Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-23 / 45. szám

1998. február 23., hétfő Gazdaság 7. oldal Környezetvédelem O Környezetvédelem © Környezetvédelem Ugyanaz másképp A környezetvédelmi oktatás az iskolák mostohagyer­meke. Míg Nyugat-Európá- ban az alapműveltség részét képezi, nálunk valójában csak most, a nat bevezetésével kezdődik meg a szakszerű környezetvédelmi oktatás, il­letve a pedagógusképzés. Az idén először kerül fel a kör­nyezetvédelem a választható érettségi tantárgyak listájára - tudtuk meg dr. Száraz Pé­tertől, a KTM oktatási főosz­tályának a vezetőjétől. A természet- és környezetvéde­lem alapproblémáinak és a nemzeti parkok (np) ismereté­nek oktatása 1998 szeptemberé­től lesz kötelező az általános iskolák 1-7. évfolyamán - tan­tárgyakon belüli oktatás-neve­lés formájában vagy külön tan­tárgy keretében. Hazánk ötezer oktatási in­tézménye közül 4000-ben már valamilyen úton-módon beépí­tették a környezet- és egész­ségnevelést az oktatásba. Ko­rábban osztályfőnöki órákon tudták le a pedagógusok ezt a témát. A jelenlegi gyakorlat szerint zömmel biológia-, ké­mia- és földrajzórákon foglal­koznak környezetvédelemmel. A nat (nemzeti alaptanterv) be­vezetésével a természettudo­mányok tantervi követelményei között kell szerepelnie. Az Ember és környezete című könyv tíz évvel ezelőtti megjelenése óta a középisko­lákban felvehető tantárgy lett - ezen a néven. A szakközépisko­lákban az idén először lesz érettségi tárgy. Valószínűleg megnő a kömyezetvédelmita- nár-képzés iránti érdeklődés. Eddig három főiskolán (egri, nyíregyházi és szombathelyi) folyik környezettan szakos képzés. Túlkínálat van környe­zetvédelmi tanárokból, de a jö­vőre életbe lépő nat űj helyzetet teremt a számukra. Egyébként a 170 ezer pedagógus közül ed­dig 3000 foglalkozik környe­zetvédelmi oktatással és egye­sületek, szervezetek útján tart­ják egymással a kapcsolatot. Önmagában nem, viszont a 10 évvel ezelőtti néhány tucatnyi oktatólétszámhoz képest ez vi­szonylag magas szám. A tárca úgy véli, nem elsősorban a ta­nárok számának növelése a cél, hanem az, hogy hozzátartozzon az alapműveltséghez a környe­zet- és egészségnevelés tárgyi ismerete. A nemzeti környezetvédelmi program három alapvető köve­telményt fogalmaz meg. Egy­részt előírja a nat-on belüli ok­tatás, egyebek között az erdei iskolák, táborok támogatását a központi környezetvédelmi alapból; erre óvodától egyete­mig lehet pályázni. A 2002-ig terjedő program a diploma megszerzését környe­zetvédelmi alapismeretek elsa­játításához is köti. A felsőokta­tási intézmények számára most készülő tankönyv összeállítá­sába széles szakmai gárdát vont be a tárca. A program végül kötelezi a nemzeti parkokat oktatóbázis létesítésére. A kilenc np-ból eddig még csak háromban (Fertő-Hanság, Kiskunsági és Aggteleki) működik. , Cs,J. Zöld hírek Japán ipari hulladéktelepei néhány éven belül megtel­nek, de a civil szervezetek erősen ellenzik új lerakóhe­lyek nyitását. A hulladék több mint 90 százalékát egyébként a kereskedelmi szektor hozza létre, ezért a tokiói önkormányzat külön szolgáltatási díjat szabott ki a vállalkozásokra. A Hajdúdorog és Hajdú­nánás közötti kerékpárút elkészülte óta jelentősen csökkent a kerékpárosokat és gyalogosokat érő balese­tek száma. Régóta dédelge­tett terv vált valóra a 36 mil­lió forintba kerülő, 3,8 ki­lométeres út megépítésével. A két város testvériesen osz­tozott a költségeken, egyen­ként 4,3 millió forintot fizet­tek be. A fennmaradó részt a területfejlesztési támogatás­ból fedezték. Kizárják a közbeszerzési szállításokból a környezet­védelmi előírások megsze­gőit. Erre a szigorításra per­sze nem nálunk, hanem Brazíliában kerül sor még az idén. E cégek adóked­vezményre sem számíthat­nak. Emellett három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtják azokat, akik védett állattal kereskednek vagy például erdőt égetnek. A műemlékvédelmi bírság összege akár 20 millió forint is lehet, ha valaki engedély nélkül helyez el reklámot műemléki épületen. Kevés szemétlerakó - sok hulladék A lakosság fele szennyezett levegőt szív A Nemzeti Környezetvédelmi Program idei kereteit a parla­ment által tavaly szeptemberben elfogadott környezetvédelmi törvény szabta meg. Hatéves időtartama 2002-ig szól, s célul tűzte ki az európai uniós csatlakozásból eredő kötelezettségek teljesítését - nyilatkozta Szili Katalin, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium államtitkára. A tárca a Nemzeti Környezet­védelmi Programban fogal­mazta meg Magyarország kör­nyezetvédelmi jövőképét. Az idei tervek között három kie­melten fontos terület gondozása szerepel. A hazai környezetvé­delem neuralgikus pontjai; a víz és a levegő minősége, va­lamint a hulladékgazdálkodás. A vízminőség irányadó szá­mai: a közműves vízellátás 97 százalékos, ehhez 55-57 száza­lékos csatornázottság társul. A közműolló 40 százalékos ará­nyát javítani kell. A Központi Környezetvé­delmi Alap támogatásaiból el­sősorban a veszélyes és a sérü­lékeny vízbázisok védelme ré­szesülhet. A levegő minőségé­nek javítása azért sürgős fel­adat, mert hazánk területének 13 százaléka számít ebből a szempontból veszélyeztetett­nek. Ez a szám önmagában nem tűnik magasnak, ám ha tudjuk, hogy ezen a területen él az or­szág lakosságának a fele, mind­járt másképpen ítéljük meg a helyzetet. A veszélyes hulladékok ke­zelésén túl a hulladékgazdálko­dás elodázhatatlan feladata a szemétlerakók számának növe­lése, hiszen a 3216 önkormány­zat mindössze 2700 kommuná­lis hulladéklerakóval rendelke­zik. A regionális lerakók létesí­tését pályázatokkal támogatja a program, melynek révén évente 10-15-tel növelhető a számuk. Az állam felelősségi körébe tartozik az 1996-ban elkezdett kárelhárítási program. Ennek keretében évente 1 milliárd fo­rint jut a rehabilitációra és kár­rendezésre. Az 1997-ben indított Nem­zeti Környezetvédelmi Prog­ram jelenleg a GDP 1,1 száza­lékát kapja közvetlen környe­zetvédelmi feladatokra. A ter­vek szerint azonban 2002-ig a költségvetés a nemzeti össz­termék értékének 2 százalékára emeli fel a támogatásra szánt összeget. (csernyánszki) Ami mozog, arra lőnek Mezei pacsirtából csaknem nyolcezret, vadgerléből két és fél ezret lőttek le olasz vendég­vadászok. ‘A védett és a foko­zottan védett madárfajokból összesen 14 ezer példány (fürj, tengelice, vörösvércse, búbos pacsirta, énekes rigó, búbos banka, széncinege, kormos cankó, nádisármány stb.) esett áldozatul, értékük 160 millió forint fölött jár - tudtuk meg Kalotás Zsolnát a Természet- védelmi Hivatal illetékesétől. A berni egyezmény a vadon élő állmok természetes élőhe­lyeit veszi védelme alá. Az el­múlt két vadászati idényben mintegy félszáz esetben sike­rült bizonyítani, hogy olasz vendégvadászok - semmibe véve a természetvédelmi és va­dászati rendelkezéseket - meg­sértették a nemzetközi egyez­ményeket. Ami mozog, arra lő­nek az olaszok, így nem ritkán fokozottan védett fajok esnek áldozatul. Az Európa-szerte hírhedt és már szinte minden országból kitiltott olasz vadászok „zseb­ből kifizetik” az 50-70 ezer fo­rintos szabálysértési bírságot. Üdvözítő megoldás lenne min­den, vadászatkor használatos eszköz elkobzása - a dzsiptől a puskáig. Az ilyen esetek ugyanis kimerítik a bűncselek­mény fogalmát. Az ügyész gyakran mégsem emel vádat, mivel a fegyvercsempészetnél vagy a vagyoni kárt okozó cse­lekedeteknél enyhébben ítéli meg a tettet. Az is előfordult, hogy a vadászaton részt vevők egyikének, másikának sem va­dászati, sem fegyverbehozatali engedélye nem volt. (jtk) A tárca államtitkára szerint Nógrád agrárágazata kijuthat a kátyúból Kétszeres támogatási lehetőség Az országos átlagnak mintegy duplája lesz a támogatási lehető­ség Nógrád megyében ebben az évben - tudtuk meg Benedek Fülöptől, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárától, aki Salgótarjánban tárgyalt pár napja a megyei képviseletekkel az idei, Nógrádot érintő agrártámogatásokról. Boldvai László. a salgótarjáni választókerület szocialista or­szággyűlési képviselője kez­deményezte a beszélgetést a megyének juttatható pénzek minél nagyobb arányú biztosí­tása érdekében. Mint Benedek Fülöp elmondta, a támogatás lényege - amit részben a költ­ségvetési törvényben, részben a vonatkozó alacsonyabb szintű jogszabályokban határoztak meg - az, hogy az elmaradott térségek a beruházási összegek meghatározott részével, külön támogatási kerettel rendelkez­nek. Ez elsősorban Heves és Nógrád megyének szól, de ha­sonló többlettámogatásban ré­szesülhet Borsod megye is. A beszélgetésen az elmúlt évi tapasztalatok alapján azokat a lehetőségeket tekintették át, amelyek megvalósítása esetén többletpénzekhez juthat a me­gye mezőgazdasága, a terület- fejlesztési alapok összevonásá­val. Ettől várják azt, hogy a Nógrád megyei agrárágazat ki­kerül a kátyúból.- A tavalyi tényleges fel- használásból indultunk ki - mondta az államtitkár. - A mi­nisztérium ajánlata az, hogy a reálértéket meghaladó 25-30 százalékkal mindenképpen in­dokolt növelni a nógrádi beru­házásokat, és ilyen mértékben indokolt növelni a támogatások összegét is. Erre a nagyság­rendre az FM keretéből, illetve az előbb említett forrásokból a pénzalapok rendelkezésre áll­nak. Arra még nincsenek pon­tos adatok, hogy a megye me­zőgazdasági termelői, a jogi és természetes személyek mennyi saját erővel rendelkeznek. Ha a tavalyi nagyságrendet vesszük alapul, az összes bekerüléssel szemben támogatási arányban el lehet érni a 65-70 százalékot is. Ha a beruházás értéke és mennyisége növekszik tavaly­hoz képest, az országos átlag­nak mintegy duplája lesz a tá­mogatási lehetőség Nógrádban. Egy-két év alatt sajnos nem hozható be a 6-8 év alatt el­szenvedett lemaradás - tette hozzá Benedek Fülöp államtit­kár -, de arra mindenképpen reális esély van, hogy egy lassú fejlődéshez meg tudják ala­pozni, illetve teremteni az anyagi, technikai bázist. Multik és a szürkeállományunk Mind szélesebb körben sikerül elismertetni azt a tényt, hogy az innovációnak, a folyamatos műszaki megújulásnak, a kutatás- fejlesztésnek semmivel nem pótolható fontos szerepe van a gazdaság élénkítésében. A költségvetési számokban azonban ez még mindig kevéssé tükröződik. Pakucs János, a Magyar Inno­vációs Szövetség elnöke el­mondta: a szakmai és munka­adói érdekvédelmi szervezet évek óta hangsúlyozza a szel­lemi tevékenység szerepét a gazdaság élénkítésében. Külö­nösen igaz ez hazánkban, ahol pénztőke, valamint a természeti nyersanyag és energiaforrás szűkösen áll rendelkezésre. Mindennek igazságát senki nem vonja kétségbe, a számok mégis azt bizonyítják, hogy a fejlett országoktól nagy az el­maradásunk, és ez az utóbbi év­tizedben inkább csak nőtt. Jel­lemző például, hogy míg tőlünk nyugatabbra a nemzeti össz­terméknek mintegy 2 százaléka jut kutatásfejlesztésre, nálunk ez annak alig egyharmada, és ezzel az aránnyal Európában az utolsók között vagyunk. Gyakran hallani: az állami költségvetés tehervállalásának mérséklődésére magyarázat le­het a hazánkban megtelepedett multinacionális cégek növekvő szerepvállalása az innováció­ban. Ha így is lenne, az állam semmiképpen nem vonulhat ki erről a területről. A nagy kül­földi cégek ugyanis lassan és szinte kizárólag csak a saját ér­dekeiket szem előtt tartva tá­mogatják a kutatásfejlesztést. Korábban az volt az általános, hogy a maguk hazai tudomá­nyos-fejlesztő műhelyeinek eredményeit hozták be Magyar- országra. Az utóbbi időben mind gyakrabban fordul elő, hogy a multik magyarországi kutatóhe­lyeket létesítenek. Ez a fejlődés üdvözlendő is, de nem helyette­sítheti a magyar tudományos műhelyek felfedezéseit, alkal­mazható kutatási eredményeit. Ezek létrejöttéhez azonban kell az állami támogatás. (d. g.) Ahogy a maga nemében egyedi az Országhéz - Magyarország leg­nagyobb épülete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1999/11. Jegyzési időszak: 1998.február 16-27. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 18,50% Jegyzési árfolyam: 1998. február 16-24. között 99,70% 1998. február 25-27. között 100,00% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=18,42%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfolyam táblázat tartal­mazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja: értékpapír számlán tartható (Így sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet); másodpiaci forgalma­zásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, az ABN AMR0 (Magyar) Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befektetését a leg­nagyobb biztonságban tudhatja hosszútávú kötöttség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRŰ (Magyar) Bánit Rt Salgótarján. Pásztó • 01? Bank Rt SalgótMw, Balassagyarmat Pásztó. Rétság. Szecsény (100 000 Ft nevérték alatti jegyzést az OTP Sank Rt nem fogad el) VALAMINT; Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján. Rákóczi út 15. Kamatozó Kincstárjegy 1999/11. ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom