Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-09 / 57. szám

4. oldal Környezetvédelem - Gazdaság 1998. március 9., hétfő O Környezetvédelem © Környezetvédelem © Környezetvédelem © Tisztul a levegő, de nem eléggé A közlekedés a legveszélyesebb szennyező forrás B ár környezetünk állapota nem ad okot elégedettségre, a szakszerű és folyamatos mérések arról tanúskodnak, hogy a ’90-es évek kezdete óta érzékelhetően javulnak az úgyneve­zett szennyezettségi mutatók. Az elmúlt években fokozatosan tisztábbá, egészségre ártalmas anyagokban szegényebbé vált a levegő is. A pozitív változás okairól és a környezetvédelem to­vábbi feladatairól dr. Kovács Endrével, a Környezetvédelmi Hivatal főosztályvezető-helyettesével beszélgettünk.- Minek köszönhető, hogy a szó szoros értelmében tisztább a le­vegő körülöttünk?-Részben annak, hogy az ipar termelése az évtized eleje óta jelentősen visszaesett, rész­ben pedig annak, hogy szerke­zete is számottevően megválto­zott. Elsősorban ez magya­rázza, hogy az üzemek, gyárte­lepek a korábbinál kevesebb hagyományos szennyező anya­got bocsátanak ki. 1988 óta nit- rogén-oxidból 27 százalékos, kén-dioxidból 50, szén-mono- xidból 10 százalékos a csökke­nés, a porszennyezés pedig 68 százalékkal mérséklődött. Látni kell azonban, hogy például a városok belterületén a közlekedés okozta légszennye­zés mértéke csak kis mértékben vagy egyáltalán nem csökkent. S erre már csak azért is fel kell figyelni, mert a városokban a levegő tisztaságát elsősorban és alapvetően a járművek, a kü­lönféle közlekedési eszközök veszélyeztetik. Afelett sem szabad szemet hunynunk, hogy a kedvező változások ellenére ma még az ország lakosságának mintegy 50 százaléka szennye­zett levegőjű térségekben él.- Tartósnak ígérkezik-e a ja­vulás?-Az ipari szerkezetátalakí­tás garanciát jelent arra, hogy a javuló tendencia nem fordul vissza, a szennyezés mértéke semmiképpen sem fog romlani. Az újonnan létesülő üzemek­nek pedig meg kell fellelniük a korszerű környezetvédelmi kö­vetelményeknek, méghozzá pontosan meghatározott, szi­gorú kritériumok alapján. A nagyobb létesítmények eseté­ben a környezeti hatásvizsgála­tok egyébként jelenleg is rend­szeresek.- Melyek az ország leg­szennyezettebb térségei?- A kén-dioxid-kibocsátás legmagasabb értékei a gyön- gyösi-visontai, a kazincbarcikai és a dunántúli erőművek kör­nyékén fordulnak elő. Az észak-magyarországi régió va­lamint Komárom-Esztergom megye tekinthető tehát a legin­kább szennyezett zónának. A szén-monoxid-szennye- zettséget tekintve - ami java­részt a kipufogógázok rovására írható - Budapest és térsége, továbbá Pest megye áll az élen. Szilárd anyag, azaz por legin­kább Borsod, Heves, Szolnok és Fejér megye levegőjét rontja.- Nemzetközi mércével mérve hol állunk a „légrang­sorban” ?- Az Egészségügyi Világ- szervezet ajánlásai alapján meghatározott határértékeknek szerencsére messze alatta ma­radnak a hazai mérési eredmé­nyek. Persze, azért „határsérté­sek" előfordulnak. Kén-dioxid­ból például a fűtési idényben Ózdon és Győrben, nitrogén- oxidból pedig Budapesten, Óz­don és Veszprémben is a határ­értéket meghaladó mennyiség kerül alkalmanként a levegőbe.- A velünk azonos fejlettségű országokhoz viszonyítva hol állunk?-A volt szocialista orszá­gokban hasonló ipari szerke­zetátalakulás zajlott le, ezért az ottani változások és így a leve­gőszennyezettség mértéke is hasonló. A „fekete három­szög", a volt NDK, továbbá Csehszlovákia és Lengyelor­szág, elsősorban a sziléziai iparvidék Európa hírhedt szennyező övezetének, számí­tott. Ma már ott is jelentősen csökkentek a gondok. Összes­ségében véve hazánk valamivel jobb helyzetben van, mint a többi kelet-közép-európai ország.-Nálunk melyek a legveszé­lyesebb szennyező források?- Erre azért nehéz vála­szolni, mert az erőművek sok szennyező anyagot bocsátanak ki, de ezek mérgező hatása ki­sebb, mint a kipufogógázoké.- A Nemzeti Környezetvé­delmi Program az idén kiemelt feladatként kezeli a légszennye­zés mértékének további vissza­szorítását. Mit tesznek ennek érdekében?- A program a közlekedés és az ipari, erőművi légszennyezés csökkentését jelölte meg leg­fontosabb feladatként. 1994-97 között a Központi Környezet­védelmi Alap 15 milliárd forint támogatást nyújtott a program végrehajtásához, s 61 ipari, 271 fűtéskorszerűsítési-energiata­karékossági és 218 közlekedési beruházáshoz járult hozzá. Ami a továbbiakat illeti: a közlekedésben például a gáz­üzemű autók elterjesztése, az autóbuszmotorok cseréje (Euro I-II. szabvány szerint), katalizá­torok pótlólagos beépítése, a gépkocsiforgalom visszafogá­sát segítő villamospálya-felújí- tások támogatása áll előtérben. A pályázati úton elnyerhető összegek odaítélése során fon­tos szempont a tömegközleke­dés korszerűsítése is.- Tehet-e egyáltalán érdem­ben valamit a lakosság az or­szág levegőjének tisztaságáért?- Nagyon sokat. Az energia- és anyagtakarékosság ugyanis az egyik leghatékonyabb for­mája a környezetvédelemnek. Ezen a téren pedig mindenki összekötheti a kellemeset a hasznossal. A háztartásokban az energiafelhasználás csök­kentésével, a fűtési berende­zések korszerűsítésével vagy például a lakások hőszigetelé­sével mi magunk is hozzájárul­hatunk a tisztább, egészsége­sebb levegőjű környezet megte­remtéséhez. Mindez nem old­ható meg egyik napról a má­sikra, de a fokozatos előrelépés is haladás. Csernyánszki Judit Nitrogén-oxidok kibocsátásának megoszlása Mezőgazdaság Lakosság Egyek» hőtermelés Hőerőművek , Szolgáltat» Hiszlek «Jé* Zöld hírek A tintahalvadászat leállítá­sát felhívásban követelte Új-Zélandtól a Vadvédelmi Világalap (WWF). Ezzel akarja megakadályozni a fókapusztulást, ugyanis a déli sarkkörtől nem messze, az Oakland-szigeteken mintegy 700 fókabébitete- met fedezett fel nemrégiben egy állatorvos. Feltételezik, hogy a ritka fajt képviselő fókák a tintahalvadászok há­lóin akadtak fenn. Megkezdődött a tavaszi madárvonulás Csongrád megye egyik legnagyobb ki­terjedésű pusztaságán, a Pitvarosi Tájvédelmi Kör­zethez tartozó Montág-pusz- tán. Több száz fütyülő, nyíl­farkú, kanalas, csörgő és böjti réce érkezett a pusz­tára. Megjelentek a tavasz igazi hírnökei, a partimada­rak is, a tócsák környékére pedig bíbicek, godák és paj- zsoscankók rajzónak ki. Igazi szenzációnak számít Lapp-föld fészkelő madará­nak, a sarkantyús sármány­nak a megjelenése. Kínában 12 millió autó van jelenleg, de 2010-re várha­tóan 45-50 millió lesz. A Vi­lágbank minap közzétett ta­nulmánya szerint a kínai környezetvédelmi előírások negyvenszer nagyobb szén- monoxid-kibocsátást enge­délyeznek, mint az USA- ban érvényben lévők. A nit- rogén-oxidoknál nyolcszo­ros, a szén-hidrogéneknél hatszoros a különbség. Folytatódott a népesség természetes fogyása és tovább nőtt az elvándorlás Gazdaság és életkörülmények Nógrád megyében az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató ipari vállalkozások 1997-ben 48,7 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 20,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés mértéke meghaladja a ha­sonló létszámkategóriákra vonatkozó országos átlagot, ami több tényezővel van összefüggésben:-az 1990-es évek elején me­gyénk ipari termelésének visz- szaesése sokkal nagyobb volt az országos átlagnál,-a kedvező változás, a ter­melési volumen növekedése Nógrádban mintegy kétéves késéssel következett be,-az előbbiek következmé­nyeként az 1997. évi látványos fejlődés egy alacsony bázishoz viszonyított növekedést takar. Az ipari export 30 százalékkal bővült, a belföldi értékesítés pedig 12 %-kal emelkedett. Építőipar, agrárt um A megyei székhelyű - 10 főnél többet foglalkoztató - építő­ipari vállalkozások építési-sze­relési tevékenységének volu­mene 10 százalékkal nőtt. Ezen belül a 21-50 fős vállalkozások majdnem megkétszerezték ter­melésüket, az ennél kisebbeké messze elmaradt az 1996. évi­től, az 50 főnél nagyobbaké pe­dig az egy évvel korábbi szin­ten stabilizálódott. Az 50 főn felüli szervezetek december végén 260 millió forint összegű szerződésállománnyal rendel­keztek, valamivel kevesebbel, mint egy évvel korábban. Nógrád megye mezőgazda­ságában az őszi betakarítású növények közül a kukorica termésátlaga meghaladta az 1996. évit, ugyanakkor a bur­gonyáé, a napraforgóé, a lucer­náé és a cukorrépáé elmaradt attól. Annak ellenére,hogy az állattenyésztés feltételei 1997 második felében fokozatosan javultak, az állatállomány még továbbra is csökkent. A decem­ber 1-jei szarvasmarha-állo­mány mintegy 8, a sertésállo­mány 7 százalékkal maradt el az 1996. december 1-jén össze- írttól. Idegenforgalom A megye idegenforgalmában kisebb-nagyobb ingadozások után mérsékelt növekedésnek indult a kereskedelmi szálláshe­lyeken megszállt vendégek száma. Továbbra is jellemző ugyanakkor, hogy csak rövid időt töltenek itt, így az átlagos tartózkodási idő alacsonyabb, mint országosan. Várhatóan az idegenforgalom szerepének megerősödését jelenti majd a szervezeti változás, a 9 idegen- forgalmi régió megalakítása. Nógrád megyének egy része az északkelet-magyarországi tu­risztikai régióhoz tartozik, má­sik része a Közép-Duna-vidé- kihez. A napjainkban szerve­ződő idegenforgalmi bizottsá­goknak kiemelt feladata lesz a régiók harmonikus fejlesztése, a programkínálat összehango­lása, a helyi turisztikai értékek feltárása és mindezekhez az infrastruktúra megteremtése. A feladatok ellátásához a bizott­ságok a régió nagyságától füg­gően a turisztikai célelőirányza­tokból bizonyos anyagi juttatást is kapnak. 1997 december végén 12 121 gazdasági szervezet működött a megyében, 3 százalékkal keve­sebb, mint az év elején. Ezen belül az egyéni vállalkozások száma mérséklődött számotte­vően. A vállalkozói aktivitást kifejező 1000 lakosra jutó mű­ködő vállalkozások számra a főváros elsőbbségét jelzi, a mu­tató értéke 114, messze megha­ladja a 72-es országos átlagot. Nógrád megyében ez mindösz- sze 47, a megyék közül csak Borsod-Abaúj-Zemplén megye van mögöttünk. Megyénkben az év folyamán 26 külföldi ér­dekeltségű vállalkozás alakult, 13 százalékkal több, mint 1996- ban. 1997. december 31-én Nógrád megye lakónépessége 219 ezer fő volt, csaknem 2 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Folytatódott a népesség természetes fogyása és továbbra is több az elköltö,- zők száma, mint az ideköltö- zőké. A megye népmozgalmi jelenségeinek többsége kedve­zőtlenebb az országosnál és az észak-magyarországi régiónál is. Különösen igaz ez a halan­dóságra vonatkozóan, mert bár Nógrádban is csökkent az 1996. évhez viszonyítva a halálozá­sok száma, de kevésbé, mint másutt. A 19 megye és Buda­pest rangsorában Nógrád áll a legrosszabbul, itt a legmaga­sabb az 1000 lakosra jutó halá­lozás. Munkanélküliség A Nógrád Megyei Munkaügyi Központban december végén 14 283 munkanélkülit tartottak nyilván, 8 százalékkal keve­sebbet, mint egy évvel koráb­ban. Ennek ellenére a 15,6 szá­zalékos munkanélküliségi rátá­val Nógrád a megyék között továbbra is a 3. legrosszabb he­lyen állt. Az 1996. évinél ked­vezőbben alakultak a közleke­dési balesetek. Magyar Államkötvény 2000/H, 2002/G Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szimbóluma ugyanúgy egyedi a maga nemé­ben a Magyar Állampapír, a legnagyobb biz­tonságot nyújtó értékpapír. magyar Államkötvény 2000/H Jegyzési időszak: 1998. március 9-13. Futamidő: 2 év Kamatozás: évi fix 16,00% Jegyzési árfolyam: 100,82% Elérhető maximális hozam: EHM = 18,00% MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 2002/G Jegyzési időszak: 1998. március 9-13. Futamidő: 5 év Kamatozás: évi fix 14,00% Jegyzési árfolyam: 94,89% Elérhető maximális hozam: EHM = 17,00% A Magyar Államkötvény azért az egyik leg­népszerűbb befektetési forma, mert vissza­fizetését az állam garantálja; értékpapír­számlán tartható (így sem ellopni, sem elve­szítem nem lehet); másodpiaci forgalmazásá­nak köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható, illetve megvásárolható a hálózatos forgalmazóknál (ABN AMRO (Magyar) Bank, Inter-Európa Bank, Kereske­delmi és Hitelbank és az OTP Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a leg­nagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. Salgótarján, Pásztó • OTP Bank Rt Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Szécsény (100 000 Ft névérték alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom