Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-23 / 69. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Pásztó: a címzett támogatás több mint duplájára nőtt, az önerő tizedére csökkent Két korszerű kórház lesz Nógrádban A pásztói kórház 1993-ban kezdődött kálváriája során talán senki sem hitte volna el, ha menetközben valaki azt jósolja, 1998. febru­árjában fordulat következik be a történetben. A fenntartó önkor­mányzat a már veszni látszó címzett támogatásnak több mint két­szeresét kapta meg, maga az intézmény pedig a beruházással egy országos modellnek tekintett kórház mintája lesz. Nógrádban nem csak az számít sikernek, hogy milliárdok érkeznek a megyébe, de eredmény az is, hogy ez a térségi összefogásnak köszönhető. 1993-ban az akkori Országgyű­lés 1 milliárd 68 millió forintot hagyott jóvá címzett támoga­tásként a pásztói kórház re­konstrukciójának második üte­mére. Az önkormányzat közbe­szerzési eljáráshoz hasonlatos módon az akkori szabályok sze­rint meghirdette a pályázatot. Megterveztetett egy építményt, majd késő ősszel egy másik épí­tészcsoport megtervezett egy másik intézményt - ez utóbbit elkezdték volna építeni. Meg­nyitották az építési naplót úgy, hogy munka gyakorlatilag nem történt. Januárban kiszállt az Állami Számvevőszék és meg­állapította, hogy három esetben törvénysértés történt. Kérte az Állami Fejlesztési Intézetet, hogy a pénz folyósítását füg­gessze fel. Ez meg is történt. Nézzük az alapszituációt: a pásztói kórház rekonstrukcióját az 1980-as évek közepén kezd­ték el. Megépítettek egy mű­szaki blokkot, ami alkalmas egy két és félszer akkora hotel­szárny kiszolgálására, mint ami jelenleg üzemel. A rekonstruk­ció második ütemében kellett volna megépíteni immár azt a hotelszámyat, ahol a betegek vannak. Maga az épület is rossz állapotban van, a pincéje vas- tárnokkal van alátámasztva, a műtőben feljön a metlachi, pe­reg le mindenütt a festék. A re­konstrukció forrásainak felfüg­gesztése rendkívül bizonytalan helyzetet eredményezett. Az önkormányzat beperelte az Ál­lami Fejlesztési Intézetet, mondván, hogy ő jogszerűen járt el. A bíróság ezt első fokon elutasította, majd a Bokros­csomag idején, az országos hul­lámban Pásztón is sor került egy kórháztüntetésre. Az ön- kormányzat másodfokon is el­veszítette a pert. A képviselő-testület két vesz­tett per után lemondott a beru­házásról, és új pályázatot nyúj­tott be. Volt parlamenti inter­pelláció is ez ügyben (ellenzéki képviselő részéről), de a vá­laszból is egyértelműen kide­rült, hogy amíg az önkormány­zat pereskedik, nem lesz, nem lehet előrelépés, folyamatban lévő ügyben nem dönt senki. Az elmúlt évre nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy való­ban törvénysértés történt, a képviselő-testület kezdemé­nyezte a polgármester fegyelmi felelősségre vonását. Eközben benyújtottak egy új pályázatot - a Multimed Kft. tervezésében - a hotelszámy építésére, és elin­dult a minisztérium nyomására egy térségi együttműködés. A kisvárosi modell feltételezi az együttműködést a térségi kór­házak között. Mire eddig elju­tott a helyzet, néhány orvos már elment, illetve tovább romlott az épület és a műszerek állaga. A kormány végül úgy dön­tött, javaslatot tesz az Ország- gyűlésnek a salgótarjáni megyei kórház és a pásztói kórház re­konstrukciójának támogatására, összesen 5 milliárd 741 millió forint értékben. (Gógl Árpád, a Magyar Orvoskamara elnöke (március 21-éig - A §zerk.), aki a pásztói tüntetésen maga is szót emelt a kiskórházak tervezett bezárása ellen, egy tv-műsorban sokallta, hogy egy térségbe eny­Lesz mit korszerűsíteni... nyi pénz kerül.) Ez a döntés né­hány dolgot megváltoztat a tér­ségben. Immár mindenki szá­mára világos, hogy lesz új egészségügyi intézményrend­szer, lesz Nógrád megyének két korszerű kórháza. Bebizonyoso­dott az is, hogy az egészségügy­ben is csak szakmai együttmű­ködésben lehet kialakítani mo­dem intézményrendszert. A pásztói kórház ügyében született döntés egyébként két­ségtelenül imponáló: az eredeti­leg megítélt 1 milliárd 40 millió forint helyett 2 milliárd 52 mil­lió forintot kap a kórház. A-má- sik sarkalatos pont az, hogy 1993-ban 160 millió forintos önerőt vállalt az önkormányzat. Tekintettel az orvosszakmai koncepcióváltásra, továbbá a város és a megye nehéz pénz­ügyi helyzetére, és nem utolsó­sorban arra, hogy mindezt sike­rült elismertetni a kormánynál, a támogatás több mint duplájára növelése mellett az önerő már csak 16 millió 200 ezer forint. A 2 milliárd 52 millió fo­rint révén a pásztói kistér­ségben az év­ezred legna­gyobb beru­házása való­sul meg. Ezt az ügyet az országgyűlési képviselők már halálából hozták vissza. Egy éve Lé­pes Péter, a Népjóléti Mi- fotó: archívum nisztérium ál­lamtitkára -jó fél éves hadakozás után- Ju­hász Gábor kérésére ment el Pásztora, hogy megmagyarázza álláspontját. Áz államtitkár ak­kor azt mondta, amit itt építeni akarnak, azt nem lehet, az eljá­rás pedig törvénytelen. Ezek után sikerült visszafordítani az ügyet, Juhász Gábornak és Boldvai Lászlónak elismertetni érveiket a tárcánál és a kor­mánynál. (Következik: Hogyan került Nógrádba ötmilliárd?) PÁSZTÓ 1998. március 23., hétfő Énekes iskola Érsekvadkerten - Furulya az első hangszer Botfiilű gyermek nincs- Botfülű ember nincsen, állí­totta még Kodály Zoltán is. A ritmus és dallami készségfej­lesztés segít az írás - olvasás tudományának az elsajátítá­sában is. Már a régi görögök is felismerték a zene jótékony hatását. Az énekes iskola, a schola cantorum a korai eu­rópai hagyományokra építve már a XI. században megje­lent Magyarországon. A több évszázados működést az egyházi iskolák államosítása szakította meg. Kísérleti jelleggel 1984-ben újra indították az énekes isko­lát, amely a rendszerváltás óta megszaporodott az országban. Ősszel énekes első osztályt ter­veznek indítani az érsekvad­kerti katolikus iskolában is.-Az első évfolyamos tanu­lók toborzását már az óvodás szülőértekezleten elkezdtük. Húsz gyermeket várunk az in­duló „úgynevezett” énekes is­kolai osztályba - magyarázza az elképzeléseket Szalai István, a Szent Erzsébet Katolikus Ál­talános Iskola igazgatója. - Van hozzá szakemberünk. Sokcse- vits László tanár úr lesz az osz­tályfőnök. Az első osztályban furulya lesz a hangszer. A ké­sőbbiekben a balassagyarmati zeneiskola tanárai segítik a ze­nei oktatást. A szeptembertől bevezetésre kerülő pedagógiai programunk, illetve a helyi tan­tervűnk is az összes magyar ka­tolikus iskola által használt, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium által jóváhagyott „NAT-konform” katolikus ke- rettantervre épül. Törvényadta jogunk és köte­lességünk a ránk bízott gyer­mekek katolikus keresztény szellemben történő oktatása, nevelése. Az egyház évezredes hagyományaira is építve ter­vezzük elindítani az énekes is­kolai programunkat, amelyet Bubnó Tamás, a Budapesti Énekes Iskola karnagya, a NAT-ra építve dolgozott ki. Ez ügyben konzultáltunk az Angol Kisasszonyok Budapesti Wald Mária Katolikus Általá­nos Iskolával. Tapasztalataikat szeretnénk hasznosítani itt Ér­sekvadkerten is.- A tanári kar, a katolikus is­kola vezetősége támogatja az elképzeléseket. Úgy gondoljuk, hogy a rendszeres liturgikus zenei szolgálat, az éneklés, mint társas éneklési forma jó hatással van a gyermek szemé­lyiségének fejlődésére, az önbi­zalom kialakulására. - Végre megoldott a tanterem kérdé­sünk. Sok nehézségek után az Egyházközség és Keszthelyi Ferenc püspök úr segítségével sikerült megkapnunk és iskola- épületté átalakítanunk a volt té- esz székházat. Rövid két hónap alatt rendbe hoztuk. A nyolc tanterem mellett tornaterem, könyvtár, zeneterem szolgálja az oktatást, de a dísztermünket hangversenyteremként is fog­juk működtetni. Bízunk benne, hogy az isko­lánkban kezdődő zenei oktatás az érsekvadkerti kulturális élet megújhodását is eredményezi. A karácsony előtti templomi koncert nagyszámú hallgató­sága is bizonyítja, hogy van igény Érsekvadkerten a zenére, a közös éneklésre. Reméljük - mondja Szalai István igazgató hogy a katolikus iskolánk ősz­szel induló énekes osztályában telt ház lesz. Minden jelentke­zőt felveszünk, mert botfülű gyerek nincs, a zenei hallás fej­leszthető! Szabó Endre Nógrádi nemzetiségi pedagógusok szomszédoltak Szlovákiában - Színháztól egyházig Anyanyelv, kultúra és a hely szelleme - szlovákul Színházról folyik a diskurzus a szlovákórán: színházról, a kultúra szentélyéről. Svatyna - ízlelgetik a szót a gyerekek, s bizony kár is lenne tagadni: Tibornak, Évának, Józsikának itt mellettem: mint a többieknek is az osztályban - jobban esik a magyar szó: ők mindahányan idegen nyelvként tanulják a szlovákot. Érsekújvár, Magyar Tannyelvű Alapiskola. Tu­catnyi településéről Nógrád megyének, szlovákot tanító, nem­zetiségi pedagógusok szomszédosak az intézményben. Fotók Gyarmatról „Egyenlő eséllyel” - ezt címet adták a négy éve újjászerve­zett Balassagyarmati Fotókör bemutatkozó kiállításának, amit a Horváth Endre galé­riai premier után Salgótar­jánban is láthattunk. A gyarmatiak régi hagyo­mányra támaszkodva szerve­ződhettek újjá, hisz’ a városban már a századelőn is működtek fotós műhelyek. A nyolcvanas évek elejéig Vácz Béla vezeté­sével Balassagyarmaton is sike­resen működött a fotókör. Most az újjáalakuláskor ennek a mű­helynek volt tagjai, Kovalcsik András, Reiter László és a fiata­labbak, Pénzes Géza és társai adták a kör magját. Ma, Balas­sagyarmaton a fotókörben diá­kok és tanáraik, postás, orvos, nyugdíjas egyaránt megtalál­ható. Érdekesség, hogy a körben hivatásos fényképész nem tevé­kenykedik. Ők amatőrfotósok. A gyarmatiak a közvetlen kör­nyék tájaival és az emberábrázo­lással foglalkoznak. A négyévi munka összegezését a tárlat lét­rehozását a Nógrádi Mecénás Alapítvány, Balassagyarmat ön- kormányzata és a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ támogatta. A félszáz fotóra a ki- íogástalan kivitelezés, a szépség cs a humánum jellemző. A tárlat lotói közül különösen figye­lemre méltóak Pénzes Géza akt­jai, Kovalcsik András táj- és emberábrázolásai, Medvácz La­jos portréja, valamint Bacsúr Sándor nyugalmat árasztó téli tájképe. A kiállítás értékei közül kiemelkedő az a helytörténetet is szolgáló munka, melyet Rei­ter László, Bacsúr Sándor, Ko­valcsik András Balassagyarmat­ról és környékéről készült képei jellemeznek. Ha a képekről szó­lunk, akkor nehéz bárkit is ki­hagyni a tárlaton szereplő 15 al­kotó fotós közül... V. M. A Nógrád Megyei Közműve­lődési és Turisztikai Intézet meg a Magyarországi Szlová­kok Szövetségének megyei szervezete hozta el őket inkább gyűjteni, mint cserélni a ta­pasztalatokat. Nincs ugyanis odahaza egységes tanterv, s fő­leg nincs egységes módszer - a szlovák nyelv tanítására, még ha a közelmúltban megjelent NAT tartalmaz is rá nézve bi­zonyos követelményeket, irányelveket. A tanárnő köz­ben már Teréz anyáig jutott a gyerekekkel. Kitárgyalták, sa­ját szavaikkal meg is magya­rázták az önzetlenség fogal­mát, visszatértek a színházhoz. Szerzőkről és műveikről be­szélgetnek azóta már. Borka Mária saját temati­kája - főleg pedig saját mód­szere - szerint tanítja ötödike­seit, s a terem végéből árgus szemekkel őt vigyázó kollé­gáknak be is mutatja, a tanóra végeztével pedig el is magya­rázza annak lényegét. Ne félj az idegentől! A beszéd, a beszéd, még har­madszorra is beszéd teszi ki ennek alapját: az azonnali - akár csak néhány szóra, vagy mondatra is szorítkozó megfo­galmazások; meg hogy vélet­lenül se féljen idegen nyelven megszólalni a gyerek. Á ked­ves arcú, szemüveges tanárnő ezért, aki saját bevallása sze­rint is jó tizenéves korában merte első ízben szlovák szóra nyitni száját, nem okvetlenül javítja ki a gyerekek hibáit. Merthogy úgysem a pontos nyelvtani végződések alapján értjük meg egymást, hanem hogy pohár legyen a pohár, és víz a víz. így nem hal szomjan, ha külföldi az ember. Kis ember, kis gond Borka Mária fiatal munkaerő az intézményben, ha nem a legfiatalabb: szeptember óta tanít egykori iskolájában. A lehető legfelszabadultabban vezeti végig az órát, aminek során kellő ízelítőt kapnak a vendégek a szlovák nyelv taní­tásának több aktuális momen­tumából. Szóelválasztás a táb­lánál, kettős hangzók, szótag- képző mássalhangzók: mikro- összetevői ezek mind — meg a többi is - annak a hosszú, oly­kor nagyon is hosszú folya­matnak, aminek során - politi­kai határok ide, politikai hatá­rok oda ... De mit is beszélek, hisz' eddig sem a kisemberek közti kölcsönös megértéssel volt a baj...- Bátorítást adott nekünk ez az óra - mondják szinte egy­mást túllicitálva a csoport tag­jai az év végi összegzésnél. Nem fosvénykednek a dicsérő szavakkal, kijár az elismerés a fiatal kolleginának. így van ez pedig akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az érsekújvári gyerekek jóval több szlovák szót hallanak a környezetük­ben, mint a mieink: ők, ha ki- ' lépnek az utcára, vagy boltba mennek vásárolni, azonnal szembesülnek a szlovák nyelvvel - ez az előny már- már behozhatatlan. A játék szerepéről esik még szó az értékelésben, olyan ap­róságnak tűnő momentumról, amire az újságíró nem, de a gyakorlott kollegina rögtön felfigyel. Hogy mi módon érte el a tanárnő a rendkívül feszte­len, már-már bensőséges kap­csolatot a gyerekekkel, s ho­gyan lehetséges, hogy a más­kor inaktív gyerek most egy­szeriben kivirult. A társaság másik fele - az, amelyik alsó tagozatosokkal foglalkozik odahaza - más te­remben, más bemutatón vesz részt, a másodikosokén. A Skabelová-Bónaová szerzőpá­ros fémjelezte metodikát - aki csak próbálta - dicséri. Most az is beleláthatott, aki eddig nem ismerte. Nagy hibája, hogy meg kell-venni a hozzá tartozó szemléltető képeket. Igaz, 3000 forintot talán min­den önkormányzat kibír. Új módszer, jó módszer- Nem hiszem, ha nem magam látom, hogy ennyi időt képesek átbeszélgetni a gyerekek. - Barna Márta Nézsáról kapcso­lódott a csoporthoz. Eddig saját módszer szerint tanított, s jó ideig tanít is még, hacsak rá nem tudja venni övéit a képek beszerzésére. Mert a módszer, amit látott, bi­zony nagyon tetszik neki. * * * Két napnyi kimenőt kaptak a magyarok. Merthogy a mun­kahelyen még majd csak meg­oldják valahogy a helyettesí­tést az otthon maradottak, de ki pótolja az édesanyát, akit kül­földre szólított hivatástudata? Segíthet a hitélet Két nap persze, rövid idő. Tú­lontúl is rövid. Kiváltképp', ha szoros programjukban látoga­tást is terveznek a Magyarhon­ból érkezettek Szlovákia evan­gélikus vezető püspökénél. Segítséget kémének, ha kap­nának tőle, együtt dolgozást valamiféle könyvecske meg­írásában. aminek alapján a leg­alapvetőbb imákat, egyházi énekeket megtanulhatnák a gyerekek - még azok is, akiket nem írattak be szüleik a külön hittanra. Dr. Julius Filo nagyszerűen egyszerű ember. Saját kezűleg tölt bort a poharadba, s nem­csak a könyvecskék megírásá­ban partnere a magyarországi evangélikus szlovákságnak, hanem messze többet tud és akar segíteni. Közös nyári táborozások, lelkészképzés akár több sze­meszteren át is a szlovák teo­lógián a bevethető eszközei a hitéletápolásának, egyeztetés, szervezés kérdése csak, hogy élünk-e, és miként élünk a le­hetőségekkel. Szívünkbe zárjuk a teológia fiatal professzorát, s buszra szádunk. Annyira, de annyira kevés is elegendő hozzá, hogy örömet szerezzen egyik ember a másiknak: Ladislav Chudik, mindannyiunk kedvenc Sova doktora verset szavalt legutóbb a Hronecban tartózkodó társa­ságnak. Ezen az estén Po­zsonyban lép fel, Shakespeare darabjában. Köszönhetően a színház igazgatójának, a kró­nikus jegyhiány ellenére is be­jutunk. Előkelőén, az első két sorban kapunk helyet: kettős élő csokor dukál érte. Hogy Chudik művész úr volt-e in­kább meghatódva, amikor át­adták neki a lányok a virágot, (emlékszik, hát már hogyne emlékezne az ő szlovákjaira ott Hronecen, azon az októberi estén) vagy a mi lányainkon vett jobban erőt a megillető- dés, megoszlanak a vélemé­nyek. Egy valami azonban tel­jességgel bizonyos: kevés - a gondoknál is sokkal kevesebb - kell hozzá, hogy kölcsönös örömet szerezzünk mi, embe­rek egymásnak... * * * Módra, múzeum. Megindító találkozásnak lesz itt szemta­núja az újságíró. Monumentá­lisnak, történelminek. A város egykori polgára, Ludovit Stúr mindenkinél többet tett jó 150 éve az irodalmi szlovák nyelv megteremtéséért. Ma azok ró­ják le kegyeletüket az ő emléke előtt, s tesznek a sírjára virá­got, akik a maguk módján szin­tén a legtöbbet teszik, hogy ugyanez a nyelv megőriztessék a messze földre szakadt késői utódok kultúrájában. A hely szelleme hatja át a lelkünket. Hubai Grúber Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom