Nógrád Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-16 / 63. szám

Megyei Körkép BÁTONYTERENYE Fáklyás felvonulások, történelmi játszóházak, megemlékezések megyeszerte március 15-éről Százötven éve született a magyar szabadság Politikai pártok vezető személyiségei, történészek és helytörté­neti kutatók, irodalmárok, muzsikusok próbálták megjelení­teni azokat az eszméket és érzéseket, melyek az 1848/49-es for­radalom és szabadságharc máig ható üzenetei. Rétságtól Salgó­tarjánig, Balassagyarmattól Szécsényen, Nagylócon át Pásztóig megyeszerte irodalmi műsorokkal, történelmi játszóházakkal, fáklyás felvonulásokkal emlékeztek dicső eleinkre. Salgótarján központi ünnepségét a Múzeum téren tartotta Fáklyás menet indult Szirákon a Teleki-sírbolthoz, ahol az ünneplők Kóródi Máriával, az Országgyűlés alelnökével együtt rótták le kegyeletüket a forradalom nagy alakjai előtt. A Telekiekről Laukó László emlékezett meg. A megyeszékhelyen már a hét eleji Táncsics-napok, a Petőfi Sándor Általános Iskola rendez­vénysorozata és a salgótarjáni if­júsági zenei napok programja vezette föl a 150 évvel ezelőtti eseményekre való megemléke­zést. Szombaton a Balassi könyvtárban rendeztek művelt­ségi versenyt a forradalomról és a szabadságharcról a Soros Ala­pítvány, Nógrád Megye Közgyű­lése, a Mikszáth Kiadó és a helyi vállalkozók támogatásával. A hazai pályán versenyző Táncsics Mihály Közgazdasági és Keres­kedelmi Szakközépiskola diákjai mellé a pásztói Mikszáth Kál­mán Gimnázium és Postafor­galmi Szakközépiskola, a füleki, rimaszombati és a sepsiszent­györgyi gimnázium, valamint Sepsiszentgyörgyről a reformá­tus kollégium, a székely Mikó kollégium, Ipolyságról pedig a Magyar Tanítási Nyelvű Gimná­zium nevezett csapatot. A tizen­hat fordulós küzdelemben törté­nelmi indulókat kellett fölis­merni, Petőfi-verseket azonosí­tani a versrészletekből, életpályá­juk alapján kitalálni a szabad­ságharc nagy alakjait, a fegyver­nemek viseletét pontosan össze­állítani. Az első helyet az ipolysági gimnázium szerezte meg. A csa­pat tagjai: Gádor Mária, Léná­val Gabriella, Mihályi József, felkészítő tanáruk Tóth Anikó. Értékeléskor Erdős István, a zsűri elnöke kiemelte a csapat rendkívüli tudását, melyet kü­lönösen a szabadságharc zenei anyagának ismeretével bizonyí­tottak. Megyénk csapatai közül a pásztóiak szerepeltek a leg­jobban, ők a harmadik helyet szerezték meg. Megemlékezéseket tartottak Somoskőújfalun és a Petőfi- kunyhónál, a Medves Hotel la­kóinak pedig a Kohász zenekar fúvósai adtak zenés ébresztőt 15-én. Salgótarján régi temetőjében városi és múzeumi vezetők, bá­nyász- és kohászszervezetek félszáz képviselője koszorúzott Zemlinszky Rezső 48-as futár­tiszt sírjánál. A Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség a salgói vár alatti nyeregbe hívta központi emléktúrára a termé­szet kedvelőit. Több mint fél­ezer természetjáró fogadta el a meghívást. Ä Tóstrandtól, Zagyvarónáról és Salgóbányá- ról induló csoportok előtt a Pe­tőfi iskola igazgatója, Szabó Béla emlékezett meg az évfor­dulóról, majd a petőfis diákok műsora után a természetjárók elhelyezték a megemlékezés vi­rágait a Petőfi-emléktáblánál. Az önkormányzat a Múzeum téren tartotta központi ünnep­ségét. Itt Puszta Béla polgár- mester a magyar szabadság szü­letésnapjával kapcsolatban ki­emelte, hogy az nem valami ereklye, hanem máig ható tör­ténelemfordító erő. A szabad­ságharcot a százötven évvel ez­előtti kor európai integrációs törekvésének nevezte a pol­gármester, s „utalt Clintonnak, az USA elnökének kormá­nyunkhoz intézett köszöntő so­raira. Ugyanakkor megemlí­tette azt is, hogyha mindennap­jaink véráldozatokat nem is, de lemondásokat követelnek. Ezt követően Kertész Norbert, a Salgótarjáni Ifjúsági Tanács el­nöke mondta el gondolatait, majd Pál József, a Palócföld fő- szerkesztőjének műsorában megyei és városi művészeti csoportok emlékeztek meg Pe­tőfiről, a lánglelkű költőről és a bukásában is dicsőséges forra­dalomról. Balassagyarmaton a Mik­száth Kálmán Művelődési Központban tartották az ünnepi megemlékezést. Kossuth Lajos azt üzente címmel rendeztek történelmi játszóházat, levetí­tették a Nyolcvan huszár című filmet. A forradalom kirobba­násához stílusosan kávéházat rendeztek be az aulában és táncházas népzenei' műsorral fogadták az érkezőket. A Varie- tas Mikroszínház ünnepi műso­rában (Térdre, magyar! Talpra. Petőfi!) közreműködött P. Ker­ner Edit, Fábián Orsolya, Ti- bay András, Csábi István és Csikász István előadóművész. Az ünneplő gyarmatiak fáklyás felvonulása a művelődési köz­ponttól a Palóc ligetig tartott. Itt a Balassi Bálin Gimnázium kó­rusa, valamint a balassagyar­mati dalegylet adott műsort. Juhász Péter polgármester ün­nepi köszöntője után koszorú­zások következtek. Szécsény városa március 13- án ünnepelt. A Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Is­kola megemlékezését követően történelmi-irodalmi vetélkedő zajlott a Krúdy Gyula Városi Könyvtár pinceklubjában. A re­formkori liberális ellenzék ki­emelkedő egyéniségéről, Szon- tagh Pálról Galcsik Zsolt hely- történeti kutató emlékezett meg. ^ Körösi Csorna Sándor Gimnázium művészeti csoport­jainak közreműködésével ren­dezett városi ünnepségen dr. Praznovszky Mihály , a szécsé- nyiek egykori múzeumigazga­tója, a Magyar Irodalom Házá­nak mai főigazgatója mondott beszédet. A szomszédos Nagylócon fáklyás menettel emlékeztek a forradalomra. Megkoszorúzták Pilliár Lázár honvéd hadnagy sírját, s a Március 15-e téren lévő emléktáblát, itt dr. Serfőző András országgyűlési képviselő mondott beszédet. Koszorúztak Szügyben is, a kastélykertben lévő 48-as emlékoszlopnál, Mátraverebélyben Számvéber Norbert, az Országos Hadtörté­neti Levéltár főmunkatársa mondott emlékbeszédet. Rútsá­gon március 15-én, az esti órákban ünnepeltek. Mocsáry Gergely alpolgármester köszön­tőszavai után helyi színjátszók előadását láthatták. Pásztó zenés ébresztővel hívta a lakosait az ünneplésre. A szabadságharc hősi halottaiért celebrált szent­misét követően ünnepi zászló- felvonással és katonai tisztelet- adással tisztelegtek a forradalom előtt. A vasárnap délutáni prog­ramban fellépett a Muzsla nép­táncegyüttes, és a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola iro­dalmi társulata is, térzenét az acélgyári fúvószenekar szolgál­tatott. Bátonyterenyén dr. Balázs Ottó polgármester mondott be­szédet a Kossuth-szobor előtti parkban összegyűlt ünneplő közönségnek. Az irodalmi mű­sorban felléptek a Váci Mihály Gimnázium diákjai és koncertet adott a Bányász fúvószenekar is. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legnagyobb nógrádi alakja minden bizony­nyal gróf Teleki László, aki - Klapka szavait idézve - szár­mazását tekintve nemes, gon­dolkodását tekintve demokrata volt. A szirákiak irodalmi mű­sorral, fáklyás zarándoklattal emlékeztek rá. Ez alkalomra emlékfát avattak a Hősök terén, s vendégül hívták Kóródi Má­riát, az Országgyűlés alelnökét. Nyíradonyból érkezett Szi- rákra a képviselő asszony, aki beszédében a lelkűnkben hordo­zott sorsszerűséget, a helyes és helytelen döntéseinkben ma­gunkra mért történelmet ele­mezte. Mint mondta, megkerül­hetetlen, hogy párhuzamot von­junk a vér nélküli forradalom és a rendszerváltás vértelen győ­zelme között. „Ugyanakkor be kell vallanunk, hogy a történelmi léptékű gondolkodásban néha megfeledkezünk az egyes embe­rek problémáiról” - mondotta Kóródi Mária, aki Mátis András polgármester oldalán másfél száz ünneplővel együtt fáklyás menetben ment a hideg szom­bati éjszakán Teleki László sír­boltjához. Itt Laukó László vá­zolta a protestáns politikus életpályáját. Teleki a várme­gyeházán, majd Erdély és az ország nagy országgyűlésében próbálta ki erejét. A reformkor meghatározó ellenzéki vezére lett, s noha nem vállalt minisz­terséget a Batthyányi-kormány- ban, a miniszterelnök kivégzése után párbajra szólította fel Hay- naut. Tarnóczi László Bátonyterenyén dr. Balázs Ottó polgármester mondott be­szédet Erdélyből és a Felvidékről is érkeztek diákok a Balassi könyvtárban rendezett történelmi vetélkedőre RÉTSÁG 3. oldal Hírek Ünnep a túlparton Ipoly var bó - A községben tartották meg a nagykürtösi járás március 15-i regionális ünnepségét a helyi önkor­mányzat, a Csemadok nagykürtösi területi vá­lasztmánya, s Palóc Társa­ság rendezésében. Boros Zoltán, az Együttélés par­lamenti képviselője emléke­zett 1848 márciusára. A hő­sök lelki üdvéért Csonka Károly plébános mondott imát. Az ezt követő műsor­ban fölléptek a helyi alapis­kola tanulói, a bujáki asz- szonykórus és a lukanényei áterások Tóth Lászlóval az élen. Sor került a Magyar kultúra napja-pályázat díj­kiosztó ünnepségére is. Csomópont, járda Kazár - Járda építésére és a templom előtti kanyar nyi­tására 5 millió 401 ezer fo­rintot nyert az önkormány­zat. A járda a Diófa út egyik felén és a Kossuth út egy ré­szén már elkészült. Tavasz- szal folytatódik az építés a Hunyadi útig, a lebontott épület helyén pedig parkosí­tási munkákat végeznek majd. A munka befejezése júliusra várható. Angyal-tárlat Salgótarján - Angyal Bar­nabás életműtárlatát rendezi meg ma délután fél három­kor a megyei fotóklub az acélgyári művelődési köz­pontban. A kiállítást Veres Mihály fotókritikus mutatja be a közönségnek. / Államigazgatás Salgótarján - Ma délelőtt ülést tart a megyeházán a Nógrád Megyei Államigaz­gatási Kollégium. Egyebek közt a közigazgatás infor­matikai fejlesztéséről is szó esik majd. Tűzkár Újkóvár - Leégett egy mel­léképület hullámpala bon­tása pénteken délután, a ki­érkező tűzoltók egy anya­kecskét már nem tudtak megmenteni, másik öt álla­tot még idejében kihoztak. A becsült kár 50 ezer forint. líalott az erdőben V izslás/Palotás/Kisbágyon- Holtan találtak egy 58 éves férfit szombaton egy Vizslás feletti erdőben. A helyszíni szemle során idegenkezű­ségre utaló nyomot nem talál­tak, a vizsgálat folyik. Palotás és Kisbágyon között vasár­nap reggel felborult egy autó, utasai közül öt megúszta könnyű sérüléssel, a hatodik viszont lábát törte. Kampányllíradó Az első, de már nem az egyetlen: harmincéves a salgótarjáni Derkovits Galéria Fémbe vésett évek, díjazott művészek Emléktárgyból tartósabbat aligha lehetne készíteni annál, amit néhány napja a Bolyai János Gimnáziumban adtak át tizenkét művésznek és művészjelöltnek, illetve már csak kilencnek, mert hárman posztumusz kapták meg a Czinke Ferenc ter­vezte, fémből készült Derkovits Gyula-emlékérmet. Az ünnep­ség és az elismerés oka, hogy éppen most harmincéves a szintén Derkovitsról elnevezett iskolagaléria, amely ebben a kategóri­ában az első, de mára már korántsem az egyetlen. Salgótarján/Somoskőújfalu A Somoskőújfalui keresztényde­mokraták vendége volt dr. Sur­ján László, a Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetség or­szágos elnöke, országgyűlési képviselő, Kovács Gábor, az MKDSZ megyei elnöke, a me­gyei közgyűlés alelnöke és dr. Palkonyai Gábor, a megyei kórház főorvosa, képviselője­lölt. Surján László a ’48-as 12 pont alapján elemezte, mit kí­vánt a magyar nemzet és mára mi valósult meg. A rendezvény az MKDSZ helyi szervezetének alakuló ülése is volt. Salgótarján - Földes György, a politikatörténeti intézet igaz­gatója, az MSZP országos el­nökségének tagja lesz Boldvai László országgyűlési képviselő vendége március 16-án, hétfőn. 14 órától „Eszmecsere az érték- rendszerünkről” címmel tart rendhagyó történelemórát a Munkásképviseleti Alapítvány hallgatóinak a párt megyei és városi szervezetének székházá­ban, 15.30 órakor találkozik a helyi szakszervezetek képvise­lőivel, majd 17 órától az értel­miségi fórum vendége lesz a Szegfű klubban (Kossuth u. 8.). A kereknek is minősíthető év­fordulót az iskola úgynevezett „reprezentatív gyűjteményes” kiállítással ünnepelte, ami nagyjából annyit jelent, hogy ezúttal az elmúlt harminc évben- egy íratlan, de mégis szinte kötelező erejű szabály alapján - ajándékba kapott festményeket, grafikákat, kerámiákat tették a falakra, s hozzá még azokét, akiket a korábban kiállító mű­vészeken kívül meghívtak. Az alkotók közül szakmai zsűri választotta ki azt a tizen­kettőt, aki megkapta a plakettet és - az anyagiakkal nem járó - díszokiratot: Bakallár József, Fábián Gyöngyvér, Lóránt Já­nos festők, Bálványos Huba, Feledy Gyula, Raszter Károly grafikusok, Czinke Zsuzsanna keramikus (Czinke Ferenc lá­nya), Balás Gyula iparművész, valamint Birkás Babéit főisko­lai hallgató. Reich Károly, Ivá- nyi Ödön és Fery Antal helyett már csak rokonaik vehették át az emléktárgyakat. Hogy az elismerésekből az alapító atyának is jusson, arról a gimnázium vezetése gondos­kodott: Czinke Ferenc, a Der­kovits Galéria alapítója ugyanis több évtizedes tanári munkájá­ért - Herold László, Kapás Jó- zsefné és Szabó Istvánná után a sorban negyedikként - idén vette át az iskola házon belül legnagyobb becsben tartott ki­tüntetését, az öt éve alapított Bolyai-emlékérmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom