Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-26 / 72. szám
4. oldal Gazdaság - Hirdetés 1998. március 26., csütörtök Bérreform vagy amit akartok Az utóbbi években a közalkalmazotti szférában dolgozók az utcára is kivonultak megélhetési gondjaik miatt. Némelyek „csak” béremelést, mások egyenesen bérreformot követeltek. Indulatoktól mentesen is adódik a kérdés: a fizetendő adók, járulékok - nyugdíj-, egészségbiztosítás - „európaiasítása” után nem kellene-e a közalkalmazotti béreket is „kiigazítani”? Draskovics Tibor, pénzügyminisztériumi államtitkár nemrég egy Euromoney-konferencián azt mondta: továbbra is józan bélpolitikát kell folytatni. Magyar Bálint kultuszminiszter viszont a hétvégén jócskán az átlag fölötti, 11 százalékos, évi reálbérnöveléssel kecsegtette 2002-ig a pedagógusokat, és a választásokhoz közeledve az orvosok, a rendőrök, a katonák is mind sűrűbben hallhatnak efféle ígéreteket. A közszféra bérhelyzetének megítélésében nemcsak a politikusok nincsenek egy véleményen, hanem a közgazdászok is többféleképpen okoskodnak. Az már a rendszerváltást követő években nyilvánvaló volt, hogy az állam szerepét, méretét és költségeit csökkenteni kell. Az ésszerűsítést azonban halogatta az akkori kormány, így 1995-ben nagy áldozatokba került a pénzügyi szakadék széléről visszakapaszkodni. A helyzet azonban még ma is az, hogy a nagytakarítás után maradt némi pókháló a sarkokban. A pénzügyi egyensúly helyreállítása mindenekelőtt a költségvetés kiadásainak komoly mérséklését követelte. E tételnek a GDP-hez viszonyított aránya 60 százalékról valóban 50 százalék alá szorult. Ám, mint számos közgazdasági tanulmány jelzi, csupán a kiadások csökkentek, az állam mérete és szerepe nem. Vagyis az állam jóval kevesebb pénzből látja el ugyanazokat a közszolgálati feladatokat, mint ezelőtt. S ez sem elhanyagolható abban a vitában, amely a költségvetési szféra béreiről zajlik. Nemzetközi összehasonlításban az egy magyar lakosra vetített közalkalmazotti létszám még a kelet-közép-európai, a cseh, a lengyel, a szlovák szintnél is 20-30 százalékkal magasabb. Mi több, hazánkban 1989 óta nőtt a költségvetési szektorban, azon belül is a közigazgatásban dolgozók száma. Ám ha a szigorú fiskális politikának minden körülmények között érvényesülnie kell, a közszférában dolgozók száma csak úgy gyarapodhat, ha bérük csökken. A világbank gondozásában hamarosan angol nyelven megjelenő, „A közszféra reformja Magyarországon” címet viselő kötetben Kézdi Gábor, az MTA Közgazdaság-tudományi Kutatóközpontjának munkatársa is írt egy tanulmányt. Ebben kimutatta, hogy 1985-1995 között a közszférában átlagban 10 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság, míg a vállalati szektorban ez idő alatt 32 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. A versenyszféra tehát, ellentétben a közhiedelemmel, egyáltalán nem volt elkényeztetve az utóbbi évtizedben. Köllö János, az MTA Közgazdaság-tudományi Kutató- központjának főmunkatársa szerint az, hogy a költségvetési szektorban a bérekre vonatkozó döntések nagy csoportokat érintenek, és miniszteriális szinten dőlnek el, nem jelenti azt, hogy e döntések nincsenek kitéve hasonló erőknek, mint amelyek a versenyszférában érvényesülnek. A kiemelkedően jó állásbiztonság, az átlagosnál jobb munkakörülmények, a munka- vállalót védő jogszabályok, a pedagógusok esetében az átlagosnál hosszabb szabadság, az orvosok egy részénél a mellékkereseti lehetőség, a katonák esetében a természetbeni juttatások olyan előnyök, amelyekért érdemes áldozatot hozni. Az érintettek túlnyomó többsége pedig hajlandónak is mutatkozott ezeknek az előnyöknek a megtartásáért cserébe alacsonyabb keresetet elfogadni. Ebben az értelemben a költségvetés sem tett mást, mint a vállalatok: szorult helyzetében kiaknázta, hogy olcsóbban juthat hozzá elegendő számú orvoshoz, tanárhoz, katonához. Ahogy a versenyszféra is kihasználta például azt, hogy olcsóbban juthat hozzá munkaerőhöz ott, ahol magasabb a munkanélküliség. A közoktatásban és az egészségügyben a versenyszférához viszonyítva 12-13 százalékkal süllyedtek a bérek 1986 és 1996 között. Ez nem jelentéktelen változás, de nem is tekinthető kivételesnek. A verseny- szférában ugyanezen idő alatt a termelékenység szerinti bérkülönbségek csaknem megháromszorozódtak: a vállalatok „leggazdagabb” és „legszegényebb” egynegyede között 1986-ban 12 százalékos kereseti különbség volt, de 1995- ben már 33 százalékos az eltérés az azonos nemű, korú, isko- lázottságú munkavállalók körében. Kézdi Gábor tanulmányában összehasonlította a köz- és a vállalati szektorban dolgozók reálfizetését 1985-1995 között. A számok azt mutatják, hogy ebben az időben a vállalati szférában kisebb mértékű volt a keresetnövekedés, mint a költségvetésiben. A közigazgatásban és a felsőfokú oktatásban a keresetek versenyképesek a vállalati szektorral, a közoktatás és az egészségügy 1995-től kezdve jócskán lemarad. Az 1994-es évben mindkét szektorban jelentősen megnőttek a reálkeresetek. A következő esztendőben a kormány szigorúan korlátozta a bérkiáramlást, hogy visszafogja a fogyasztást, ily módon akarván a gazdasági egyensúly felbomlását megfékezni. Ami a megszorító jelzővel illetett 1995-96-os intézkedések után következett be a közszférában, az valóban arra késztet, hogy az ottani keresetek és az állásbiztonság közötti összefüggést újragondoljuk. A közszféra keresetei és a megélhetés költségei közötti olló egyre szélesebbre nyílik. Az elégedetlenség tapintható. Miként a táblázatunk is mutatja, az egészségügyben tapasztalt bércsökkenés mértéke már olyan nagy, hogy a cserébe ígért állásbiztonság sem kecsegtető ilyen feltételek méllett. Annak, hogy az alkalmazottak mégsem hagyják el tömegesen a pályájukat, inkább az az oka, hogy a magyar állami egészségügyben dolgozók nem tudják máshol kamatoztatni szaktudásukat. Hasonló a kereset- csökkenés a közoktatásban is. Ami a versenyszférához viszonyított relatív bércsökkenést igazán aggasztóvá teszi, az az, hogy negatív hatásait szülőként, páciensként, sorkatonaként magunk is érzékeljük. Ám érzékelhetjük azt a csapdát is, amibe a kormányzat hajlamos belesétálni - véli Köllő János. Az orvosi, katonai, tanári pályák elhagyása költséges volna, a szakemberek csak komoly veszteségek árán tudnának új életet kezdeni. Az alacsony bérek nem csökkentik a tanárok, orvosok számát, csupán a pályaválasztók körében vezetnek kontraszelekcióhoz. Ami ma megtakarítás, holnap kár. Egy pragmatikus, rövid-közepes távon gondolkodó kormányzattól nehéz lenne elvárni, hogy ilyen esetben ne az azonnali megtakarítást válassza. A túlméretezett, rosszul fizetett, lassan erodálódó közigazgatás, oktatás és egészségügy rendbetételére - ami a létszám drasztikus csökkentését és a fizetések emelését is jelentené - alighanem csak olyan kormány vállalkozhat, amely a jövő érdekében kész felvállalni az ebből fakadó politikai konfliktusokat is. Bozsó Bea A jégvirágnak nem árt a fagy A hideg tavasz legnagyobb vesztesei a korán virágot bontott gyümölcsfák. Mínusz 3 Celsius-foknál ugyanis a virágok kilencven százaléka általában elpusztul. A gyenge havazásból adódó csapadék viszont áldást jelentett a vetéseknek, mert a szántóföldeken a talaj nedvességtartalma 0-5 centiméterre süllyedt, amely nem elegendő a magvak kicsírázásához. Ahogy a fagyok enyhülnek, meg kell kezdeni a korai zöldségfélék és a zöldborsó szabadtéri vetését, mert egyébként késni fog a termés. A tavaszi fagyok főként az ország délnyugati, déli és nyugati részében lévő kajszisokban és mandulásokban okoztak jelentős károkat. Az északkeleti régiókban korábban sem volt olyan kedvező az időjárás, hogy a gyümölcsfák virágot bonthattak volna, így ott nem keletkeztek károk. A fagyok nem jelentenek veszélyt a szabadföldbe ültetett díszvirágokra és tulipánokra, mivel ezek a növények mínusz 10 fokig jól tűrik a hideget. Az üvegházakban, fóliasátrakban gazdálkodóknak viszont jelentősen megdrágítja a termelést a fűtés, s ez valószínűleg a friss zöldségek áraiban érezteti majd a hatását. Azok a kiskerttulajdonosok, akik már korábban elültették a saját ellátásukra szánt szamócapalántákat, zöldséget és zöldborsót, jól teszik, ha sokat és alaposan öntöznék.' " ~ A közszféra és a vállalati szektor kereseteinek összehasonlítása (minden évben a vállalati szektor=100) 1986 1989 1992 1994 1995 1996 közigazgatás 101 114 113 109 113 96 közoktatás 94 96 94 92 88 81 felsőfokú oktatás 104 121 107 109 107 99 egészségügy 92 95 90 89 83 80 (forrás: Világbank, 1998) NOKIA 3 110/SL készülék HH előfizetői KÁRTYA ALCATEL/sl készülék + előfizetői KÁRTYA A West el ÖQO most két mobilremeket is ajánl ELŐFIZETŐI KÁRTYÁVAL EGYÜTT. Hogy ne okozzon gondot, ha valamit föl szeretne venni a báli szezon idején. A NOKIA 31IO/SL gondos kis egygombos. Egyetlen gombjával a legfontosabb funkciók egyszerűen elérhetők. Előfizetői kártyával együtt mindössze bruttó 24 500 azaz nettó 19 600 Ft*ért. Az ALGATEL One Touch Easy/SL a szezon fazonja előfizetői kártyával együtt bruttó 18 500, vagyis nettó 1* 800 Ft -ért máris táncba vihető. Válasszon most, hogy legyen mit fölvennie - akár báiba megy, akár férjhez, akár tárgyalni. További részletek a Westel 900, a Westel Rádiótelefon Kft. a Fotex, a Keravill és az Ofotért üzleteiben. Amíg a készlet tárt? Tov/tbbi fettételek az tuictebbto. *A kessuMH csak o/ Westel 800 eldUzetéseel együtt és csak WesM 900 eíóh/etét kmtyavot 2 éves ímndessel Wonach: 265 9210,063800-30-30 06 3000-00-00 httpj/www westet900.hu Ofotért; Salgótarján. PócsköÜzlethez tel,: 06-32/310-571 _ _ Teiemobil 06 Kft.; Salgótarján. Pécskö Üztetház tel : 08-30/286-397 I 1 A A /I C. Berta Jánosné Balassagyarmat, Rákóczi u. 32-38. te».: 06-30/414-051 Kill** I* Kramer József né Pásztó. Fö ut 106. tel . 06-30/387-300 Illír Ti f I f Apex Kft'.: Salgótarján Fö tér 1. tel : 06-30M14-Ö??, 414*076 * ” U U,U '' a szenzációs úi házas társ POROTHERM®44 N+F Amit a POROTHERM® 44 N+F tud: az nem mindennapi. A 44 cm vastag kézi falazóblokk hőszigetelőképessége felér egy kisméretű tömör téglából épült 2,6 m vastag faléval. Hát nem fantasztikus? Ez azt jelenti, hogy: • 76%-kai jobb a hőszigetelő képessége • kiemelkedően jó hőtároló • optimálisan szabályozza a nedvességháztartást • egészséges lakóklímát biztosít • masszív, teherbíró falak építhetők • könnyen alakítható • természetes, kerámia alapanyagú • egyszóval GAZDASÁGOS Mindez köszönhető a POROTHERM® téglák hagyományosan jó tulajdonságainak, az üreges, porózus anyagszerkezetnek, a nútféderes (homyos-eresztékes) illesztésnek. Hlik WIENERBERGER Téglaipari Rt. HA ÖN CÍMÜNKRE ELKÜLDI HÁZÁNAK TERVEIT, INGYENESEN KISZÁMÍTJUK A SZÜKSÉGES POROTHERM® TERMÉKEK MENNYISÉGÉT. r-——■ I Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. I I Név:________________________________________________ j 14/1. j Cím: !....]□□□ I----1 tervező I—] m agánvásárló...... kivitelező j Wienerberger Téglaipari Rt. I 1119 Budapest, Bártfai u. 34. | Fax: 203-9988 Tel.: 464-7040 Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! POROTHERM NYERŐJÁTÉK: 1998 március 1. és szeptember 30. között Nyerje vissza a házára való POROTHERM1 N+F építőanyagát. Részletes információért forduljon helyi építőanyag-kereskedőjéhe,z!
