Nógrád Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-13 / 37. szám

7. oldal Alkonyévek - Nyugdíjasok rovata 1998. február 13. péntek________________________________________________________________________________________________________________________________________ Kopogtat a jövő idő A zt olvastam valahol, hogy a nagy jubileumra, a két­ezredik évre már tegnaptól ké­szülni kellene, hogy tudatossá váljon a millennium értelme és történelmi fontossága. Tény­leg, ezt lenne jó tenni, hogy ne „csakúgy” észrevétlen virrad­jon majd fel az a nap, a világ- egyetem zárkózott csendessé­gére bízva. Más, nagy és rendkívüli legyen. S valaki azt is kigondolhatná, hogyan kel­lene ezt csinálni. Mert a holnapi szép álmok­nak ma kevesen tudnak ágyat vetni. Aminek el kell jönnie, az rendszerint ajtóstól ront a házba, nyakunkba szakad, a derült égből jövő villámcsapás durvaságával. Kifinomult ha­logató taktikával mulasztjuk az egymásba kapcsolódó hu­szonnégy órákat: majd máskor igen, de most még inkább nem gondolunk rá. Nem gondolunk például arra sem - mert sok­koló, sőt bénító a tudat a szeretett szülőket, nagyszülő­ket el fogjuk veszíteni. S ők is csak elejtett szavakkal akar­nak előre láttatni: mondogat­ják, hogy eljön majd az idő, de akkor még mindenki nevet ezen. S ezzel ki is van seprüzve a hátborzongató gondolat. Persze, csak egy időre. Mindig csak egy időre. Ezért van igaza a nagymamának, aki tíz­éves unokájának igaz mesét mond arról: „egyszer majd megint kisgyerek leszek, s örülnék, ha te vigyáznál rám." És a holnapra felkészítő peda­gógusnak, aki három saját lurkója közül már választott, s választottjának meg is súgta, ha majd öreg leszek, veled szeretnék élni. Mexikóban mit szokás az, hogy a család legifjabb lánya időskorú szülei gyámolításá- nak szentelte az életét. Erre nevelték, férjhez nem enged­ték. Sokan mondják erre: ke­gyetlenség. Pedig a legna­gyobb jóindulattal sem mond­ható kegyesnek a világ négy sarkáig rebbent gyerekektől távol élő idős családtagok sorsa. A mégoly odaadó in­tézményes gondoskodás csu­pán szomorú árnyéka annak, amit a jó család nyújthat a magára maradottnak. (Közü­lük a férfiak- a.védte leneb bek. csapásérzékenyebbek.) T Tzött vadként való szalad- LÁ gálás, félvak szétszórtság, a gyorsan eltűnő ma helyett jó volna gondolni a holnapokra, s az az utánra. A megmunkál­ható, ma még fiatalosan ru­galmas jövő időre. (mj.) Illik tudni jól főzni - Lakoma lelkiismeret-furdalással - Háziasszony dilemmája Csínján a sertészsírral! Magyarországon illik tudni jól főzni. A háziasszonyok hagyo­mányosan nagy gondot fordítanak főztjük minőségére, büsz­kék egy-egy apró fogásra, amivel igyekeznek egyéni ízt adni a különböző finomságoknak. A családi összejövetelek apropója az étkezés, ilyenkor a háziasszony főzőtudománya a házigazdát is büszkeséggel tölti el. Itt jelenik meg a magyar háziasszony di­lemmája, hiszen a háziasszony nemcsak kényeztetni akarja szeretteit, hanem törődni szeretne egészségükkel is, igyekezne megóvni őket a betegségektől. A hagyományos magyar konyha, a sertészsír bőséges használata ezzel szemben veszélybe sodor­hatja a féltve őrzött egészséget. Sok háziasszony néz szembe a lelkiismeret-furdalással egy-egy kiadós lakoma után: vajon nem lenne-e jobb mást, máshogy főzni? A disznóvágások hete­iben - amikor a hagyományos ízek újra előtérbe kerülnek - érdemes végiggondolni, mit is kell tudnunk a sertészsírról... - ajánlja Pados Gyula, a táplálkozási fórum elnöke.- Már a 70-es években egy több országra kiterjedő felmérés bi­zonyította, hogy azokban az or­szágokban, ahol magas volt a - döntően állati eredetű zsírokból származó - úgynevezett telített zsírfogyasztás, ott fordult elő a legtöbb infarktus, 3-4-szer annyi, mint a kevés telített zsírt, tehát főleg növényi eredetű zsi­radékokat fogyasztó mediterrán országokban. Az állati eredetű zsírok közül a közelmúltig ha­zánkban főleg a sertészsírt használták.-Mi a probléma a sertés­zsírral?- A zsírsavak három csoport­ját különböztetjük meg. Az ún. telített zsírsavak főleg állati eredetű zsírokban találhatók magas arányban, a sertészsír­ban 40-42 %, a vajban 56-67 %-ban. Az olaj, a margarin is tartalmaz telített zsírsavakat, de csak 10-20 %-os arányban. A második, a többszörösen telítetlen zsírsavak csoportja, melyek főleg olajokban (65 %), margarinokban (14—30 %) van­nak túlsúlyban. Ezek képesek aktívan csökkenteni a koleszte­rinszintet, míg a növényi ere­detű zsírokban - szemben az ált lati eredetűekkel - nincs egyen len mg koleszterin sem. A harmadik csoport az egy­szeresen telítetlen zsírsavak csoportja. A sertészsír „védel­mében” viszont meg kell je­gyezni, hogy az a margarint megközelítő mennyiségben tar­talmaz (47 %) ilyen hasznosnak tekinthető zsírsavat. Ha a telí­tett zsírokat a táplálkozásban egyszeresen telítetlenekre cse­réljük, az is a koleszterinszint csökkenéséhez vezethet. A magas telített, az alacsony, többszörösen telítetlen zsírtar­talmú sertészsírból elképesz­tően sokat, fejenként és éven­ként 23 kg-ot fogyasztunk, a 7 kg olaj, a 4 kg margarin és a 2 kg vaj mellett. Ezek kiegé­szülve a húsokban, tésztákban, csokoládékban, tojásban lévő telített zsírok fogyasztásával együtt mintegy 50 kg össz-zsír- fogyasztást jelentenek. így nem véletlen, hogy a magyar lakos­ság koleszterinszintje átlagosan 5,7-6,1 mmol/1 között van, mi­közben az ideális koleszterin­szint 5,2 mmol/1 lenne. Ezt a mértéRerSTakosság 2/3-ának a koleszterinszintje meghaladja! Az egészségüggyel foglalko­zók már évek óta próbálják a lakosság táplálkozását helye­sebb irányba terelni. S hogy a hagyományos magyar konyha ízei se vesszenek ki ételeinkből, sertészsír is lehet otthon. A mennyiséggel azonban nagyon csínján bánjunk, hasz­nálhatjuk felváltva, vagy ke­verve, a növényi eredetű zsira­dékokhoz. Akiknek azonban a koleszterinszintje ismerten ma­gas, azok a zsír és vaj helyett olajat és margarint használja­nak! Egbeszökő öröm Átlag Mari néni, aki hála Istennek megért már hatvanhat telet, boldogan ejtette ölébe kedvenc újságját a „csikómasina” elé tolt hokedlin. Nógrádban sem könnyű az élet - dörmögte magában - és vetett néhány korhadt gyökérdarabot az elhamvadni készülő parázsra. Sokáig bíbelődött, amíg becsukta a „masina” ajtaját. Az újság híre igen felvillanyozta. Ingyen a felhők fölött! Gon­dolataiban elképzelte, hogy kisétál a sosem látott Ferihegy 2-re és felszáll egy hatalmas repülőre. Bár a buszon is szédül, de semmiért nem adná ha kis faluja templomtornyát onnan fentről: láthatná. Átlag Mari néni mindig is irigyelte a madarakat. Bol­dognak érezte magát annak tudatában, hogy januártól már ő maga is ingyen repülhet. Bár eszébe ötlött, hogy vajon nem le- hetne-e időnként ingyen tüzelőhöz jutni, vagy szénre cserélni a repülési lehetőséget? Ezen eltöprengett egy keveset, majd maga elé téve egy gyűrött papírdarabkát, komótosan írni kezdett: „Hir­detés! Frankfurti repülőjegyet cserélek frankfurti levesre.” A vé­gére odabiggyesztette: Átlag Mari néni. -démosz­Tamburazenés est Kicsinosított helyiségben, fi­nom uzsonnával várta egytől egyig idős vendégeit nemré­giben a salgótarjáni, forgách- telepi idősek klubja. Az összejövetelt Széli Jó­zsef né jóvoltából ezúttal is a te­lepi presszóban tartották kettős céllal: egyrészt, hogy munka­tervet kovácsoljanak, illetve pótszilveszter címén köszönt­sék egymást. A kellemes han­gulathoz nemcsak a zene, a tánc, hanem Bencze Jánosné tamburazenével kísért éneke is hozzájárult. Délután négytől este nyolcig tartott az összejö­vetel, melyen mindenki azzal búcsúzott: szeretnének minél előbb újra találkozni. Űj Magyarországot hoztak létre - A terheket a legkiszolgáltatottabbak viselik Mi vár a leendő nyugdíjasokra?- Általában nem vagyok elragadtatva azzal az életszínvonallal, amelyre a nyugdíjas-társadalom ítéltetett. Két év alatt több mint 20 százalékot vesztettek értékükből a jogos, megdolgozott évek után járó nyugdíjak. Nálam ez tizenöt év alatt hatvan szá­zalékos értékvesztést jelent. A mai nyugdíjasok döntő többsége a jelen társadalom megalapítói voltak, új Magyarországot hoz­tak létre, a második világháború utáni romokon gyötrelmek és megaláztatások során. Nem romboltak, hanem építettek. Kü­lönösen sokat dolgoztak az asszonyok - mondta többi között Szőcs Gyula mérnök, közgazdász, aki tizenöt évvel ezelőtt ke­rült a nyugdíjasok státusába. Az aktív napi tevékenység megszűnése után öt évig még műszaki témájú írásokat fordí­tott német nyelvre, majd abba­hagyta. Időközben a nagy csa­lád, beleértve az unokákat is, tizenegy főre növekedett.-Amit tud az ember, azt a nyugdíjából szívesen és öröm­mel adja nekik - hangsúlyozza az elismert szakember, a mos­tani Salgótarjáni Acélárugyár Rt. volt vezető beosztású dol­gozója. A második ciklusban a Nógrád megyei nyugdíjas-ön­kormányzat tagja lett mint a megyei nyugdíjasszövetség de­legáltja. - Tudomásom szerint az átlagnyugdíj az országban 26 ezer forint. De sokan ennél jóval kevesebből élnek meg. Az átlagrezsi szerényen számolva havi tizenháromezer forint. Ez önmagáért beszél. Jól mutatja a mindenkori országos és helyi vezetés tevékenységének szín­vonalát, azt, hogy csak ennyire képesek vezetni. Az átalakulás terheit a legkiszolgáltatottabb rétegre, ránk hárítják át. Ez egyúttal jól tükrözi erkölcsi ha­bitusukat is. A hozott áldozatok ellenére sem tud kilábalni az ország mostani nehéz helyzeté­ből. A munkanélküliség nem csökkent, nőtt a lusták, a dol­gozni nem akarók és a létmini­mum alatt élők száma.- Vannak, akik állítják, hogy ez a folyamat nem a rendszer- váltással kezdődött - vetem közbe.- Igaztalan volnék, ha min­dent a rendszerváltás és az azt követő évek nyakába varmék. A folyamat tizenöt éve tart, az utóbbi hét évben viszont felerő­södött. A létrejött új társadalmi problémákat tűzoltómunkával próbálják megoldani.- Mint nyugdíjas-önkor­mányzatba delegált tag, kérem, érzékeltesse tevékenységük eredményességét!- Az elmúlt években a szűk lehetőségeket kihasználva, több mint ezer nyugdíjasnak emel­tük a nyugdíját, amennyiben a feltételeknek megfelelt.- Az új nyugdíjtörvény alap­ján ön szerint mi vár a jövő nyugdíjasaira?- Különösen rosszul fognak járni, mert t;ok a munkanélküli, sok a félállás. Az előbbiek mi­att káosz lesz.- Miben foglalná össze a mindenkori hatalom legfőbb feladatát?- Szerintem legfontosabb feladatuk a társadalom tagjai boldogulásának egyengetése, alakítása. Ennek megvalósítá­sában nem tapasztalok tudatos, előrelátó tevékenységet. Ennek tulajdonítom a mai társadalmi állapot jellemzőjét, kettéosz- tottságát. Egyik oldalon a lét­minimum alatt élők sokasága, a másikon a gyorsan gyarapodók szűk rétege található. V.K. Házastársak, figyelem! Nem fogadható el a közös testamentum Hogyan készüljön a végrendelet? Aki végrendelkezik, nem a halálba készül, hanem előrelátó - tartja a mondás, melynek Nógrád megyében kevesen hisznek. Dr. Schink Annamária salgótar­jáni közjegyző tapasztalatai szerint éppen azok nem teszik meg ezt a fontos lépést, akiknek még közeli hozzátartozójuk sincs. A végrendelkezők zöme pedig saját törvényes örökösére hagyja vagyonát, értékeit. A szabályos, tehát érvényes végrendeletnek tartalmi és for­mai feltételeknek kell megfe­lelnie. Alapvető, hogy végren­delkezni csak személyesen le­het, a végrendelkező teljes cse­lekvőképessége birtokában le­gyen, korlátozottan cselekvő- képes személy részére közok­iratba foglalt végrendeletet köz­jegyző készíthet. Megkülönböztetünk tehát közjegyző vagy bíróság által kiállított (ez utóbbira kevés a példa), illetve magánvégrende- letet. Az utóbbit Írhatja az Sa­sában, cselekvőképességében nem akadályozott végrendel­kező. (Tanúk nélkül.) Ameny- nyiben mással íratja, az a va­laki, akit ezzel megbíz, nem le­het olyan személy, akit jutta­tásban részesít, s nem lehet hozzátartozója sem, továbbá ilyen esetben két tanú együttes jelenlétében kell aláírnia. (Éz utóbbi szükséges akkor is, ha az írás géppel készül.) További formai előírás, hogy a leírtakból ki kell derülnie a végrendelkezésnek. Gyakori hiba, a helyszínmegjelölés nél­küli dátumozása, ami nem elég­séges: azt is fel kell tüntetni, hogy pontosan hoL-készült. A több lapból állót sorszámoznia, s valamennyit aláírással kell el­látnia a végrendelkezőnek, s az elkészítés módjától függően a- tanúknak is. Házastársak - tájékozatlan­ságból- gyakran elkövetik azt a hibát, hogy közös végrendeletet hagynak hátra, ami szabályta­lan, érvénytelen. Fontos tudni azt is, hogy az írást közjegyző­nél letétbe lehet helyezni, s ez­zel az esetleges formai hibák kiküszöbölődnek. Jfáromszáz: ötven forintos díj ellenében igényelni lehet a - közjegyzői kamara által vezetett - országos nyilvántartásba vételét. Ez a hozzáférhetőségetr könnyíti meg. Hasznos például olyan esetekben, amikor a végrendel­kező és kedvezményezettje tá­vol él egymástól. Közjegyzők, ügyvédek, jo­gászok számos olyan históriává kerekedett ügyről adhatnának számot, amely végrendelet hiá­nyából fakadt. A hagyatékon való marakodás nemzedékek életét keserítheti meg, ezért ér­demes előrelátóan gondolni a jövőre. Ne higgye senki, hogy ez az ajánlás csak a nagy vagy nagyobb vagyonnal rendelke­zőknek szól. Hányszor és há­nyán kaptak már hajba pár régi bútoron, tönkrement szülői haj­lékon, szegényes örökségen?! S mint arról a fentiekben már szó volt, nem elég az előrelátás sem. Aki elhatározza, hogy végrendelkezik, ne a szom­szédasszonynál tájékozódjon, pontos felvilágosításért köz­jegyzőhöz, jogászhoz fordul­jon. Azért is, mert szóban is le­het végrendelkezni, de ennek szigorúak a szabályai, ezért a szakembernél érdemes besze­rezni a tudnivalókat. (mj) Felújítják a salgótarjáni acélgyári templom nagy orgonáját Amikor a hangszer hatvan felé jár A salgótarjáni acélgyári templom a zenét szeretők körében a jó akusztikájáról, valamint az ipartörténeti ritkaságszámba menő orgonájáról is közismert. Ez a maga korában a legmo­dernebb technikai megoldásokat megtestesítő hangszer 1938- ban került ünnepélyesen fölszentelésre. Az immár hatvanéves „ki­rálynő” fölött is eljárt az idő. A 15-20 évenként feltétlenül szükséges generáljavítások mindegyikét - elsősorban ter­mészetesen a szükséges anya­giak hiánya miatt - ez ideig si­került megúsznia. Két évvel ezelőtt az „Ak­kord” kohász fúvóskisegyüttes kezdte meg a gyűjtést a szep­temberi hangversenysorozat bevételének fölajánlásával. Az egyházközösség 1998-ban az év végig tartó rendezvényso­rozattal kíván megemlékezni a nevezetes évfordulóról. A szer­vezők a hangversenyeken befo­lyó önkéntes adományokból a már nem sokáig halasztható fel­újítás tetemes költségeihez sze­retnének hozzájárulni. Az egész évet átölelő prog­ram „nyitánya” a közelmúltban volt. A rendezők az elkövetke­zendő hangversenyekre is szere­tettel várják a híveket, a zeneba­rátokat és mindenkit, aki jóté­kony célú adományával támo­gatni szeretné a kitűzött nemes célt, a templom nagy orgonájá­nak felújítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom