Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

4. oldal

1998. február 19., csütörtök

Közélet

Hetekig tart a szavazás - Általános választások kezdődtek Indiában. A közel egymilliárdos lakosságú, kontinensnyi országban március 7-ig tart a voksolás, az adatok összesítése is csak valamikor jövő hónap vége féle várható. Érdekesség, hogy India néhány déli államában nem kezdődhetett meg a szavazás, mert ellopták az urnákat...

Tüntetések Írországban - Gerry Adams, a Sinn Fein nevű szervezet vezetője mellett tüntetnek Írország fővárosában, Dublinban. Még mindig nem dőlt el ugyanis, hogy a Sinn Feint kizárják-e a béketárgyalásokból.

Törvénymódosítás előtt - Egy képviselő még mindig több, mint a semmi

Kisebbségek a parlamentben?

(Folytatás az 1. oldalról) Lapunk kérdésére Juhász Gábor, Nógrád megye 2. számú választókerületének szocialista országgyűlési képviselője elmondta, a május 10-re kiírt választások előtt kilencven nappal már nem lehet módosítani a választójogi törvényt, ezért vetődött fel az, hogy a kisebbségi választásokat az önkormányzati választásokkal egy időben bonyolítsák le.

Rendkívüli ülés várható

Nem lehet azonban kétféle tagja a legfőbb törvényhozó testületnek, hiszen így egyes képviselőknek négy évre, míg másoknak csak három és fél évre szólna a mandátuma. Megoldást jelenthetett volna az a miniszterelnöki javaslat, mely szerint sürgősségi tárgyalást kapott volna a törvény, a bizottsági vita után a ház már csak szavazott volna, ám ez nem kapta meg a szükséges négyötödös többséget.

Sajátos helyzet alakult ki - folytatta a képviselő. A módosítást tulajdonképpen mindenki akarja, de csak akkor, ha részese a vitának. Ha viszont részese, akkor a törvénymódosítás kicsúszik az időből. Úgy tűnik, a probléma megoldása őszre tolódik, Juhász Gábor nem tartja kizártnak a nyári rendkívüli ülésszakot sem.

Hogyan vélekednek minderről a kisebbségek képviselői?

Jónás Gábor, a balassagyarmati cigány kisebbségi önkormányzat elnöke szerencsésnek tartja a kisebbségek parlamenti képviseletét, azzal azonban nem ért egyet, hogy a cigány kisebbséget egyetlen emberképviselje.

Esélyegyenlőség: nines

Szerinte így nem beszélhetünk esélyegyenlőségről, de a nemzetiségeket tekintve aránytalan is a képviselet.

A cigányok vannak közöttük a legtöbben, és ők küzdenek a legnagyobb gondokkal, ezek megoldására nem elég egy képviselő. Jónás Gábor azt tartaná jónak, ha megyénként kerülne be egy kisebbségi képviselő a parlamentbe, úgy, hogy a nemzetiségek közül annak képviselője jusson be, amelyik a legtöbb szavazatot kapja. így például, ha Nógrád megyében a szlovák képviselőjelölt nyerne, akkor nem jutna be a megyéből a németek illetve a cigányok jelöltje. Annak végképp nem örülne az elnök, ha Budapesten döntenék el, hogy ki legyen az országból az az egy ember, aki a cigányságot képviselné, márpedig úgy látja, hogy ennek van esélye.

Kié lesz a döntés joga?

Egy képviselő személye sem békét nem hoz, sem megoldást nem jelent. Ha delegálás lesz, akkor szerinte egyáltalán nem fognak megegyezni. Ebben az esetben az lehetne a megoldás, ha a képviselőt megyei szintekről segítenék, és ez kölcsönös lenne. Ehhez kellene egy olyan ember, akit mindenki elfogad az országban - és ilyen nem lesz. Jónás Gábor is úgy gondolja, mindenkinek meg kell kapnia a szavazati jogot.

Mészáros Mihályné, a szendehelyi német kisebbségi ön- kormányzat elnöke jónak tartja az elképzelést, a technikai megvalósítást illetően azonban kétségei vannak az igazságossággal kapcsolatban. Utalt a nemzetiségek létszámbeli különbségére, a területi szétszórtságra, ami eleve megnehezíti a szervezettséget, a képviseletet. Az elnök szerint szükség van a kisebbségek parlamenti képviseletére, de komoly munkát kell folytatni annak előkészítéséhez, mert nagyon sok a tisztázatlan kérdés.

Ez a nemzetiségeknek is érdekük, hogy elejét vegyék a támadásoknak. Mészáros Mihályné éppen ezért tartja jobbnak az októberi időpontot. így lenne idő a vitás kérdések tisztázására, de mint mondta, egyébként sem vagyunk ezzel elkésve, történtek jó változások ezen a területen. Annak nem híve, hogy

bármi áron kerüljön sor minél előbb a választásra. Kérdés ugyanakkor az is, hogy a nemzetiségenkénti egy parlamenti képviselő hogyan tud eredményes, hatásos lenni a többi képviselővel szemben?

Úgy néz ki, hogy labdába sem tudnak majd rúgni, viszont így mégis neve lesz a gyereknek, kipipáljuk, megvannak, képviselve vannak a nemzetiségek. A szendehelyi elnök is bizonytalan ebben az ügyben, de azt tartaná szerencsésnek, ha a nemzetiségi képviselők szavazata nagyobb súllyal nyomna a latban. Sok mindenben természetesen közösen kell dönteni, akkor ők is csak egy képviselő a többi között.

Utólag lehet csak eldönteni, egy bizonyos idő távlatából, hogy valóban érdemi, vagy egyszerűen csak gesz tusértékű dologról van-e szó. Nehezen lehet egyébként felmérni a nemzetiségek arányát is az országon belül, kérdés, ki minek vallja magát.

Alakulhat akár párt is

Arra a kérdésünkre, kik szavazzanak a kisebbségi jelöltekre, Mészáros Mihályné azt válaszolta, kívülállóként is lehet felelősséget érezni. Aki élni kíván ezzel a jogával, az tegye meg. Aki pedig nem elkötelezett a kisebbségek ügyében, úgysem fog szavazni.- Bizonytalan, hogy a parlamentnek sikerül-e végigvinnie a törvénymódosítást - mondta dr. Egyedné Baránek Ruzsenka, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke. A magyarországi szlovákok felkészültek mindkét variációra, a májusi és az októberi időpontra is. A közelmúltban megalakult nemzetiségi fórum pártként indul a májusi választásokon, ha a képviselők nem módosítják a törvényt. Az elnök úgy fogalmazott, nincs mit veszteni.

Mindkét lehetőségnek van pozitívuma és negatívuma is. Ha pártként indulnak, abban benne van a bukás, lehet,

hogy senki nem jut be. A fórum már későn szerveződött, igaz, ennek objektív oka van: voltak ígéretek arra, hogy megoldódik a képviselet ügye. Elképzelhető azonban az is, hogy nem csak egy, de több jelölt is bejut a parlamentbe, így akár nemzetiségi frakciót is tudnak alkotni.

Sokan azt mondják, hogy reprezentációs lenne egyetlen képviselő - mondta második kérdésünkre Egyedné, aki úgy véli, ha lenne összesen 13 képviselő, arra jó lenne, hogy szószólói legyenek az adott nemzetiségnek, hiszen a parlamentben, de az országban sincs igazán rálátás a nemzetiségek helyzetére.

Bizonytalan a helyzet

Ezért nagyon fontos lenne egy is, mert ha jó parlamenti képviselő lesz, legalább információt tud adni a problémákról. A nemzetiségi törvényt már most is több ponton módosítani kellett, a szervezetekkel folytatott viták pedig nem kerültek a parlament elé. Egy ember nem tud dönteni, de abban tudna segíteni, hogy a képviselők világos képet kapjanak. Egy ember még mindig jobb, mint a semmi - véli a szlovák szövetség elnöke -, nem beszélve arról, hogy hét éve alkotmányellenes a helyzet.

Ki szavazzon a kisebbségi képviselőkre? Mivel nincs nyilvántartás, senki sem tudhatja, ki tartozik nemzetiséghez és ki nem. Van aki érzelmileg kötődik, de nem beszéli a nyelvet. Ebből a szempontból is túlságosan komplikált a helyzet, de ha egy nemzetiség jelöl valakit, a magyar többségnek bíznia keli abban, hogy jó embert választottak.

Létkérdés a korrektség

Egyedné végül úgy fogalmazott, a majdani képviselőnek mindent meg kell tennie, hogy a kisebbség és a többség között korrekt kapcsolat legyen, mert ez az alapkérdés.

Dudellai Ildikó

Lemondását fontolgatja Hranek Sándor, a Salgótarján Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzatának elnöke

• •

Összefogás a hátrányos megkülönböztetés ellen

Kilenc év alatt a semmiből politikussá lett. Törvényt értő, a romák helyzetét tisztán látó ember, aki napi gondokkal küzd, mert a szűkös anyagi támogatás miatt még a fontosabb leveleket sem tudja postára adni. Anyagi bázis híján szinte működésképtelen a kisebbségi önkormányzat Salgótarjánban. Ottjártamkor a lelkes aktivisták otthonról hozták borítékaikat, hogy Horn Gyula romákat sértő nyilatkozatára írt petíciót és a hozzá tartozó aláírásgyűjtő íveket el tudják küldeni a többi kisebbségi önkormányzatnak.- Hogy érzi magát mostanában Hranek Sándor?- Félek, mert veszélyben vagyunk. Úton-útfélen támadások érnek minket, kilakoltatnak lakásainkból, rá akarnak kényszeríteni, hogy nyomornegyedekben, gettókba tömörülve tengessük munkanélküli-életünket. Gyerekeinket kiutálják az iskolából, megfosztva őket attól a lehetőségtől, hogy legalább ők érvényesüljenek és kialakuljon egy értelmiségi réteg. Felsorolhatnék még rengeteg megalázó dolgot.

Gyűjtés magyaroknak- Miként lehetne ezen a helyzeten változtatni?-Úgy, hogy minden roma ember elmegy a kisebbségi választásra és leadja a voksát arra a cigány képviselőre, akit ő a legalkalmasabbnak talál a romák érdekeinek képviseletére. Csakis összefogva leszünk képesek fölvenni a harcot a diszkrimináció ellen.- Hogyan lett politikus?- Ez az 1989-es román forradalom idején kezdődött. Láttam a televízión keresztül a gyerekeket, hogy éheznek, fáznak. Erre én a nyakamba akasztottam egy táblát, melyre ráírtam, hogy a romániai magyar éhezőknek gyűjtök. Az összegyűjtött pénzből a Vöröskereszt segítségével gyógyszert és különböző élelmiszereket vásároltunk és december 25-én elindultam Erdélybe a magyarokhoz. Ezzel indult a pályám. Majd 1990-ben beléptem a Phralipe Független Cigány Szervezetbe, melynek alelnöke lettem és a megyén belül létrehoztam harminc alapszervezetet. Ebben az évben a választásokon bekerültem Salgótarján város képviselő-testületébe. Létre akartam hozni egy kisebbségi bizottságot, de nem engedélyezték. Ezután nem láttam értelmét a további munkámnak, így kiléptem a testületből, pedig itt tiszteletdíjért dolgoztam. 1991-ben létrehoztam - harmadikként az országban - az ingyenkonyhát, s 1992-ben az anya-gyermek menedéket. Ezek az intézmények a mai napig működnek. Később tagja voltam annak a bizottságnak, amely előkészítette a választási törvényt. A kisebbségi választójogi törvény megszületett, de sok olyan dolog került bele, ami, sajnos, nem kellett volna. Ez alkalmat adott arra, hogy csak egy szervezet koordinálja az országot.

Ne csak egy szervezet

Véleményem szerint megyei képviselők kellenek, akiket a megye választópolgárai választanának meg, alkalmat adva arra, hogy ne csak egy szervezet képviselőiből tevődjön ösz- sze az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat. így kialakulhatna az ellenzék is, nagyobb demokráciát biztosítva.

1994-ben a kisebbségi választásokon bekerültem Salgótarján cigány kisebbségi önkormányzatának testületébe, ahol elnökké választottak. Szabolcsban és Nógrádban is kb. 120 kisebbségi önkormányzatnak segítettem a megalakulásban.- Milyen körülmények között kezdődött az elnökség?- Kiszolgáltatott helyzetben voltunk. Az első időkben nemhogy érdemi munkát nem tudtunk végezni, de még hely sem volt, hogy a romákat fogadjuk. Először irodáért kellett harcolni. Megszereztük az irodát, s pár hónap múlva megkezdhettük tevékenységünket. Választhattunk két alternatíva között: vagy nem veszünk észre semmit és minden támogatást megkapunk a települési önkormányzattól, vagy pedig szem- beszállunk mindenkivel a romák érdekében, s ezzel rengeteg ellenséget szerzünk. Én a második utat választottam, ellátom képviselői tevékenységemet, rájöttem azonban, hogy nem érdemes csinálni, mert sem az anyagi, sem az erkölcsi, sem a politikai biztonság nincs megteremtve.

Útiköltségre sincs pénz

Sokszor még útiköltségre sincsen pénzem, hogy kimenjek a falvakba segíteni az ottani ön- kormányzatoknak. Remény- vesztettségemet erősíti, hogy a közelmúltban összehívtam a roma vállalkozókat és javasoltam nekik, hogy alakítsanak roma kamarát. Adjanak össze pénzt és ebből fölveszek jogászt, hogy képviselje érdekeiket, legyen jogi alapjuk és versenyképesek legyenek. Nem fogadták el javaslatomat. Javasoltam továbbá, hogy adójuk egy részét utalják egy alapítványba, amely a gyerekek továbbtanulását segíti. Süket fülekre talált. Nálunk még nem alakult ki az a módszer, ami másoknál tökéletesen működik, miszerint egy terület vállalkozói anyagi támogatást biztosítanak annak a politikusnak a kampányához, akik később a parlamentbe bekerülvén lobbyzik a vállalkozók érdekeiért. Erre igen nagy szükség lenne.

Szeretném többek között azt is elérni, hogy a városi költség- vetés egy főre jutó fejkvótájából részarányosán leosztanák a romákra jutó részt. így több pénz jutna a művelődésre, oktatásra és foglalkoztatásra. Szeretnék továbbá harcmentesen dolgozni, kikerülni a csatározásokat, érdemi munkát végezni, mert meg kell végre érteni mindenkinek, hogy az önkormányzat az alkotmányos törvény keretein belül működik hatezer választó akaratából. Végül szeretném azt, hogy ne csak az országon kívüli kisebbségekkel foglalkozzon a kormányzat, hanem nézzen szét saját hazáján belül is.-Február elején megfogalmaztak egy petíciót a Horn Gyula nyilatkozataiból összeállított, cigányokat sértő megnyilvánulásai ellen, melyben többek között felszólították a miniszterelnök urat, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot a romáktól. Bízik ennek sikerességében?

Bizalom nélkül- Igen, bízom, és azt gondolom, hogy fel kell lépnünk minden ilyen fajta nyilatkozat ellen, bárki mondta is, mert veszélyben vagyunk és meg kell védenünk magunkat.- Újra indul az 1998-as kisebbségi önkormányzati választásokon?-Igen, de nem biztos, hogy Salgótarjánban. Úgy érzem, hogy a tarjániak elvesztették bizalmukat irányomban, mivel a petíció-aláíró nagygyűlésre csupán százötvenen jöttek el. Én mind a hatezer választót elvártam. Lemondok elnöki posztomról, és onnantól az új elnöké a szó Salgótarjánban. Azonkívül - kilenc éve, amióta ezt csinálom - a gyerekeimnek ebből a munkából nem kerestem egy fillért sem, legalább a sikereimmel kárpótolhatnám őket, de ez sem megy.

Oláhné Baranyi Laura