Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-06 / 55. szám
Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala Nagy Imre villanyszerelő várja a jobb időt, hogy ismét épüljenek új házak Sohasem ajánlotta magát-Minden családi ünnepen, névnapon, születésnapon, nem beszélve a karácsonyról, a húsvétról, gyerekeim és unokáim társaságában tizenöten üljük körül a három méter hosszú asztalt ebben a konyhában, ahol most beszélgetünk. Ezek az együttlétek kisebb lagzinak is beillenek. A számlát természetesen a nyugdíjas állja. Addig jó, amíg adni tudunk. Akkor van baj, ha már kérni kell. Egyébként nincs olyan nap, hogy meg ne látogatnának gyerekeim, unokáim - érzékelteti a számára legfontosabbat Nagy Imre pásztói villanyszerelő, akit IPOSZ-díjjal, ezüstgyürüvel, oklevéllel tüntettek ki a Pásztó és Vidéke Ipartestület legutóbbi küldöttgyűlésén. Úgy ismerik, mint eltántorít- hatatlan tagját az ipartestületnek. Szakmába való kerülését édesapjának köszönheti, aki édesanyjával és nagyszüleivel szemben a következőkkel biztatta:- A földművelést mindig megtalálod, ebben te jó vagy. Nagyon fontos, hogy legyen egy szakmád. Templomgondnokság A Pásztói Kisipari Termelő- szövetkezetben id. Szőke László volt a mestere, akivel együtt jártak általános iskolába és barátok is voltak. A segédlevél megszerzése után a katonai behívó szólította el egy időre a szakmától, majd az angyalbőr levetése után a NAÉV-nál tizenegy évig bri- gádvezetősködött, aztán huszonegy évig tartott a templomgondnoksági feladatok ellátása a pásztói egyházközségben, de itt már másodállásban.- Reggel és este én, napközben a feleségem látta el a tennivalókat - mondja Nagy Imre. - Önálló iparosként kezdetben csak javítási munkákat kértek tőlem. Később aztán mindenekelőtt a gyorsan terjedő szájhagyomány útján egyre nőtt megrendelőim tábora.-Ha tudom, hogy a templomgondnokság mellett villanyszerelő vagy, akkor neked szólok, mondták többen, amikor megtudták, hogy ebben a szakmában nagy jártasságot szereztem. Gazdagodás kizárva Imrének vagy Imre bácsinak szólítják a szaktudását igénybe vevők.- Megbeszélem, mikor lesz jó nekik, melyik időpontban kezdjek a munkához, mennyit kell fizetni. Volt amikor egy kicsit többet mondtam, mint amennyi később a számlán volt. így jött ki a lépés - indokoltam. A viszontválasz pedig így szólt: - Akkor felezzük meg... Akadt olyan is, aki azzal fordult hozzám: - Nincs pénzem, elvállalod-e a kért munkát. - Nem gond, van időm és anyagom. Amikor lesz pénzed, akkor kifizeted, pajtás - szólt a biztató válasz. Eddig még nem csalódtam. Igaz, nem mindenkivel voltam ilyen. Csak azokkal, akiket jól ismertem. Ettől függetlenül mindenkivel szemben bizalommal vagyok.- Ebből is látszik, hogy nem tartozik azok közé, akik egy munkán kívánnak meggazdagodni.- Gazdagodásról szó sincs. A sűrű garast mindig többre tartottam, mint a ritka forintot. Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Sajnos, ma egész más világot élünk. Csak én és senki más. Ezt a magatartást tapasztalom. Ez távol áll tőlem. Nagyon sok ember van a pocsolyában. Ahelyett, hogy kihúznák, a fejére taposnak. Ilyenkor nagyon fel vagyok háborodva.- Elfelejtették önt, mióta nyugdíjban van?-Egyáltalán nem csökkent a szaktudásomat kérők számra, pedig én soha nem ajánlkoztam. Régebbi megrendelőimnek nem tudok nemet mondani. Most is gondolnak rám. A volt rendőrségi és a volt áfész-áruház teljes átszerelése után iskola, óvoda, gyógyszertár, OTP, posta kért tőlem javítási munkákat. Sajnos, új lakást mostanában csak elvétve építünk. Másokkal együtt várom a jobb időt, hogy Mátrakeresztesen ismét hozzákezdhessek egy új otthon villanyszerelési munkálataihoz. Sok a tagsági díj Nagy Imre negyvenegy évi és százötvenhat napi munkaviszony után 1997 márciusától havi 16 400 forint nyugdíjat kap. Felesége szintén ebben a státusban van, ő 7200 forintot vesz át havonta. Búcsúzáskor megkért, írjam meg, hogy a kért 14-18 ezer forint kamarai tagsági díjat nyugdíjából nem tudja megfizetni. V. K. Szemelvények a Novák házaspár emlékkönyvéből - Ünnepek és hétköznapok Jelnyelven mondom el... A ragyogó tisztaságú, negyedik emeleti lakásukba lépő idegennek legszokatlanabb az, hogy miliőjükben a neszek is túl hangosnak tűnnek, s az apró zörejekről is kiderül, hogy hanghatásuk milyen nyugtalanító lehet. A Salgótarjánban élő Novák házaspár élete nem átlagos. Novák József és Józsefné - mindketten nyugdíjasok - mindig is két-két világot kellett, hogy összeillesszen. Ezek közül az egyik és meghatározó az, melyhez mint hallássérültek tartoznak, a másik az egészségeseké, melyhez tartozniuk külön erőfeszítéssel jár. Tanultak beszélni, de az elsajátítás - rajtuk kívül álló okok miatt - nem lehetett tökéletes, így jelnyelven „beszélnek.” Margitka, a feleség Budapesten, párja Vácott járta ki a siketek és nagyothallók iskoláját. A férfi géplakatos lett, s bár szülei Balassagyarmaton éltek, ő a salgótarjáni acélgyárban keresett magának állást. Egy „életre” választott: 1955 decemberétől 1990-ig, nyugdíjazásáig ott dolgozott. Lakásuk minden helyiségében vörösrézből készült, szebbnél szebb, aprólékosan kimunkált díszek árulkodnak rendkívüli kézügyességéről. Novák Józsefné szintén hasonló, nem mindennapi adottsága révén szerzett tudást, állást annak idején.- Kitűnő tanuló voltam az általános iskolában. Az ipari képző első-második évfolyama viszont már nehezebben ment, de sikeresen levizsgáztam, s női szabó-varróként a salgótarjáni ruházati szövetkezetben kaptam munkát. Életük első kapcsolódási pontja a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége salgótarjáni szervezetének megalakulása volt. A titkári feladatokat elsőként Novák Józsefre bízták. Itt találkoztak, ismerkedtek meg, s 1957-ben megtartották az esküvőt. A szövetségi munka több éves szünet után, 1975-ben indult újra. A szervezet elnökének Novák Józsefet választották meg, majd a neje vette át a stafétát, s nem kevesebb, mint tizenhét évig tartotta kézben. Lányuk Nyíregyházán pedagógus, unokájuk - újságolják - már tizenkét éves. Iskolai szünetben, nyári vakáció idején, ünnepeken gyakran együtt a család. A szürkébb hétköznapokon Novák József, ha teheti, az erdőben barangol, főleg gombaszezonban. Az erdő nemcsak a béke szigete és a megnyugtató szépség forrása: ilyenkor, a gomba szezonja haszonnal is jár. Fe-r lesége pedig tanít: jelnyelvet oktat a salgótar-. jáni Madách Imre Gimnázium tanulóinak, az egészségügyi középiskola diákjainak, valamint felnőtteknek is, a szövetség megyeszékhelyi irodáján. Őt éve kezdte ezt a tevékenységet, s olyan magas színvonalon csinálja* hogy munkájára mások is felfigyeltek és tavaly a Cházár András-emlék- érem arany fokozatával tüntették ki, de a hallássérültek érdekében kifejtett tevékenységét az emlékérem ezüst fokozatával már-4994 “ben is elismerte ä szövetség. Nógrád megyében eddig mintegy százötven fiatal és felnőtt sajátította el az ő segít-, ségével ezt a sajátos kifejezésmódot, a vizuális jelnyelvet, melynek hivatalos nyelvvé történő elismertetését szeretné elérni a szövetség. (mihalik) Otthonában a Novák házaspár Jubileumra készül a Bereczki Máté Kertbarátkor - Kéthetenként találkoznak Kiállítanak és ünnepelnek Huszonöt éves lesz idén a salgótarjáni Bereczki Máté Kertbarátkor, melynek élén nemrég változás történt, Ivády Viktortól Csányi József vette át a hetvenkét fős közösség vezetését.- Mindig is műszaki ember voltam, de a kertészkedést nagyon megkedveltem - mondja Csányi József, aki erősáramú villamos technikusi végzettséggel rendelkezik, s három éve lett tagja a körnek. - Kéthetenként találkozunk, a többség nyugdíjas. A közös munkával kapcsolatosan az a kívánságuk, hogy az összejövetelek választott témája az időszerű munkálatokhoz igazodjon. Előadások megtartására - pénzszűke miatt - igyekeznek megnyerni olyan szakembereket, akik ezt ingyen is elvállalják. Valószínűleg nagy érdeklődésre tarthat számot az a foglalkozás is, melynek keretében a kevéssé ismert, de annál inkább bevált kerti eszközöket, szerszámokat fogja bemutatni a kör vezetője. Ez az esztendő azonban más, jelesebb szempontok miatt is kiemelkedik az eddigiek közül: a huszonöt éves jubileumot szeretnék méltóképpen megünnepelni, éspedig a hagyományos, őszi termék- bemutatótól függetlenül. Kiállításukat augusztus végére tervezik, az ünnepséget pedig szeptemberben rendezik meg. (mj) Akit nap mint nap sokan várnak - Pénzes István szociális munkás házi gondozó- szolgálat keretében hordja az ebédet Alsótold és öt környékbeli település időseinek, naponta ötven személynek. Felvételünk Bokor községben készült. fotó: rigó tibor >! • TÁPLÁLKOZÁSI 1 F • Ó • R • U • M Hal- és vadhúsok az étkezésben Az utóbbi években a csökkenő tendenciájú húsfogyasztáson belül változóban van a különböző húsfélék vásárlásának aránya is. A sertés- és marhahúsfogyasztás visszaszorulása, valamint a baromfifélék fogyasztásának növekedése mellett nőtt a halfogyasztás is; az 1980-as évi 2,1 kg fejenkénti fogyasztás 1995-re meghaladta a 3 kg-ot, amely így is csekély, más európai országokhoz viszonyítva (10-12 kg), nem is szólva a tengerközeli országok halfogyasztásáról. A vadhús vásárlása - a statisztikai adatok szerint - még csekélyebb: évente 1 kg körül van fejenként (beleszámolva a nyúl- és kecskehúst is). Ez a kismértékű fogyasztás is főként helyi jellegű, a vadgazdálkodás függvénye és erősen árfüggő. Összehasonlítva a vadhúsok tápértékét az általában fogyasztott sertés-, marha- és baromfifélékkel, fehérjetartalmukban azokkal megegyezőek; tartalmazzák az összes életfontos aminosavat, valamint ásványi anyagokat, változó vitamintartalom mellett. A szárazabb vadhúsok összfehérje-tartalma valamivel nagyobb, a halféléké kisebb, mint a háziállatok húsáé. Eltérés zsírtartalmukban és zsírjaik minőségében van. Bár a húsfélék zsírtartalma függ a fajtától, az állat korától, takarmányozásától, de változik a testtájak szerint is, például a csirkecomb zsírosabb, mint a csirkemell. Átlagosan mégis kimutatható, hogy a vadhúsok zsírtartalma kisebb, mint a háziállatok húsáé. S bár a halak között is találunk zsírosabbakat, bizonyos halfajták zsírban szegények: például egyes he- ringfélék 8-10 százalék zsírt tartalmaznak, viszont a busában csak 1-2 százalék a zsír, a keszegben még kevesebb. A halastavi halak általában zsírosabbak, mint a folyamiak. A tengeri halak zsírtartalma változó, a növényevők kevésbé zsírosak. A vadhúsok koleszterintartalma átlagosan 15-20 százalékkal kisebb, mint a háziállatoké. A halhúsok közül az édesvízi halak e téren hasonlóak az általunk fogyasztott húsfélékhez, de egyes tengeri halak koleszterintartalma magasabb. A halfélék foszfolipi- dekben gazdagabbak, mint más húsok. A vadhúsokban található zsírsavak összetétele hasonló az egyéb húsfélékéhez -y bár a fácáné és nyúlhúsé ked-' vezőbb -, mert kevesebb telítettj és valamivel több telítetlen zsírsavat tartalmaznak, mint a sertéshús. A halak telítetlen zsírsavainak mennyisége meghaladja a húsokét, s ami lényeges, ezen belül a hosszúláncú, többszörösen telítetlen zsírsa-: vak mennyisége igen jelentős, főként a tengeri halfélékben (hering, heck stb.), de az édesvízi halakban is (sügér, harcsa és a busa is jó forrásnak számít). Ezeknek a zsírsavaknak származékai a különböző prosztanoidok és prosztaglan- dinok, amelyek igen sok szer-, vünk működését befolyásolják. - Ezek a zsírsavak (omega-3 csoport) kedvező hatásúnak bizonyultak érbetegségekben véralvadás-csökkentő hatásuk miatt. Adagolásuk esetén a vér trigliceridszintje is mérséklőre dött, de leírták gyulladáscsökkentő hatásukat is, sőt egyes daganatos betegségekben is kedvezőnek bizonyultak. Prof. dr. Zsinka Ágnes egyetemi tanár, a táplálkozási fórum tagja
