Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-28-29 / 74. szám

1998. március 28., szombat 7. oldal Közélet Mérlegen négy országgyűlési év 1994-ben azt hirdettük meg, hogy a legfontosabb elem a tér­ségi együttműködés. A választások után azon vol­tunk a törvényhozásban is, hogy működjenek a kistérségi elemek. Felmértük az erőforrá­sokat, a rendelkezésre álló munkaerőt, továbbá azt is, hogy mik a jövő lehetséges előrelé­pései. Pásztó és Bátonyterenye térségében szintén kijelölték a prioritásokat, és mindkét tér­ségben jelentős infrastrukturá­lis beruházások való­sultak meg az elmúlt négy évben. Megol­dódott a telefonprob­léma, gyakorlatilag megoldottnak tekint­hető a vezetékes gáz ügye is. Nem volt ennyire általános, de az érintettek számára nagyon nyomasztó volt az egészséges ivóvíz gondja. A négy nagy infra­strukturális elemből hármat sikerült meg­valósítani, a szenny­víz a közeljövő aktua­litása lesz. Ennek nem a politika szab gátat, hanem a családok te­herbíró képessége. Folyamatosan kel­lett „tüzet oltani”. Tudtam segíteni a tér­ségben jelentős fog­lalkoztatónak számító cégek problémáiban, két példát említve a Fűtőbemek és a Ganznak. Amellett, hogy a cégek túljutottak a holtponton, a dolgozóknak és nekem is megnyugtató lehet, hogy évekre vállaltak foglalkoztatási garanciát. Rendszeresen tartottam fo­gadóórákat, felkerestem a ki­sebb településeket is, a helyi civil közösségeket. Körülbelül 1200 állampolgár jelent meg nálam valamilyen panaszos üggyel, 870-nek tudtam érdem­ben segíteni, de volt olyan is, aki már két vesztett bírósági per után jött. Nem kötődik közvetlenül a politikához, de tagja vagyok néhány kuratóriumnak, például a Nemzeti Ifjúsági és Szabad­idő Sport Közalapítványban igyekeztem a megyét szolgálni. Ha vitás kérdés, határeset van, egy jó szó átlendíti a problémát. Ilyen módon sok iskolát sike­rült ellátni Nógrádban sport­eszközökkel. A közbiztonság miatt kap­csolatot tartottam a rendőrség­gel, azokon a helyeken, ahol je­lentősebb a bűnözés, segítettem abban is, hogy a rendőrségnek jó kapcsolata legyen az önkor­mányzatokkal. Néhány általá­nos iskolába rendszeresen visz- szajárok, és hálás szívvel gon­dolok azokra a pedagógusokra, akik egy-egy szakkérdés eldön­tésében segítettek. Úgy gondolom, amit ígér­tünk, annak jelentős részét tud­tuk teljesíteni. Egyet nem, és erről beszélni is kell: azt nem sikerült átlendíteni, hogy míg az országban a gazdaság fej­lődésnek indult, addig ma Nógrád megyének ebben a térségében az az eredmény, hogy nem ment teljesen tönkre a gazdaság. Ezt nyilván nem éljük meg sikerként, de abban is óriási munka van, hogy nem dőlt össze az egész, mert ez volt a veszély. Az idegenforgalom, turizmus területén a helyi önkormányzatok nem ta­láltak segítőtársat a me­gyei önkormányzatban. Itt nem történt térségi előrelépés, noha két éve elkészült az a koncepció, amely az Észak-Mátra hasznosítását tárgyalja. A foglalkoztatásban a kis cégek megalakulása nem hozott áttörést, ezen segíthet a vállalkozási övezet, a korszerű, új iparszer­kezet kialakításával. Megoldó­dott a pásztói kórház problé­mája, és úgy gondolom, ha az intézmény megépül, biztosítja Pásztónak a következő száz évre, hogy igazi regionális köz­pont maradhat. Juhász Gábor (MSZP) Pásztó Miután megyei listán kerültem be az Országgyűlésbe, saját vá­lasztókörzetem nincs. Ez vi­szont azt is jelenti, hogy így ál­talánosabb lehetőségeim nyíl­tak szakmabeli kérdésekben való közreműködésre. Ezekkel a lehetőségekkel igyekeztem is minél hatékonyabban élni. Értelemszerűen a mezőgazdaság Nóg­rád megyei sanyarú helyzetéből adódó problémákkal kellett szembesülnöm. Mit sikerült tenni ebben a rendkívül összetett és nehéz kérdésben? Salamoni választ is adhatok, amikor azt mondom, sokat is, meg keveset is. Ha ’94-hez viszonyítjuk a Nógrád megye ren­delkezésére álló tá­mogatási összeget - ami a normatív támo­gatáson felüli össze­get illeti - jelentős növekedés mutatható ki. Ebben az ügyben sikerült elérni vala­mit. Ha a megye me­zőgazdaságának hátrányos helyzetéből indulok ki, azt kell mondjam, ez még mindig nem elég a stabilizáláshoz, függetle­nül attól, hogy egyéni vagy tár­sas vállalkozók végzik a terme­lést. Magánvéleményem, hogy a megyének még belátható időn belül nem oldódnak meg ez irányú gondjai. Nem látható egyértelműen az az út, amely a megye rendkívül kedvezőtlen Mayer Antal (MSZP) listás képviselő mezőgazdasági adottságaiból eredő gondokat megoldaná. Sok elképzelés született, min­den szakmai fórum megfogal­mazott bizonyos tennivalókat, de igazán egyik sem tudja megoldani a földminőségből, az aprófalvas településekből és a tőkehiányból adódó alapprob­lémát. Utóbbira jó példa, hogy némely termelő és szövetkezet azért nem képes felhasználni a támogatási összeget - amit még mindig keves- lünk - mert a saját erőt nem tudja hozzá biztosí­tani. A tőkehiánynak tör­ténelmi okai is vannak, Nógrád mezőgazdasága sosem volt meghatározó az országban. Meggyő­ződésem, hogy az ágazat egyik kivezető útja Nóg­rádban az erdőgazdálko­dás, erdőtelepítés és az ezzel összefüggő gazda­sági folyamatok gyors­ítása, erősítése. Szemé­lyesen az erdőtörvény létrehozásában, annak módosító indítványaiban vettem részt aktívan an­nak a reményében, hogy ezzel hosszú távon is tu­dom segíteni azt a szük­ségszerű folyamatot, amely a megyében le fog zajlani. Ehhez kapcso­lódnak a vadászat és a vidéki turizmus adta le­hetőségek. E jogszabályok ki­alakításában is igyekeztem ma­ximálisan részt venni, ezek, úgy gondolom, összefüggő egészet jelentenek. 2834 óra az ülésteremben Ha parlament, akkor képviselők, ha képviselők, akkor törvényho­zás, ha törvényhozás, akkor az országunk valamennyi lakóját érintő jogok és kötelességek. Mindemellett természetesen az ország határain túlmutató, de ha­tásait tekintve elsősorban hazán­kat érintő döntésekre is sor ke­rült az ország házában - elég ha csak a NATO-ba kerüléssel kap­csolatos tárgyalásokra gondo­lunk, amelyhez aztán a Duna- partján álló Parlament falai is szűknek bizonyultak, lévén, hogy népszavazásra került sor. 1994. június 28-a és 1998. március 16-a között mintegy 2834 órát ülésezett az Ország- gyűlés. Mint az az ülésteremben is gyakorta elhangzott, nagy úr­nak bizonyult a televízió nyúj­totta szereplési lehetőség: napi­rend előtt 272 órányi időtartam­ban osztották meg gondolataikat a hozzászólók, míg napirend után már csak 34 órában tették ugyanezt. 1766 órát vitt el a na­pirendi pontok megtárgyalása, 162 órában hoztak határozatot. Két dolgot tartok a legfonto­sabbnak. Az egyik az, hogy az önkormányzatok működő- és fejlődőképességét sikerült biz­tosítani az elmúlt négy eszten­dőben az ehhez szükséges tör­vényi háttérrel. Külön szeret­ném kiemelni, hogy a cél- és címzett támo­gatások rendszerében ebben a négy eszten­dőben nagy horderejű fejlesztéseket kapott a megye. Ezek közül kiemelkednek a pász­tói és a megyei kór­ház-rekonstrukciós döntések. Ide soro­lom, hogy a megye majd’ minden terüle­tén megvalósult a gázzal való ellátott­ság, szintén nagyon jelentős állami támo­gatásokkal. A vízbe­ruházások befejeződ­tek, a szennyvízelve­zetés kérdése vár még megoldása. Ha nem is zavarmentes, de fo­lyamatos az önkor­mányzatok folyógaz­dálkodása. Nógrád- ban alig találkozunk olyan önkormányzat­tal, amelyik komoly gondokkal küszködne. A másik nagy kör a terület­fejlesztés intézményrendszeré­nek és törvényi hátterének meg­teremtése. Ennek a területfej­lesztési mellett felelős bizott­sága volt az önkormányzati is, amelynek tagja voltam. Az idő­szak elején célul tűztem ki, hogy intézményes formában, államilag garantált módon - ne csak a lobby szintjén - legyen szabályozva a területfejlesztés intézményrendszere. Ez meg­valósult. Létrejött a megyei te­rületfejlesztési tanács, már az első évben 500 millió forintos támogatást osztott szét decent­ralizáltan. Ez a jövőben több­szörösére fog növekedni. Ami intézményesen le­hetséges - s ami nem volt korábban -, azt er a par­lament megvalósította. Ebben az önkormányzati bizottságnak döntő sze­repe volt. Ezeket tartom a legfontosabbnak, s hoz­zásorolom még azt, hogy a megyei lobby nyomá­sára a kormány a minisz­tériumoknál lévő fejlesz­tési keretekből címzetten Nógrád számára különí­tett el összegeket, ame­lyekhez közvetlenül jut hozzá a megye. Ez nem jelenti azt, hogy ezzel minden megoldódott. Az látszik, még további ki­vételes elbánásra lesz szüksége a megyének, tekintettel arra, hogy na­gyon alacsony a jövede­lemtermelő képessége. Rengeteg a tennivaló a következő időszakban is, de valami megindult, s esély van a felzárkózásra az ország többi részéhez. A megye érdekében - úgy gondolom - hogy az egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb tevékenység volt a te­rületfejlesztési tör­vény megvitatása, va­lamint annak elfoga­dása. Mindenekelőtt azért, mert hiszen ezt követően nyílt lehető­ség arra, hogy több- milliárdos nagyság- rendű összeget kapjon Nógrád megye a hát­rányok csökkenté­sére. Ez két csatornán keresztül oszlik meg. Egyrészt természete­sen a felzárkóztatást, másrészt pedig a munkahelyteremtést segíthetik a területfej­lesztési tanácson ke­resztül felosztott kü­lönböző összegek. Dr. Serfőző András (MSZP) Szécsény Emellett persze még lobbyztam azokért a kü­lön pályázatokért is, ame­lyeket a helyi vállalko­zók, gazdálkodók más alapokhoz nyújtottak be. Ennek összegzése fo­lyamatban van. Remé­lem, meglesz az eredmé­nye. Egy megyét nyilván­valóan nem lehet rossz helyzetéből máról hol­napra látványosan ki­mozdítani, de ennek a te­vékenységnek, a munka­helyteremtésnek, a terü­leti felzárkóztatásnak vannak már jól látható eredményei. Érdekes módon a me­gye nyugati részéről le­het elmondani, hogy megkezdődtek a nagybe­ruházások, de a körze­tünkre természetesen ki­hat a gödöllői Sony-be- ruházás is. „Az idegenforgalomban nem történt előrelépés” fotó: rigó tibor Dr. Rozgonyi József (MSZP) listás képviselő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom