Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-05 / 3. szám
4. oldal Gazdaság 1998. január 5., hétfő Változott a gáztörvény - Űj feltételrendszer a beruházásokra -Kiviteli tervdokumentáció a legoptimálisabb beruházásra Lesz-e vezetékes gáz Zagyvarónán? Salgótarjánban napjainkra már csak kevés olyan terület maradt, ahol hiányzik a vezetékes gáz, a kulturált életnek ez a fontos feltétele. A vezetékes gázellátásból való kimaradásnak éppen úgy vannak objektív, mint szubjektív okai. Belejátszottak ebbe a közigazgatási változások, egyes peremterületek távolsága a várostól, az időközbeni áremelkedések, a lakosság fokozatos elszegényedése. Ámde mindezek ellenére megmaradt az emberek igénye a gázellátásra. A Salgótarjánhoz tartozó Zagyvarónán is már évek óta szeretnék a földgázt bevezetni a lakosok. Ezt Baglyasné Földi Nóra a terület önkormányzati képviselője mondta el.-Engem 1994-ben választottak meg képviselőnek, s hamarosan tudomást szereztem róla, hogy a gáz bevezetése iránti óhaj már korábban megfogalmazódott. Éppen ezért egyeztető tárgyalást kezdeményeztem az önkormányzatnál, hogy mit lehetne tenni az óhaj megvalósítása érdekében. Gázt akar a többség A képviselő asszony elindította az ezzel kapcsolatos munkát, de csak lassan haladtak vele. Ugyanis a Tigáz-nál az egész 1995-ös esztendő a privatizáció jegyében zajlott és időközben változott a gáztörvény, ami új feltételrendszert alakított ki a beruházásokra is.- A városi polgármesteri hivatal, a szakemberek azt javasolták - magyarázza a képviselő asszony - készítsünk igényfelmérést, hogy a zagyvarónaiak valójában hányán is vállalnák a gáz bevezetését. Az igényfelmérés megtörtént, ámde volt egy roppant nagy szépséghibája. Senki sem tudta megmondani ekkor, hogy mekkora összeg megfizetésével jár mindez., Finnek,ellenére a felmérés 66,5 százalékos eredményt hozott. Minderről megkérdeztem Kissné FI orvát h Zsuzsannát, a salgótarjáni polgármesteri hivatal városfenntartási osztály- vezetőjét, aki az alábbiakkal egészítette ki ismereteimet.- Zagyvaróna gázellátásának gondolata 1993-ra nyúlik vissza, amikor az első lakossági igénybejelentés megérkezett az önkormányzathoz. Ezzel egyidejűleg lakossági igény merült fel Somoskő-Salgóbá- nya gázellátására vonatkozóan is, ezért az önkormányzat kezdeményezte a Tigáz-nál. hogy készüljön tanulmányterv, mely a településrészek gázellátásának műszakilag-gazdaságilag legoptimálisabb megoldását vizsgálja meg. A tanulmányterv 1994-ben elkészült, s racionális megoldásként a településrészek gázellátásának egy beruházáson keresztül történő megvalósítására tett javaslatot. Ámde 1995-ben - lakossági fórumok, a képviselő asszony jelzései, illetve a társulási önszerveződésből adódó településrészek közötti eltérések alapján - egyértelművé vált, hogy Zagyvaróna térségéből erősebb igény mutatkozik a gázellátásra.- Ekkor az önkormányzat kérte a Tig^z-tój a tanubnápyterv aktuahzálasát, azzal együtt, hogy az egyes településrészek mind műszakilag, mind a beruházási költségek tekintetében szétválaszthatok legyenek, lehetőséget adva több közműtársulás létrejöttének. Az osztályvezető azután a beruházás megvalósításának általános feltételeiről ezeket mondta. Nem jó hozammutató- A gázszolgáltató részéről akkor támogatható egy beruházás, ha a jogszabály alapján számolt úgynevezett hozammutató kedvező értéket jelez. A tanulmánytervek alapján, sajnos, ez egyik településrésznél sem volt kalkulálható. A város területén önkormányzati pénzeszköz bevonásával történő közműépítésre - helyi rendelet alapján - lakossági önszerveződéssel létrehozott közműtársulás formájában van lehetőség. Hozzá kell tenni, hogy a társulás létrejöttének és az ön- kormányzati támogatás elnyerésének feltétele azonban, hogy az érintett terület ingatlantulajdonosainak 75 százaléka tagja legyen a közműtársulásnak, és vállalja a közműépítés egy ingatlanra jutó költségét.- Szeretném megjegyezni, hogy a privatizációval összefüggésben a korábbi években alkalmazott támogatási rendszer gázvezetéknél módosult, az alapvető feltételek tekintetében azonban nem változott. Tehát a lakosság részéről nagyon lényeges a társulási arány és a kpltjSegvgl' alsfoi ,. amelyhez ügy gondolom, a beruházási költségek pontos ismerete elengedhetetlen. (Az előzetes szándéknyilatkozatok e nélkül készültek.) Természetesen az önkormányzat is csak a pontos költségek ismeretében tud dönteni a támogatásról. Lengyel István, a Tigáz egri területi igazgatóságának főmérnöke így vélekedik.- A zagyvarónai gázbevezetés hozammutatója kedvezőtlen. A kérdéses terület távol esik a várostól, hosszúak az olyan „holt területek”, amelyek drágítják a beruházást, növelik az egy igénylőre jutó költségeket. Mi azonban a kérésnek megfelelően elkészítettük az aktualizált tervet, aminek alapján tovább lehetett haladni. A képviselő asszony folyamatosan figyelemmel kísérte a gázbevezetés sorsának alakulását. Noha a számok kedvezőtlen képet festettek, kereste azokat a lehetőségeket, hogy miként lehetne a költségeket csökkenteni, s hogyan lehetne a gázfogyasztók számát növelni.- Sajnos, a két mamutfogyasztó, az ötvözetgyár és az erőmű erre az időszakra leállt, következésképpen nem volt szüksége földgázra. Később annyiban változott a helyzet, hogy kaptunk tőlük szándék- nyilatkozatot, amit becsatoltunk az ügyiratokhoz - magyarázza Baglyasné Földi Nóra. Úgy tűnt, hogy megfeneklik a zagyvarónai gázbevezetés, hiszen visszafogták a munka menetét a kedvezőtlen körülmények. A képviselő asszony ekkor Boldvai Lászlóhoz, a terület országgyűlési képviselőjéhez fordult, aki a lehetőségeihez mérten nyújtott segítséget. Közbenjárására Kiss György, a Tigáz debreceni vezérigazgató-helyettese egyeztetett a zagyvarónai ügyben érdekeltekkel, s megígérte, hogy a cég segítő szándékának megnyilvánulásaként ingyenesen elkészítik a kiviteli tervdokumentációt.- A cégnél valóban készül a kiviteli tervdokumentáció - erősítette meg a telefonbeszélgetés során Lengyel István főmérnök. - Ezt a munkát decemberben befejezzük és a dokumentáció rendelkezésre áll. Ennek alapján beszerezhetők a különböző hatósági engedélyek. Véleményem szerint 1998 januárjának második felében rendelkezünk a létesítési engedéllyel is. Valóra vált álmok? Úgy tűnik, hogy az évek óta félálomban szendergő beruházási óhaj valóra válik. Ámbár ez korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ugyanis még nem tudni, hogy a jelenlegi adottságok, feltételek és igények alapján milyen költségtényezőkkel kell számolniuk a zagyvarónaiaknak. A kiviteli terv azonban már pontos választ adhat arra, hogy egy-egy család számára mekkora költséget jelent a gáz bevezetése.- A gáztörvény változásai, a bekövetkezett privatizáció miatt a gázberuházás támogatásának önkormányzati feltételei is módosultak - mondja a városfenntartási osztály vezetője. - Feltétlenül fontos a 75 százalékos, lakossági arány a bevezetés támogatásában, ámde a fennmaradó rész finanszírozása sem egyszerű. Ilyen körülmények között persze az lenne a jó, ha nagy gázfogyasztók is belépnének, ez lényegesen enyhítene a helyzeten. Úgyanakkor számításba lehet venni pályázati pénzeket is. Nehéz lenne megmondani a feladat megoldásához szükséges pénzösszeget, de a képviselő asszony mintegy hangosan gondolkodva ezt mondja:-Két éve még 50-70 ezer forint kiadást jelentett volna ez családonként, most viszont a környező településeken 75-80 ezer forintot hallottam. Ennyit talán még meg tudnának adni a zagyvarónaiak, ennél többet azonban nem. A kiviteli tervek elkészülte után, a költségek pontos ismeretében az önkormányzat keresni fogja a pályázati lehetőségeket annak érdekében, hogy a beruházás megvalósítása a zagyvarónai állampolgárok és az önkormányzati költségvetés számára egyaránt finanszírozhatóvá váljon. Jelenleg tehát itt tart a vezetékes gáz ügye. Az egri Tigáz szakemberek tájékoztatása alapján tehát rövidesen tudni lehet, hogy milyen nagyok a költségek, s akkor egyaránt döntési helyzetbe kell hozni a zagyvarónai lakosokat, a nagy- fogyasztókat és az önkormányzatot, amelynek a vezetői az eíső perctől kezdve megértéssel próbálják kezelni és támogatni ennek a feladatnak a megoldását a lakosság érdekeinek megfelelően. Pádár András 1-1 I auini.ll crrn t'.M'im Ügyeskedés az igazolványokkal Országszerte csaknem nyolcszázezer őstermelői igazolványt adtak ki a múlt esztendő végéig az Agrárkamara megyei szervezetei. Különösen sok dolguk volt a kamarásoknak Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, ahol ez a szám egymagában megközelítette a 110 ezret. A szakemberek megpróbálták feltérképezni a kiváltott igazolványok mennyisége mögött meghúzódó okokat. Az ország keleti részén például a magas számot az indokolta, hogy meghaladja a 70 ezret a ki- sebb-nagyobb földterülettel rendelkezők száma. Néhány vidéken hasonlók a tapasztalatok. Különösen a nyár elején volt nagy roham a gazdajegyzőknél, s nem csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ekkor kezdődött ugyanis a meggy szedése, és az átvevők az őstermelői igazolványt felmutatóktól nem yontak le adóelőleget. Az őstermelőknek tudniillik 250 ezer forint jövedelemig nem kell adót fizetni, s ezt némely ügyeskedők igyekeztek kihasználni. Ha egy négytagú családnál például mindenki kiváltja az őstermelői igazolványt, adómentesen termelhet összesen egymillió forintos árbevételig. Ennek továbbfejlesztett formája a mások, javarészt idős nyugdíjasok részére kiváltott igazolvány, így az élelmes őstermelők az ő nevükben is jogosulttá válnak a kedvezményre. Helyenként akár tízezer forintot is fizetnek egy ilyen dokumentumért. Állástalan falusi fiatalok Hazánkban vannak olyan kistelepülések, ahol a 8. általános iskolát végzettek aránya a lakosság 70 százalékát teszi ki, míg számos faluban 30 százalékra rúg azok aránya, akik még ilyen iskolázottsággal sem rendelkeznek - derül ki a munkaügyi tárca felméréseiből. Nem csoda hát, ha e településeken változatlanul az egyik legnagyobb problémát a pályakezdők elhelyezése jelenti. Á helyzetet további tényezők is súlyosbítják, s ezen még az a tény sem szépít, hogy az EU-tagor- szágokban is 1994 óta fokozatosan romlik a helyzet. A pályakezdők munkanélküliségének legfőbb oka a MüM vizsgálata szerint az, hogy a fiatalok nem rendelkeznek megfelelő információval arra vonatkozóan, hogy mire is van éppen kereslet a munkaerőpiacon. Ebben sajnos része van az oktatási rendszer elavultságának, hiányosságainak is. Minderre még „rárakódnak” olyan tényezők, mint a gazdaság teljes átalakulása, s az ezzel kapcsolatos megváltozott igények a munkaerőpiacon. Meghatározó befolyásoló erő lehet a családi háttér is, hiszen a magyar családok háromnegyed részében legalább egy munkanélküli van. A családok egynegyede él a minimálbér körüli munkabérből. Több tízezer család különféle szociális ellátásokból tartja fenn magát. Ilyen háttérrel nehéz az „indulás” - állapítja meg a jelentés. Külön probléma a falusi munkanélküliség, van. ahol a fiatalok 90 százaléka nem talál munkát. Megoldást jelenthetne, ha bizonyos munkaügyi szolgáltatásokat a civil szervezetek vehetnének át. Ehhez azonban meg kell teremteni a jogi feltételeket. Figyelembe kell venni a megyéken belüli különbözőségeket. A parlagföldek bérbeadásával, hitelnyújtással és a termelést segítő ismeretek széles körben való elterjesztésével is javítható a helyzet. A különféle közmunkaprogramok itt is jelentős szerepet játszhatnak a jövőben - állítja a MüM jelentése. (szalóky) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A hozzám érkezett levelekből, meg az utcai megszólításokból az tűnik ki, hogy a kertészkedő emberek már készülnek a tavaszra. Tervezgetik, milyen vetőmagokra, növényvédő szerekre és műtrágyákra, szerszámokra és eszközökre lesz szükségük. Jó volna, ha a gazdaboltok és a kertészeti áruházak is idejében felkészülnének a tavaszra és feltöltenék raktáraikat, nehogy a legsürgetőbb időszakban a vásárlóknak sorba kelljen állniuk. Sokan panaszolják, hogy az idős gyümölcsfák törzsének tövéről vagy gyökereiből sarjak törnek elő. Ha ezeket levágták, akkor a számuk megsokszorozódik, egy helyen több sarj fej-' lődik. Nos, a téli napok jó elfoglaltsága ezeknek a sarjaknak a szakszerű eltávolítása. A tő- sarjak körül kapával húzzuk el a földet és amikor a tő szabaddá vált, ne metsszük le a sarjat, hanem egy erőteljes, ellenkező irányú rántással szakítsuk le. így keletkezik ugyan egy roncsolt sebfelület, de az gyorsan beheged: előnye az eljárásnak, hogy ily módon a rejtett rügyeket is megsemmisítjük, tehát új sarj biztosan nem fog fejlődni. Ä gyökérsarjak eltávolítása hasonlóan történjen: bontsuk le a földet a gyökerekről és tépjük le a sarjat, majd takarjuk vissza a gyökeret. Á téli hónapok kiváló za- matú, friss levélzöldsége a zsázsa. Magja a vetőmag-kereskedelemben kapható. A barna magokat ültessük el ládikába vagy cserépbe, friss kerti földbe vagy homokba, és a magok fölé szórjunk fél centiméter vastag takaróréteget. A vetést alaposan öntözzük meg és az edényt tegyük meleg, napos helyre - legcélszerűbb a konyhaablakba. Gondoskodjunk róla, hogy a föld sohase száradjon ki, legyen mindig nyirkos. így hatnyolc nap alatt a zsázsa kikel és további néhány nap múlva már vágható a zöldje. A torma ízére emlékeztető termény vajas kenyérre szórva, ételek ízesítésére és díszítésére használható. Érdemes hetenként vetni, hogy tavaszig mindig legyen kéznél ebből a kedves csemegéből. cm Határidők cégvezetőknek Január 5.- A jogi személy felelősségvállalásával működő gmk-k járulékának befizetése a felelősséget vállaló gazdálkodó szervezethez;- gyakorított áfabefizetés;- tejtámogatás igénylése. Január 6.- Összesített kimutatás szőlőborból. Január 7.-A társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése;- a magánnyugdíjpénztámak szóló bevallás;- a NYEENYI-lapok kiadása;- információszolgáltatás az MNB részére. Január 11.- A számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése a vámhivatallal. V ágómarha-fel vásárlás 1998. január 1-jétől azok a természetes vagy jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéb társaságok pályázhatnak a vágómarha garantált árú állami felvásárlásának lebonyolítására, akik megfelelnek a 81/1997. (XI. 21.) FM rendeletben meghatározott feltételeknek. A szállítás, feldolgozás, fagyasztás és tárolás költségeit az állami költségvetés megtéríti, a rendelet 1. számú melléklete szerinti mértékben. A pályázatokat zárt borítékban „Pályázat vágómarha állami felvásárlására” jeligével ellátva kell benyújtani a Földművelésügyi Minisztérium Agrár- rendtartási Hivatalához, a tárgyévet megelőző év október 1- jétől december 31-éig. A pályázati lapot a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A vágómarhát tenyésztő és I feldolgozó természetes és jogi személyek, jogi személyiség | nélküli gazdasági és egyéb társaságok - a 82/1997. (XI. 21.) FM rendelet mellékletében meghatározott fajtacsoportú és minőségi osztályú - vágómarháit az állam garantált áron | (150-230 Ft/kg) vásárolja fel. Ez az ár nem tartalmazza az áfát j és a kompenzációs felárat. Amennyiben a vágómarha piaci ára (beleszámítva a minőségre adott támogatást is) a garantált ár alá csökken, a földművelésügyi miniszter gondoskodik a garantált árú felvásárlásról. Az állami felvásárlás akkor fejeződik be, ha egymást követő két héten keresztül a garantált ár fölé emelkedik a vágómarha piaci ára. A termelő a terméktanácsnál jelentheti be vágómarhájának állami felvásárlása iránti igényét, legalább 24 nappal a vágósúly elérését megelőzően. A termelők bejelentését követően a Terméktanács megküldi javaslatát az állami felvásárlásra a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának, és tájékoztatást ad a vágómarha piaci árának alakulásáról. A miniszter tíz napon belül dönt a felvásárlásról, valamint annak területi kiterjedéséről és időpontjáról. Intervenciós támogatás Intervenciós támogatásra jogosultak a vágómarha-alapanyag- termelők, -feldolgozók és -kereskedők. A támogatás feltételeit a 97/1997. (XII. 1.) FM rendelet tartalmazza, amelyből - őszintén valljuk be - számunkra nem derült ki sem az, hogy a vágómarhát hogyan lehet termelni, sem az, hogy ki minősül vágó- marha-alapanyagtermelőnek és milyen a „saját előállítású” vágómarha, ráadásul a magyartalanságoktól hemzsegő jogszabályból a jogosultság feltételeit sem sikerült megértenünk. Talán az olvasónak több szerencséje lesz az eligazodásban.
