Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

1998. február 19., csütörtök Gazdaság 7. oldal A drámainak is mondható változásokon már túljutottunk / Élénkülő banki befektetések Pénzügyi körökben nagy a vita arról, mi is történt az elmúlt évben a hazai bankvilágban. A privatizáció befejeztével végle­gesnek tekinthető-e a magyar bankrendszer szerkezete? Mi­lyen változásokra számíthat a szektor? Minderről Erdei Ta­mást, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazga­tóját mint a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük.-Milyen a hazai bankrendszer jelenlegi állapota az Európai Unió rendszeréhez képest? Hol vannak még lemaradásaink?- Ha a magyar bankrend­szer fejlettségét az úgyneve­zett standardok szempontjából vizsgáljuk, akkor nincs sok pó­tolnivalónk. A honi bankok tu­lajdonosai főként olyan straté­giai befektetők, akik az unió tagországaiból jöttek. Termé­szetes, hogy megkövetelik: a magyar bankok is teljesítsék az uniós normákat. Persze vannak még hiányosságok, elsősorban a jogi szabályozás területén. Ilyen például az univerzális szolgáltatás jogi szabályozása is. A hazai bankok 1999. január elsejétől kapnak engedélyt e te­vékenységre. Uniós szabványok A tőkepiacok liberalizációját tekintve viszont jelentős a le­maradás a hazai pénzpiacon. A magyarországi tőkemozgás és a tőkepiaccal kapcsolatos pénz­ügyi tranzakciók még nem érik el a liberalizációnak azt a fokát, amely az EU-ban tapasztalható. A csatlakozásra való felkészü­lésben ennek a hiányosságnak a pótlása lesz a legnehezebb. Külön említendő a magyar bankfelügyeleti tevékenység, mert ezen a területen ugyan­csak elkerülhetetlen az uniós szabványok bevezetése. Úgy lá­tom, hogy itt még sok a teendő csakúgy, mint a pénzintézete­ken belül. Elsősorban a tech­nikai-technológiai színvonal emelésére, modernizációjára gondolok. Jelentős beruházás vár még a bankokra, hogy ope­rációs rendszerük képes legyen mindarra, amire a nyugati ban­koké. Megjegyzem azonban, hogy nincs akkora különbség közöttünk, mint azt sokan vé­lik, a drámainak is mondható változásokon ugyanis már túl­jutottunk. Utoljára hagytam a vélemé­nyem szerinti legnehezebb fel­adatot, nevezetesen a hazai bankrendszer - a gazdaság mé­retéből is adódó - tőkehelyze­tét. Nagy kérdés, hogy az egye­sített Európában a magyaror­szági bankok hogyan tudnak majd versenyezni.- Mennyire tekinthető végle­gesnek a hazai bankrendszer szerkezete? Várhatók-e még fú­ziók, összeolvadások?- A magyarországi bankok szerkezeti átalakulása ma már nem az itthon lejátszódó fo­lyamatoktól függ, hanem az Európában zajló eseményektől. A magyar bankok stratégiai tu­lajdonosai ugyanis minden szállal Európához kötődnek. Egy példával szolgálva: A Bank Austria és a Creditanstalt ausztriai összeolvadását három napon belül követte a magyar- országi. Valóban számítani kell ilyen típusú összeolvadásra, koncentrációra, de ezt nem a hazai, hanem az európai és a vi­lágesemények mozgatják. Merthogy Magyarországon a stratégiai körök kialakulása után már nemigen találni olyan bankokat, amelyek felvásárol­hatnák egymást. Ez a lehetőség kimerült. Csak abban az eset­ben tudok egy ilyen lépést el­képzelni, ha valamely stratégiai partner nem találja megfelelő­nek a magyar piacot, ezért ki akarna vonulni róla. Bankok és biztosítók-Hogyan értékeli a bankok és a biztosítók közeledését?-Világtendenciáról van szó, ami már nálunk is tapasztal­ható. A folyamatot két-három olyan igény találkozása ösz­tönzi, amelyet a konkurens pia­cokon nem szabad figyelmen kívül hagyni. E fúzióval az ér­tékesítési hálózatok is egyesül­hetnek, amelyek jelentős mér­tékben csökkentik a költsége­ket, és az ügyfelek is könnyeb­ben kerülhetnek kapcsolatba a szolgáltatókkal. Ez utóbbi korántsem elha­nyagolható szempont, hiszen az ügyfelek szerte a világban a komplex pénzügyi csomagokat részesítik előnyben. Vannak olyan víziók, amelyek szerint a jövő az olyan pénzügyi szolgál­tatóké, akiknél az ügyfelek mindent, amire szükségük van, egy helyen tudnak megvásá­rolni. Ez kétségtelen nyereség a verseny, a költség, a hatékony­ság és a termékek értékesíthe­tősége szempontjából. A fúziók további előnyt is jelenthetnek a bankok és a biztosítók számára. A közösen létrehozott források közép- és hosszú távú, tőkepi­aci instrumentumokba való be­fektetése jövedelmezőbb és biz­tonságosabb. A biztosítási pia­con folyó verseny arra kénysze­ríti a szolgáltatókat, hogy a hosszú lejáratú, valamint a spe­ciális biztosítások esetében mi­nél magasabb hozamot kínálja­nak az ügyfeleknek, de leg­alábbis olyat, amely a normál befektetéssel versenyképes. A bankok és a biztosítók szoros együttműködésével ez a kü­lönbség érzékelhetően csök­kenthető, s nemcsak az együtt­működők, de az ügyfelek is jól járhatnak.-Mi várható a bankrendszer következő két-három évében?-Jelentős fejlődésre számí­tok a lakossági banki tevékeny­ség területén. Nagy változáso­kat jövendölök a hitelre történő áruvásárlási konstrukcióknál. A kereskedők érdekeinek jobban megfelelő, gyorsabb hitelezési rendszert fognak a bankok ki­alakítani. Versenyben a lakosságért A konkurens bankok közötti verseny éleződése is várható a lakossági piacon. Ebből adó­dóan a kamatok csökkenésére kell számítani, s a bankok egyre inkább a jutalék jellegű bevéte­lekre összpontosítanak. Ha 4-5 százalékos GDP-növekedéssel számolunk, számolnunk kell a közép- és hosszú távú beruhá­zási hitelek iránti igények nö­vekedésével. Ez persze élénkíti majd a tőkepiacot is. Egy másik, ugyanebbe az irányba ható jelenség a ma­gánnyugdíjalapok létrejötte. Végre megjelennek a hazai pia­con is azok az intézmények, amelyek közép- és hosszú távú befektetési lehetőségeket ke­resnek. Ezek a folyamatok tá­mogatják egy erősebb, likvi- debb és lényegesen jobb minő­ségű tőkepiac kialakulását. Bozsó Bea ________A VILÁG PIACAIN___________ Csökken a kukorica ára Az Agrograin rt. elemzése szerint az USDA (az Egye­sült Államok Mezőgazda­sági Minisztériuma) febru­ári becslése alapvető újdon­ságot nem hozott: az egy hónappal korábban megle­petést okozó becslést iga­zolta. A legnagyobb változás a bú­zánál következett be, az észak-amerikai és az európai árak 2-4 dollárral csökkentek, az argentin árszint pedig 4-6 dollárral lett alacsonyabb a hét folyamán. A kereslet további csökke­nésére számítanak a kukori­cánál, ami az egyéb takar­mánygabonák árszintjét is le­felé mozdította el. A kukorica piacára továbbra is a lanyha üzletmenet jellemző. A nem­zetközi piacok arra várnak, hogy a román kukorica mel­lett a szerb kukorica is piacra kerüljön. A román kukorica árszintje időközben tovább csökkent. Az előrejelzések szerint várható, hogy a kelet­európai kukorica tonnánkénti árszintje további 5-10 dollár­ral csökken, az egyéb piacok kínálatának erősödésével egy­idejűleg. A lágy növényi olajok, ezen belül is elsősorban a napraforgóolaj árszintje to­vább nőtt. A kínálat szűkös­sége a készletek csökkenésé­ből ered. Wágner Katalin A Budapesti Árutőzsde hírei • A hó elején nincs meglepetés az árakban a tőzsdén, a kukorica ó határidői to­vább nőnek. Csúcson voltak a búzabetakarítás utáni új határidők, az óbúzaárak tovább csökkennek. Az Euro-búza árai tartottak, az árpa árai mélyrepülésben, de itt sent nagyon veszik. A napraforgó őszi határidőit itt kell eladni, mert mostani csúcson vannak. 0 A sertésárak felfelé törnek a közeli és távoli határidőkben. ® Lásd részletesebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/----ballai Áru/Hó Elszámolóár Vételi Eladási ajánlati ársáv Kukorica (Ft/t) Üzletkötés Március 15 900 Október 18 500 Étkezési búza (Ft/t) Március 26 000 Augusztus 24 460 Euro-búza (Ft/t) Augusztus 23 110 15 330-15 900 18 100 25 850-26 000 24 200-24 150 22 800-23 100 15 900-16 000 18 900 26 000-26 550 24 460-24 510 23 400-23 500 15 900 26 000-26 550 24 460-24 510 Takarmányárpa (Ft/t) Július 16 900 - 16 750 Napraforgó (Ft/t) Október 55 020 54 620 55 020-55 400 55 020 EUROP-vágósertés I. (Ft/kg) Március 285,00 284,00 EUROP-vágósertés II. (Ft/kg) Március 272,00 274,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Hirdetés Piacvezető az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár A siker kulcsa - biztonság és stabilitás S okan azt állítják, vége már azoknak a szép időknek, amikor a munká­val teli évek után az ember­nek mindössze annyi dolga maradt, hogy várja a biztos megélhetést jelentő nyugdí­jat. Nos, ez a vélekedés jelen pillanatban a hazai nyugdí­jasok jelentős részére min­den bizonnyal igaz, ám a parlamentben tavaly elfo­gadott nyugdíjtörvény már megnyitotta előttünk a ma­gánnyugdíjpénztárak in­tézményét, belátásunkra bízva ezzel, hogy ölbe tett kézzel várjuk-e a csodát, avagy tenni is akarunk va­lamit majdani - életünk ak­tív szakasza utáni - boldo­gulásunkért. S bár a törvényben szabályozott nyugdíjrendszer első látásra nem tűnik túlságosan egyszerű­nek, a társadalomban mégis megmozdult valami. Mert ugyan mi másnak tudható be az, hogy - a már több mint 250 ön­kéntes kölcsönös nyugdíjpénz­tár mellett - az eltelt rövid idő alatt mintegy ötven magán­nyugdíjpénztár kapott alapítási engedélyt, amelyből öt már te­vékenységi engedéllyel is ren­delkezik. Ezek közül is kiemel­kedik az ÁB-Aegon Nyugdíj- pénztár, amely 130 ezres ma­gán és több mint 40 ezres ön­kéntes kölcsönös pénztári tag­jával piacvezető lett a nyugdíj- pénztárak nem hivatalos verse­nyében. Biztos helyen a pénz Ezen elképesztő siker és nép­szerűség okán kerestük fel az ÁB-Aegon Nyugdíjalap-kezelő igazgatóját, Zatykó Pétert.- Igazgató úr! Az önök eredményei azt mutatják, hogy az emberek többsége komolyan elgondolkodott a nyugdíjpénz­tárak adta lehetőségeken. Am annak mégis csak van valami különleges oka, hogy jelentős részük az AB-Aegon Nyugdíj­pénztárat választotta...- Az ÁB-Aegon Nyugdíj- pénztár szerintem azért lett az egyik legnépszerűbb, most már mondhatom, hogy piacvezető ezen a téren, mert egy olyan pénzügyi erővel és tapasztalat­tal rendelkező csoport áll mö­götte, amely eddig is - a világ több országában - bizonyította sikerességét. Az emberek pedig érthetően a nagyobb háttérrel rendelkező, stabilabb cégek mellett döntenek, náluk jobban biztonságban érzik magukat, s ebben a mi esetünkben nem is csalódnak. Mindenki számára fontos ez a biztonságérzet, hi­szen a pénztártagok arról dön­tenek, hogy az elkövetkezendő 20-30 évben hová fektetik az idős napjaikra szánt megtakarí­tásaikat. Az ÁB-Aegon Nyugdíjpénz­tár kimagasló eredményeihez természetesen az is hozzájá­rult, hogy megfelelő időben igyekeztünk tájékoztatni min­den lehetséges nyugdíjpénz­tári tagot. Ebben segítsé­günkre volt és a jövőben is segítségünkre lesz az AB-Ae- gon mintegy négyezer üzletkö­tője, akiken keresztül az ér­deklődök információkat, sőt belépési nyilatkozatokat is kaphatnak. Az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár pénzügyi ta­nácsadói pedig a legkülönbö­zőbb vállalatok segítségére voltak, amikor azoknak dön­teniük kellett, kinek érdemes és kinek nem nyugdíjpénztári befektetést választani. Itt sze­retném megjegyezni, hogy a magánnyugdíjpénztárak ese­tében mindenki egyénileg dönthet arról, melyik pénztá­rat választja. A munkáltató tehát senkit sem kötelezhet az általa esetleg ajánlott ma­gánnyugdíjpénztár elfogadá­sára. A magánnyugdíjpénztá- runkhoz csatlakozni kívánó ügyfeleinknek nem kell belé­pési díjat fizetniük. Hozam vagy bankkamat?-Miben látja igazgató úr a nyugdíjpénztár előnyeit?-Talán az a legfontosabb, hogy a munkásévek során nyúj­tott teljesítmény jobban tükrö­ződik majd a nyugdíjpénztári szolgáltatásban, a nyugdíj tehát magasabb lehet, mint a tisztán állami nyugdíjrendszerben. Az évek során felhalmozott pénz elérhetősége sem közömbös kérdés, hiszen a nyugdíjpénz­tári tőkéhez a hozzátartozók is hozzájuthatnak, lévén ez a be­fektetés örökölhető. Nem mel­lékes a befektetés követhető­sége, mert ez esetben hónapról hónapra, évről évre - a pénztár­tag szeme láttára - halmozódik fel az a pénz, amely a nyugdí­jaskori életet segíti majd. És természetesen - az önkéntes kölcsönös pénztárak esetében - az előnyök közé sorolandó a befektetések után járó, rendkí­vül vonzó adókedvezmény is. S van illetve lesz egy olyan előny is, amely hosszú távon vala­mennyiünket jobb élethez se­gíthet már az aktív időszakunk­ban is. Arról van szó ugyanis, hogy a nyugdíjpénztári befekte­tések tőkeakkumulációt hoznak létre a gazdaságban, s ez felte­hetően a termelés élénkülését - ezen keresztül valamennyi pol­gár magasabb életszínvonalának megteremtését - szolgálja majd.- Ezek az érvek igazán meg­győzőek, de engedje meg, hogy közvetítsem önnek azok állás­pontját, akik úgy vélik, jobb he­lyen van a pénzük a bankban, ahol ráadásul bármikor hozzá­férhetnek.- Nézze, a nyugdíjpénztár egy kifejezetten hosszú távú megtakarítás lehetőségét kí­nálja a gondtalanabb idős kor megvalósulása érdekében. Aki rövid időn belül akar hozzájutni a pénzéhez, annak jómagam is azt tanácsolom, helyezze el bankban a megtakarítását. Az viszont egy más kérdés, hogy ez esetben szóba sem jöhetnek az adókedvezmények, és az il­lető csak az infláció hatásainak jobban kitett banki kamatokkal számolhat a nyugdíjpénztári be­fektetések stabilabb, de magas hozamai helyett. Rendkívüli esetekben egyébként az önkén­tes kölcsönös nyugdíjpénztá­raknál létezik a tagi kölcsön in­tézménye, ami azt jelenti, hogy a pénztártag - bizonyos keretek között - hozzájuthat felhalmo­zott pénzéhez. A banki betéttel szemben van még egy oka, ne­vezetesen pszichés oka is an­nak, hogy miért érdemesebb nyugdíjpénztárban gyarapítani a pénzt. Ön szerint vajon hány ember tudja megállni, hogy esetleg hosszú távú megtakarí­tásra tervezett, bankban elhe­lyezett pénzéhez ne nyúljon hozzá időről időre, ilyen vagy olyan okból, amely pénz aztán soha nem kerül vissza eredeti céljára? A nyugdíjpénztári be­fektetés éppen ezért jelenti sok­kal inkább a jövő zálogát. Verseny a javából — Igazgató úr! Az AB-Aegon Nyugdíjpénztár pillanatnyilag valóban a legelőkelőbb helyen áll a hazai - hasonló - pénztá­rak rangsorában, hiszen az or­szág egyes területein például több pénztártagot számlálhat­nak, mint egyes pénztárak ösz- szesen. Ebből következően is biztos vagyok abban, hogy nagy verseny zajlik a pozíciókért. De vajon milyen területeken?- Kezdetben az alapok meg­osztása volt a tét, ám az ebben zajló verseny már elérte azt a szintet, amelyen már nem lehet túllépni a működés veszélyezte­tése nélkül. A verseny másik te­rületét a hozamok jelentik. A versenytársak itt kétélű fegy­vert használnak, mert a befekte­tési hozamok emelése csak kockázatosabb befektetések eredménye lehet. Az ilyen megoldások pedig könnyen a visszájára is fordulhatnak.- Ezek szerint az AB-Aegon Nyugdíjpénztár a középutat vá­lasztja a hozamokat tekintve?- Nem középútnak monda­nám ezt, hanem inkább úgy fo­galmaznék, hogy egy nagyon biztonságos befektetési portfo­lió és egy nagyon stabil befek­tetési politika eredményekép­pen hosszú távú stratégiára épí­tünk. Ebben azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az elkövet­kező 20-30 évben az inflációt 3-4 százalékkal mindig megha­ladó hozamot biztosítsunk pénztártagjaink számára. Zatykó Péter szerint az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztár sokat tett a sikerért- Mit tehet az a honfitársunk, aki esetleg éppen e beszélgeté­sünket olvasván határoz úgy, hogy tagja kíván lenni az AB- Aegon Nyugdíjpénztárnak?- Természetesen örömmel fogadjuk, s rögtön két lehetősé­get is kínálunk számára. Az egyik, hogy felkeresi a lakóhe­lyéhez legközelebb lévő ÁB- Áegon ügyfélszolgálati irodát, ahol bővebb tájékoztatást és be­lépési nyilatkozatot is kaphat. Ugyanezt megteheti a munkál­tatójánál is. Ennél is egysze­rűbb az a megoldás, hogy fel­hívja az egész ország területén rendelkezésére álló 06-80-234- 667-es vagy a 06-80-66-00-77- es ingyenes zöldszámunkat, amelyen kérdéseket tehet fel, s mi tanácsot adunk arra vonat­kozóan, megéri-e, érdemes-e belépnie hozzánk. Amennyiben érdeklődőnk úgy dönt, hogy számára előnyös az ÁB-Aegon nyugdíjpénztári tagság, elég, ha bediktálja az adatait, amely után megküldjük a belépési nyi­latkozatot. Gyakorlatilag bárki lehet úgy pénztártag, hogy ki sem mozdul az otthonából - mondotta végezetül Zatykó Péter. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom