Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-07-08 / 56. szám
Megyei Körkép —m PÁSZTÓ 1998. március 7., szombat Püspöki határozat az épülő balassagyarmati templom ügyében - Ülésezett a római katolikus egyházközség Hogy szelídebbé váljon az emberek lelke A közelmúltban ülésezett a balassagyarmati római katolikus egyházközség, amelynek tagjai döntéseket hoztak az épülő templom ügyében, a temető dolgaiban. Koza József tb. kanonok, plébános ismertette Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök határozatát, amely a balassagyarmati Szentháromság főplébánia területén épülő Elet és Reménység Mária-templom kivitelezéséről, felügyeletéről, működtetéséről szól. Koza József plébános egyenesen a váci püspöktől érkezett az egyházközség ülésére és a testült tagjainak friss hírekkel szolgált. Egyértelmű döntés A püspök atya az épülő templom miatt hozzá írt névtelen levelek ügyében hívott. Azt ajánlotta, hogy dolgozzunk tovább, építsük fel a templomot. Az Isten ítélőszéke előtt mindenkinek szembe kell nézni cselekedeteivel. A tervező nem a templomépítést szolgáló alapítvány alapítójának, Németh József atyának küldte a terveket elfogadásra, hanem az akkori plébánosnak, Sághy Ferenc atyának és az egyházközségnek. A balassagyarmati jegyző határozata is azt jelöli meg, hogy a római katolikus egyházközség építteti a templomot. Hogy mindenki számára egyértelmű legyen az új templom építésének ügye, a váci püspök úr határozata így rendelkezett: „A balassagyarmati Perczel Mór-Honti utca sarkon lévő 2637/29 helyrajzi számú 4400 négyzetméter beépítetlen telket a Balassagyarmati Egyházközség, Rákóczi út 22. kapta 1992. december l-jén a városi önkormányzattól ajándékba a testület 167. számú határozata alapján A Földhivatalnál a tulajdonjog bejegyzés 1993. január 4-én megtörtént, így a telek és a majd rajta épülő, elkészült templom a váci egyházmegye tulajdona. Mint az egyházmegye ordi- náriusa megbízom Koza József tb. kanonok, plébános urat a templomépítéssel kapcsolatos munkák irányításával. Munkája elősegítése érdekében az Egyházközség és a felállított egyházközségi Gazdasági Bizottság támogatását elvárom. A bizottság vezetőjének Koza József tb. kanonok és plébános urat nevezem ki, aki a testületi tagokkal a jóváhagyott terv szerint köteles az építkezést felügyelni, befejezni és velem mindenkor egyeztetni. Segítő alapítvány Kérem, hogy az egyházközség külön bankszámlát nyisson az új templornépítés céljaira, amelyre adományok, pályázatok által elnyert pénzösszegek, felajánlások kerülhetnek és egyedül a templomépítésre használhatók fel. Külön pénztárkönyv vezetését rendelem el. A váci egyházmegye Balassagyarmaton épülő új templomának segítésére, támogatására Elet és Reménység Mária Templom Alapítvány jött létre 1993. július 30-án. Az alapítvány nem építtető, nem fenntartó, nem működtető, csak segíti, támogatja az építkezés megvalósulását. Az alapítványt tevő és az általa kinevezett kuratórium öncélúan nem működhet, nem gátolhatja, nem szólhat bele, nem határozhatja meg, nem akadályozhatja az ordináriust és az általa megbízott balassagyarmati plébánost, egyházközség által történő építkezés megvalósulását, kivitelezését, hanem az elfogadott tervek alapján köteles a templomépítést segíteni, támogatni. Amennyiben az alapítványt tevő és a kuratórium nem hajlandó az ordináriussal és az általa megbízott helyi plébánossal együttműködni, abban az esetben nem tartok igényt az alapítvány segítségére. Az épülő, majd felépített templomban, a hozzá tartozó közösségi termekben liturgikus és egyházközösségi összejövetelek, rendezvények csak az egyházközösség mindenkori kinevezett plébánosának engedélyével lehetségesek. Miséket, imaórákat, összejöveteleket csak a helyi plébános végezhet, végeztethet az általa megbízott, meghívott személy- lyel.”- így szól a váci megyés püspök úr határozata és az egyházközségünk ehhez tartja magát - mondja Koza József kanonok.- Azért jó ez a püspöki döntés, mert egyértelművé teszi az épülő templom körüli jelenlegi bonyodalmakat - magyarázza a helyzetet az egyházközség tagjainak dr. Bartal Gábor, a testület világi elnöke. - Az épület megvalósításához érkezett, igényt tart rá az egyház, de az alapító Németh József atya is, aki 200 000 Ft-os adományával elindította a templomépítést. A Szentlélek sugallata volt, hogy Németh atya ezt az ajánlatot megtette. Ezt az érdemet nem szabad elfelejt teni. A püspöki határozat alapján megalakítottuk a Gárdonyi Bizottságot, amely segíti a plébános urat az építkezés dolgaiban. A bizottságban benne van Horváth János, aki meghatározója volt az új templom építésének az alapozástól kezdve. Nélküle ez nem jött volna létre. Németh Mihály a levelezést végzi, már két szekrény tele van az eddigi iratokkal. Kovács László vállalkozóként a szakmai kérdésekben segít. Pulai László és Horváth László az ottani egyházközösségi élet szervezésében működik közre Horváth Ferenccel együtt és tehermentesítik a plébánost, akié a döntés. Én a kuratórium elnökeként a pénzgyűjtést koordinálom. Támogatások-Nemrég egy idegen vállalkozó az új templom építéséről szóló tévéfilmet látva megkeresett bennünket és egymillió forintot adott. Arra hivatkozott, hogy ezzel is támogatja a keresztény eszmeiséget. Én az egyházközség nevében a megyei önkormányzathoz fordultam azért, hogy adjanak támogatást az épülő templomunkra. Kétmillió forinttal támogatta a templomépítést Keszthelyi Ferenc megyés püspök úr. Jelentős pénzadományokat kaptunk Balassagyarmat barátaitól, vállalkozóktól, és csordogál a pénz a templomi gyűjtésből is. A világegyház keretében küldött egyházi adományok csak pályázat útján járnak - magyarázzam pénzügyeket dr. Bartal Gábor. Az új templomot üvegezik- tájékoztatja a testületet Horváth János kuratóriumi tag, aki nyugalmazott mozdonyvezetőként irányítja a helyszíni munkálatokat. Pályáztatjuk a lambériázást és a bejárati ajtó elkészítését. Temető, képügy — Gondot kell fordítanunk a temetőre - javasolja Varga János kántor. — Sokan a temető környékére hordják a szemetet, úgy látszik, vannak, akikből a jó érzés teljesen kiveszett.- A temető helyzete régi téma a városban és az egyház- községben. Még a 20-as évek közepén az akkori városvezetés elkészítette a temető rekonstrukciójának a tervét. Csak pénz nem volt rá. Koza József azzal zárja le a vitát, hogy továbbra is szorgalmazza az önkormányzati támogatást ez ügyben. Varga János kántor emlékezteti a megjelenteket arra, hogy Szent Pál képét, amelyet 1750-ben Balassa Pál ajándékozott a templomnak és 1950- ben a Szépművészeti Múzeumba vittek, vissza kellene szerezni. A testület megbízta a kántor urat és Reiter László testületi tagot, hogy járjanak el a képügyben. Végül megválasztották az egyházközség két új tagját Horváth János és Palánki Endre személyében. Távozóban az új testületi tag, Horváth János még megjegyzi:- Sok keresztény ember nem gondol bele, hogy ez az új templom mennyire szükséges. Kell a vallás, hogy az embereket megszelídítsük. Szabó Endre Építés közben az Élet és Reménység Mária-templom Képviselői mandátumát továbbra is megtartja Lemondott Hranek Ferenc Szakmai konzultáció Salgótarjánban az MSZP gazdaságpolitikájáról Lehetőségek a régiók fejlesztéséhez Boldvai László, az I. számú országgyűlési választási körzet képviselője szakmai konzultációra invitálta a megyeszékhelyi fontosabb gazdasági egységek, cégek vezetőit, valamint a kamarák első számú képviselőit, hogy gondolataikkal, észrevételeikkel, javaslataikkal járuljanak hozzá az MSZP gazdaságpolitikájának kialakításához. Dr. Nagy Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő, a parlamenti számvevőszéki bizottság elnöke, a Trend Rt. vezérigazgatója adta közre gondolatait, aki a Felzárkózás gazdaságpolitikája című program egyik kidolgozója. Politikai bátorság Szerinte a magunk mögött hagyott egy évtized rendkívüli nehézségekkel, különböző konfliktushelyzetek kialakulásával, illetve válságkezeléssel telt el. A valóságos kiigazítás, illetőleg a gazdaság stabilizálása az 1996/97-es évekre esett. Meg kellett állítani a rohamosan növekvő eladósodási folyamatot, a külső és a belső adósság, az infláció, valamint a munkanélküliség növekedését, ezek ugyanis nem tartható folyamatot jelentettek. Más, célravezető alternatíva nem volt a kormány előtt, amely azt tette, amit ilyen helyzetben egyáltalán tenni lehet. Politikai bátorság kellett a drasztikus intézkedések meghozatalához, ami tizenhét százalékos reálbér- és reáljövedelem-csökkenéssel járt. Az előbbiekből fakadó kedvezőtlen állapotot a társadalom kisebb-na- gyobb konfliktusokkal elviselte, ugyanakkor megkérdőjelezte a hozott áldozatok nagyságának szükségességét. Az átalakulással kapcsolatos illúziók rövid idő elteltével szertefoszlottak. Ma már egyre többen mondják - sőt lassan szinte közvélekedésként válik napjaink részévé - hogy kevesebb pénzből is meg lehetett volna úszni, nem terhelve a lakosság döntő többségét. Ugyanakkor az intézkedések hatására makrogazdasági szinten előnyös változások történtek: radikálisan csökkent az államháztartás hiánya, megalapozottnak tűnik a következő években az évenkénti négy-öt százalékos új nemzeti értéknövekedés a lehetséges egyensúly megbontása nélkül. Az előbbieket igazolja az 1997-es esztendő, amikor többi között két százalékkal növekedett a reálbér. Ilyen előzmények után indokoltnak látszik megvizsgálni, hogy vajon mi az igazi kérdése a gazdaságpolitikának, miként válaszoljon a kormány a jövőben megoldásra váró égető kérdésekre. Módszerek A felzárkózásban három módszert ismertetett. Először: a kormány a nemzeti össztermék bizonyos hányadát központosítja, majd fogyasztásra és felhalmozásra fordítja. Az a jó, ha a felhalmozási rész növekszik. Másodszor: még nagyobb elvonással tartalékokat képez. Harmadszor: csökkenő elvonás mellett többet hagy a gazdálkodóknál, akik majd eldöntik, mennyit költenek beruházásra, felhalmozásra, életszínvonalra a rendelkezésükre álló jövedelemből. Sokak szerint - ide tartozik Nagy Sándor is —, a legutóbbit tartják a legelfogadhatóbbnak. Ugyanakkor felvázolják, hogy a kormánynak szembe kell néznie a bevétel csökkenéséből adódó mozgástér szűkülésével, az eddigi elkötelezettségekből adódó tennivalókkal, a hazai gazdasági prioritásokkal. Ide sorolta az Éurópai Unióhoz, a NATO-hoz való csatlakozás költségeit, továbbá a Bős-Nagymarossal kapcsolatos kiadásokat, a hazai gazdasági prioritásoknál pedig a közbiztonságot, az agráriumot, az oktatást és nem utolsósorban az egészségügyet említette. Véleménye szerint ezek megoldása el nem odázható lépéseket kíván. Kérdések, javaslatok Figyelembe kell venni, hogy az átalakulás során összeroppant, tönkrement, megszűnt nagyvállalatok következtében ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliség, az állam elvesztette a nagyvállalatok adóforintjait, miközben jelentős mértékben csökkent a tb-járulékot fizetők tábora. A gazdaság megalapozására rendkívül kevés pénz maradt. A jelenlegi húsz-huszonhárom százalékos beruházási, felhalmozási hányadot harminc százalék fölé szükséges emelni. A szociálpolitikai feszültség, a közigazgatás átalakítása, az egészségügy, az oktatás gondjainak megoldása nem könnyíti meg a mindenkori kormány tevékenységét. Már most látszik, hogy az 1998-ra tervezett 13 százalékos infláció nem tartható. A résztvevők nem fukarkodtak javaslataikkal, észrevételeikkel és kérdéseikkel. Visszatérő témaként szereptelt a különböző, sokcsatornás fejlesztési alapok ésszerű ösz- szevonása. Jelenleg harmincháromféle címen lehet különböző támogatáshoz jutni. Ezek számának ésszerű csökkentése indokoltnak látszik a gazdaság fejlesztése, megalapozása céljából. Kifogásolták, hogy a magas tb-járulék fizetése mellett sem kapja meg a biztosított a megfelelő egészségügyi ellátást. A bekövetkezett betegség ptedig komoly, kezelhetetlen, elfogadhatatlan rizikófaktorrá vált a családokban. Nemcsak a vezetőket, hanem a munkásokat is alkalmassá kell tenni az Európai Unió követelményeinek teljesítésére! — szólt az útmutató javaslat. Elhangzott az is, hogy ahol a családban két gyerek tanul főiskolán vagy egyetemen, akkor megrendül a család anyagi helyzete. Nem megvalósíthatónak minősítették a nyugati példát: a tanulmányhoz hitel felvételét. Visszatérő véleményként hangzott el, hogy az állam túlzottan kivonult a gazdaságból. Területfejlesztés Befejezésül Boldvai László a következőkkel zárta az eszmecserét:-Öt-hat évvel ezelőtt nem beszélhettünk területfejlesztésről, mert nem volt ilyen. Az utóbbi két évben számunkra is kinyílt a decentralizált lehetőség zsilipje. V. K. A cigány kisebbségi önkormányzat salgótarjáni elnöke az alábbi levelet juttatta el szerkesztőségünkbe: „Tisztelettel tájékoztatom a tisztelt testületet, hogy a Salgótarján Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöki tisztségéről lemondok, az alábbi indokaim alapján. Mivel a CKÖ irodájában naponta 15-20 ügyfél ügyintézése folyik, és ebben egyáltalán nem vesznek részt képviselőtársaim, sőt az irodát sem látogatják, csak a testületi üléseken vannak jelen. Oly tények is késztetnek a lemondásra, hogy a Hit Gyü(Folytatás az 1. oldalról) nyilatkozzanak az ellátás megszüntetéséről. Ez utóbbira azonban - tudtuk meg a városháza illetékesétől - csak azután kerülhet sor - ha az országos levéltár válasza azt erősíti, hogy nincs más mód írásos igazolás beszerzésére. A levél késésének oka az, hogy ezrek és ezrek fordultak hasonló kéréssel az országos levéltárhoz. A testvérpár rendelkezik egy, a megyei levéltártól Salgótarján - A Bolyai János Gimnázium Derkovits Gyula Iskolagalériája fennállásának 30. évfordulója tiszteletére kiállítást rendez. A megnyitóünnepséget március 12-én, csütörtökön 15 lekezetre hivatkozva nem vehetnek részt a politikában. Valamint 1998. január 31- én megrendezésre került fórumon mindössze 150 roma képviseltette magát. Érdektelenségüket arra alapozom, hogy elvesztették bizalmukat irántam, és a továbbiakban nem tartom etikusnak azt, hogy én legyek a CKÖ városi elnöke.” Hranek Ferenc érdeklődésünkre elmondta, hogy képviselői mandátumát mind a városi, mind az országos szervezetben megtartja. További céljairól egyelőre nem kívánt nyilatkozni. (németh) kapott irattal, melyen szerintük a szóban forgó megszüntetést jelzik. Ezt azonban nem fogadták el, de hogy kik és miért, arról nincs szó a szerkesztőségünknek eljuttatott levélben. Ennek tisztázására érdemes lenne felkeresniük a városházát, ahol ügyük nem porosodik, mert nem a mellőzéséről, hanem a kötelezők miatti várakoztatásáról van szó. Ami viszont érthetően, valóban próbára teszi az érintettek türelmét. (mj) órakor tartják. Köszöntőbeszédet mond: Czinke Ferenc, festőművész, az intézmény nyugalmazott tanára, a galéria megalapítója. Ekkor adják át a Derkovits Gyula-emlékérmet is. Várják a levéltár válaszát - Türelem próbaidőn Hadiárvaság: kínzó kérdések Harmincéves a Derkovits Gyula Iskolagaléria Első volt az országban
