Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-06 / 31. szám

7. oldal Alkonyévek - Nyugdíjasok rovata 1998. február 6. péntek__________________________________________________________________________________________________________________________________ Továbbra is a szolgáltató típusú ügyintézés szellemében dolgoznak Nincs ellátatlan nyugdíjjogosult A Nógrád Megyei Nyugdíjfolyósító Igazgatóság élén dr. Vic- zián Gyula igazgató nyugdíjba vonulása miatt új igazgató vette át a stafétabotot a nyugdíjazással, az ehhez kötődő más területekre vonatkozó feladatokkal együtt. Dr. Danyi Sán­dorra (mert róla van szó) és csapatára hárul az új nyugdíj- törvényből adódó tennivalók elvégzése.- Bár korábbi tevékenysége során jó néhányon ismerik a megyében, mégis arra kérem, röviden mutatkozzon be me­gyénk lakosságának!- Bányászcsaládból szár­mazom, 1962-ben mint vil­lanyszerelő kezdtem dolgozni, majd 1971-ig a bányában harmadvezető technikusként láttam el megbízásomat. Ti- zenjhét évig függetlenített szakszervezeti vezetőként két szakmában - HVDSZ- ÉDOSZ - tevékenykedtem. Időközben elvégeztem a jogi egyetemet, majd a volt megyei tanács igazgatási osztályán he­lyettesként, később osztályve­zetőként dolgoztam. 1991. jú­lius 1 -je után a Nógrád Me­gyei Munkaügyi Központ igazgatási ellenőrzési osztá­lyán osztályvezetőként és jo­gászként foglalkoztattak. 1997. szeptember 1-jétől pá­lyázat elnyérésé'iítján jutottam jelenlegi beosztásomhoz.- Az előbbiekből kitűnik, hogy az ön számára nem volt teljesen ismeretlen a nyugdíj- biztosítással kapcsolatos ügy­intézés.- Valóban, rendszeres kap­csolatban voltam a társada­lombiztosítási szervekkel: Mint az SZMT mellett mű­ködő (volt szakszervezetek megyei tanácsa) jogsegély- szolgálat titkára sok szállal kö­tődtem a társadalombiztosí­táshoz. Az előző ciklusban pedig tagja voltam az egész­ségbiztosítási önkormányzat megyei testületének, ahol rendszeres információkhoz ju­tottam.-Kérem, szóljon röviden a fogadtatásról!-Az igazgatóság régi dol­gozóinak nagy többségét ko­rábbról ismertem. Ez nagyban hozzájárult a kedvező fogadta­táshoz, a hivatali munka megismeréséhez. Szakmai, Dr. Danyi Sándor igazgató emberi támogatásukkal rövid idő alatt sikerült az igazgató­ság belső mechanizmusát megismernem. Sok tájékozó­dási lehetőségre egyébként sem volt módom, mert 1998 januárjától az új nyugdíjtör­vény szerint kell tevékeny­kedni igazgatóságunknak.- Ez milyen új feladatot je­lentett?- Biztosítani kellett az átál­lás személyi és tárgyi feltéte­leit. Készítettünk egy ütemter­vet, melynek keretében vala­mennyi, állományban dolgozó társamat belső képzéssel konkrétan felkészítettük a jog­szabályok gyakorlati alkalma­zására. Ennek köszönhető, hogy harminc napon belül meg tudjuk állapítani a nyug­díját azoknak, akiknél meg­győződünk szolgálati idejük valódiságáról és a nyugdíjala­pot képező jövedelmükről. Amennyiben ez nincs meg, az igazolásokig folyamatos nyugdíjelőleget állapítunk meg. Ez azt jelenti, hogy me­gyénkben nincs ellátatlan nyugdíjjogosult. A múlt év ok­tóberében nagyot léptünk előre balassagyarmati kiren­deltségünk működési feltétel- rendszerében, az ügyfélszol­gálat kialakításában, a dolgo­zók munkakörülményeinek javításában.-Az új nyugdíjtörvény mi­ként növelte ügyfélforgalmu­kat?- Az özvegyinyugdíj-válto- zás következtében forgalmunk egy félreértés következtében duplájára növekedett. Ez ab­ban nyilvánult meg, hogy az érintettek úgy gondolták, va­lamennyi özvegyi nyugdíjat automatikusan 20 százalékkal megemelnek. A valóság áz, Hogy az elhunyt házastárs nyugdíja az elmúlt időszak emeléseivel 1997. december 31-i nyugdíjösszegének csu­pán 20 százalékára jogosult az özvegy.- Érdekelne, milyen felada­tok megoldására vállalkozik az igazgatóság?-A megyei egészségbizto­sító pénztár elköltözésével meg kívánjuk teremteni a kul­turáltabb ügyfélszolgálatot. Rövid időn belül megalakul a nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat megyei testületé. Ez magában foglalja a munkavál­lalók, munkaadók, nyugdíja­sok delegáltjait, akik az érin­tettek helyzetének javítására vállalkoznak. Továbbra is a szolgáltató típusú ügyintézés szellemében dolgozunk.-Az ügyek gyorsabb inté­zése céljából mihez kér segít­séget?- Konkrét ügyekben nyu­godtan forduljanak ügyfél- szolgálatainkhoz. Ahét-min­den napján nyugdíjasaink ren­delkezésére állnak. V. K. Lelkileg is felkészítik a szociális otthon nyolcvanöt idős lakóját Márciusban költöznek Szentkútról Egy intézményként, bátonyterenyei székhellyel, salgótarjáni és mizserfai telephellyel javasolja működtetni a Nógrád Megyei Közgyűlés egészségügyi-szociális bizottsága a bátonyterenyei idősek otthonát. Az Adám Zsigmond Nevelőotthon volt épüle­tének 200 férőhelyes idősek otthonává alakításáról a megye­gyűlés még 1996-ban döntött. A munkálatok befejeződtek, megtörtént a műszaki átadás. Az átalakított épületbe várha­tóan márciusba költözik Szent­kútról a szociális otthon 85 idős lakója Bátonyterenyére. A fel­szabaduló épületet a katolikus r egyház kapja meg. Horváth Fe­rencié főtiővér elmondta: a la­kók készülnek a tavaszi költö­zésre, amely lelki terhet is je­lent sokuk számára. Az aggo­dalmakat és környezetváltozás izgalmait rendszeres tájékozta­tással és pszichikai felkészítés­sel próbálják enyhíteni. A bá­tonyterenyei intézmény meg­nyitásával olyan idős emberek is helyet kaphatnak az otthon­ban, akik már régóta „várako­zólistán” vannak, s körülmé­nyeik miatt rászorulnak a gon­doskodásra. A kelet-nógrádi térségben az idősek szociális elhelyezési lehetőségei is bő­vülnek. Mizserfán 155, Salgó­tarjánban 70, Bátonyterenyén 200 embert tudnak fogadni. Eddig sem volt, ezután sem lesz Az alábbi olvasói levélre kértünk választ a Salgótarjáni Város gazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-től. „Mint derült égből a villám, úgy ért bennünket a vállalatuk­tól küldött „szemétszállításról” kiállított számla 1596 forintról. S mindez az április 15-étől ok­tóber 15-ig tartó időre, tehát csak fél évre szól. Gondolom, nem okozott nehézséget lakó­helyeink címének megszerzése, de az eresztvényi üdülőtelepen a konténerek elhelyezéséről annak idején bennünket értesí­teni elfelejtettek. Mivel én oda ez idő alatt nem vihettem sze­metet, a szállítási díj kiszámlá­zását jogtalannak tartom. Le­mértem a kertemhez legköze­lebb eső konténer közötti távol­ságot, az pontosan 216 méter, ez oda-vissza 432. Szerencsére az ilyen nagy távolság megtéte­lére nincs szükségem, mert én nem „termelek” szemetet. Ugyanis az arra alkalmas anya­got komposztálom, az éghetőe­ket elégetem. Mivel körülbelül 25 év alatt nem volt szükségem „szolgáltatásukra”, ezután sem tartok rá igényt. Fentiek alapján az összeget nem utalom át. Egy hétvégi ház nyugdíjas tulajdonosa” Kadlót Vilmos, a cég szállítási vezetője így tájékoztatott: - Konkrétan nem tudok nyilat­kozni. Ha az adatokat megka­pom, megnézem a kifogásoló levélben foglaltak realitását. Egyébként azon a részen a ko­rábban kihelyezett két konté­nerhez az ott lakók kérésére újabb kettőt helyeztünk el. Két­hetenként szállítjuk el, mindig tele van szeméttel. Venesz Négy év a hátuk mögött - A szolidaritásról, a rászorulók támogatásáról Alapítvány a nyugdíjas bányászokért Most négy esztendeje, hogy a cégbíróság hitelesítette a Bányász Nyugdíjas Alapítvány niegalakulását, működését. Fiikor Ba­lázs, a kuratórium elnöke, az alapítvány létrejöttének körül­ményeit idézte, a jelen és a jövőbeni lehetőségekről beszélt.- A szükség hozta létre az ala­pítványt. Azzal, hogy Nógrád- ban megszűnt a bányászkodás, sok száz ember maradt munka nélkül, kényszerült nyugállo­mányba. A kispénzű bányász nyugdíjasok is támasz, segítség nélkül maradtak. Segíts magadon! A tíz bányász-szakszervezeti alapszervezetben fogant a gon­dolat, alapítványt hoznak létre, mert segítséget csak önmaguk- tól várhatnak.-A szándék nemes volt, de honnan vették hozzá a pénzt?- Azokhoz a bányamunká­sokhoz, nyugdíjasokhoz fordul­tunk, akik még megtehették, hogy segítsenek. A szolidaritás szép példája, ahogy a bányá­szok összefogtak. Amint meg­kapták szénjárandóságuk ellenértékét, adtak és adnak ma is kisebb-nagyobb összeget az alapítványnak. Annyit, ameny- nyit nélkülözni tudnak. Induló tőkének összejött egymillió fo­rint. Ma már meghaladja a hat­milliót az alapítvány számláira befutott, az ott kamatozó pénz.-Ennyire „megszaladt” a bányászoknak?-Sajnos, nem. Inkább arról van szó, hogy az alapítvány nyílt, és bárki megkereshet bennünket; aki Ségítéfíf fűd, se­gíteni akar a munkanélküli bá­nyászokon, a nehéz sorsú nyugdíjasokon. Szerencsére jöttek szép számban magán- személyek és kisebb-nagyobb közösségek is. Többen szemé­lyi jövedelemadójuk egy száza­lékát is a bányászalapítványnak ajánlották fel. Igaz, ez nem egészen 70 ezer forint volt ta­valy, de segítséget jelentett. Ezért köszönettel tartozunk a legszerényebb összegért is.- Hogyan döntik el, hogy kik azok az emberek, akik legin­kább rászorulnak a segítségre?-A döntést minden esetben az öttagú kuratórium hozza ar­ról, hogy hová kerüljön a pénz. Az egyéni ügyeket azonban a területen bírálják el. Olyan em­berek, akik maguk is bányászok voltak, ma is aktív részesei a közösségi, a mozgalmi munká­nak. Jól ismerik a környezetük­ben élő bányamunkások, nyug­díjasok életkörülményeit és ön­zetlenül teszik a dolgukat. Nyitott szemmel Többen személyesen fordulnak hozzánk, de olyanok is vannak, akik nem kémek segítséget. Ta­lán azért, mert nem tudják, hogy van ilyen lehetőségük. De olyan is akad, aki egyszerűen szégyellj tisztes szegénységét. A szakszervezeti bizalmiak azonban többnyire nyitott szemmel járnak és észreveszik a bajt. Jó néhány esetben meg­történt már, hogy az ő taná­csukra, kérésükre sikerült né­miképpen enyhíteni az ilyen emberek gondjain. Tavaly 1 millió 300 ezer fo­rint volt az a pénz, amelyet a szociális gondok enyhítésére, a beteg emberek támogatására fordítottunk. Ha jól számolom, legalább ezren kaptak belőle kisebb-nagyobb összeget.-Négy év van az alapítvány mögött. Milyennek ítéli munká­jukat? Édes, vagy keserű a ku­ratóriumi tagok szájíze?- Ez is, az is van benne, azt hiszem. Jónak tartjuk, hogy fo­lyamatosan nőtt az alapítvány alaptőkéje. Köszönettel adó­zunk azoknak, akik pénzfeladá­saikkal, adótöredékeikkel segí­tettek és segítenek bennünket. Mint ahogy azokat is tisztelet illeti, akik lelkiismeretes, ön­zetlen munkájukkal járulnak hozzá, hogy a segítség a lehető legjobb helyre jusson. Meg­nyugtató számunkra az is, hogy az alapítvány pénzgazdálko­dása, a gazdálkodás fegyelme rendben van. A múlt évben a Nógrád Me­gyei Ügyészség ellenőrizte ezt, és néhány kisebb észrevételtől eltekintve, rendben találta dol­gainkat. Az észrevételekre megtettük a szükséges intézke­déseket. Rendszeresen tájékoz­tatjuk munkánkról az alapító alapszervezeteket is. Ami pedig a munkát illeti, abból lesz bőven az idén, meg a következő esztendőben is. Sze­retnénk tovább gyarapítani az alapítvány pénzét, s ezért ismét a bányász nyugdíjasokhoz, a vállalkozókhoz fordulunk se­gítségért. Pénz a privatizációból Következetesebben kell hada­koznunk azért a 10 százalékért is, amely a bányaüzemek priva­tizációjából humánpolitikai cé­lokra használható, s amelyről a felszámoló szervezet elfeledke­zik. A pénzalap növelésére min­denekelőtt azért van szükség, mert a nógrádi medencében, sajnos, nem csökken a segít­ségre szoruló idős, beteg embe­rek száma. S ha szerényebb az alaptőke, bizony szegényebb annak hozadéka is, amit eloszt­hatunk. Négyéves tapasztalat mon­datja velem azt is, hogy az ala­pítvány alapszabályában el kell végezni néhány szükséges mó­dosítást. Olyan változtatásokat, amelyek folyamatosabbá, átte­kinthetőbbé és hatékonyabbá tehetik az alapítvány munkáját. Ez annyit jelent, hogy több bá­nyásztársunkon segíthetünk és jobban megbecsüljük azokat is, akik segítenek bennünket. V. G. Fellebbezni a nyugdíjfolyósítási igazgatóságon lehet Miért kevesebb az özvegyi nyugdíj? P. Józsefné salgótarjáni nyugdíjas kérdezi, miért kap keve­sebbet özvegyi nyugdíj címén a 20 százalékos emelés után, mint amennyit 1997 decemberében kapott a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól. Kérdésére Király Pál, az igaz­gatóság 'nyugellátási osztály- vezetője Válaszol:- Aki saját és özvegyi jogon is jogosult nyugdíjra (egyesí­tett ellátás), annál a saját jogút és az özvegyit külön-külön ki­számítják. P. Józsefné esetében saját jogon 1976.augusztusától rok­kantsági nyugdíjat állapítottak meg, mely akkor 1056 forint volt. Ezt az évenkénti emelé­sekkel kiegészítették. Ennek alapján a saját jogú nyugellá­tása 1998. január 1-jétől 19 800 forintra emelkedett. Ugyanakkor kiszámolták, hogy az elhunyt férjnek mennyi lett volna a nyugdíja 1997 decemberében. Ez az összeg 18 678 forint lenne. A törvény szerint ennek 20 szá­zaléka jár özvegyi nyugdíj cí­mén, mely ,3736 forintot je­lent. Ezt kiegészítették az 1998. évi J.9 százalékos eme­léssel, aminek következtében az előbbi összeg 4446 forintra emelkedett. Ilyen módon a ne­vezettet a két nyugdíj összege illeti meg. Jelen esetben az összes nyugellátása 24 800 fo­rint. Ebben benne van a 300 forint méltányossági emelés. Ezen felül még egyéb címen havonta 200 forintot kap. Ha fellebbezési jogával élni kíván, kérelmét a nyugdíjfo­lyósítási igazgatósághoz jut­tassa el. Venesz Károly Cserkészmúltidéző - Megfogyott nagy csapat - Üzenet Mátranovákról Emlékek az utódoknak Nyolcvanadik esztendejét tapossa az a mátranováki férfi (név és cím a szerkesztőségben), aki néhány napja régi, megsárgult fotókkal kereste fel szerkesztőségünket. Az idős ember életkedvét, hu­morát egyáltalán nem emész­tette fel a maradandó nyomok­kal gyógyult háborús lábsérü­lés, fél szemének elvesztése sem. Változatlanul kedveli a tár­saságot, a könnyed beszélge­tést, s szeret emlékezni azokra a vidám éveire, amikor társaival együtt koptatták a cserkésznad­rágot, s körülöttük minden csupa elevenség volt. Ezt, vagyis a cserkészek nagy csapatát örökítették meg a megkopott, nagyon nagy becs­ben őrzött fotográfiák, melyek­nek most új szerepet szánt őrző­jük. Elhatározta ugyanis, hogy megkísérli felvenni a salgótar­jáni cserkészcsapat vezetőjével a kapcsolatot. Hogy ő és a mát­ranováki bányatelepen lakó ve­terán cserkészek átadják tapasz­talataikat, emlékeiket mostani „utódaiknak.” Magyarázatul hozzátette: ilyesmire csak ők vállalkozhat­nak, mert a többiek már nincse­nek az élők sorában. Kikopott az életből egy gazdag múlt em­léke. Elő tanúi, ismerői viszont nem akarják végleg magukkal vinni, szívesen ráhagynák a ha­gyomány őrzőire, hogy ezzel is gazdagítsák őket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom