Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-29 / 24. szám

1998. január 29., csütörtök SZÉCSÉNY Megyei Körkép é ■ft*””« Nógrád Megyei Hírlap Pádár András jegyzete Segítsünk magunkon! Az ITD Hungary vezetője szerint Nógrádnak jó esélyei vannak Térségünk és a befektetők F urcsa dolgoknak tudnak örülni az emberek. Négy rendőr Érsekvadkerten most éppen egy jó állapotban lévő, négyéves terepjáró gépkocsi­nak örvendezik. Történt - az utóbbi hónapokban többször is -, hogy a rablót, tolvajt ke­resve a zsaruk aszfaltúira igen alkalmas jármüve meg­torpant a prérin. A zsaruk egyszer-kétszer megkísérelték a lehetetlent, ám a motor- teknő széttörése nélkül nem úszták volna meg. így azután fogcsikorgatva meg kellett szakítani az üldözést. Saját Ferenc zászlós, a körzeti megbízotti csoport ve­zetője mindezt keserűen mondta el amikor a vadkerti önkormányzat beszámoltatta az éves tevékenységről. A falu hites emberei nem ítélték el a rendőröket, amiért ilyenkor nem sikerült elcsípni a föld- utakon közlekedő zsiványo- kat. Inkább mást találtak ki. Az ötlet Nógrádi László ér­sekvadkerti polgármestertől ered, aki azt javasolta dejtári és pataki kollégájának, hogy segítsenek ők, ha a rendőr- j ségnek kevés a pénze: adja-j nak össze egy terepjáró gép­kocsira valót és járuljanak! hozzá az üzemeltetéséhez is. Nem olcsó mulatság, de meg­éri a befektetés, mert a három faluban bizonyára kevesebb bűncselekmény történik. Érsekvadkerten alaposan me ghány ták-vetették polgár- mesterük javaslatát és az ön­kormányzat által megajánlott félmilliót mások is gyarapítot­ták. A helyi téesz és a takarék- szövetkezet, a Dunakenyér Rt. vadkerti malomüzeme 200- 200 ezret, a Vízmű Kft. 50 ez­ret adott. A pataki önkor­mányzat 100, a dejtári kon­zervüzem 80 ezerrel, a mező­gazdasági szövetkezet 50 ezerrel szállt be a vásárlásba. Feltétlenül említést érdemel, hogy az érsekvadkerti egy­házközség 10, Mede Zoltán magánvállalkozó pedig ötezer forintot juttatott e közérdekű célra. Az igazsághoz tartozik, hogy a dejtári önkormányzat is megígérte a pénzt, s aho­gyan a vadkerti polgármester mondta, bizonyára adnak is valamennyit a bűnüldöző járműbe. Újsághirdetésben találtak egy olyan terepjárót, ami megfelelt a célnak, s meg is vásárolták. Valamennyit költöttek rá, hiszen a járműre fel kellett szerelni egyebek mellett a megkülönböztető jelzéseket is. S természetesen a pénzt adományozó önkor­mányzatok címere is ott van a gépkocsin. Az új jármű munkába állt és jól szolgálja az állampol­gárokat. A közösségek ezzel azonban még nem zárták le az ügyet. Szerét ejtik annak is, hogy a rendőrségi havi kilo­méterkeretet is gyarapítsák. T?z a cselekedet szép pél- ZZ/ (Iája a Nógrád biztonsá­gáért program kulcsfeladatá­nak, az együttműködésnek. ' ' 'varv> <0^----------------1-----------------------­„ Forradalmi” versenyt hirdetnek Balról jobbra: Smltnya Sándor ém dr. Metega Tibor Pásztó - A Teleki László Vá­rosi Könyvtár és Művelődési Központ versmondó versenyt hirdet az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc 150. év­fordulója alkalmából középis­kolás kategóriában. A verseny feltétele egy Petőfi-vers és egy szabadon választott költemény (maximum háromperces, a kor­szakhoz kapcsolódó témában). Jelentkezni a művelődési köz­pontban lehet, nevezési határ­idő február 15-e. Döntő és eredményhirdetés a városi köl­tészet napi ünnepségen lesz. (Folytatás az 1. oldalról) üzletember-találkozók előké­szítése. Befektetési akcióikat a jövőben fokozottan a régiók igényei szerint szeretnék alakí­tani. Felmérést készítenek ar­ról, hogy a megyei vállalatai, vállalkozásai milyen piacokra szeretnének elsősorban kijutni. Az ITD Hungary az állam által rendelkezésére bocsátott ösz- szegből támogatja ezeket a megjelenéseket. A részvénytársaság azt kí­vánja segíteni, hogy a külföldi tőke az eddigieknél nagyobb mértékben jöjjön be Magyaror­szágra - hangzott el a tegnapi megyeházi sajtótájékoztatón. - Dr. Melega Tibortól megtud­tuk, az újonnan jelentkező (fő­ként japán és délkelet-ázsiai) befektetők már nem ragasz­kodnak annyira célterületként a nyugati országrészhez, mint ko­rábban. Számukra elsődlegesen a munkaerő minősége vonzó körülmény (számít az ár is, de ennél kevésbé), azután az adott terület infrastrukturális ellátott­sága (érdemes tudni, hogy a te­lefon fontosabb, mint a közle­kedés), valamint az, hogy mi­lyen kedvezményeket tud nyúj­tani az adott térség. Nógrád Egyebek közt elhangzott, hogy még a teljesen egészséges munkavállalóig. kiszolgálta­tottak. A védőruhák hiánya, az elszámolatlan túlórákra való kötelezés és sok egyéb dolog jelzi, hogy még a Munka tör­vénykönyve szerinti minimu­mot sem biztosítják a munkahe­lyek jelentős részében. A meg­változott munkaképességűek megye helyzete utóbbi szem­pontból kedvező. Az ITD Hun­gary 10-15 helyszínt mutat be a potenciális partnereknek, akik tárgyalások után döntik el, me­lyiket választják. Tapasztala­taik szerint az új befektetők fi­gyelembe veszik a térségben lévő vállalatok igényeit is. Smitnya Sándor, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, a nemzetközi kapcsolatok széle­különösen hátrányos helyzet­ben vannak. Nehezen tudják ál­lásukat megtartani, aki pedig elveszíti munkáját, azt ugyan­csak vékony fonalból szőtt szo­ciális háló tartja. A konferencia zárónapján foglalkozás-egész­ségügyi szakorvosok, pszicho- terapeuták, rehabilitációs fog­lalkoztatók, intézetek vezetői tartottak előadásokat. Az ön­sítéséhez profi szakemberekre van szükség, Nógrád pedig mindenképpen érdekelt abban, hogy minél gyorsabban megje­lenjenek itt az új befektetők. Felmerült a tegnapi megbeszé­lésen az Intelligens Régióhoz való csatlakozás lehetősége is, így a megyei vállalkozók az In­terneten keresztül jutnának hozzá az információkhoz. D.I. kormányzati és a civil szférát megyénkből salgótarjáni és bá- tonyterenyei vezetők képvisel­ték. Az „Útközben” címet vi­selő országos rehabilitációs foglalkoztató program a kísér­letből januártól általánosan be- vez* ‘ett gyakorlattá vált. Az ebben közreműködők országos konferenciát legközelebb Pé­csett tartanak a tavaszon, ám addigra remélhetően megyénk­ben is lépések történnek a reha­bilitációs foglalkoztatásban. T. L. RÉTSÁS 3- °,dal Hírek Vendég: Balczó Érsekvadkert - A Szent Erzsébet Katolikus Általá­nos Iskola szülői munkakö­zössége és tantestülete „A gyermek Isten ajándéka” címmel előadás-sorozatot rendez. A második összejö­vetelen január 31-én, szom­baton 15.30 órakor az iskola dísztermében Balczó And­rás olimpiai bajnok lesz a vendég. Nyitva a könyvtár Bátonyterenye - Az Ady Endre Művelődési Köz­pontban kéthetes kényszer- szünet után újra üzemel a könyvtár. A felnőtt könyvtár a megszokott nyitvatartási időben várja az olvasókat. Szemétszállítás Ságújfalu - A község ön- kormányzata továbbra is a nógrádmegyeri gazdasági, műszaki ellátó szervezetet bízta meg a szemétszállítás­sal, melynek díját a tavalyi 1200-ról 1400 forintra emel­ték nemrégiben. A hetven éven felüli, egyedül élőknek kedvezményt adnak: nekik az összeg ötven százalékát kell fizetniük. A szemétle­rakás és -kezelés költségét az önkormányzat idén is vállalja, ez éves szinten 220 ezer forint kiadást jelent. Egy százalék Balassagyarmat - A helyi IV. számú óvoda köszönetét mond mindazoknak, akik 1996-os adójuk egy száza­lékát az intézménynek aján­lották fel. Segítő szándékuk eredményeként 102 ezer 310 forinttal gyarapodott alapítványuk. A IV. Számú Óvodáért Alapítvány a jö­vőben is számít az együtt­működésre. Országos tanácskozás a rehabilitációról és állami támogatásáról Foglalkoztatás és egészségügy Véget ért tegnap az a kétnapos salgótarjáni tanácskozás, me­lyen az országos kísérlet részeként a rehabilitációs munka le­hetőségeit és jövőjét térképezték föl. Fess Ruhagyár Kft.: „Mind többen rákényszerülnek a divatra” Munkára fogják a vasbetonszömyet (Folytatás az 1. oldalról) Angyal Béla azonban a hazai piac szélesedésében is hisz. Vé­leménye szerint ma az üzleti vi­lágban már egyre szélesebb ré­tegek „kényszerülnek” a di­vatra Magyarországon is. A hazai vevőik mellett fran­cia, német és angol márkanevek alá dolgozik a Fess, alvállalko­zói szerződésekkel pedig bor­sodi, hevesi varrodákat is fog­lalkoztatnak a ceredi, kányási, ecsédi, pásztói valamint a tar­jám „aranygyűrű” mellett. Tóth Veronika, a Fess minőségel­lenőrző technológusa kísért minket a gyártószalagoknál. A beadó, diszpécser, szalagve­zető és a sok-sok varrónő mun­káját folyamatosan meózzák, a külföldi partnerek ugyanis a legkisebb pontatlanságot sem nézik el. A Fess Ruhagyár Kft. vezetése az idei évben a tava­lyihoz hasonló árbevételt vár. Ä munkavállalókra vonatkozó kérdéseinknél egykedvűen mondja az igazgató: Mi kétszer ennyi embernek is tudnánk munkát adni, de a munkaügyi központtól kiközvetítettek közt alig néhányan versenyképesek. Egyre nagyobb harc folyik a tanulókért is, ugyanis a szak­képzett varrónők a cégnek kin­cset jelentenek. Az idei tervekkel kapcsolat­ban megtudtuk, hogy a Fess- nél jelentős épületrekonstruk­ciós munkára készülnek. A szomszédos - még állami tu­lajdonban lévő - bányaépület ugyanis veszélyessé vált, a ban tulajdont szereznek és sa­lebontása elképzelhetetlen a ját hasznosításra fogják a gyár érdekeinek sérülése nél- vasbetonszömyet. kül, így valószínű, hogy ab- Tarnóczi L. Torony, de nem pokoli ... FOTÓ: GYURIÁN Kibújnak az (angyal)bőrükből Az Országgyűlés tavalyi határozata alapján a határőrségnél a sorkatonai szolgálatot tc^mítűk végleges kivonását 1998. április 30-ig végre kell hajtani. A Balassagyarmati Határőr Igazgató­ságon ma történik meg a sorkatonák utolsó előtti leszerelése. A leszerelő 63 határőrtől ben­sőséges ünnepség keretében köszönnek el vezetőik. Mivel döntő többségük munkanél­küli, a leszerelési program ré­szeként a Balassagyarmati Munkaügyi Központ tájékoz-' tató előadást tart számukra A munkaügyi központ szolgálta­tásai, munkavállalási lehető­ségek a megyében címmel. A leszerelők szociális helyzetét figyelembe véve az igazgató­ság csaknem félmillió forint leszerelési segélyt oszt szét közöttük. A sorállomány a hivatásos, szerződéses határvadászok és objektumőrök állományba vé­tele óta határőrizeti feladato­kat nem lát el, ezért a mai le­szerelés után a testületnél ma­radó kisszámú sorkatona biz­tosítási és ellátási feladatokat old meg, illetve az igazgatóság hivatásos szervezeti áttérésé­nek anyagi feladataiban vesz részt. Ä sorkatonák utolsó le­szerelő csoportját áprilisban ünnepélyesen búcsúztatja az igazgatóság, hiszen ezzel az eseménnyel a sorállomány al­kalmazásának ötvenéves tör­ténelme fejeződik be a határ­őrségnél. P. A. Kényszerítheti-e indokolatlan többletfogyasztásra az ÉMÁSZ a fogyasztót? Éjszakai-e az éjszakai áram ? (Folytatás az 1. oldalról) adott villamos energiára, akkor kénytelen olyan időpontokban megadni a vételezés lehetősé­gét a fogyasztók számára, ami­kor a legkisebb a szolgáltatás vesztesége, illetve maga is ala­csony áron tud vásárolni a szál­lítótól. A hőtárolós készülékek működési lehetőségének vezér­lése ma már szinte teljes egé­szében üzembiztos, hangfrek­venciás vevőkkel történik, s ezek a nap bármely szakaszá­ban bekapcsolhatók. Az árren­delet szerint a hálózatra kapcso­lási idő nem lehet kevesebb napi nyolc óránál, de a be- és kikapcsolás időpontját a szol­gáltató határozhatja meg, üzleti szempontok alapján. Ennek be­tartása mindenki számára elő­nyös, hiszen végső soron ked­vezően befolyásolja az éven­kénti áremelést is. A nyolc órát hitelesített mérőeszköz regiszt­rálja, ami ellenőrizhető is.-Kérhet-e a fogyasztó több vagy kevesebb felfűtési időt?- Sőt, még olyan kérés is ér­kezik, hogy „nappali” árammal szeretné pótolni a ráfűtést, mert mondjuk nem elég a meleg víz. A fogyasztó számára nyilván az lenne az ideális, ha ugyanezen az áron egész nap működtet­hetné a hőtárolós berendezését, s tetszés szerint szabályozhatná a felfűtést. Ez így nem lehetsé­ges. Ezért döntenie kell: „A”, vagy ,3” díjszabás szerinti áramot kíván vételezni.- Van mód a hőtárolós készü­lék üzemének befolyásolására?-Ha soknak találja a fo­gyasztó a felfűtést, szabályoz­hatja vagy kikapcsolhatja. Ön­magában a vezérlés bekapcso­lásával egyetlen hőtárolós ké­szüléket sem lehet felfűtésre kényszeríteni, csak ha hiányzik belőle a hőfokszabályzó, mint ahogy a hűtőszekrény sem fo­gyaszt csak azért többet, mert folyamatosan megvan a lehető­ség a bekapcsolásra. Ha kevés az adható felfűtés vagy a szol­gáltatónak nem áll módjában az adott helyen ezt módosítani, nagyobb teljesítményt kell be­építeni, vagy „nappali” vétele­zésre kell áttérni. A témával kapcsolatban szívesen adunk felvilágosítást bármely kiren­deltségünkön. (németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom