fiatalok?-A mi feladatunk az esély megteremtése, s eb­ben úgy érzem megfele­lünk a magunk szabta kö­vetelményeknek. Többen is tanulnak például a bu­dapesti német gimnázi­umban, Pilisvörösvár nemzetiségi gimnáziu­mába idén először jelent­kezett tanulónk. De azok sem maradnak hűtlenek a nálunk jól megtanult nyelvhez, akik „magyar” gimnáziumba, szakközép- iskolába rajtolnak.-Hat éve alakult meg a Börzsöny-hegység német nem­zetiségi falvainak kulturális egyesülete, közöttük van Szen­dehely település is. Az eddig végzett munka bizonyítja: mély, életképes gyökerei van­nak a polgárok nemes kezde­ményezésének. Mihályné. - Minden évben más-más község ad helyet nyelvi, kulturális vetélkedő­nek, népzenei seregszemlék­nek, ahonnan már több alka­lommal is sikerrel térhettünk haza. Mindez mutatja: biztató úton járunk. Az anyaországbeli kapcso­latokról már volt szó, de né­hány konkrét példát is említ a német kisebbségi önkormány­zat elnöke. — Felnőtt nemzetiségi kóru­sunk Türkheim községgel épí­A 4- osztályosok németórája; a katedrán Mészáros Mihályné-Felnőttek és gyerekek tett ki baráti viszonyt. Tánc- számára egyaránt hasznos és csoportunknak hasonló kap- értékes — válaszolja Mészáros csolala alakult ki a németor­szági Ingolstadttal. Hatodik éves a barátságunk a Würtz- burg melletti KUmach község­gel. Hogy milyen haszna van ezeknek a kapcsolatoknak? - kérdezi Mészárosné - nézze­nek szét: például itt az iskola német nyelvi laborjában a leg­több könyv, szemléltetőeszkö­zök, diafilmek egy része is az anyaország ajándékaként ér­keztek. Már volt szó Türkhe- imről, róla még csak annyit, hogy a két település gyermekei rendszeresen ellátogatnak egymáshoz. Amikor a szendehelyiek kiutaznak, ott még tart az iskola­idény. Felejthetetlen em­lékek sora maradt a közös tanórák élményeivel. Mészárosné elmondta, hogy július 30 és augusz­tus 10-e között Szende­hely látja vendégül az oberalteiheimi tekecsapa­tot. Ez a legújabb kapcso­latuk, amely nem is any- nyira a sport-, inkább a di­ákbarátságot kívánja erő­síteni. Végezetül még egy fontos hír, amit szintén tőle tudtunk meg: remél­hetően tavaszra megnyitja kapuit a német kisebbségi ház és múzeum, s benne kap helyet a kisebbségi iroda. Tovább gazdagítva ezzel a falut, a polgárok ünnep- és hétköznapjait: köz­életét. Szabó Gy. Sándor Életútja példakép a szátokiak számára Egész faluját tanította Nincs a faluban olyan, — ma már felnőtt szátoki szár­mazású ember - akivel ne Kalcsó József, a község utolsó igazi néptanítója is­mertette volna meg az élet­ben való eligazodáshoz szükséges alapokat. Oly szeretettel, fellelke­sülve emlékezik vissza erre a negyvenegy évre, hogy be­szélgetésünk alatt is nyilván­valóvá vált, ha még egyszer kezdhetné, újra ezt az utat vá­lasztaná. — 1939-ben kezdtem meg itt a munkát, egy egytől hatodi­kig összevont, hatvankét tanu- lós osztállyal. Volt olyan is, hogy nyolcvan diákom volt. Amikor az ötvenes évek ele­jén bejött a nyolcosztályos is­kola, akkor kaptam csak társat a tanításban. Minden évben volt tizenöt körüli elsős, ha ezt számítjuk a négy évti­zedre, akkor ez többet tesz ki, mint a falu mai lakossága. — Hogyan került ide Szá­tokra? — Erdőkürti születésű va­gyok, s a Magyar Királyi Ka­tolikus Tanítóképző Intézet­ben végeztem 1937-ben, Sze­geden. A pedagóguspálya ak­kor túltelített volt, ezért egy évig egy erdészetben ímokos- kodtam, majd Erdőtarcsán voltam helyettes tanító, s ami­kor a Néptanítók Lapjában megjelent egy hirdetés, hogy kántortanítót keresnek Szá­tokra, eljöttem megpróbálni. Kalcsó József Itt ragadtam, innen is nősül­tem.-Más volt-e az akkori idők pedagógusainak munkája?- Bármilyen megmozdulás volt a faluban, abban benne kel­lett lenni. A legelőtársulattól kezdve az egyházközségben való feladatokig, s az iskolán kívüli élet minden területéig. Tizenhét tagú fúvószenekart, menyecskekórust és más gyer­mekcsoportokat szerveztem. Közel három évtizede nyugdíjban van már, bár még egészen a legutóbbi évekig szívesen segédkezett a kultu­rális élet dolgainak irányítá­sában. Élete, hivatásszeretete példaképpen állítható a ipái pedagógusok elé. V. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom