Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-23 / 69. szám

1998. március 23., hétfő Hazai Körkép 5. oldal __________VÁLASZTÁSI HÍREK__________ E z már az igazi kampány 2002: A tanárok is elérhetik az átlagot A kultusztárca támogatja az idegennyelv-tanulást Az ország saját gazdasági lehetőségeihez képest is alulérté­kelt a pedagógusok munkája. A cél az, hogy a tanítók és a ta­nárok keresete 2002-ig érje el az egy lakosra jutó GDP össze­gét - jelentette ki Magyar Bálint miniszter a szombaton Bu­dapesten tartott III. Országos Iskolaigazgatói Fórumon. A hétvége - s ez most már így lesz a választások második fordulójáig - ismét a parla­menti és parlamenten kívüli pártok fokozott aktivitásának jegyében telt. Horn Gyula miniszterelnök Kecskeméten az elért sikerekről beszélt, Torgyán József pártja győ­zelmét jósolta, Thürmer Gyula pedig azt ígérte: ha a Munkáspárt hatalomra jut, akkor első intézkedésével megszünteti az APEH-et. Az elmúlt négy év során elő­ször tavaly növekedett úgy a gazdaság, hogy közben nem emelkedett sem a költségvetés hiánya, sem az adósságállo­mány - szögezte le vasárnap Kecskeméten Horn Gyula. A miniszterelnök-pártelnök a vá­lasztási gyűlésen hangsúlyozta: „nem vagyunk eltelve magunk­kal, történtek hibák, amiket igyekeztünk helyrehozni”, ám az elért eredmények nem lebe- csülendőek. Folyamatosan ja­vultak az életkörülmények, ta­valy az inflációnál nagyobb mértékben növekedtek a bérek, nőtt a nyugdíjak reálértéke, és ez várható az idei esztendőben is - tette hozzá. Hóm Gyula az ország szem­pontjából kulcsfontosságúnak ítélte meg a következő négy évet, hiszen ekkor dőlnek el eu­rópai integrálódásunk feltételei. E történelmi jelentőségű idő­szak miatt sem mindegy, hogy - ha szükséges - mely párttal lépnek koalícióra a szocialisták. Az MSZP elnöke jelenleg egyetlen ellenzéki párt prog­ramját sem látja összeegyeztet- hetőnek a szocialistákéval. A mostani kormányzótársával vi­szont a viták, nézetkülönbségek ellenére elképzelhetőnek tartja a koalíció fenntartását. A merénylet hatása Az ellene elkövetett merénylet nem érte el a célját, hiszen az­óta is minden nagygyűlésén óriási tömeg vesz részt - mondta Torgyán József szom­baton Szekszárdon, a Független Kisgazdapárt választási gyűlé­sén. A pártelnök bejelentette, hogy összegyűlt már a kisgaz­dák számára szükséges kopog­tatócédulák -mintegy 90 száza­léka. Elmondta: az FKGP úgy ítéli meg, hogy reális esélye van a győzelemre. Torgyán ki­jelentette: 1945 óta nem volt egyetlen alkalommal sem olyan reális győzelmi esélyük a kis­gazdáknak, mint most. Ha megnyerik a választást, nem apró korrekciókra vagy fe­lületkezelésre gondolnak, ha­nem gyökeres változásra, a rendszerváltoztatás végrehajtá­sára és a gazdasági életben be­következő olyan fordulatra, amely nem egy szűk csoport számára teszi lehetővé a fel- emelkedést, hanem az ország egésze számára - mondta az FKGP elnöke. Megszűnne az APEH A Munkáspárt az önkormány­zatok feladatkörébe utalná az adóhatósági ügyeket, így vá­lasztási győzelme esetén akár jövő év január 1-jétől sor ke­rülhetne az APEH megszünte­tésére - hangoztatta szombaton Thürmer Gyula, a párt kam­pánynyitó nagygyűlésén Kom­lón. A Munkáspárt elnöke sze­rint, ha alacsonyabbak és ki- számíthatóbbak lennének az adók, akkor kevesebben bújná­nak ki a fizetési kötelezettség alól. Fontosnak nevezte egy át­fogó lakásépítési program ki­dolgozását is, amellyel számos új munkahely megteremtésére nyílna lehetőség. Thürmer kifejtette: a Mun­káspártra szükség van a parla­mentben, mert az egyszerű dol­gozó emberek érdekeit jelenleg egyik párt sem képviseli elég markánsan. A pártelnök szerint a Munkáspárt legalább 15-20 képviselőt bejuttathat az Or­szággyűlésbe. Az ígéret szép szó ••• Tétovaság, bizonytalanság, fel­készületlenség és az ígéretek példa nélküli semmibe vétele jellemezte az MSZP és a mellé szükségtelenül koalíciós part­nernek jelentkező SZDSZ kor­mányzását az elmúlt négy év­ben -jelentette ki Boross Péter, az MDF alelnöke szombaton Balatonföldváron. Az MDF és a Fidesz együttes fórumán Kö­vér László alelnökkel együtt a két ellenzéki párt közös jelölt­jét, Herényi Károlyt ajánlották a választók figyelmébe. Az MDF szóvivője e körzetben in­dul a parlamenti választásokon. Az SZDSZ országos listájá­ról vasárnapi ülésén döntött a párt Országos Tanácsa. A lista­vezető Kuncze Gábor pártelnök lesz, akit Pető Iván követ. A párt alapszabálya értelmében utánuk az ügyvivői testület tag­jai következnek. A vasárnapi voksolás értelmében a további helyekre Lotz Károly közleke­dési, hírközlési és vízügyi mi­niszter, majd Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke kerül. Az országos lista további he­lyein az SZDSZ-es államtitká­rok, a frakcióvezetés és az OT-elnökség tagjai szerepel­nek. A következő tíz helye­zettet 19 jelölt közül választot­ták ki. A tanácskozáson Kuncze Gábor bejelentette: az SZDSZ mind a 176 egyéni választóke­rületben összegyűjtötte a szük­séges számú ajánlócédulát. A feladat végrehajtásához évi átlagban csaknem 11 százalé­kos reálbéremelést kellene végrehajtani. A tárca vezetője elmondta, a szeptembertől be­vezetendő minőségi bérpótlék pótlólagos anyagi forrást je­lent a közalkalmazotti körbe tartozó pedagógusoknak. A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium intézkedései szinte kivétel nélkül az esély- egyenlőség növelésének irá­nyába hatnak, állapította meg a miniszter és rámutatott arra, hogy soha korábban nem érettségiztek ennyien és ilyen arányban az adott korosztály­ból, illetve nem tanultak a fel­sőoktatásban. Magyar Bálint elmondta: a tárca számításai szerint 2010- ig ötezer új kollégiumi férő­hely létesítésére van szükség, ami 6 milliárd forintos beru­házást igényel. A miniszter beszámolt a tárca által kidolgozott ide- gennyelv-oktatási koncepció­ról is. Mint hangoztatta: szor­galmazzák a kéttannyelvű is­kolák körének bővítését, va­lamint azt, hogy ezen intéz­mények támogatása a jövőben érje el a nemzetiségi norma­tíva értékét. A minisztérium támogatja a kötelező tanórán kívüli foglal­koztatás keretében történő idegennyelv-tanulást. Azt is el szeretnék érni, hogy külön tá­mogatást kapjanak azok az is­kolák, amelyek egy-két szak­tárgyat részben vagy egészben idegen nyelven oktatnak. A rend őrzői fellélegeztek. A rendőrségnek juttatott 7,8 milliárd forint többlettámogatás eredményeként a közterülete­ken növekszik a rendőri jelen­lét, lehetővé válik a rendőrségi gépjárműpark és az informati­kai rendszer fejlesztése - hang­súlyozta Kuncze Gábor egy szombati sajtóbeszélgetésen. A belügyminiszter szerint végre megállhat a rendőrség adósság- állományának növekedése. Új honvédségi egészségügy. Gyökeresen átalakítják a hon­védség egészségügyi rendszerét - közölte Keleti György mi­niszter. Kettéválasztják a hon­véd-egészségügyet: a két buda­pesti, valamint a kecskeméti és a pécsi honvédkórház, a szana­tórium és a rehabilitációs inté­zet a minisztériumhoz kerül, a vezérkarnál pedig csak az úgy­nevezett csapategészségügy marad. A feketegazdaság ellen. A vámtörvény és a jövedékiadó­törvény egymásra épülve fejt­heti ki a feketegazdaság elleni hatását - mondta Arnold Mi­hály altábornagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnoka vasárnap, a soproni vámnapok megnyitóján. Gógl Árpád lemondott. Nem szervez országos demonstrációt a Magyar Orvosi Kamara - ha­tározott szombaton a testület küldöttközgyűlése. Arról is döntés született, hogy elfogad­ják az országgyűlési választá­sokon induló Gógl Árpád elnök lemondását, helyére Kaán Mik­lóst választották. Még nincs stratégia. Az uniós csatlakozási tárgyaláso­kon követendő stratégia kiala­kítására csak a megbeszélések első szakaszának lezárulása után kerül sor - mondta Pataki Zsolt, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese a „Magyarország és a schengeni egyezmény” címmel rendezett biztonságpolitikai fórumon. Ravasz László-emlékülés. A jeles református püspökre em­lékeztek szombaton Lakitele­ken. Bölcskei Gusztáv reformá­tus püspök egyebek között arról szólt, hogy Ravasz László „vér­tanúként” viselte az igehirde­téstől való eltiltást, a házi meg­figyelést, és a haláláig tartó kényszerű elszigeteltségét. A víz világnapján. Ország­szerte a lehető legnagyobb mér­tékben össze kell gyűjteni és tá­rozókban megtartani a csapa­dékot a felszín alatti vízkészle­tek gyarapítása, a talajok ki­egyensúlyozottabb vízháztar­tása érdekében - hangsúlyozta Kovács Kálmán, a KHVM poli­tikai államtitkára szombaton a víz világnapja alkalmából ren­dezett fórumon. A bajai bíróság szülésre kötelezne egy 13 éves gyermeklányt Melyik jogszabály az erősebb? Példa nélküli családi ügy váltott ki országos visszhangot: az abortuszellenes Alfa Szövetség bírósági ítélettel kívánja megakadályozni egy 13 éves leány terhességmegszakítását. Bár több törvény betűje is lehetővé teszi a kiskörű abortu­szát, első fokon a magzatvédőknek adott igazat a bíróság. A történet banális, mégis, szinte az egész ország erről beszél. Egy 13 éves bajai isko­láslány teherbe esett egy 24 éves férfitól, aki ellen azóta megrontás miatt büntetőeljá­rást indítottak. A leány anyjá­val az abortuszbizottság elé já­rult, és megkapta az engedélyt a terhességmegszakításra. Időközben a leány gyóntató­papja is tudomást szerzett a terhességről, és ő riasztotta az Alfa Szövetség elnevezésű gyermekvédő ligát. Ennek ve­zetői - hogy megakadályoz­zák az abortuszt - egy joghé­zagba kapaszkodtak bele: fel­ajánlottak százezer forintot a magzatnak, vagyis a jövendő gyermeknek, s úgy okoskod­tak, hogy ettől az anya (vagyis a 13 éves leány) és annak édesanyja ellenérdekelt lett a leendő gyermekkel. Létezik ugyanis egy paragrafus, amely szerint ilyen esetben a magzat külön érdekeit már védheti a gyámhivatal. így is lett. A gyámhivatal ügyvédje polgári peres eljárást kezdeményezett az illetékes bajai bíróságon, és pénteken - első fokon - meg is nyerte a pert. Az abortusz elvégzését ilyen körülmények között a bajai kórház nem vállalta. A magzatvédelmi törvény 6. paragrafusa értelmében a terhesség a 12. hétig megsza­kítható, amennyiben bűncse­lekmény következménye (lásd liliomtiprás). Egy másik jog­hely szerint a terhességnek a 18. hétig véget lehet vetni, ha az anya cselekvőképtelen. Márpedig a Ptk. szerint a 13 éves leány még az. A per fel­lebbezéssel folytatódik, sail hetes magzat közben töretle­nül fejlődik tovább. A Népjóléti Minisztérium tegnap vizsgálatot indított az ügyben. T. J. Pulitzer Emlékdíjasok. Faludy György Kossuth-díjas író, költő, műfordító mellett Kovács Zoltán és Tarnói Gizella (Élet és Irodalom), Javorniczky István (Magyar Nemzet), Rácz Albert (MTV), és a Magyar Rádió Tudományos Szerkesztősége vehette át a Joseph Pu­litzer Emlékdíjat vasárnap Vásárhelyi Miklóstól, a kuratórium elnökétől. fotó: feb/diósi imre Sok múlik még az egyéni jelölteken Pártpolitikusok a közvélemény-kutatások adatairól A választásokhoz közeledve hétről hétre becsesebbek lesznek a pártszimpátiákat tükröző közvélenfény-kuiatási adatok, hisz a tapasztalatok szerint a mindenkori kampánycsendet megelőző utolsó felmérések majdnem egybeesnek a végeredménnyel. Szűk két hónappal a voksolás előtt hogyan értékelik a pártok a róluk február végén kiállított bizonyítványt? - kérdeztük né­hány ismert politikustól. Áder János, a Fidesz-MPP al­elnöke: - A legfrissebb, már­cius közepén készült Tárki - felmérés szerint az MSZP nép­szerűsége 34 százalékra esett vissza, miközben a Fidesz 32 százalékra tornászta fel magát. Ugyanezt a tendenciát támaszt­ják alá a Gallup kutatásai és sa­ját vizsgálataink is. Noha a ’94- es választásokon elért eredmé­nyünk nem igazolta vissza a közvélemény-kutatók „jósla­tát”, most - a gyökeresen eltérő politikai helyzetre alapozva - hisszük, hogy valóban esélye­sek vagyunk a győzelemre. Bernáth Balázs, a Független Kisgazdapárt főtitkára: - Tisz­teletben tartjuk, de nem mindig hisszük el az efféle prognózi­sokat. Négy éve ilyenkor 5-7 százalékot tippeltek nekünk, s majdnem 9 lett belőle. Most azt mondják, 14 százalékon állunk, ami eleve nem igaz. Míg a köz­vélemény-kutatók többsége „célzottan” kérdezi meg az em­bereket, a mi megbízottaink a legkülönfélébb szituációkban - például a focimeccsre, temp­lomba, buszpályaudvarra igyekvők körében - faggatóz- nak. Szerintünk a jelenlegi 20 százaléknál is jobb eredményt érünk majd el a választásokon. Füzessy Tibor, a KDNP ügy­vezető alelnöke: - A választók megbocsátották pártunknak a belső viszályt és békétlenséget, s díjazzák, hogy a visszaesés, majd némi stagnálás után ismét lendületesen képviseljük alap­elveinket. Feljövőben vagyunk. Most 3 százalék körül állunk, de tekintettel arra, hogy a kuta­tók ’90-ben és ’94-ben is a ténylegeshez képest 2-3 száza­lékkal alulértékelték a KDNP-t, “nem lehet gond a parlamentbe való bejutás. Gémesi György, az MDF ügyvezető elnöke: - A Szonda Ipsos szerint 2, a Gallup és saját magunk felmérései szerint 5 százalékon állunk, de a válasz­tásokon 8-10 százalékra számí­tunk. Optimizmusunk egyik oka az, hogy az MDF-re ’94- ben voksolók 30 százaléka — mintegy 150 ezer polgár - még nem döntött. Valószínűleg az MSZP vagy a Fidesz lesz a be­futó, bár a szocialisták a Duna­ügy eltaktikázásával jelentős vérveszteséget szenvedtek. Kónya Imre, az MDNP el­nökségi tagja: - Egy olyan új pártot, mint a miénk, az egyéni jelöltek helyi népszerűsége emelhet magasabbra. Ezért is mondjuk: mostani 1 százalé­kunk csak a jéghegy csúcsa. Az elmúlt két évben tartott időközi és polgármester-választásokon elért 10 százalék körüli ered­ményeink is bizonyítják: az emberek zöme fogékony az új­fajta alternatívára, sokan ugyanis mint legkisebb rosszra szavaznak majd az MDNP-re. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője, kampányfő­nök: - A biztos pártválasztók körében mért 37 százalékos támogatottságunk jobb ered­mény, mint amennyivel a ’94- es választásokat megnyertük. A polgárok zömének ezt a ko­moly kötődését politikai dön­téshozatalainknál is figyelembe vesszük. Noha májusig riválisa­ink is igyekeznek kihasználni a rendelkezésre álló mozgásteret, a felmérések szerint a bizonyta­lan szavazók közül többen a szocialistákra fognak voksolni. A számokat illetően nem bo­csátkoznék spekulációba, hisz a dolog úgyis az egyéni körze­tekben és a második fordulóban dől majd el. Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője:- Egyre komolyabban kell ven­nünk a lakosság véleményét még akkor is, ha a finisben ap­róbb meglepetések születhet­nek. Az SZDSZ iránt nő a szimpátia, ami arra enged kö­vetkeztetni, hogy a jelenlegi 10 százalékunkból 15 is lehet (’94 márciusa és májusa között is 5 százalékot ugrottunk). Sok mú­lik a jó kampányon és a ráter­mett egyéni jelölteken. Takács

Next

/
Oldalképek
Tartalom