Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-05 / 3. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN k-f " BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Állítja az aranykoszorús gazda: érezte, hogy egyszer a maga ura lesz Akit minden emléke a földhöz köt- Mi lenne, ha saját lovaimat hajtanám, gulyámat legeltetném, saját tehénállományom lenne, jutott eszembe, amikor az end- refalvi termelőszövetkezetben előbb a juhászat ágazatvezető- jeként, később pedig főállattenyésztőként dolgoztam. Valószínű, már akkor éreztem, hogy a magam gazdája leszek valamikor. Szerettem volna az ősi jusst megszerezni, jórészt azon gazdálkodni. Gyerekkori emlékeim mind a földhöz kötnek - kezdte visszaemlékezését Baksa Sándor karancslapujtői mező- gazdasági vállalkozó, állattenyésztő. Baksa Sándor a kertészeti egyetemen tanult, annak idején a hegyvidéki gazdaságok részére képzett talajvédő- és meliorációs üzemmérnökként kezdte, akivel otthonában a munkák közti szabad időben váltogatjuk a szót. Birtok a királytól Ősei annak idején Eger várának hősi védelméért a karancslapujtői völgyben a királytól birtokot kaptak. A század elejére pusztává nőtt az előbbi terület, ahol 40-50 Baksa család gazdálkodott, akiknek saját iskolájuk is volt. Azóta a helybeliek Baksa- házának nevezik ezt a földművelésre alkalmas területet. Valószínű őseitől örökölte azt a föld- és állatszeretetet, mely minden szavából ügy sugárzik, mint a nyári nap fénye. Szíves szóval emlékezik a termelőszövetkezetben töltött éveire is. Bebizonyította, hogy érti a munkáját. A tejtermelési versenyben a gazdaság az elsők közé verekedte fel magát. A három községet magába tömörítő szövetkezet volt tagjaival, lakosaival ma is jó kapcsolatot tart fenn.- A mindenkori kormány által biztosított lehetőségekkel, a saját anyagi erőmmel alakítottam ki mai családi gazdaságunkat, mely a közép- és nyugateurópai ory.ágokbarjjellernzi a mezőgazdaságot. Tíz tehénnel kezdtem, ma 100 holstein 75 százalékos vérhányadú tejtermelő állományom van. Szaporulatából oldom meg az utánpótlást, végzem a selejtezést. Birkahodályomban 450 anyajuh talál otthonra. Máról holnapra élni- Hosszú távon gondolkodó vállalkozóként mi nyugtalanítja a legjobban?-A szabályozók évenkénti váltakozása tartósította az állandó feszültséget. Az állami támogatás nem követte a biológiai követelményeket. Az állatállomány erőteljesen csökkent, a folyamat mai napig sem állt meg. A másik, a tőkeszegénység, ami a mi vidékünket igen erősen sújtja. Nincs olyan nap, hogy ne hallanám: a gazdag európai országokhoz kívánunk csatlakozni. A jelenlegi rossz pozícióval nem tudunk egyenlő partnerként tárgyalni velük. Hogy mezőgazdaságunk- beleértve a szövetkezetek megőrzését is - jelenlegi mélypontjáról kitörjön, jelentős fejlesztésre van szükség. Ha ez most sokba kerül, később sokszorosan megtérül. Gondot jelent, hogy az ágazatban megtermelt termékek ára egyik napról a másikra csökken, az iparból származó és az ágazatban felhasználásra kerülő alapanyagoké (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag stb.) drasztikusan emelkedik. Ilyen feltételek, körülmények mellett mindannyiunk számára a máról holnapra való élés marad.- Ilyen, biztonságot egyáltalán nem sugalló feltételek mellett mi adja önnek és gazda társainak az optimizmust? Baksa Sándor: Mi megtesz- szük a magunkét- A föld közelsége, meghódítása. A természet megújulása az átlagnál komolyabbá teszi a parasztembert, aki az élet törvényének megfelelően, amikor eljön az ideje, elvégzi az időszerű munkákat. Ha egyszer megállunk, nehezen tudunk újra kezdeni. Nagyon jó a családi hátterem. Feleségem felvállalja a rendkívül nehéz feladatokat. A világon sok helyütt éheznek. Élelmiszerekre mindig szükség lesz. Ha meg tudjuk őrizni állatállományunkat, annak termékeiért méltó anyagi elismerésben részesülünk, akkor a jelenleginél szélesebb körben tudjuk biztosítani az ellátást. Ehhez az kell, hogy jobban éljenek az emberek Salgótarjánban és a megye többi részén, csökkenjen a munkanélküliség, a szegénység, növekedjen a belföldi kereslet. Mi megtesszük a magunkét.-A karácsonyt és az újévet az állatai is megérezték?-Igen. Új kazalból jobb takarmányt kaptak. Baksa Sándor élete legnagyobb megtiszteltetésének az 1996-ban átvett Aranykoszorús gazda oklevelet és kitüntetést tartja, mondván: - Elismerik gyermekkorom óta végzett erőfeszítéseimet, majd kisvártatva így folytatja: Lator Istvántól, a Szécsényi Tangazdaság főag- ronómusától máig is használható tudományt kaptam. Trágyát, szénát el ne adj Farkas János, az endrefalvi termelőszövetkezet elnöke az emberi kapcsolatokba vezetett be. Gyurkó Lajos a paraszti észjárással, furfanggal ismertetett meg. Szavai közül az alábbiak még mindig eszembe jutnak: a hegyi takarmány íze- sebb, jobb, trágyát, szénát soha el ne adj. Babó Pál a kereskedelem fortélyaiba avatott be. Édesanyámmal most is megbeszélem, hová mit vessek. Érdekességként említem, hogy annak idején májusban születtem, júniusban édesanyám letett a barázda végébe, s úgy dolgozott, később a ló hátára ültetett, s úgy szántott. A kétgyermekes, állattenyésztéssel foglalkozó gazda tagja a Nógrád Megyei Agrárkamara elnökségének, alpolgármester Karancslapujtőn. Venesz Károly 1998. január 5., hétfő Nógrádi Szlovák-Magyar Baráti Társaság Levél az államtitkárhoz Losonci székhellyel került bejegyzésre a Szlovák-Magyar Baráti Társaság, amelynek ezen túl még két helyen- Pozsonyban és Párkányban- működik helyi szervezete több száz taggal. A múlt év áprilisában nemzetközi szimpóziumot is összehívtak Losoncon, ahol a szlovák parlament több tagja és sok külföldi is részt vett. A szervezet fő támogatója egy magyar Németországból. Vidonyi János. ’97 augusztusában a losonci szervezet javaslatára több magyarországi magyar tagot választottak a vezetőségbe, s a helyi szervezet új neve Nógrádi Szlovák-Magyar Baráti Társaság lett. E szervezet a közelmúltban Szécsényben, a Krúdy Gyula Könyvtárban tartotta kibővített választmányi ülését, melyen a magyarországi szlovákok képviseletében Michal Mata, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke Vácról, dr. Egyedné Baranek Ru- zsenka, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke Salgótarjánból, Gero Ervin elnök, Pavol Králik iskolaigazgató, Gáspár Gyula mérnök és több küldött Losoncról is részt vett. A magyarországi települések képviseletében Mecser Lajos és T. Pataki László Salgótarjánból, Csikász István és Mender László Balassagyarmatról és e sorok írója, mint házigazda vett részt. Beszámoló hangzott el az eddig végzett munkáról, a kisebbségek helyzetéről, a teendőkről, a szervezési feladatokról. Michal Mata ismertette a ív.' gondolatait. Dr. Egyedné Baranek Ruzsenka főként oktatási, kulturális és egyházi teendőkről beszélt. A tanácskozáson elhangzott: mindkét országban sok a félreértés a kisebbségi ügyekben. Szóba került, hogy ki kell építeni a társaságnak is a kapcsolatait a többi kisebbségi szervezettel, pártokkal mindkét országban. Sárospatak és Záhony jelezte: szeremének helyi szervezetet létrehozni. A magyar parlamenti képviselet kérdésében egyöntetű szavazás után fordulunk Tabajdi Csaba 'államtitkár úrhoz. A- levél aláírói Gerö Ervin Losonc, T. Pataki László Salgótarján és jómagam. Közismert, hogy mindkét országban választások lesznek, nem mindegy, hogy a kapcsolatok miképpen alakulnak. Elismerésként hangzott el Magyar- ország külpolitikai sikere az európai csatlakozások vonatkozásában, ebben is segíteni kellene Szlovákiát. Dr. Pun- tigán József ismertette „A magyarországi szlovákok története” című könyvet, amelyet Magyar Bálint miniszter úr segédkönyvként javasol az oktatáshoz. A következőkben a jövő évi V. Rákóczi Emlékfutás Szlovákiát érintő kérdéseiről adtam tájékoztatást, az eddigi példaértékű fogadtatást kiemelve és ismertettem Kovács László külügyminiszter levelét, Éva Mitrova nagykövet asszony sok sikert kívánó sorait. Bállá Tibor Nógrádi Szlovák-Magyar Baráti Társaság T.,íA.T"t^’^-^^őségj tágjá A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Falutörténet a borsosberényi önkormányzattól Szaloncukor helyett! Az évek során gyakorlattá vált szaloncukor-ajándékozás helyett egy kis füzettel lepte meg Borsosberény lakóit az önkormányzat. Igazi meglepetés volt - sokak számára talán a cukor elmaradása -, hogy kézbe vehettünk egy könyvecskét, amely ablakot nyit a múltra. Képeket vetít elénk falunk sok vihart átvészelt életéről, változó volt neveiről és felemlít olyan neveket, amelyeken még ma is élnek közöttünk leszármazottak. Végh József tanár úr munkája eredményeként megjelent a falu történetét - az írásos kezdetektől 1948-ig - feltáró monográfia. Köszönet ezért a tanár úrnak és mindazoknak, akik segítettek és anyagilag hozzájárultak, hogy ez a gyűjtemény megjelenhetett. Olyanná lett számunkra ez a füzet, mintha most kapta volna kézhez ,Jceresztlevelét” a falunk. Jó lenne azzal tisztelegni a múlt előtt, hogy évente megrendeznénk a község „születésnapját”, alkalmat teremtve, hogy akik szeretik ezt a helyet, együtt ünnepeljenek és akik már nem laknak itt, visszajöjjenek legalább ilyenkor „Berin- kébe”! Kocsis István Borsosberény Ismét sikeres karácsonyi rendezvényt tartottunk a síküveggyári nyugdíjasoknak Köszönet a támogatóknak Köszönetét kell mondanom mindazoknak, akik támogatásukkal hozzájárultak a december 19-én megtartott síküveggyári nyugdíjas-találkozóhoz. A program résztvevői egy- től-egyig a létminimum alatt élő, 75-80-85 éves nyugdíjasok voltak. Sőt volt közöttük egy 93 éves néni is, aki egy szép verssel is a mikrofon elé állt. A műsorokat az Arany János Általános és Szakiskola diákjai adták. Ezért köszönetét mondok az intézmény igazgatójának, Véghsö Tamásnak is. A találkozón nyolcvan nyugdíjas vett részt, de kivették részüket a kulturális műsorból is. Hajdú Ferenc például a cite- rát bűvölte, Czikora István és Szolnoki Tibor, a magyar nóták, a szép régi dalok előadásával mutatta meg tudását, ők valamikor az üveggyár fénykorában élő színjátszó szakosztálynak a tagjai voltak. Köszönetét kell mondanom a Rákóczi Úti Általános Iskolából felkért Táboriné tanárnőnek, aki a műsorszámokat ösz- szeállítva konferált a nagyszámú közönségnek. A nyugdíjasokat jómagam köszöntöttem, az ünnepi beszédet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségétől érkezett vendég, Rabi Ferenc alel- nök mondta. Vendégünk volt Ágner Gyula, az MSZOSZ megyei képviselője is, aki egy-két gondolattal szintén hozzájárult az ünnepi hangulathoz. Á vacsora után tovább szórakoztak a nyugdíjasok. Ezen jól sikerült találkozóért köszönetemet fejezem ki a fent megemlített támogatóinknak, továbbá városunk polgármesterének Puszta Bélának, a megyei közgyűlés elnökének, Smitnya Sándornak, a sörgyár igazgatójának, a városunk országos képviselőjének, az országos és megyei szakszervezetnek, Sándor Lászlónak és Agner Gyulának, valamint Kazinczi Gyulának, az Öblösüveggyár vezér- igazgatójának és Géczi Attilának, a Parádi Üveggyár ügyvezető igazgatójának. Szintén elismerés jár a zagyvapálfalvai városrész két képviselőjének, Tolmácsi Ferencnek és Nagy Józsefnek. Engedjék meg, hogy kívánjak valamennyiüknek még boldogabb, sikerekben gazdagabb új esztendőt és minden egyes síküveggyári nyugdíjasunknak jó egészséget! Czikora István a síküveggyári nyugdíjasok szakszervezetének és érdekképviseletének elnöke ABS, KLÍMA, 2 LÉGZSÁK, 4 TÉLI GUMI 3 740 000.-Ft ABSzolút gazdaságos megoldás! A TOYOTA márkakereskedői segítik Önt, hogy a A népszerűségi listák éllovasa, most ABSzolút különböző ajánlatokat mérlegelve, ismét helyeverhetetlen téli felszereltséggel kapható. sen döntsön... Mindezt kínáljuk azért, hogy Ön a saras-havas, AMÍG A KÉSZLET TART! őszi-téli utakon ne csúszkáljon és még a legzordabb időben is élvezhesse a Carina E ABSzolút biztonságát és ABSzolút megA ÉV VAGY 100.000 KM GARANCIA ® TOYOTA bízhatóságát. Bízhat a jelben MÁRKAKERESKEDŐ: KAKUK JÓZSEF MAGYAR OSZTRÁK Kft. 3100 SALGÓTARJÁN. Tóstrand Tel/Fax: 06-32-430-646
