Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

1998. február 2., hétfő Mozaik 7. oldal A Földművelésügyi Minisztérium saját mulasztását a termelők nyakába akarja varrni! Lerongyolódva az Európai Unióba ? A Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségéhez tar­tozó tagszervezetek (szövetkezetek, társas gazdaságok) tulaj­donosai a földterület csaknem 50 százalékát használják, to­vábbra is meghatározó szerepük van a kalászosok, az ipari nö­vények termelésében, a nagyüzemi állattenyésztésben. A több ezer tulajdonos megbízásából földbérleti formában gazdál­kodnak a mezőgazdasági szövetkezetek választott vezetői. Mi­ről árulkodik az elmúlt év? Mi foglalkoztatja a tagszervezete­ket, azok tulajdonosait, vezetőit? A témával kapcsolatos kérdé­seimre Deák Pál, a szövetség titkára válaszolt.-Milyen évet hagynak maguk mögött tagszervezeteik, figye­lembe véve megyénk sajátossá­gát, kedvezőtlen természeti adottságainkat?- Az előzetes számítások szerint a vártnál és az előző évinél (1996) rosszabb évet zárnak. Ez visszatükröződik a gazdálkodás igen gyenge eredményeiben. Tagszervezete­ink bevételei az előző évi szin­ten alakulnak, míg a ráfordítá­saik 10-15 százalékkal nőttek. Az adózás előtti eredmény többségüknél nulla, vagy vesz­teség. Raktárban a búza fele- Konkrétan ez mit jelent?- Egyes gazdálkodók, akik 1996-ban 30 milliós eredmény­nyel zárták az évet, 1997-ben csupán 3 millió forintot tudtak realizálni.-Mi az oka az eredményte­lenségnek?-Alapvető, hogy a gabona- ágazatban az előző éveket je­lentősen meghaladó termés- mennyiség ellenére az értékesí­tési árak nagymértékben (40-45 százalékkal) visszaes­tek, a bevételek nem érik el az előző évi szintet. Ehhez az is hozzájárult, hogy a megtermelt búza több mint 50 százaléka nem felel meg a szigorú ma­gyar szabvány feltételeinek. Szükséges megemlítenem, hogy a megtermelt búza csak­nem 50 százaléka ma is a ter­melők raktáraiban van, ami el­sősorban az FM gabonapiacex- port-korlátozásának a követ­kezménye. Cukorrépából 20, napraforgóból 40 százalékkal termett kevesebb hektáronként az előző évinél, a bogyós gyü- mölcsűekből 30-40 százalékkal kevesebb termék jutott a piacra. Kevés fejlesztés- A nemrég megtartott agrárfó­rumon elhangzott, hogy az ál­latállomány a nagy gazdasá­gokban csökkent jelentősen. Mi a helyzet megyénkben?- Nem jobb, mint a növény- termesztésben. Az állatlétszám a szarvasmarha-ágazatban stagnál, a sertésnél csökkent. A szerkezeti átalakulás során több gazdaságban nőtt a libatartás. A felvásárlási árak ugyan emel­kedtek, a jövedelmezőség még­sem javult, a költségek na­gyobb ütemű növekedése miatt. Nagy gondnak tartom, hogy több szövetkezetünk rossz anyagi helyzete, tartozásának rendezése érdekében kénytelen volt szarvasmarha-állományát megyén kívüli vevőknek elad­ni. Szövetségünk több mint egy éve szorgalmazza a kormány­nál e kedvezőtlen folyamat megállítását. E célból javasol­tuk, hogy a nagy, állatokat tartó gazdaságoknak a tenyészállo­mány megtartására minden év­ben adjon megfelelő nagyságú támogatást. Ez évben ezt elő­ször a hús- és vegyes hasznosí­tású szarvasmarhánál vezették be. Az ipari szolgáltatásokból származó bevétel nőtt, valame­lyest enyhítette a likviditási gondokat, de a gazdálkodás eredményességében továbbra sem volt meghatározó szerepe.-A likviditási gondok, a jö­vedelemhiány mennyiben gá­tolta a beruházási, fejlesztési lehetőségeket?- Az elmúlt évben a beruhá­zásoknál kis elmozdulás tör­tént, elsősorban az állatte­nyésztő telepek felújításánál, Deák Pál tárolók építésénél, erőgépek vásárlásánál, de csupán néhány gazdaságban. Az üzemek több­sége a régi, igen elhasználódott eszközállománnyal kínlódik. A fejlesztési támogatások ala­csony szintje akadályozta a nógrádi termelők ez irányú tö­rekvéseit. Meggyőződésem, hogy Nógrádban a támogatott­ságnak legalább a 70 százalékot kell elérni.- Sokféleképpen magyaráz­zák a múlt évről megmaradt 6,3 milliárd Ft támogatás okát. Önnek mi a véleménye?- Amikor válságban van a mezőgazdaság - köztük Nóg­rád is! - felháborítónak tartom, hogy elvonnak ilyen nagy ösz- szeget a termelőktől. Vélemé­nyem szerint az FM az e téren „végrehajtott” mulasztását a termelők nyakába kívánja varmi. A fel nem használt tá­mogatás okát a következőkben látom: az FM erősen korlátozta a gabonaexportot, a beruházási támogatással kapcsolatos szer­ződéskötések elhúzódtak, emi­att egy részük felhasználására sem kerülhetett sor. Bizonytalansági tényezők A sorrend is sújtotta a gazdasá­gokat. A tőkepótlóhitel-igé- nyek banki elbírálása rendkí­vüli módon elhúzódott, ezért a hitelkamat-támogatást sem tud­ták felhasználni. Ha a kormány azt akarja, hogy ne lerongyo­lódva menjünk az Európai Uni­óba, akkor radikálisan változ­tassa meg támogatási politiká­ját, adjon távlatokat a társas gazdaságoknak.-Mi foglalkoztatja, mi a legnagyobb gondja a tagszer­vezeteknek?- A földtörvény módosításá­nak az elhúzódása, a földtulaj­donszerzés lehetőségének meghiúsulása, a földbérleti tör­vény megfelelő szabályozásá­nak hiánya, elmaradása to­vábbra is meghatározó bizony­talansági tényező a fejleszté­seknél. Aki netán erre vállalko­zik, az sem teheti meg, mert sok esetben eszközei 100 százalék­ban vannak jelzáloggal leter­helve, mely a támogatásból tör­ténő hozzájutást teljesen kizárja. Venesz Károly Egyéves a mérnöki kamara Új helyi csoportok alakulnak Az egyéves múltra visszate­kintő Magyar Mérnöki Kamara nemrég lezajlott küldöttgyűlésén megyénket Kövesi Tibor elnök, Kiss Sándor alelnök, Bókáné, Bakos Mária, Braun József elnökségi tag és Klenóczki Sándor, a tartószerkezeti tagozat tagja képviselte. Megyénkben 158 fő tagja a kamarának. A tagok közül a vízgazdálkodási és vízépítési mérnökök létrehozták szak­csoportjukat - mondja Kövesi Tibor, majd az országos be­számolóhoz kapcsolódva így folytatja: - Megyénk is részt vesz a kamarának biztosított 105 fajta tervezői engedély kiadásában. A szakértői jogo- sítási eljárás során kilencféle rendelet alapján 556 fajta szakértői engedélyt adott ki. Megkezdtük a környezetvé­delmi felülvizsgálat végzé­sére jogosító engedélyek kia­dását, ez évtől ez irányú tevé­kenységünk kiegészül még a munkabiztonsági szakértők engedélyezésével és a mű­szaki ellenőrök névjegyzékbe vételével. A mérnöki képzett­séggel nem rendelkező, de korábban jogosultságot kapott technikusokat is kamaránk veszi fel a tervezői és szakér­tői névjegyzékbe. Egyébként az először kiadott névjegy­zékben 48, a pótnévjegyzék­ben pedig 27 megyei tagunk szerepel.-Mit képviseltek megyénk küldöttei?- Szorgalmaztuk, hogy tag­jainknak, magunknak és má­soknak testületként többet ad­junk. Erre ösztönöz bennün- ket az elmúlt egy óv tapaszta- lata. Tagépítő munkánk során 180-200 főre szeretnénk nö­velni létszámunkat. Bátonyte- renyén és Pásztón helyi cso­portot hozunk létre a balassa­gyarmati után.-Az előbbieken kívül mi­ben határozta meg a közgyű­lés az idei feladatokat?- Az alapszabály-módosí­tás megteremtette a feltétele­ket, hogy közhasznú társasá­got hozzunk létre, melynek megyénk is a tagja. Képvise­lőink jelen vannak a Felsőok­tatási és Tudományos Ta­nácsban, a Nemzeti Akkredi- tációs Tanácsban, a Magyar Szabványügyi Testületben, a Reálértelmiség Egyeztető Ta­nácsában, a Műszaki Felsőok­tatás Rektorainak és Főigaz­gatóinak Konferenciáján, az Építésügyi Egyeztető Fóru­mon, a Felsőoktatási Magyar Akkreditációs Bizottság két szakbizottságában, a kamara felsőoktatással kapcsolatos ügyeivel foglalkozó három­tagú bizottságban. Kapcsola­tot tartunk még a Magyar Mérnökök és Építészek Vi­lágszövetségével, a Tanács­adó Mérnökök Szövetségé­vel, a MTESZ-szel, a tudo­mányos egyesületekkel, a Műegyetem Baráti Körével. A jogszabályok változása miatt hozzá kell kezdenünk a régi jogosultságok átsorolá­sához. Ki kell dolgoznunk a jogosítás és a szakmai minősí­tés új rendjét. Kamaránk elnöke, dr. Hajtó Ödön a Budapesti Mű­szaki Egyetem építészmér­nöki dékánjával a mérnökto­vábbképzés segítése érdeké­ben együttműködési megálla­podást írt alá. A Szlovák -Mérnöki—Kamarával- való kapcsolattartás a nógrádiak feladata. V. K. Minden évben előfordulnak mérgezések, sőt halálesetek Nógrádban is Nem játékszer a növényvédő szer A mezőgazdaságban termesztett kultúr- és haszonnövények különböző kártevőknek és betegségeknek vannak kitéve. Hogy a gyümölcsösökben, a szántóföldön és a kertekben szép és egészséges termés legyen, annak egyik fontos biztosítéka a nö­vényvédelem, mely kora tavasztól a termés betakarításáig tart. Legtöbbjük kémiailag előállí­tott méreg, melyet erie a célra szakosodott üzletek árusítanak. A rádió, a sajtó segítségével minden idény előtt felhívják a figyelmet, hogy ezek a mérgező anyagok ne kerüljenek illeték­telenek kezébe, ennek ellenére minden évben előfordulnak mérgezések, sőt halálos esetek. Salgótarjánban a vetőmag­vak, a mezőgazdasághoz nélkü­lözhetetlen szeráruk, eszközök, műtrágyák és növényvédő sze­rek árusításával a Litkei úton, a vásárcsarnok közelében lévő mezőgazdasági szakbolt fog­lalkozik. A növényvédő sze­rekről, azok veszélyeiről és a felmerülő gondokról beszél­getünk az üzlet vezetőjével, Török Lászlóval. Laposabb pénztárcák- Az üzlet fő profilja a növény­védő szerek közel 200-féle vál­tozata, de hasonló nagyság- rendű az aprómagvak válasz­téka is. Műtrágya, mezőgazda- sági fólia, borászati eszközök, szerszámok, kisgépek, cipész­szerszámok, a kötél, a locsoló­tömlők és a lakatok minden vál­tozata. A háztartáshoz legalap­vetőbben szükséges és a mező- gazdaságban használatos áruk ezernél több fajtája közül válo­gathatnak a hozzánk betérő vá­sárlók, akik a megye legtávo­labbi pontjairól is érkeznek, sőt a szomszédos megyékből is.- Milyen a forgalom?- A rendszerváltás óta fo­lyamatosan csökkenő tenden­ciát mutatott, azonban az utóbbi időben ez a negatív tendencia kicsit lelassult. Mindenki a pénztárcájához mérten vásárol. A vevők nagyon meggondol­ják, hogy mit és mennyit vásá­roljanak! így van ez természe­tesen a növényvédő szerek ese­tében is. Permetezés után mosdás!- A növényvédő szer nem játék­szer.- így igaz. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a növényvédő szerek mérgező anyagokat tartalmaznak, azokat szigorúan csak a használati uta­sításban feltüntetettek szerint szabad felhasználni az óvó rendszabályok maximális betar­tása mellett. Az előbbiek azt jelentik, hogy permetezés után jól meg kell mosakodni, a fel nem használt szereket el kell zárni, hogy illetéktelenek, vagy gye­rekek ne jussanak hozzá. A nö­vényvédő szert nem szabad más flakonba vagy üvegbe átönteni, vagy tárolni, mert az életveszélyes lehet. Célszerű annyi növényvédő szert beke­verni, amennyit nyomban fel is használunk! Az üressé vált fla­kon megsemmisítéséről gon­doskodni kell. A korábbi évtizedekben a szövetkezetek, a gazdaságok az erősen mérgező anyagokat az előírásoknak megfelelően, szi­gorú felügyelet mellett külön raktárakban tárolták. A perme­tezés szakképzett személyek je­lenlétében történt. Most ez a tendencia megváltozott, s ezért is különös odafigyelést igényel ez a terület. Igaz, vannak már olyan visszatérő vevőink, akik tisztában vannak a növényvédő szerek szakszerű használatával. De vannak, akik csak azt jelzik, mire, milyen növényre vagy gyümölcsfára kell.- Munkája során milyen gondokkal kell szembenéznie?-A kiszámíthatatlan és bi­zonytalan adórendszer egyre jobban sújt. A különböző elvo­nások lehetetlenné teszik a vál­lalkozást. A hitelkonstrukciók nem a vállalkozó érdekeit szol­gálják. Mondok egy példát. A kö­zelmúltban félmillió forintos hitelt akartam felvenni az áru­készlet bővítésére, ám a bank olyan kamatfeltételeket szabott meg, ami a bolt átlagárrésénél több, de ehhez vadonatúj gép­kocsit és családi házat - persze üresen, lakatlanul - kell bemu­tatni. Persze, hogy nem ment. Nincs a fejlődésnek financiális oldala. Bizalmatlanok és kamatéhesek! A naponkénti ránk nehezedő terheket a vásár­lókra nem lehet áthárítani. Szabály az szabály Újabb vevők érkeznek, s a ke­reskedő még egyszer hangsú­lyozza, nem törvényszerű, hogy a magángazdaságok szaporodá­sával, a kiskertmozgalom elter­jedésével nagyobb legyen a nö­vényvédő szerek által okozott mérgezésekkel kórházba kerü­lők száma. Bár még messze a tavaszi idény kezdete, már most sem lehet eléggé gyakran hang­súlyozni, hogy a méreg nem já­tékszer és saját, valamint csa­ládja, embertársai érdekében tartsa be mindenki az erre vo­natkozó szabályokat. Kukely Mihály Páratlan Betét A Kereskedelmi és Hitelbank PÁRATLAN betétszámlája párját ritkító befektetési lehe­tőség. A páratlan betétszámla olyan megtakaítási forma, amely párosítja a biztonságos, biztos kamatot, az egyénre szabott, PÁRATLAN rugalmassággal. Számoljon páratlan ötféle futamidő: 9, 11, 13, 15 és 17 hónap közül választhatja ki az Ön számára leginkább megfelelőt. Nem érheti semmi váratlan! Hiszen a páratlan amta tutamidoto! függően kamatozású. Ezenkívül névre szól, tehát a lekötött összeghez csakis Ön férhet hozzá. A páratlan betétszámla korántsem unalmas, hiszen páratlanul rugalmas. Bármilyen 5.000 Ft feletti, 1.000 Ft-tal osztható összeg egyaránt leköthető. A Páratlan betétszámla páratlan megoldás a befektetések területén. ÉS PÁRATLAN !

Next

/
Oldalképek
Tartalom