Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-28 / 23. szám

4. oldal Gazdaság 1998. január 28., szerda A helyi kamarai csoport tiltakozik a balassagyarmati adóemelés mértéke ellen Ok és okozat összefügg - Megoldás tárgyalóasztal mellett Tavaly év végén peregtek az események a gyarmati vá­rosházán. Egyebek mellett arról is döntött a képviselő- testület, hogy a törvény adta lehetőséget kihasználva 1,4 százalékra emeli (1,2-ről) az iparűzési adót.-Szinte az utolsó pillanat­ban kaptuk kézhez az előter­jesztést - meséli Gál László, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara helyi csoportjá­nak vezetője.- Megvitattuk, s mivel több alternatívát is megjelöltek a ha- tározatijavaslat-tervezetben, ehhez konkrét számításokat kellett volna elvégeznünk. Erre nem volt már idő, ezért úgy döntöttünk, hogy el tudunk képzelni húszszázalékos emel­kedést ebben a helyi adónem­ben.- Ekkor jött a derült égből a villám! A testület a 4 variáns­ból a „c”-t fogadta el, amely a vállalkozók számítása szerint hatvanszázalékos emelést ta­kart. Legutóbb a kamara el­nökségi ülésén tették szóvá a dolgot, hiszen az iparűzési adó emelésének mértékével egy időben a testület szűkítette a kedvezmény mértékét 40,2 százalékról 25,2 százalékra.-Egy évvel korábban 127 millió forint bevétel keletke­zett ebből az adóból - mondja Gál László, aki egyébként köz­ismert helyi kereskedő. - En­nek oroszlánrészét fizette be a kábelgyár, már csak nagyság­rendjénél fogva is. A mostani határozat után a kábelgyár egyedül fizet kb. annyit mint tavaly a vállalkozók együtt­véve, s így a teljes bevétel - elvileg - megközelíti a 190 millió forintot. S akkor még nem beszéltem a többi teherről. Az ügyben leginkább érin­tett kábelgyár igazgatója, dr. Dékány László lapunk érdeklő­désére elmondta, hogy megle­hetősen barátságtalan lépésnek tartja az emelés mértékét. An­nál is inkább, mert amikor baj­ban volt a város, ők segítettek Több lenne a kevesebb Amennyiben ez a testület vég­leges döntése, a kábelgyár megteszi azokat a szükséges és legális pénzügytechnikai lépé­seket, amelyek révén lényege­sen kevesebb iparűzési adót remélhet tőlük a város. A vállalkozók felháborodá­sát tolmácsoltuk Juhász Péter­nek, a város polgármesterének. *- Ha valaki végső elkesere­désében a nyilvánossághoz fordul, mert meggyőződése, hogy vélt igazát a döntési helyzetben lévők indokolatla­nul elutasították, a közvéle­mény támogatására tartósan csak akkor számíthat, ha meg­próbál objektív tájékoztatást adni.-Különösen fontosnak tar­tom ezt az egyre nagyobb sze­rephez jutó Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara esetében, amely nem engedheti meg magának, hogy felületes információk alapján alkosson téves véleményt és azt közzé­tegye. (Példaként: 1997-ben a kamara felszólította az önkor­mányzatunkat, hogy az ipar­űzési adóról szóló rendeletün- ket vizsgáljuk felül, mert az adó mértéke a helyi vállalko­zókat ellehetetleníti. Tudni kell, hogy Balassagyarmaton ugyan 1,2 százalék volt az iparűzési adó, de emellett olyan mértékű adókedvez­ményt adtunk, hogy a valóság­ban csak 0,9 százalék terhelte vállalkozóinkat. Nem csoda hát, hogy a megye városai kö­zül nálunk volt messze a leg­alacsonyabb az iparűzési adó.)-A helyi adóról szóló tör­vény módosítása 1997 novem­ber hó második felében jelent meg a Magyar Közlönyben. A helyi iparűzési adóról szóló he­lyi rendelet módosítására vo­natkozó bizottsági előterjesztés december 8-án készült el.- A kamara salgótarjáni központjában a bizottsági elő­terjesztést a képviselő-testületi tagoknak történő kézbesítéssel egyidejűleg postáztuk 1997. december 10-én. A képviselő- testület december 20-án tár­gyalta a rendelettervezetet. Úgy gondolom, nem rajtunk kell számon kérni, ha a kama­rán belüli információáramlás még akadozik. Okulva a történ­teken - a jó kapcsolat érdeké­ben - ezentúl a balassagyar­mati csoportot is időben értesí­teni fogjuk.-Azt is el kell mondani, hogy mielőtt a testületi ülésen ehhez a napirendi ponthoz ér­keztünk, telefonon külön üzen­tem Gál László úrnak, a balas­sagyarmati csoport képviselő­jének, hogy fáradjon be a testü­leti ülésre és a napirendi pont tárgyalásánál lehetőséget biz­tosítok a helyi csoport vélemé­nyének kifejtésére. Gál úr nem kívánt élni ezzel a lehetőség­gel, mondván, írásban elküld­ték már a véleményüket.- A helyi adókról szóló tör­vény nemcsak az adó mértékét, hanem az adó alapját is módo­sította, sőt ezek változásának ütemét az elkövetkezendő évekre is meghatározta. Mivel a kormányzat évről évre csök­kenti az iparűzési adó alapját, az adóbevétel csökkenését az adó mértékének növelésével igyekszik kompenzálni.- A kamarának nagyon jól kell tudnia, de erről Balassa­gyarmat esetén „bölcsen” hall­gat, hogy a helyi adókról szóló törvényt azért kell folyamato­san módosítani, mert igazság­talanul nagyobb terheket rótt a termelőszférában működő vál­lalkozókra. Igazságos teherviselés Önkormányzatunk az adóked­vezmények eszközével éveken át biztosította az igazságos közteherviselést a kereske­delmi, valamint a termelőtevé­kenységet folytató vállalkozá­sok között. A vállalkozások megerősödését elősegítendő eddig oly mértékű adóked­vezményt biztosítottunk, amely egyedülálló volt a me­gyében, de ismereteink szerint országosan is csak hat önkor­mányzat engedélyezett hasonló mértékű kedvezményt. Persze, mondanom sem kell, köszöne­tét nem kaptunk érte.- Az adórendszer előre jel­zett módosításait, valamint a központi költségvetésből ren­delkezésre álló, reálértéken fo­lyamatosan csökkenő forráso­kat figyelembe véve, önkor­mányzatunk rákényszerült a kedvezmények csökkentésére. A kamara szerint Balassa­gyarmaton van a legnagyobb baj, legalább is a helyi adók te­rületén. Nos, tegyünk egy rö­vid kitekintést! A megyében működő valamennyi városi önkormányzat bevezette a he­lyi iparűzési adót.- Salgótarjánban a vállalko­zói kommunális adót is mű­ködtették az 1997. évig. Az építményadó jelenleg is megál­lapításra kerül a vállalkozók ingatlanai után is. A helyi ipar­űzési adó mértéke 1,2 százalék volt, most 1,3 százalék.- Szécsény városában a he­lyi iparűzési adó mellett szin­tén fizetnek építményadót a vállalkozók. Az adó mértéke iparűzési adó címén 1 százalék volt, jelenleg 1,2 százalék.- Rétságon, a helyi iparűzési adó mellett az építményadó is működik. Az iparűzési adó mértéke 1,2 százalék volt, je­lenleg tevékenységi köröktől függően változik. Kereske­delmet folytató vállalkozók esetén 1,4 százalék, termelő vállalkozások esetén 1,2 száza­lék, szolgáltatást végzők esetén 1,1 százalék. A nagy beruhá­zókat bizonyos értékhatár fe­lett kedvezményezik.- Pásztón a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalékról 1,3 százalékra emelkedett 1998- ban. A vállalkozókat az épít­ményadó itt is terheli.- Balassagyarmaton a vál­lalkozóknak csak helyi ipar­űzési adót kell fizetni. Az adó mértéke 1,2 százalékról 1,4 százalékra emelkedett. Az adókedvezmény szűkült, de nem szűnt meg, így az adóbe­vétel gyakorlatilag 1,3 száza­lék. Ugyanakkor jelentős ked­vezményt vezettünk be 1997. július 1-jétől az ipari park terü­letén megtelepedő vállalkozá­sokra, amely kereskedelmi te­vékenység esetén 3, termelőte­vékenység esetén 5 évig teljes mentességet biztosít az adó alól. A fentiek tükrében bizton állíthatom, Balassagyarmatról nem fogja elűzni az iparűzési adó a vállalkozókat. Lehetséges kedvezmények- A képviselő-testületnek december 20-án döntenie kel­lett. Az idő rövidsége és a vál­lalkozókkal lefolytatandó tár­gyalások biztosítása miatt úgy döntöttünk, hogy a kedvezmé­nyek bővítésének lehetőségét az 1998. év második felében megvizsgáljuk. 1998. május 31., az adóbevallások benyúj­tása után állnak majd rendel­kezésünkre az anyagköltségre vonatkozó pontos adatok. A fe­lelősségteljes döntés csak ezek ismeretében hozható meg.- Úgy gondolom, hogy ad­dig a kamarának is lesz ideje a felkészüléshez, a javaslatok el­készítéséhez és tárgyalóasztal mellett közösen alakíthatjuk ki a mindenki számára elfogad­ható megoldást. Végezetül szabadjon annyit megjegyez­nem, hogy szerintem a vállal­kozókat nem az 1,4 százalékos iparűzési adó lehetetleníti el, hanem a központi adók és járu­lékok mértéke. (Például 39 százalék tb-járulék, 4,2 száza­lék munkaadói járulék, 18 szá­zalék nyereségadó, 20 száza­lék, illetve 35 százalék oszta­lékadó stb.). Az ok és okozat összefüggését sohasem szabad szem elől téveszteni, mert könnyen téves következtetése­ket vonhatunk le és az senki­nek sem használ. Juhász Péter polgármester Távhőszolgáltatás mérés szerint Ipartner - közvetlen vonal az IKIM-hez A távhőszolgáltatásról szóló törvénytervezet megvitatására remélhetőleg még a hátralévő törvényhozási ciklusban sor ke­rül. A legfontosabb változásokról a tervezet egyik kidolgozóját, Tarján Róbertét, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium szakértőjét kérdeztük. Alapítványi díj. A magyar gazdaságban kimagasló tel­jesítményt nyújtó vezetőket elismerő Aschner Lipót Alapítvány díját az idén Drozdy Győző, a Pannon GSM külkapcsolati és stra­tégiai igazgatója és Kovács F. László, a BorsodChem elnök-vezérigazgatója nyerte el. Intel Pentium 333. Az In­tel magyarországi leányvál­lalata bejelentette, hogy anyacége előállított egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű, ugyanakkor csupán 700 dollárba kerülő mikroprocesszort, az Intel II. 333 MHz-et. A gyártási költségek mérséklése nyo­mán a cég azt tervezi, hogy február 1-jétől jelentősen csökkenti termékei árát. Ötéves a Hitelgarancia. Az idei költségvetési tör­vényben 55 milliárd forintra növelték a Hitelgarancia Rt. által adható garanciakeretet, ami jelentősen bővíti a cég lehetőségeit. Az öt éve, 4,8 milliárd forintos alaptőkével alapított Hitelgarancia Rt. tavaly 40 milliárd forintnyi kisvállalkozói hitel mögé ál­lított készfizető kezességi garanciát. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (t egységre, forintbán) Angol font 338,26 Francia frank 34,17 Japán jen (100) 161,87 Német márka 114,43 Olasz líra (1000) 115,94 Osztrák schilling 16,27 Svájci frank 140,99 USA-dollár 204,34 ECU 225,63 A távhőszolgáltatás körülmé­nyeit kormány- illetve több ön- kormányzati rendelet szabá­lyozza, amelyek helyenként el­lentmondanak egymásnak. A fogyasztók érdekeinek érvé­nyesítését megnehezíti, hogy az önkormányzatok gazdasági tár­saságokká szervezték át a táv- hőszolgáltató vállalatokat. Jelenleg 109 településen van távfűtés, az itt élőket érinti az a terv, hogy az átalánydíjas szol­gáltatásról legkésőbb három éven belül át kell térni a mérés szerinti elszámolásra. Ezt tar­Az új szabályok elsősorban az építtető érdekeit védik. Ki­mondják, hogy a megrendelőt pontosan tájékoztatni kell arról, milyen háztervet várhat el a pénzéért a tervezőtől. Utóbbi számára pedig újdonság, hogy a kiviteli terveket 10 évig köteles megőrizni. (Ez összefügg az építési anyagok és szerkezetek szavatossági idejével.) Ugyan­akkor korlátok közé is szorítják a jogszabályok az építtetőt, mert mindenhez, például egy kerítés utcai frontjának építésé­hez is engedélyt kell kérni. talmazza ugyanis az új távhő­szolgáltatási törvénytervezet. A készülő jogszabály - töb­bek között - előírja, hogy a távhőszolgáltató köteles egyez­tető megbeszéléseket folytatni a fogyasztóval, aki például be­leszólhat az ár megállapításába. A díjfizetés a berendezések állandó költségéből és a hődíj­ból áll - ez utóbbit a mért hő­mennyiség alapján kell fizetni. A berendezések állandó költsé­gén az amortizációs költségek értendők, amelyek most a teljes távhődíj 30-40 százalékát te­A törvénytervezet indokolt­nak látja az építészeti-műszaki tervezési jogosultság szabá­lyainak módosítását. Minthogy - egy minisztériumi elemzés szerint - az utóbbi időkben a tervezői gárda felhígult, szak­mai teljesítménye csökkent, az új jogszabálytervezet alapvető követelményként állítja a ter­vezők elé a megfelelő szakmai színvonal elérését, a felsőfokú végzettséget, a kamarai tagsá­got és azt, hogy felvegyék őket az országos tervezői illetve a mérnöki névjegyzékbe. szik ki. A lakóházak a jövőben maguk dönthetik el, hogy egy­ben fizetik-e az összköltséget (amelyet aztán maguk osztanak el a lakók között), vagy a mos­tani gyakorlatnak megfelelően a díjbeszedő külön-külön szám­lázzon-e a lakóknak. A mérés szerinti elszámolás­ban a fogyasztók hamarabb is kérhetik a fűtési idény megkez­dését. Szeptember 15-től május 15-ig mindenesetre üzemkész állapotban kell lenniük a táv­fűtő rendszereknek. Az Ipartner telefonszolgálat január 27. és 29. között a 269- 3703, vagy a 311-3669 és a 311-8375-ös számon hívható. Ezen a héten az ipari parkokkal kapcsolatos kérdéseket várják a szakemberek, (csernyánszki) A szakmai felügyeletet az építész illetve a mérnöki kama­rák gyakorolják majd. Az épí­tészkamarák 8000-es taglét­száma rendkívül magas, egyes vélemények szerint ennek a ti­zede is elég lenne. Korábban csak technikusból volt 8 ezer s ennél jóval kevesebb diplomás dolgozott a szakmában. A technikusok a korábban szerzett tervezői jogosultságu­kat csak akkor tarthatják meg, ha jogszabályban meghatáro­zott szakvizsgát tesznek, vagy ha rendelkeznek vezető terve­zői minősítéssel. Remélhetőleg változik a sokak által bírált gyakorlat, hogy a személyes ismeretség vagy a közvetítői ju­talék döntse el, ki kapja a terve­zési megbízást. Cs. J. Szakmai színvonal, országos névjegyzék, kamarai tagság Tervezés - szigorodó szabályokkal Az idén életbe lépett építési törvény 27 új jogszabályt tartal­maz. A decemberig érvényben lévő Országos Építési Szabály­zatot felváltotta az Országos Területrendezési és Építési Köve­telmény (OTÉK), amely szigorúbb követelményeket támaszt a tervezővel szemben. Ipartestületek mérlege A versenyegyenlőséget szorgalmazzák A növekedést segítő gazda­ságpolitika mellett foglalt állást kedden Budapesten az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) programalkotó és tisztújító közgyűlése. Az elmúlt négy évet össze­gező beszámolójában Szűcs György elnök elmondta: a kisvállalkozók érdek-képvise­leti szervezeteként teljesítet­ték az 1994-ben vállalt négy­éves programjukat. Ennek ki­emelt célja volt a gazdálkodó szervezetek kiegyensúlyozott működéséhez szükséges jogi környezet kialakítása és az ál­lami elosztási rendszer széles körű reformja. Az IPOSZ azt várta, hogy a kormányzat szociálisan érzé­keny magatartást tanúsít, il­letve a növekedést segítő gazdaságpolitikai rendszert alakít ki. Ezekből az elvárá­sokból voltaképpen csak az új vállalkozói adórendszer való­sult meg. Kedvező fejlemény viszont, hogy megszűnt az egyéni vállalkozók diszkri­minációja a felhalmozás, a beruházás szempontjából. Az elnök a negatívumok között kiemelte, hogy nem si­került átütő eredményt elér­niük a piachoz igazodó, a vál­lalkozásokat segítő pénzügyi­gazdasági és jogi szabályozás kialakításában. Nem tudták elérni, hogy az egyéni vállal­kozók még inkább bekapcso­lódhassanak a privatizációs folyamatba. Visszalépés történt a kis­vállalkozók hitelellátása terü­letén is. Az elmúlt négy évben a vállalkozói hitelállomány másfélszeresére emelkedett, miközben a kisvállalkozói körben kihelyezett hitelek névleges összege egyharma- dával csökkent. Az IPOSZ sérelmezi, hogy noha megkezdődött a társada­lombiztosítás általános re­formja, a szervezet módosító indítványait a törvényjavasla­toknál nem vette figyelembe a parlament. A szövetségnek minden törekvése ellenére sem sikerült elérnie az új, egyéni vállalkozói törvény megalkotását. Az érdek-képviseleti szer­vezet az 1998-2002 közötti időszakra szóló programjában leszögezte, hogy szerepet kí­ván vállalni a növekedést se­gítő gazdaságpolitika kialakí­tásában. Ennek megfelelően támogatja az államháztartási reform megvalósítását, de el­fogadhatatlannak tartja a kis- és középvállalkozók közter­heinek további növelését. Az érdekképviselet szor­galmazza a versenyegyenlő­ség megvalósítását és az egyéni vállalkozók társada­lombiztosítási-járulékfizetési rendszerének átalakítását. Az IPOSZ hozzá akar já­rulni a foglalkoztatáspolitika megvalósításához és kiemelt feladatként kezeli, hogy tagjai minél szélesebb körben ve­hessenek részt a beszállítói célprogramokban. A szervezet továbbra is tá­mogatja Magyarország csat­lakozását az Európai Unió­hoz. Változatlanul szüksé­gesnek tartja a gazdasági ér­dek-képviseleti törvény mi­előbbi megalkotását. A tisztújítás nem hozott meglepetést. Az elnök to­vábbra is Szűcs György. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom