Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-04 / 53. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Minden rászoruló számíthat rájuk - Szinte megállás nélkül folyik a ruhaosztás Ötéves a salgótarjáni „máltai csoport” Manapság különösen elkel a szeretet, az embertársainkhoz való megkülönböztetett viszony kialakítása, hisz annyi a rászoruló, a szegény, a hajléktalan. Őket felkarolandó alakultak hazánkban is a rendszerváltás utáni időkben a karitatív szervezetek. Naponként sokan felkeresik a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat salgótarjáni csoportját fotó: gyurlán Többek között a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is, amelynek vezetését Csilla von Boeselager akkor Kozma Imre atyára bízta, és egyben arra is kérte, hogy Magyarországon szervezze meg ezt a láncolatot, regionális formában is. így jött el Salgó­tarjánba is az atya, és 1992 őszén sikerült találkoznia a vá­ros akkori vezetőivel, az egész­ségügyi és szociális vonalon vezetői tisztet betöltő szemé­lyekkel, s még azon esztendő decemberében megtörtént a hi­vatalos bejegyzés, Magyar Mál­tai Szeretetszolgálat salgótar­jáni csoportja, amely 1993 feb­ruár közepétől, tehát öt eszten­deje működik. Bezovics Lajos, aki kezdettől fogva vezetője a tarjáni „málta­iaknak”, így összegzi az eltelt időszakot:- Hála Istennek, szinte megállás nélkül folyik csopor­tunkban a ruhaosztás, alkal­manként, főleg karácsony és húsvét táján a nagyon rászorul­taknak tudunk élelmiszercso­magot is adni. Szerencsére, a helyi csoportunk magja még eredeti, tehát a már jól begya­korlott „máltai testvérek” ösz- szeszokottsága révén olajozot­tan folyik a munka. A tavaly decemberben elhunyt Stánicz Magdi is az egyik legjobb tár­sunk volt...- Kikből lehetnek a csoportot segítő tagok?-Alapjában véve a Máltai Szeretetszolgálat római katoli­kus „intézmény”, de a tagokat és természetesen a rászorulók ellátását tekintve minden öku­menikus jellegű. Egy a lényeg, hogy a csoporttársainkat az ön­kéntesség, a szívből jövő szere­tet hassa át, hiszen térítés nél­küli, missziós feladatra vállal­koznak, a rászorultságnál is a nálunk jelentkezők szociális igénye és helyzete a szempont.- Van-e valami politikai megkötés a szervezet tagjainál?-Ez a kérdés országosan és helyileg már korábban is felme­rült. Akkor is, most is igyek­szem kihangsúlyozni, hogy amíg én vezetem a helyi cso­portot - a kezdő 19 fő mára 30-35-re duzzadt - egyetlen pártnak sem kötelezte és köte­lezi el magát a szeretetszolgá­lat, sőt alapszabályunk is tar­talmazza, hogy bármely párt aktív politikusa sem lehet ná­lunk csoportvezető. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tagjaink közül egyik-másik valamely párt felé ne kötelezhetné el ma­gát, ez mindenkinek a szíve joga. Egy a lényeg, a szeretet- szolgálati tevékenység gyakor­lása, a csoport esetleges segí­tése. Mint ahogy azt a korábbi és a mai városi vezetés is mesz- szemenőleg tette, hisz iroda- és raktárhelyiségünk részben en­nek köszönhető. Tartalommal pedig az adakozók - helyi vál­lalkozók, magánszemélyek, va­lamint a budapesti központi raktár - adományaival töltjük fel. Mindent, tárgyi vagy pénz­bevételt, kiadást dokumentá­lunk. Pályázatok, és néha az önkormányzati képviselők út­ján kapunk pénzt, ez azt jelenti, hogy néhány százezer forintnyi tartalékunk mindig akad, az egyszázalékos pénzgyűjtésre viszont most is számítunk, s megköszönjük eddigi > segítő­inknek is.- Akad külföldi támogatójuk,?-Jelenleg két németországi segítőnk is van, egy Salgótar­jánból elszármazott úr, Szak­álla Imre Freiburgban megala­kította az ottani magyarok ba­ráti körét, ők elsősorban pénz­adományt juttattak nekünk, Dietmar Volks úr és neje pedig a Bundeswehr tagjainak ruha-, pénz-, és játékadományaival segítik helyi csoportunkat, de technikai felszereléssel is gaz­dagítottak már rászoruló isko­lát.- Mik a már meglévő, kiépí­tett munkastruktúra mellett adódó ten’eik?- Gyakoribbá szeretnénk tenni a családlátogatásokat, előkészítettük egy körülbelül 15 főből álló ifjúsági csoport létrehozatalát is, de mindenek­előtt a „máltai testvérek” lelki vezetése a legfontosabb.- Az állandó máltai csoport­társak mellett kikre számítanak még?- A pártoló tagokra, hiszen a célunk az, hogy velük együtt 100 főre növekedjék a létszá­munk. Minimum negyedévente tartanánk olyan szentmisét, amelynek a lelki táplálékon kí­vül az lenne a célja, hogy az itt gyűjtött perselypénzt is a sze­gények javára tudnánk fordí­tani. Meg kell még említenem, hogy az adományok mozgatá­sához szükségünk lenne egy új mikrobuszra. Az eltelt öt évben minden osztási nap forgalma - hétfőn és csütörtökön délután 3-tól fél 6-ig Salgótarjánban, az Alagút u. 10. alatt - bőven adott mun­kát az önkéntes segítőknek, akik tovább is folytatják tevé­kenységüket. Deák Ferenc PÁSZTÓ 1998. március 4., szerda Szécsényi háziiparosok nagy sikere Palóc szőttes az Operában Messze földön régóta nagy hírnévnek örvend a palóc szőttes. Hogy mennyire így van, mi sem bizonyítja job­ban, mint az a szakmai és közönségsiker, amelyet e szőttesek a legrangosabb hazai és külföldi bemutató­kon is aratnak, illetve arat­nak mind a mai napig. Most e szőttesek újabb sikeréről számolhatunk be. A budapesti operaházban március 7-én lesz a Székely­fonó premierje - újságolja Reznicsek László, a szécsényi Palóc Háziipari Szövetkezet elnöke. Többen Is pályáztak Az információ érdekessége, hogy a jó nevű jelmeztervező - Vágó Nelly - a Palócföld népi hagyományőrző szőtte­seit ítélte meg a legal­kalmasabbnak a táncművé­szek ruháinak az elkészítésé­hez. Pedig - mint megtudtuk - többen is pályáztak, de az egyedi tervezésű, rendkívül mintagazdag nógrádi termé­keket egy-egy „vetélytárs” sem tudta megelőzni a zsűri­zés során.- Szőtteseinket a leghozzá­értőbb „szátvásaink” készítet­ték, a nagylóci Kormány De- zsőné, a herencsényi Istva- novszki Mihályné és a nóg- rádmarcali Tóth Lászlóné - sorolja a cserháti népművé­szek neveit. A táncruhákat mintegy 400 méter hosszú, 12-féle mintá­zatú és színű szőttesből készí­tik el, és csodálatos színpadi képet varázsolnak - említi a szövetkezet elnöke. A közbeszerzésű megren­delés a Szécsényi Háziipari Szövetkezet termékeit olyan területen is ismertté teszi, amelyről, eddig még álmodni sem mertek, sőt már jártak az Operaház jelmezkészítő var­rodájában is, ahol újabb lehe­tőségekről szereztek informá­ciót. Szövőszék és fantázia A kéziszövőszékeken pedig minden olyan szőttes elké­szíthető, amelyet a jelmezter­vezők fantáziája megfogal­maz. A legfrissebb hírek közé tartozik az is, hogy a neves Garabonciás nevű népzenei együttes tagjait is a háziiparo­sok „ruházzák fel”. Megren­delésük éppen ezekben a na­pokban készül el. Tizenhat dolgozója van a szövetkezetünknek, s az ed­digi idei megrendelésünk már meghaladja a 10 millió forin­tot. Ez a tény a népművészeti termékeink iránti növekvő ér­deklődést jelzi, amelyben az élőmunka részaránya 70 szá­zalékos - mondja érdeklődé­sünkre. Népi hagyomány- A világörökség falujában, Hollókőn, a szövőház melletti „matávos” vendégházban vi­szont az is látható és érzékel­hető, hogy a palóc népi ha­gyományok szerint készült termékek - a padlót takaró pokróctól a függönyökig - milyen vendégmarasztaló, kellemes és meghitt környe­zetet adnak a pihenni vá­gyóknak. Rácz András Csontos Sándor berceli előfizetőnk esernyőt nyert - Nem ázik a meccseken Szeret olvasni a megyéről Zömök, őszes férfi kopogta­tott be lapunk balassagyar­mati szerkesztőségének ajta­ján.- Csontos Sándor vagyok Bércéiről — mutatkozott be. A nyereményeimért jöttem. Mert azt írta a február 25-i Nógrád Megyei Hírlap, hogy az előfi­zetők szokásos nyereményhú­zásán Csontos Sándor Bércéi, Bástya út 7. szám alatti lakos esernyőt, kulcstartót nyert. Ez igaz? Mert hoztam az újságot is és az előfizetői szelvényt is, amit mindig megőrzők. Egyeztetjük a dolgokat, s kiderül, hogy Csontos Sándor valóban nyert.-Akkor nem fáradtam hi­ába - mondta megkönnyeb­bült arccal. Amíg az admi­nisztráció rendeződött az éle­téről beszélt.-Bizony 61 éves koromra megderesedett a hajam. Igaz, volt mitől. Dolgoztam eleget életemben. A Berceli Általá­nos Iskola karbantartójaként kerültem nyugdíjba. Itt tíz évet húztam le. Előtte az Ipari Mű­szergyárban töltöttem el jó pár évet. Azelőtt pedig a volt Ba­lassagyarmati Járási Hivatal­nál dolgoztam 15 évig, mint gépkocsivezető. Sokat fuva­roztam a Zonda és az Oppé főorvos urakat, főleg a berceli szülőotthonba. Az otthoné volt a kocsi, de állományban a já­rási hivatalnál voltam. Akkor még Hoffer Miklós volt a ta­nácselnök és Leszák Pál volt a helyettese. Ez bizony nem tegnap volt. Akkor még igen­csak fiatalabbak voltunk a fe­leségemmel, aki a berceli szü­lőotthonban volt csecsemő­gondozó, aztán a szociális ott­honba került ápolónőnek. Van egy 41 éves fiunk és őáltala három unokánk. Ők a felesé­gem szeme fényei. A legidő­sebb unokám. Csontos Regina Balassagyarmaton tanul, érett­ségi előtt áll. A középső, Vik­tor, a Szent Imre Általános Is­kolában nyolcadikos és van egy csöppségünk a kétéves Fatime. Ő a család kedvence. Hát így élünk Bereden. Én nyugdíjasként az erdőre járok fát termelni és mellette állato­kat nevelek. A kis nyugdíj mellé kell a kiegészítés. Meg kell élni.-Hogy a Nógrád Megyei Hírlapot miért járatom? Ahogy nyugdíjba kerültem a Népszavát lemondtam és a megyei lapra fizettem elő. Szeretem olvasni az esemé­nyekről szóló tudósításokat, az emberek élettörténetét, a fal­vakban élők dolgait. És a spor­tot! Mert a sportoldal nagyon jó! Sokszor két oldal is tele van a megyei sportélet hírei­vel. Nem véletlen, hogy a sporthíreket böngészem, mert valaha én is rúgtam a labdát a berceli csapat balszélsőjeként. Most is kijárok szurkolni a fi­úknak, akik a megyei első osz­tály középmezőnyében foglal­nak helyet. Jó, hogy nyertem ezen az előfizetői húzáson az esernyőt, legalább nem ázok meg a meccseken. Szabó Endre Rendőrségi felhívás baleseti ügyben Opel Kadettet keresnek Tavaszi Pesti Divat Nőnapi gálaest A Callus Modell Bt. már­cius 5-én, csütörtökön 18 órakor Salgótarjánban, a Karancs Szálló éttermében gálaestet rendez a Pesti Di­vat tavaszi kollekcióiból. A program sztárvendége Ihos József, aki Kató néniként lett közismert. A gála to­vábbi résztvevői: az IBUSZ Utazási Iroda Salgótarján, Nógrád Szivárvány Kft., a .Centrum áruházbeli arany­ezüst üzlet. Február 22-én 3 óra 30 perc­kor a 21. számú főút és az Al­sótold felé vezető út kereszte­ződésében anyagi káros köz­úti közlekedési baleset tör­tént. A feltételezett okozó a helyszínről megállás nélkül elhajtott a gépkocsival. Az általa vezetett gépjármű sötétpiros színű, feltehetően ré­gebbi típusú Opel Kadett, eset­legesen egy ahhoz hasonló tí­pusú személygépkocsi, a két hátsó ülése az elkövetéskor ki volt szerelve a gépkocsiból, rendszáma ismeretlen. A gép­kocsival fenti napon Pásztó fe­lől közlekedtek a 21. számú fő­úton Hatvan irányába. A gép­kocsi jobb első fényszórója, va­lamint a jobb hátsó helyzetjelző lámpája eltörött, a gépkocsi eleje feltehetően megrongáló­dott. A rendőrség kéri, hogy aki a kérdéses gépjárműről bármit tud, látta azt, jelentkezzen a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányságon személyesen vagy a 411-255/33-50-es számú tele­fonon. Űj szerepben a „Szemünk fénye a gyermek”-akció szervezői Vérükkel is segítenek... A közlekedési felügyelet dolgozói a véradóban fotó: gy. t. A Nógrád Megyei Közleke­dési Felügyeletnél dolgozók évek óta példásan segítik a baleset-megelőzési tevékeny­séget a megyében. Ezen belül is kiemelt figyel­met fordítanak a gyermekek védelmére, ami abban nyilvá­nul meg, hogy minden támoga­tást megadnak már az óvodás kortól a gyerekek helyes közle­kedési ismereteire, nevelésére. A folyamatos felvilágosítást segítő munka mellett évente közlekedésbiztonsági akciók társszervezői. Tavaly például a „Szemünk fénye a gyermek” közlekedésbiztonsági vetélkedő szervezésében és lebonyolítá­sában játszottak fontos szere­pet. Az idén újdonságot hoztak ebbe a munkába, amikor elhatá­rozták, hogy vérükkel is segítik a sérült gyermekek gyógyulá­sát. Mivel többen is véradók a felügyeletnél, az elmúlt napok­ban véradást szerveztek a sal­gótarjáni véradóállomáson. Ébben az akcióban huszonhá­rom dolgozó vett részt, nem­csak a salgótarjáni munkahe­lyekről, hanem a külső vizsgáz­tató helyekről is, mint például Szécsényből és Bércéiről. A véradáson természetesen ott volt Valkai György igazgató és Bender Csaba osztályvezető, főtanácsos is részt vett. Mind­ketten gyakorlott véradók. A közlekedési felügyelet véradói elhatározták, hogy a jövőben többször, rendszeresen megis­métlik ezt az akciójukat. P. A. Kik ismerik legjobban a KRESZ-t a megye általános iskolásai közül? Közlekedésismereti verseny - tanulóknak A helyes közlekedéskultúra letéteményesei a gyerekek. Nem véletlen, hogy a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet 1991 óta szerepelteti a tehet­séggondozó versenyrendsze­rében a közlekedésismereti vetélkedőt. A nógrádi tapasztalatok alap­ján a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium közösen az Országos Baleset-megelőzési Bizottsággal három évvel ez­előtt meghirdette a 10 és 14 éves korosztály részére az or­szágos szintig felmenő versenyt is. Az idén az iskolai verse­nyekről 29 negyedikes és 27 nyolcadikos tanuló jutott a me­gyei döntőre, amelyet a salgó­tarjáni Kodály Zoltán Általános Iskolában rendeztek a közel­múltban. A versenyzőket és a kísérő szülőket, pedagógusokat dr. Máthé István ezredes, a me­gyei rendőr-főkapitányság köz- biztonsági igazgatója, a megyei baleset-megelőzési bizottság elnöke köszöntötte. A megyei versenyen leg­jobb eredményt elért 1-1 ne­gyedikes, illetve nyolcadikos diák képviselheti Nógrád me­gyét az április 8-9 között Szombathelyen rendezendő III. országos közlekedésisme­reti tanulmányi versenyén. Egyben a két tanuló részt ve­het július 8-23 között Fonyód- ligeten a nyári közlekedésbiz­tonsági táborban is. A végeredmény szerint a 4. osztályos korosztályban 1. Sisa Máté (Szügy), 2. Világosi Zoltán (Cered), 3. Koren Tamás (Litke). A 8. osztályos korosz­tályban 1. Molnár Éva (Mátra- mindszent), 2. Majoros Gábor (Balassagyarmat, Dózsa), 3. Braun Dávid (Salgótarján, Ko­dály). Pádár

Next

/
Oldalképek
Tartalom