Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-05 / 54. szám
4. ole al Gazdaság 1998. március 5., csütörtök Gazdaköri tervek Balassagyarmaton Felerősödő jó szándékok A közelgő tavasz, a sok tekintetben kedvező időjárás lehetőséget ad az időszerű mezőgazdasági munkák végzésére. Többek között erről is szó esett a balassagyarmati gazdakör találkozóján, amelyet minden hónap utolsó szerdáján 18 órakor tartanak a művelődési központban. A megjelent gazdák, termőfölddel rendelkezők tájékoztatást hallgattak meg a környezetbarát Damisol talaj- és levéltrágya termékcsalád felhasználásáról. Ladányi Péter, a Damisol Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a különböző növényeknél használatos technológiákat, amelyek a szer érés- és cukortartalom növelő hatását, hajtás- és rügyerősítő szerepét biztosítják. A terméket forgalmazó Vanya György azokról a gyakorlati megfigyeléseiről szólt, amelyek a Damisol levéltrágyák kertészeti és dísznövényeknél való felhasználásánál jelentkeztek. Bacsó Béla gazdajegyző tájékoztatást adott a mezőgazdasági termelők támogatási lehetőségeiről. Szó esett a balassagyarmati gazdaköri élet fellendítésének terveiről. Arról, hogy a társadalmi változások egyik első polgári szerveződése volt a városban a gazdakör. A csaknem hetven alapító jó szándékát valahogy nem sikerült megvalósítani, igazán életben tartani. A mezőgazdaságban bekövetkezett változások indokolják a gazdaköri mozgalom megerősödését. Erről is szóltak a megjelentek, akik az érdekvédelem megszervezését is szorgalmazták. Szó esett az eredményesebben működő szécsényi gazdakörrel és más gazdakörökkel való jó kapcsolat kialakításáról. Beke Ferenc a bogyós gyümölcsűek értékesítésének már látható gondjairól beszélt. Nincs aki koordinálja az ügyet. Már az áfész sem vásárol fel málnát, ribizlit. Vidamusz János a mező- gazdasági szolgáltatást végzők minőségi munkájának ellenőrzéséről és a díjak nagy szóródásáról szólt, id. Fényes Balázs a gazdakör tisztújítását javasolta az egyesületi élet javítása érdekében. Czibulya József régi kertbaráttagként javasolta, hogy ne legyen a gazdakörben politizálás. Ezzel mindenki egyetértett, mint ahogy azzal is, hogy március 25-én szerdán 18 órakor vezetőségválasztó közgyűlést tartanak. Minden alapító tag meghívót kap. Ekkor a tisztújítás mellett termesztési és értékesítési lehetőségekről ad felvilágosítást a meghívott Dejtári Konzerv- és Gyümölcsfeldolgozó Kft. és a Hatvani Konzervgyár. A két feldolgozó cég összesen 400 vagon uborkát szeretne Nógrádban megtermeltetni. Most, amikor minden fillér fontos a családoknak, erre érdemes odafigyelni. A dejtári kft. az uborka mellett káposztát, sárgarépát és egyéb zöldségnövényeket is szívesen vásárolna nógrádi termelőktől. Ez ügyben a közeljövőben tájékoztatást szerveznek a falvakban és hírt adnak terveikről, a lehetőségekről lapunkban is. Szabó Endre Március 20-a a határidő, de célszerű elkerülni a várható torlódást Rutinból nem lehet adóbevallást készíteni A legnagyobb számú adózói kört érintő szeméiyijövede- lemadó-bevallások határideje: március 20. Több éves hagyományok alapján sok állampolgárnak ismert már ez a feladat, de sajnos rutinból szinte eddig még egyetlen évben sem lehetett elkészíteni a bevallásokat. A szabályok és ennek megfelelően a bevallási nyomtatványok ismét változtak, ezért a legfontosabb tennivalókhoz szeretnénk segítséget nyújtani régi és új adóalanyainknak. Hivatalunk azon ügyfeleknek postázta ki az adócsomagot, akiknek az elmúlt két esztendőben adókapcsolata volt velünk. Ezért az új adóalanyoknak az igazgatóságunkhoz vagy a balassagyarmati kirendeltségünkhöz kell fordulni személyijövedelemadó-beval- lási nyomtatványért (9753), ami ingyenes! Nagyon lényeges, hogy akinek várhatóan adóbefizetése lesz, az adócsomag igénylésénél az adóazonosító számát közölje (akár személyesen, akár levélben, akár telefonon), amit az adóhatóság rávezet a kiadott csekkre, és így biztosan célba ér a befizetett összeg. Ezzel a későbbi kellemetlenségek elkerülhetők.- Kinek kell, illetve kinek nem kell bevallást elkészíteni? Az utóbbit könnyebb behatárolni:-akinek jogszerű nyilatkozata alapján a munkáltatója számolja el,- kizárólag adómentes jövedelme volt,- nyugdíj, vagy azzal azonosan adózó jövedelem mellett kizárólag 10 ezer forintot el nem érő osztalék jövedelme volt és a kifizető az adót levonta,- nyugdíj, vagy azzal azonosan adózó jövedelme mellett más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem keletkezett,- mezőgazdasági kistermelő és bevétele a 250 ezer forintot nem haladta meg és más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt,- tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő, ha bevétele az 1 500 000 Ft-ot nem haladta meg és a bevétel 20 százalékának megfelelő összegű költségről számlával rendelkezik és más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelemmel nem rendelkezik (viszont a 9763-as sz. nyilatkozatot ki kell tölteni),-ha alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezik és az alkalmi munkavállalás során elért jövedelme a 250 ezer forintot nem érte el, feltéve, hogy más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem keletkezett,- földbérbeadásból származó bevétele az 50 ezer forintot nem haladta meg és az adót a kifizető levonta, feltéve, hogy más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem származott! Minden esetben kell bevallást adni: akinek befektetési adóhitel-állománya van, vagy adóhitel visszafizetésére kötelezett. Természetesen szintén bevallást kell adni II. 15-ig az egyéni vállalkozóknak (erről korábban már szóltam a sajtó hasábjain.)-Milyen hasznos tudnivalókra kell felhívni az adóalanyok figyelmét? Az eddigi évek gyakorlata és tapasztalata alapján sajnos a bevallások közel fele hibásan érkezik. Ezért:- A bevallások elkészítése előtt az útmutatót mindenki alaposan tanulmányozza át!- Azonosító adatokat minden esetben töltsék ki!-Aláírás nélkül érvénytelen a bevallás!-A visszatérítésre jogosultak különös figyelemmel töltsék ki a bevallásukat, a köztartozásról minden esetben nyilatkozzanak, ha visszakérik az adót, írják be a visszajáró ösz- szeget és azt, hogy hová, milyen címre kérik (96 és 97-es sorok.)- A bevallásokhoz jövedelem- és egyéb igazolásokat beküldeni nem kell!-Az adójóváírás esetében a jogosultsági hónapok számát jelöljék meg!- Ügyeljenek arra, hogy az igénybe vett adókedvezmény nem lehet több a levonható adókedvezménynél (vagy legfeljebb egyező!)- Aki személyi jövedelem- adójának 1+1 százalékáról rendelkezni kíván, nyilatkozata csak abban az esetben lesz érvényes, ha a bevallásával egyidejűleg küldi meg hivatalunknak.-A bevallás mellékletei közül csak azokat kell beküldeni, amelyiken adat szerepel!- Kérjük, minden esetben nyilatkozzanak az üzemeltetett televízióról és díjának fizetéséről. Amennyiben valakinek a bevallás elkészítésénél valamilyen konkrét nehézsége támad, vagy értelmezési problémája van, természetesen a korábbi évek gyakorlatának megfelelően felkeresheti ügyfélszolgálatainkat, ahol a kollégák rendelkezésre állnak (Salgótarjánban és Balassagyarmaton). Azt azonban szeretném kihangsúlyozni, hogy bevallást senki helyett nem tudunk kitölteni! Újszerű, hogy ügyfélszolgálatainkon lehetőség van arra, hogy bevallásaikat a rendelkezésre álló számítástechnikai program alapján gépen ellenőrizzék. Ehhez a helyszíneken a szükséges tájékoztatást és segítséget készséggel megadják a kollégák. Arra szeretném kérni a tisztelt adózókat, hogy aki teheti, postán küldje be bevallását. Aki felvilágosítást szeretne kérni, vagy személyesen kívánja behozni bevallását, ne várja ki a határidő végét, így elkerülheti a hosszas várakozást. Minden bizonnyal március 20. előtti napokban nagy torlódás várható, mert sajnos eddig a várható bevallások fele nem érkezett még be. Tisztelettel kérjük adózóinkat, hogy aki bevallásra kötelezett, minél előbb készítse el és juttassa el hozzánk. Annál is inkább, mert a bevallást elmulasztókat, illetve késedelmesen teljesítőket szankcionálnunk kell. Végezetül szeretném megköszönni az adóalanyoknak az előző években tanúsított együttműködését és kérem, hogy adóbevallási és adófizetési kötelezettségük pontos teljesítésével a jövőben is segítsék munkánkat. Petrény Gáborné az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A rendkívül enyhe téli hónapok követően nemcsak a korán fakadó növények rügyei jelentek meg a fákon, bokrokon, hanem a kertészkedő emberek is a kertekben. Ők látható gyönyörűséggel fogtak hozzá a veteményeságyások elkészítéséhez, a fák metszegeté- séhez, a kert kitakarításához. A szerves hulladékokat, a lombot, a kaszálékot, az évelő növényeket érdemes komposztálni, mert belőlük kiváló talajjavító, a föld termékenységét fokozó trágya nyerhető. Itt az ideje a zöldborsó vetésének: a csírázó magban egy esetleges átmeneti fagy nem tesz kárt. A különböző időben betakarítható borsófajták magját egyidejűleg lehet elvetni. Közülük ugyanis először majd a kifejtőborsó hüvelyei érnek fogyaszthatóvá, majd a velő- borsófajták hüvelyei következnek. A lényeg az, hogy hosz- szabb időn át áll majd a háziasszonyok rendelkezésére friss zöldborsó. A mélyhűtés elterjedése lehetővé teszi, hogy a lefagyasztott zöldborsót bármikor feldolgozzák kiváló zamatú levessé vagy főzelékké. A kertészkedők által megszeretett cukorborsót nem kell kifejteni: a magok a húsos hüvellyel együtt fogyaszthatok és igen kellemes ízűek. Minthogy a cukorborsó termésmennyisége jóval nagyobb a kifejtve fogyasztható borsókénál, érdemes többet vetni belőle. A virágzó díszbokrok 10-15 éves korukra felkopaszodnak, egyes ágaik elszáradnak és kevesebb virágot nyitnak, mint fiatalabb társaik. A korán virágzó aranyvesszőhöz, a japánbirshez most ne nyúljunk hozzá, mert a metszéssel az idei virágdíszétől fosztanánk meg azokat. A késő tavasszal vagy a nyár folyamán virágzó bokrokat, például az áljázmint, a mályvát, a gyöngycserjét viszont most lehet megritkítani. A sövények megmetszését halasszuk áprilisra, meg lehet kezdeni viszont a sokat szenvedett szobanövények átültetését. Minőségi változások jellemezték az utolsó négy évet Elkelt minden, ami eladható A világ egyik legnagyobb szabású és legmesszemenőbb privatizációs programjaként említette Csiha Judit egy konferencián azt a magánosítási folyamatot, amely hazánkban az utóbbi években lezajlott. A privatizációs miniszter emlékeztetett rá, hogy nagyrészt magánkézbe került a lakossági és kereskedelmi bankrendszer, a biztosítási szektor, a gyógyszeripar, a vegyipar, az építőipar, a dohányipar, a söripar, az élelmiszeripar, a szabadidős és szállodaipar, a nyomtatás, a papíripar, a csomagolóipar valamint az általános kiskereskedelmi hálózat. Privatizálták a közműveket is, például a távközlési, az olaj- és gázipari vállalatot, az áramszolgáltatót. Ma már a magyar gazdaság állami tulajdonban maradó kulcsfontosságú szektorai az atomenergia-iparra, az elektromos hálózatra, a közlekedésre, a műsorsugárzásra és az állami gazdaságokra korlátozódnak. Csiha Judit kifejtette, hogy a privatizáció történetében több szakasz különíthető el, de az utóbbi négy évben minőségi változások következtek be. A kormány törekvéseinek megfelelően felgyorsult, átláthatóvá vált és új elemekkel is bővült a magánosítási folyamat. Bár az állami vagyon magánkézbe adása már befejezéséhez közeledik, a végső elszámolás még nem készült el. Az azonban pontosan tudható, hogy az évtized eleje óta 16 milliárd dollárnál több külföldi működő tőke érkezett az országba. Az összeg egyharmada közvetlenül a privatizációhoz volt köthető, míg a kétharmada tőkeemelést, beruházást és fejlesztést eredményezett. A tulajdonszerkezet jelentős átalakulása után a nemzeti össztermék döntő hányadát a magánszektor állítja elő - mondta Csiha Judit. A magántulajdonosok többsége jól gazdálkodik az egykori állami vagyonnal és tisztes nyereséget könyvelhet el. Kedvező fordulatot vett a miniszter szerint a magánosítás társadalmi megítélése is. Árindex - s ami mögötte van A Központi Statisztikai Hivatal korábban közzétett közleménye szerint 1997-ben 18.3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Legnagyobb mértékben, 29,9 százalékkal a háztartási energia, legkevésbé, 8,5 százalékkal a tartós fogyasztási cikkek árai emelkedtek, a többi árucsoportnál 16-19 százalék közötti volt a növekedés. Sokan vitatják a KSH-ada- tok helyességét mondván, a valóságban ennél nagyobb mértékű az áremelkedés. Ezzel kapcsolatban a következőkről szeretném tájékoztatni a Tisztelt Olvasókat. A KSH adatai korrektek, a valós helyzetet tükrözik. Számításaink az ország egész területére kiterjedő ármegfigyeléseken alapulnak. Munkatársaink havi rendszerességgel járják az üzleteket, piacokat, szolgáltatóhelyeket, ahol a különböző árucikkek, szolgáltatások tényleges árait egyenként felírják. Az ország különböző helyein felírt árakból áruféleségenként átlagárat számítunk, ez szolgál a további számítások alapjául. Az árak változását jelző 18.3 százalékos árindex valamennyi fogyasztási cikk, illetve szolgáltatás együttes árváltozását fejezi ki, tehát ez is egy átlagos mutató, amely mögött különböző mértékű változások, növekedések és csökkenések is előfordulnak. Ki hogyan, milyen mértékben érzékeli az árváltozást? Ez alapvetően két tényezőtől függ: a havi jövedelem nagyságától és a fogyasztás szerkezetétől. A jövedelem egyrészt gátat szab a fogyasztás mértékének, másrészt nagyban befolyásolja a fogyasztás szerkezetét is. A KSH hosszú ideje végez háztartás-statisztikai adatgyűjtéseket, melyek során a háztartások jövedelmi helyzetére és a jövedelem felhasználására vonatkozó adatokat gyűjt. Ezekből kiderül, hogy az alacsony jövedelmű háztartások jövedelmük jóval nagyobb részét költik alapvető javakra többek között élelmiszer-vásárlásra, lakásfenntartásra), mint a magas jövedelműek. Számokkal illusztrálva ez a következőképpen néz ki: Az előzőekből kitűnik, hogy ha például az élelmiszerek árai vagy a lakásfenntartás költségei (netán mind a kettő) nagyobb mértékben nőnek, miként az egyéb cikkeké, akkor az alacsony jövedelműek ezt jobban megérzik, az átlagosnál nagyobb áremelkedést érzékelnek, hiszen ők a jövedelmük meghatározó részét erre költik. Még egy szemléletes példa: Az élelmiszerek árai 1997. decemberében 20,0 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezen belül az egyes élelmiszercikkek árai különböző mértékben változtak. Pl. a sertéscomb 32,4 százalékkal, a bontott csirke 11,1 százalékkal, a sertészsír 91,4 százalékkal, a napraforgó olaj 10,4 százalékkal volt drágább, mint 1996. decemberében. Eltekintve a többi élelmiszercikk változásától, az a háztartás, amelyikben zömmel sertéshúst fogyasztanak és ezt még tetézik azzal, hogy zsírral főznek, az átlagos 20 százaléknál lényegesen nagyobb élelmiszerár-emelkedést érzékel, míg az, ahol többnyire csirkét fogyasztanak és olajjal főznek még a 20 százalékot is soknak találja. Jogos tehát sokaknak az a felvetése, hogy a KSH által kimutatott árváltozás alacsony ahhoz képest, amit ők érzékelnek, de nincs igaza senkinek, aki a KSH adatainak valódiságát vonja kétségbe. Kerényi Kázmér KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának igazgatója I < (Százalék) Megnevezés Alacsony Közepes Magas jövedelmű háztartások Alapvető javak 71,2 62,5 52,1 Ebből: élelmiszerek 37,2 30,2 21,8 lakásfenntartás 24,0 20,5 16,5 Ritkábban vásárolt és nem alapvető javak Ebből: művelődés, sport, 28,8 37,5 47,9 üdülés, szórakozás 5,9 8,1 10,5 ÖSSZES KIADÁS 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH Fogyasztói árindex füzetek 36. szám.
