Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

1998. március 16., hétfő Hazai Körkép 5. oldal Űjabb fejlemények a Duna-gát ügyében Nem csitulnak a hullámok Szombaton ismét tüntetést szervezett a Duna Kör egy magyarországi duzzasztómű megépítése ellen. Kovács László ugyanaznap rámuta­tott: nem várható újabb há­gai ítélet a bősi ügyben. Az SZDSZ pedig egy vasárnapi hír szerint arra készül, hogy a jövő heti kormányülésen megtorpedózza Nemcsók Já­nos kormánymeghatalma­zotti megbízatásának meg­hosszabbítását. Nem megállapodás, hanem ka­pituláció, amit a magyar dele­gáció Pozsonyban aláírt - hangsúlyozta Vargha János, a Duna Kör elnökségi tagja a bu­dapesti Bem téren. A gátügy nemzetközi fejle­ményeiről szólva Kovács László rámutatott: a Hágai Nemzetközi Bíróság nem fog foglalkozni egy újabb szlovák keresettel. Amennyiben Szlo­vákia újabb kérdéseket intéz Hágához, akkor a nemzetközi bíróság azokat kézbesíti a ma­gyar félnek, s várhatóan 30-60 napon belül kér választ. A magyar diplomácia veze­tője megerősítette: jelenleg nincs szó hivatalos ma­gyar-szlovák miniszterelnöki találkozó előkészítéséről. A két kormányfő néhány napja Lon­donban megbeszélést folytatott a vízlépcsőről. Horn Gyula is­mertette Vladimír Meciarral azt is, miért döntött Budapest a ke­retmegállapodás aláírásának elhalasztásáról. Szent-Iványi István szabad- demokrata frakcióvezető va­sárnap azt javasolta, hogy az SZDSZ-es miniszterek utasít­sák el Nemcsók János politikai államtitkár megbízatásának meghosszabbítását. Kérdéses ugyanis - mondotta az SZDSZ képviselője - hogy Nemcsók hatáskörében elfogulatlanul bonyolódnának-e le a szüksé­ges hatásvizsgálatok. Hírek röviden Megtartotta II. kongresszusát a KDNP Március 15-ei megemlékezéssel kezdődött a Kereszténydemokrata Néppárt szombati, második kongresszusa. Giczy György pártelnök előadói beszédében kifejtette: „A magyarországi demokráciát szü­letése pillanatában árulták el, ha pedig valaki fájdalmában felkiált, akkor azt szélsőségességgel vádolják.” Giczy szólt arról is, hogy a következő parlamenti ciklus alatt olyan erős párttá kell szervezni a KDNP-t, amely minden településen jelen van, hirdeti eszméit. Ha ez sikerül - mondta -, akkor biztos, hogy 2002-ben keresztényde­mokrata kormánya lesz az országnak. A küldöttek ezután elfogad­ták a párt választási programját, a helyi szervezeteket pedig felkér­ték: működjenek együtt a nemzeti szellemű pártokkal. Csak saját kezűleg lehet ajánlani Az ajánlószelvény érvényességének elengedhetetlen feltétele a sa­ját kezű aláírás. A többi adat más módon (például gépírással) is rá­vezethető az ajánlószelvényre. Egyebek mellett ezt tartalmazza az Országos Választási Bizottság szombati állásfoglalása. Kisgazdabázis a baloldali központban? Megdöbbentő, hogy határozott kérésünk ellenére sem a miniszter- elnök, sem a belügyminiszter nem határolódott el a Kisgazdapártot ért súlyos fenyegetéstől - jelentette ki Torgyán József szombaton Salgótarjánban, utalva a kisgazdapárt budapesti székháza előtt ta­lált bombára. Az FKGP elnöke a továbbiakban elmondta, hogy vá­lasztási győzelemre készülve jelentek meg a baloldali központnak számító Salgótarjánban. Reményét fejezte ki, hogy a város a Kis­gazdapárt egyik bázistelepülése lesz. Ma kezdődik, s április közepéig tart a sorozás A ma kezdődő, s április 16-ig tartó sorozásra csaknem ötvenötezer, 18-25 év közötti fiatalembert hívtak be országszerte - közölte a honvédség szóvivője. Azok, akik megfelelnek a vizsgálatokon, au­gusztus 11-12-én, illetve november 17-18-án, de legkésőbb jövő év februárjáig megkezdik kilenc hónapos sorkatonai szolgálatukat. A pedagógusok gondjai az iskolaszék előtt A Magyar Iskolaszék Egyesület szombati országos konferenciáján Bállá Gábor Tamás egyetemi docens egy 1997-ben készült kérdő­íves kutatásra hivatkozva elmondta: a pedagógusok mintegy 95 százalékának a fizetése csak létminimum körüli életszínvonalat tesz lehetővé, a pedagógusok több mint fele a létminimum alatt él. Józan és elszánt élni akarás Ünnepségek az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 150. évfordulóján A Múzeum-kert kicsinek bizonyult FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A közös Európába igyekvő mai Magyarországot ugyanaz az elszánt és józan élni akarás jellemzi, mint 1848-ban a szabadságáért küzdő nemzetet - mondta ünnepi megemlékezésében Göncz Árpád köztársasági elnök a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében vasárnap megrendezett központi ünnepségen. Tegnap reggel az 1848^19-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára em­lékezve az Országház előtt katonai tiszte­letadás mellett felvonták a Magyar Köz­társaság lobogóját, majd a jelenlévők megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát és elindultak a központi ünnepség színhe­lyére, a Nemzeti Múzeumhoz. Már jóval 11 óra előtt benépesült a Múzeum körút forgalomtól elzárt szaka­sza: a feliratos papírzászlókat, csákókat árusító kereskedők nagy örömére sokan családjuk legkisebb tagjait is elhozták. A Múzeum-kertben A történelmi nap jelentőségét Göncz Ár­pád köztársasági elnök méltatta. Ünnepi beszédében egyebek mellett kiemelte: ma, amikor Magyarország cselekvőké­pessége birtokában van, és biztonsági gondjai korántsem katonaiak, ugyanaz a józan és elszánt élni akarás élteti, mint 1848-ban. Széchenyi, Kossuth és Petőfi szelleme a valóságba ágyazott felelősség- tudat, a valóságba ágyazott lelkesedés és a mesebeli legkisebb fiú halhatatlan erejét sugározza a mába. Az államfő szerint a forradalom valójában nem szenvedett ve­reséget, hisz március hőseinek máig élő szabadságjogokat sikerült kivívniuk. A sorsfordító események jeles egyéniségeit - Széchenyit, Kossuthot, Bem apót, Gör- geyt és Petőfit - megidézve az ország polgárosodásának fontosságát hangsú­lyozta, majd a jelen egyik legnagyobb ki­hívására tért át. Aláhúzta: a szabadságharc máig sajgó fájdalma abban a közös Euró­pában oldható fel, melyben végre egy­másra találhatnak a régió népei. Az Országházban A Magyar Köztársaság Országgyűlése ünnepi ülést tartott. Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke 1848 sokféle üzenete közül a magyar parlamentarizmussal fog­lalkozott. Megállapította, hogy az 1848 áprilisi törvények csak a polgári átalaku­lás alapjait rakták le, az új alkotmányos rendszer a függetlenségi harc miatt nem teljesedhetett ki. A kiegyezést követő fel­virágzásban benne voltak ugyan 1848 közjogi vívmányai, de csak 1989-90-ben vált először lehetővé, hogy parlamenta­rizmusunk valóságos demokráciával páro­suljon. A házelnök a továbbiakban rámu­tatott, hogy a mai parlament működési rendjével kapcsolatban felvetődő kérdé­sek megválaszolása a jövő feladata. Az egyes képviselőcsoportok nevében Pokorni Zoltán (Fidesz), Kávássy Sándor (FKGP), Lezsák Sándor (MDF), Szabad György (MDNP), Orosz István (MSZP) és Pető Iván (SZDSZ) szólaltak fel. Utcákon, tereken A fővárosi kulturális események sorából kiemelkedett a Kossuth téren rendezett, Ezt a földet választottam című koncert, valamint a Budai Várban előadott 1848. március 15. című szabadtéri színjáték. Az évfordulón számos pártrendezvény­nek is otthont adott a főváros. A Magyar Demokrata Néppárt a Batthyány-mauzó- leumnál ünnepelt. Szabó Iván elnök meg­emlékezésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadságharc bebizonyította: a nemzeti egység nem az egyhangúságban, az egyszólamúságban, hanem a történelmi pillanatban megteremtődött egyetértésben fogalmazható meg. A Fidesz-Magyar Polgári Párt a Lánchíd pesti hídfőjéhez in­vitálta híveit, ahol Orbán Viktor pártelnök emlékezett a polgárság megteremtéséért küzdő márciusi ifjakra. Az MDF a Bem téren, majd a Dísz téren, a MIÉP pedig a Hősök terén tartotta nagygyűlését. A környező országokban A kijevi magyarok képviselői a Magyar­dombon, a tavaly decemberben felállított magyar honfoglalási emlékjelnél helyez­ték el március 15-e alkalmából a megem­lékezés virágait. Pozsonyban az elmúlt években torzóvá csonkolt Petőfi-szobor előtt másfél ezren emlékeztek meg a ma­gyar szabadságharc és forradalom 150. évfordulójáról. Szlovákia szinte minden magyarok lakta településén ünnepeltek. Tízezres tömeg vett részt Csíkszeredán, vasárnap délben az évforduló alkalmából rendezett díszünnepségen, amely az erdé­lyi magyarok központi rendezvénye volt. Emil Constantinescu román államfő az év­forduló alkalmából üzenetet intézett Göncz Árpád magyar elnökhöz, állást fog­lalva a két állam, a két nép közötti valós, őszinte és baráti kapcsolat mellett. FEB Keresztes háború a munkanélküliség ellen - Választási nagygyűlés Torgyán új korszakot ígér Torgyán József (Folytatás az 1. oldalról) tematív gazdasági programját. Eszerint választási győzelmük esetén felszámolják az ország összes fizető autópályáját, fel­építik a hiányzó ezer kilométer autópályát, de állami beruhá­zásban, és ingyenes használatba fogják adni. A lakásépítés terü­letén új időszak fog kezdődni a kisgazdák kormányra kerülésé­vel, eltörlik a 25 százalékos áfát, eltörlik a 12 százalékos áfát a háztartási tüzelőolaj után, a 25 százalékos áfa mértékét első lépésként öt százalékpont­tal csökkentik. Visszatérnek a nullaszázalékos szja-kategóriá­hoz, de az alsó határt jelentősen felemelik. A feketegazdaságot komplex terv alapján kívánják felszámolni, ettől azt várják, hogy 25 százalékkal lehetne csökkenteni az összes terhet. A tb-járulékokat 10-15 százalék- ponttal csökkentenék, az adó és közterhek rendszerét pedig olyan szinten állapítanák meg, hogy érdemes legyen dolgozni. A munkanélküliség ellen való­ságos keresztes hadjáratot hir­detne meg a párt, elfogadhatat­lannak tartva azt is, hogy ahol van munka, ott még mindig a ’60-as évek közepének megfe­lelő bérekért zsigerelik ki a munkásságot, és fontosnak tart­ják a munkásvédelem megte­remtését is, független attól, rá­juk szavaznak-e Salgótarján­ban, vagy sem. A kisgazdapárt székháza előtt elhelyezett robbanószer- kezet kapcsán Torgyán szerve­zett akcióra gyanakszik, mert valóban az idő tájt kellett volna odaérkeznie, ha nem jön közbe a bombariadó híre. A telt házas választási nagy­gyűlésen a kisgazdapárt elnöke felidézte, még a második világ­háború borzalmai között is 211 ezren születtek Magyarorszá­gon, és a nemzethalál víziójáról szólva állapította meg, hogy ez a szám tavaly már csak 96 ezer volt. Az FKgP azon politikai ál­lásfoglalásból indul ki, „végre elérkezett az ideje, hogy Horn Gyulát és csapatát küldjük nyugdíjba, az országot pedig virágoztassuk fel”. Torgyán ki­jelentette, a régi párttitkárok a párttagkönyveket takarékbetét­könyvekre cserélték, a nemzeti vagyon 80 százaléka eltűnt. De eltűnt egymillió 600 ezer mun­kahely is úgy, hogy „szándéko­san tönkretettek üzemeket, bá­nyákat, csak azért, hogy azokat valaki megkaparinthassa”. így folytatta: Hóm Gyuláék szóban azt állítják, hogy szeretnék visszaszorítani a munkanélküli­séget, de utalt az idei költségve­tés mellékletére, a 2000-re szóló prognózisra, amelyben a kormány ugyancsak 10 száza­lékra állítja be a munkanélküli­séget. A pártelnök a nagygyűlé­sen is szóba hozta a „kommu­nista fellegvárat”, de itt már úgy fogalmazott, ő mindenek­előtt magyar, és csak azután kisgazda, és nem a kisembe­rekre gondol, ha a kommunista kifejezést alkalmazza. Azt mondta: a lényeg nem ez, ha­nem az, hogy végre emberi módon élhető életet teremtsünk magunknak. De fontosnak tar­totta rögzíteni: az egyik oldalon tudomásul vesszük, hogy 20-30 ezer forintokból kell megélniük családoknak, a má­sik oldalon meg adnak 50-60 millió forint végkielégítéseket. Ő az 50-et, 60-at még elfo­gadja, de nem milliókban szá­molna, hanem letöltendő, ke­mény börtönévekben, és nem csak annak, aki felveszi, de an­nak is, aki odaadja. Mert a nemzeti vagyonra vigyázni kell - folytatta a szónok -, mert az nem igaz, hogy ilyen munka- nélküliségnek kell lennie, vagy ilyen elképesztő körülmények között kellene élnie annak a magyarságnak, amely az egy főre átszámítottan a világnak a legtöbb Nobel-díjas tudóst adta. Az itt végeztetett munka azon­ban szerinte egyértelműen a bedolgozó nemzet irányába vi­szi el hazánk termelését. A termőföld fontosságának elemzésekor az FKgP első em­bere rátért arra, hogy Horn a parlamentben barátjának ne­vezte Clintont. Mint a nagygyű­lés hallgatóinak elmondta, ő megnyugtatta „Gyulusunkat”, bár sokat járja az országot, egyetlen szegletében sem volt olyan szép nő, aki őt akarná szexuálisan zaklatni. A kisgaz­dapárt a gazdaságélénkítést az elosztási rend megváltoztatásá­ból, valamint az állami pazarlás és az infláció visszaszorításából adódó megtakarításokból fe­dezné. - Dudellai -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom