Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-28–03-01 / 50. szám

6. oldal Mozaik 1998. február 28., szombat Salgótarjánnak a bányászmúltját élő hagyománnyá kell tennie Jelzőkövek és az elbontott múlt Salgótarján újkori történelmének legrégibb civil szervezete a múzeumbarátkör, mely évről évre gyarapodó tagságával, a ta­gok adományai által egyre gazdagodó helytörténeti gyűjte­ménnyel, a polgári értékek megmutatásával mind nagyobb elismeréseket arat. A napokban tartott közgyűlésükön célul tűzték ki, hogy a lebontott történelmi városrészben jelzőkö­veknek számító emléktáblákat helyezzenek el, s a bányászmúl­tat is élő hagyományokban vigyék tovább.-Nekünk már nem kell azon izgulni, hogy lesz-e közönség egy-egy kiállításon. Ha a me­gye másik végében történik va­lamilyen, a múzeumi életben számottevő esemény, még arra is busznyi közönséget szoktunk vinni — mondta Hídváry István, a múzeumbarátkör titkára a ta­valyi évet értékelő, s az idei terveket megfogalmazó köz­gyűlést követően.- Eseményekben gazdag esz­tendőt tudhatnak maguk mö­gött.- Salgótarján várossá nyil­vánításának 75. évfordulóját ünnepeltük. Sok figyelmet szenteltünk annak, hogy minél pontosabban térképezzük föl a város múltját. Közgyűlésünkön is több olyan javaslat hangzott el, amelyet akár az évforduló összegezésének is tekinthetünk. Dr. Lukács Ida javaslatára pél­dául a tarjáni iskolákkal közö­sen fogunk megemlékezni az elhunyt bányászokról. A bá­nyászok védőszentjének, Bor­bálának napján gyertyákat gyújtunk majd szerte a város­ban. A vezetőség javaslatát tolmácsolta dr. Szvircsek Fe­renc azzal, hogy a bányamú­zeum alapítójának, Pothornyik Józsefnek az emlékére is táblát helyezzünk el még az idén.- Salgótarjánban több em­léktábla kihelyezését is tervbe vette a múzeumbarátkör.- Szembe kell néznünk az­zal, hogy ennek a városnak már csak egy-egy részletében talál­juk meg az építészeti múltját. Eltűnt az egykori belváros, s az első gimnázium is bontásra ítélt épület. Nekünk most jelzőkö­veket kell elhelyeznünk, hogy újratanulhassuk a város törté­nelmét. Az idősebb korosztály­nak fontos ez, mert az általa, il­letve a szüleik által megélt vá­rostörténelemről van szó. A fia­talabb korosztályoknak pedig ez önazonosságot adhat.- Kik alkotják a múzeumba­rátkör közösségét?- Az alapító tagok java része a hajdanvolt tarjáni polgári csa­ládok még élő tagjai. A kör 1981-ben alakult, 83-tól műkö­dik önálló jogi személyként. A kezdetben negyvenfős tagság mára majd százötven főre gya­rapodott. Ez itt a legrégibb civil szervezet. Salgótarján város első pol­gármestere, Förster Kálmán szorgalmazta a múzeumalapí­tást. A múzeumbarátkör első elnöke Várkonyi József volt, a halálát követően már nem vá­lasztottunk elnököt, hanem ki­alakítottuk azt a hagyományt, hogy a mindenkori polgármes­ter a kör tiszteletbeli elnöke. A baráti kör elsődleges célja a mindig is anyagi gondokkal küzdő múzeum segítése.- Beszélhetünk valós anyagi segítségről akkor, mikor az évi tagdíj nyugdíjasoknál továbbra is 50, a keresőknél pedig 100 forint? Mit segít ez a nemzet emlékezetének tartott múzeum megtartásában ?- A tagdíj valóban nem sokat hoz, viszont a tagok évről évre értékes helytörténeti anyagok­kal gazdagítják a múzeum gyűj­teményét, önálló kutatásaikkal pedig segítik a múlt értékeinek megőrzését. Adományaik, s a polgári értékek megőrzésében kifejtett munkájuk pótolhatat­lan kincset jelentenek.- Tavaly a várostörténeti megemlékezések mellett a kör tagjai részt vettek a csesztvei Madách irodalmi napok ren­dezvényén, a horpácsi Mik- száth-kiállítás megnyitóján, a Nagy Iván honismereti pályáza­ton, s megemlékeztek a doni harcokban elhunytakról is. Mit tartogat az idei esztendő?- Legközelebbi hétfői össze­jövetelünkön dr. Fancsik Já­nos, Gubola István és dr. Nyíri László, a Salgótarján és kör­nyéke útikalauz szerzői lesznek a vendégeink. Majd zenés be­szélgetésre várjuk Tóth Csabát, a dixie-találkozók házigazdáját. Dr. Horváth István megyei mú­zeumigazgató a szabadságharc­cal kapcsolatos kiállításon ka­lauzol minket, Hír János pász­tói múzeumigazgató pedig dia­képes előadást tart az őszön. Dr. Szvircsek Ferenc a bánya- gyakornokból utász őrmester­ségig kíséri végig a szabadság- harc honvéd tisztjének, Zem- linszky Rezsőnek az életútját, és segítségével elevenítjük föl a tarjáni bányászat 150 éves múltját is. Dr. Kovács Anna irodalomtörténész Madáchról és életművéről tart majd elő­adást. Koszorúzások, emlék­tábla-avatások alkalmával, a doni emléknapon, a holocaustra emlékezésnél, reméljük, újra ta­lálkozunk. (tarnóczi) Hollókői fiatalok úttörő vállalkozása Portugáliában Porto is a világörökség „részévé vált” Most vasárnap ünnepli fennállásának ötéves évfordulóját a Hollókői Fiatalok Kulturális és Szabadidő Egyesülete, amely alapító tagja a Nógrád Megyei Ifjúsági Tanácsnak, s tavaly egy Európa-nap megrendezésével országosan is a figyelem középpontjába került. A községének hagyományőrzésére, annak átörökítésére, valamint általában egy alkotói közös­ségben való részvételre lehetőséget biztosító egyesület emlé­kezetes ajándékot kapott: a fiatalok öt napot tölthettek el a múlt héten a portugáliai Porto városában és annak környé­kén. Az ajándékozók persze önmaguk voltak.-A bennünket fogadó portu­gál fiatalokkal először egy ta­valyi, salgóbányai találkozón ismerkedtünk meg - kezdi a történetet az elején Szabó Csaba, az egyesület elnöke. - Már a kapcsolatfelvételt kö­vető levelezések közben is sokszor gondolkoztunk azon, hogy jó lenne a portugál hely­színen is erősíteni a barátság szálait, de hát mindig közbe­szóltak az anyagiak. A lehető legjobbkor jött a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Koordi­nációs Tanács, valamint a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat elnyert pályázata, melyek vé­gül is tényleg szárnyakat adtak vágyainknak.- Milyen érzés volt Hollókő, de bármelyik magyar helység ismerete után Portóban lan­dolni? Meleg fogadtatás- Szó szerint meleg fogadta­tásban részesültünk, hiszen vendéglátóink mellett az idő­járás is alaposan elkényeztette csapatunkat: 29 fokos, valósá­gos februári hőségben léptünk a portói reptér betonszőnye­gére. Bár arrafelé amúgy is melegebb van, mint nálunk, ők is bevallották, hogy február 14-én nem éppen szokványos dolog a pluszok ilyen nagy arányú repkedése. Miután le­vetettük a meleg dzsekiket, csupán néhány pillanat műve volt megszeretni a félmilliós lélekszámú Portót, amelynek városközpontja mintegy 6-7 kilométerre fekszik az Atlanti­óceántól.-Azt tudjuk, hogy az USA- ban a legtöbben azt sem tud­ják, mi fán terem, mondjuk, Budapest. A portugálok meny­nyire „ érzékelnek” bennün­ket? Idegenforgalom-Ők nagyon is tudják, hogy hol van Magyarország, ám részleteiben keveset ismernek országunkból. Egy csomó, Nógrádot is bemutató pros­pektust is vittünk magunkkal és nem túlzás, valósággal hab­zsolták a színes oldalakon ke­resztül szerezhető információ­kat. Azzal tisztában voltunk, hogy a két ország ifjúsági kapcsolatai gyerekcipőben járnak, de megdöbbentő volt, hogy az idegenforgalmi köte­lékek is ennyire lazák. A sport természetesen arrafelé is „nemzetközi nyelv”, s az FC Porto játékosának minősülő fradista Lipcsei Péter nevének említése után mindenütt „helyben voltunk”. Szeren­csére a Porto egyik bajnoki meccsére is sikerült bejut­nunk, ahol a hazaiak 3-1 arányban fektették két vállra a Leca FC csapatát.- Milyen helyekre látogat­tak el Porto mellett?- Portót töviről hegyire, éj­jel és nappal is bemutatták, mellette pedig Aveleda és Pa­redes községek életével, népi hagyományaival ismerked­tünk meg. Paredesben a helyi kulturális alapítvány munkáját mutatták be, s meghívást kap­tunk az egyik fesztiváljukra is. Aveledában lehetőségünk nyílt egy csodálatos kastély megtekintésére, de mindkét te­lepülésen a paraszti életforma és a néprajz tanulmányozására is.- Kihagyhatatlan kérdés következik: milyen helyben a portói bor?- Ha szűkszavúan akarok válaszolni, akkor többféle. De lehet-e, szabad-e erről csak ennyit mondani? Az az igaz­ság, hogy mind színre, mind ízre némileg egyfajta csodákat zártak és zárnak palackokba a portugálok. No, de büszkék is rá, s valóságos kóstolószenté­lyeket emeltek kiváló boraik­nak. Egy idegenvezetés pél­dául elképzelhetetlen boris­mertető nélkül. Derék portugál barátainkat bizony elszomorí­tottuk, amikor ásványvizet is kértünk a borukhoz... Mikor isznak tokajit?- És mikor isznak Hollókőn tokajit a portugálok?- Remélhetőleg hamarosan sor kerül erre is, és abban is bízunk, hogy nemcsak rajtunk keresztül, hanem mások aktív belépésével sikerül szélesíteni a magyar-portugál ifjúsági, il­letve idegenforgalmi kapcso­latokat. Benkő Mihály Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg­fejtése: Azt kell mondania, hogy akarom, és nem azt, hogy meg­próbálom. Ezerforintos vásár­lási utalványt nyert: Ifj. Szabó István Cserháthaláp, Petőfi S. u. 33. A mai rejtvény helyes meg­fejtését március 5-ig küldjék be címünkre. VONZÓ. Kiciia. TETŐ DOLOG SZEM- uyiű. REGIES SZÓVAL MIST. ocss ROviÜtN GÉSi MELLE*- UM£ IS. VtOY­TAg. A VICC POÉNJA. 2 RÉSE HITS A NŐI NÉV túrt' chjm duTlZST mm NEON > sarc­OEK RE ■ONT íAÉOlCSí "T SUL'UR 5*1 jtójel A VICC POÉNJA. ELSŐ RÉSZ LINDSAY ANDER­SON FILMJE MAYS; KUKO­RICA KÉTElL EGYBE­SZA­BOTT MŰNK A­SZAtON­NAMtJ A VICC POÉNJA. 3. RÉSZ O OROSZ FÉRFI­NÉV COY- LOVAS , KONWtJ öcs* VELE SZEM. rar­LAS ÉV. SZINTÉN NE _______ v <r LYA PU FÁI TAi ARRA A CÉLRA "7'T NéZD CSÁKI DAL­nc rét MÉG — KQRKÖ— oórr OT- VARS H- Qk~ MÁRKA Oltó# VÉR­FAKTOR FOLYA­DÉK ERRE A HELYRE GAUSS Ült ... KOSA RARAMA mi— TÜLIUM SÍR TÉT. LEN IJEUPÓ­AZSIAI F ma UNITED STATES. ELVETVE KICSÍ­mSl. VAGYAK belga folyó POZITÍV VÁLASZ V P'M ITT '1 EZZEL SZIU­PSN Ntait RAMCW OLYÓ A PŰO­OÓWJ-i FRANCIA nr»» I wM SSL AUTÓJEL RÁDIÓ. ü^r ÜDÜL­NI KEZDI "SgOaoc HAJÓ­83sr IX.T.IgM rjTrflHI ina ÉBREN. NÉPIES SZÓVAL HIRTE­LEN TÁ­MADT RÉMÚ­iLL TÖRTÉ. NÉI erőidé­Templomaink története Szent Miklós tisztelete - MAGYARNÁNDOR Eredetileg Nándor volt a község neve, csak 1906 körül kapta a „magyar” előnevet. A pápai tizedjegyzékben a 1330-as évek közepéig megtalálható, a XVI. század végén Nádasdy Ferenc a birtokosa, a török időkben Landor néven szerepel öt adóköteles házzal. 1660-ban Balassa Imre rész­birtokaként említik, majd a Je- szenszkyek és Gerhard csalá­dok birtoka, később az alsópe­tényi uradalom része, Ester­házy Miklós a részbirtokos. 1826-ban a Prónay családé. A Szent Miklós püspök tisz­teletére felszentelt temploma 1743-ból már anyakönyvi be­jegyzéseket őriz; História Domusa 1830-as keltezésű, a Cano- nica Visitatio két évvel későbbi. A törökdúlás előtt itt állott kis templom és a külön épített kő harangláb három harangjával őrizte a mögötte lévő temető nyu­galmát. Első plébá­nosa Péber Gergely volt, de valameny- nyi, azóta itt műkö­dött pap neve sze­repel a precízen ve­zetett feljegyzések­ben. A jelenlegi templom a régi helyére épült, Carolus Du- liczky építőmester vezetésé­vel. 1855 április 21-én került sor az alapkő letételére (a mes­tert valami botrányos ügy mi­att perbe fogták, így még azon esztendőben Canizsai Alajos, váci uradalmi építész folytatta a megkezdett munkát). A templom helyén a talajt mint­egy méternyi vastagon legya­lulták, majd ezt követően egy Láng nevű balassagyarmati kőművesmester készítette el az épület „fundamentomát”. 1858. december 12-én ün­nepélyesen felszentelte a nán- dori születésű romhányi kerü­leti esperes, Poroszkay Péter, aki itt született 1767-ben és a budai egyetemen végzett teo­lógiai tanulmányait követően „hittudorrá” avatták. Ugyan­csak ő adományozta templo­mának a jelenleg is látható, Szent Miklóst ábrázoló oltár­képet. A templom teljes épí­tési költsége 12 698 forint volt, ehhez jelentős segítséget nyújtott Roskoványi püspök úr is. Közadakozásból vették a hívek a Mária-oltár Szűzanya- szobrát, és még a felszentelés évében Varga Gábor János és Kiss Ferenc Budapesten vásá­rolt templomi lobogókat. Sajnos, a természeti csapá­sok nem kerülték el a falut és templomát, víz, sáskajárás, tűz. Ez utóbbi 1881. március 18-án volt, a falu 11 háza leé­gett, a templom zsindelytető­zete és tornya teljes mértékben tönkrement, a harangok meg­olvadtak, illetve a toronyabla­kon kizuhanva széttörtek. Is­mételt közadakozás révén új harangokat öntöttek „...Poz- dech J. utódai: Thuri J. és Kasts Imre Budapesten.” A középső méretű harang 40 év­vel későbbi, ám a tűzvészt túl­élő kisharang „Fusit me loan Ernest Christen Poszsonii anno 43” felirat alap­ján Christelly János Ernő pozsonyi harang­öntőmester műve 1743-ból. (A mester 1733 és 1767 között működött.) 1833-tól áll a templom előtt Nepomuki Szent János szobra. 1915-ben Angster-orgonát kap­tak. A klasszicista épület fából készült főoltára is ilyen stílusú. Hajója három dongaboltozat szakaszos, déli oldalon lehet a kórusra és a to­ronyba jutni; a templom öreg, kopott padozatát süttői mész­kőre cserélték, a szentély esz­tétikai értékét pedig a tardosi vörös mészkő emeli. A XVII. sz. végén már a váci egyház­megyéhez tartozó templom plébánosai közül néhány név, áldozatos munkájuk emléke­ként: Rófusz Gábor, Vitéz Béla, Bencsik István, dr. Hanti Fe­renc, Frajna Mihály, Márton Mihály, Hefler Gábor, Fekete Péter, Ipolyi Károly. D. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom