Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-31–02-01 / 26. szám

Van szeme és esze a vidékinek is! Az elmúlt hetekben „szabadságon” voltak az országgyű­lési képviselők. Urbán Árpád honatyát ezért a balassa­gyarmati városházán értük utol. 2. oldal „Nyugodt szemetelés” fél évszázadig A dokumentumok elkészültek, 24 település önkormány­zata aláírta a szükséges aktákat: jó úton van a térségi szi- lárdhulladék-lerakó telep megvalósítása. 3. oldal Nem kell mindig kaviár... Harmadik rájátszásbeli mérkőzését is megnyerte a Salgó­tarjáni Fekete Sasok KK. A játék nem volt túl látványos, de a rájátszásban nem is ez a lényeg. 11. oldal NOGRAD / ^ GÚTAÚit MEGYEI HÍRLAP Nem tehetjük milliomossá, de elindíthatjuk a siker útján. BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1998. JANUAR 31.-FEBRUAR 1., SZOMBAT-VAS ARNAP ■BBBHHHHHBHHBHHHHHHHHHBBHnH IX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA: 34 FORINT ELŐFIZETVE 25,70 FT Hirdessen a Nógrád Megyei Hírlapban! Kovács Pál, az egészségbiztosítási önkormányzat elnöke: Válságban a gyógyítómunka Nem csak gyakorlat - A közelmúltban átadott pásztói tanpostán a postaforgalmi szakközépiskolások már leendő feladataikat végzik a lakosság körében. fotó: rigó tibor Örömtelen, lehangolt, búskomor térség - Fekete folt a depresszió térképen Mi lesz a holnappal? - Bizalom és tőke Nekünk nógrádiaknak nagyon elkelne már egy kis fény. .Olyan, ami nem időjárás-, nem évszakrüggo, és semmi köze a színpadi sikerekhez. Legyen hétköznapi és emberközi, hogy tompítsa az éleket, s kuckóvá tegye azt, ami ma csupán sivár élettér, lakhely. Magyarországon nem lehet túl sokáig halasztgatni már egy jövedelem-, adó-, járulék-, járadékreformot - mondta Ko­vács Pál, az egészségbiztosítási önkormányzat elnöke tegnap a megyei pénztár salgótarjáni székházában. Kovács Pál dél­után a városházán tartott fó­rumot. A megyei egészségbiztosí­tási pénztárnál sajtótájékozta­tón szólt arról, ma már ott tar­tunk, hogy az átlagbérből, és az átlagbér alatti bérből alig lehet megélni - ez a tb-re is vonatko­A Nógrád Megyei Munkástaná­csok Szövetsége szervezésében Ferge Zsuzsa szociológus, tár­sadalomkutató és Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke vett részt a péntek esti kerekasz- tal-beszélgetésen Salgótarján­ban a Karancs Szállóban. A találkozón először Palkovics Imre elemezte a munkavállalók szociális helyzetét és bérproblé­máit, azt, hogyan érződik a munka- vállalók szempontjából a makro­szintű sikerről szóló propaganda. Emlékeztetett rá, hogy reálbér-nö­Február 2-án lejár az a pályázati lehetőség, melynek igénybevéte­lére számít Balassagyarmat, hogy a városi szeméttelep helyett újat építhessen; Szügy minded­dig tiltakozott az új hely ellen. A két képviselő-testülete az utolsó órában találkozott... Mint balassagyarmati lakos és mint országgyűlési képviselő hozta össze a napokban Szügyben rende­zett találkozót Urbán Árpád., a te­rület országgyűlési képviselője. Mindeddig feszült volt a helyzet a két önkormányzat között: a Nóg- rádmarcal határában megépülő zik. Megnézték 1996 őszén az Opel gyámál, hogyan alakul a hazai és a németországi bér. Tízszeres a különbség a néme­tek javára. Az, hogy száz forint utáni 39 százalékos tb-járulék- ból, vagy 1000 forint utáni 220 forintból lehet-e jobb egész­ségügyet vagy nyugdíjrendszert csinálni, nem vitatható - állapí­totta meg a volt népjóléti mi­niszter. A reformon át kell esni, mert az áraink közelítenek a vi­lágpiaci árakhoz, a bérek vi­szont irgalmatlanul elmaradnak (Folytatás a 3. oldalon) vekedés kétszer történt, 1993-ban és 1997-ben, vagyis két, a válasz­tást megelőző évben, ám úgy fo­galmazott, tisztességtelen, ha ez utóbbit a kormány valódi életszín­vonal-növekedésnek próbálja beál­lítani, hiszen ezzel az 1994-es szintre kerültünk. A Munkástaná­csok elnöke felháborítónak tartja, hogy magát baloldalinak nevező po­litikai erő szűkítse tovább a munka- vállalók lehetőségeit, miközben to­vábbra is rájuk hivatkozik. (A programra későbbi lap­számainkban visszatérünk.) kommunális szemétteleppel kap­csolatban komoly aggályai voltak a szügyieknek. A véleményük sze­rint a hely alkalmatlan erre a célra. A gyarmati önkormányzat a saját költségén végeztette el a szakható­sági tanulmányokat és ezek nem igazolták az aggodalmakat. A találkozót Juhász Péter ba­lassagyarmati polgármester úgy értékelte, hogy az az álláspontok közeledésével járt. Remélik, hogy az építési engedélyt a pá­lyázat beadási határidejére meg­szerzik, ám az nem emelkedik (Folytatás a 3. oldalon) A jó-, vagy legalább egy jobb lét virradata, világossága az ami hiányzik nemcsak nálunk, hanem az ország más tájékain is. Következményes jeleit az emberek magatartásváltozása, egészségi állapota is tükrözi. Persze nem egyformán. Nem elhanyagolhatóan egyformán. Egy országos felmérés alap­ján készült térkép szerint Nóg­rád az egyik legdepressziósabb megye. A kimutatás adatai egy­értelműen jelzik, hogy a keleti országrész sokkal inkább „maga alatt van”. A dunántúli régiók helyzete ebben a tekin­tetben is lényegesen jobb. Bár a jelenség általános a szakemberek - pszichológusok, ideggyógyászok - mégsem sze­retik a „depressziós nemzet” ki­fejezést, mert pontatlan. Meg­fogalmazásuk szerint a társada­lomban, a gazdaságban olyan folyamatok mentek, mennek végbe, melyek hajlamossá te­szik az embert a depresszióra. A depresszió köznapi érte­lemben olyan lelkiállapot, melyben a borúlátás, lehangolt- ság, kedvetlenség a domináns, jellemzője még az elégedettség és örömképesség hiánya, az önvádra való hajlam, döntés- képtelenség és az alvászavar is. A már említett felmérés azt is megerősítette, hogy az ilyen ál­lapot kockára teszi az egészsé­get, az egészségromlás hátteré­ben ez az egyik leggyakrabban visszatérő ok. A depresszió mu­tatói sokkal rosszabbak a gaz­dasági válság sújtotta, tőkehiá­nyos térségekben, ahol nagy­fokú a munkanélküliség. Ugyanitt a daganatos beteg­ségek miatti halálozás is kiug­róan magas. További depresz- szióra hajlamosító tényező az anyagi egyenlőtlenség élező­dése, s a gyors meggazdago­dást, elszegényedést kísérő el­lenségesség, bizalomvesztés érzése. A minden idős embert veszé­lyeztető tartós magára mara­dottság nagyban elősegíti a depressziós tünetegyüttes kia­lakulását. Ám, hogy a céltalan­ság érzete ne torkolljon önsors- rontásba, - megfelelő családi háttér híján - egyéb kiutat kell kínálni, elérhető társasélet, pél­dául klubok szervezésével. Hihetetlenül nagy a jelentő­sége a magányűző közösségek­nek, főleg, ha olyan vezetőre ta­lálnak, mint a Bátonyterenyé- hez tartozó rákóczitelepi idősek klubja, ahol Bállá Józsefné nap mint nap kamatoztathatja mindazt a tudását, melyre.hu­szonhét év alatt szert tett. Ő és kollégái naponta negy- ven-ötven helybeliről (Folytatás a 2. oldalon) Angolul tudni kell! Do you speak english? Kér­dezi majd önöktől az ILS Nyelviskola a Nógrád Megyei Hírlap február 3-i számában: ezentúl keddenként és pénte­kenként a lap első oldalán egy kis angol nyelvleckével lepjük meg önöket. Angolul tudni kell! Angolul tudni jó! Angolul tanulni? Hát, igen. Jó lenne! Ha lenne egy kis időm, ha nem lennék ennyire fáradt, ha lenne rá pénzem, ha találnék egy jó tanárt, ha... Ugye ismerős mondatok? Iga­zak is, hiszen akár diák, akár felnőtt mondja ezeket, komo­lyan gondolja. A tanuláshoz szeretne most egy kis segítséget nyújtani az 1990 óta működő ILS Salgótarjáni Nyelviskola. Nyelvleckénkben olyan an­gol szavakat, beszédfordulato­kat juttatunk el önökhöz, me­lyeket bizonyára sokan tudnak, hallottak már, de így újraol­vasva ezeket, a ráismerés, fel­fedezés örömével - reméljük - újabb ösztönzést kapnak a nyelvtanuláshoz. Ezt a kis rova­tot az újságból kivágva össze lehet gyűjteni, s magunknál tartva kis „zsebszótárként” használni, amikor utazunk vagy várakozunk valahol. Tudjuk, hogy az egyperces nyelvlecke nem csodaszer, ettől nem ta­nulnak meg angolul, de esetleg motiválhatja önöket, s emlékez­teti arra, hogy „angolul tudni kell”. Ha érdekli önöket e lehe­tőség, az ILS Nyelviskola meg­hívja majd a „hírlapos” nyelv­tanulókat egy látogatásra a nyelviskolába, ahol az eddig megjelent „tananyagból” egy vetélkedőt rendez, melynek győztese kedvezményes ILS- kurzust nyerhet. * Égett a berendezés Pénteken délutáni Kistere- nyén, a Damjanich úti ház­ban az első vizsgálati adatok szerint egy kályha miatt égett ki teljesen egy szoba, a berendezéssel együtt. A be­csült kár 300 ezer forint. Választások előtt mindig javul a helyzet Gondok vannak a bérrel! Markó Antal: „Fél éve kellett volna találkoznunk' Közeledő álláspontok Téli hangulat Szarvasgede határában - A januári enyhébb napok után a csípő- sebb időjárás is megérkezett zúzmarával, hóval. fotó: rigó tibor A lánglovagok munkája a ’97-es megyei statisztika tükrében Vaklárma, téves riasztás, káreset A megyei tűzoltóságon nemrégiben elkészítették a múlt év tüzes statisztikáját. A számok nagy eltéréseket nem mutatnak a korábbi évekhez képest, de néhány figyelemre méltó adatról érdemes be­számolni. A tűzoltósági ügyeletén a tavalyi bejelentések alapján 990 eseményt rögzítettek. Ezek közül 769 tűzeset, 88 káreset, vaklárma és téves jelzés (ezt együttesen kezeli a testület) össze­sen 133. Ez a szám körülbelül fele-fele arányban oszlik meg. Téves jelzés akkor történik, ha az állampolgár jóhiszeműen szól be az ügyeletre, a vaklárma viszont rosszindulatú félreveze­tés. A bejelentett eseményeknél keletkezett összes kár nagysága pedig mintegy 96 millió forint, ami 20 millióval több mint 1996-ban. Érdekes képet mutat a me­gyebeli tűzesetek száma. A számok azt mutatják, hogy 1992-ben 1001 tűzeset történt. Ez volt a csúcs, ami bizonyára az akkor bekövetkezett hatal­mas szárazság következménye. A következő évben már csak 705, s 1994-ben lecsökkent a szám 414-re. Innentől kezdve azonban fokozatos emelkedést mutat a statisztika. Noha 1996-ban 875 ese­ményt rögzítettek a tűzoltók, s a tavalyi esetek száma 120-al több, a tüzes szakemberek nem tartják kiugrónak az eltérést. A tavalyi tűzesetek száma is majdnem százzal több. azonban káreset már több következett be, mint 1996-ban. Érdemes azt is leírni, hogy miből adódtak a tavalyi tűzesetek. Nos, 42 eset­ben elektromos áram, 33 eset­ben hőtermelő berendezés, 627 esetben nyílt láng, s egyéb okok miatt. Figyelmet érdemel, hogy a vaklárma, téves jelzések száma csaknem a duplájára emelkedett. A területi megosz­lás szerint Salgótarjánban 87, Rétságon 3, Balassagyarmaton és Pásztón 28, illetve 23 vak- lármajelzés történt. A megye természeti adottsá­gaiból, erdősültségéből is adó­dik, hogy erdő- és avartűz nagy számban átlagosan 500-700 esetben történik évente. A sza­badban keletkezett tűzesetek (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom