Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-26 / 21. szám

6. oldal Gazdaság 1998. január 26., hétfő Kevés a magyar szabadalom A magyar mérnöktársada­lom kilábalóban van a rend­szerváltást követő válság­ból, ami elsősorban a lezaj­lott privatizációnak és a kül­földi vállalatok megjelené­sének köszönhető - jelen­tette ki Takács János, a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke a szerve­zet szombati tisztújító köz­gyűlésén. A műszaki értelmiségnek rá kell ébresztenie a döntés­hozókat arra, hogy a kuta­tással és fejlesztéssel fog­lalkozó műszaki műhelyek megszüntetése, vagy olcsó bérmunkássá degradálása veszélyezteti a magyar ipar és az egész gazdaság ver­senyképességét - állította a GTE elnöke. Az elmúlt 10 évben har­madára csökkent a magyar fejlesztői aktivitás és ötö­dére mérséklődött a szolgá­lati találmányok száma - közölte Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. Ez évi 700-800 be­jelentett szabadalmat, ezen belül 200-250 szolgálati szabadalmat jelent - szem­ben a hivatalhoz benyújtott 28 ezer külföldi szabadalmi üggyel. A jelenlegi helyze­ten mindenképpen változ­tatni kell, s a kutatási költ­ségeket emelni kell. Az eu­rópai és tengerentúli vállala­tok a K + F beruházások egy-öt százalékát fordítják a szellemi tulajdon védel­mére; Japánban 10 százalé­kot is elér ez az arány. A ha­zai ipar versenyképessége érdekében jobban szem előtt kell tartani a szellemi ter­mékek védelmét - mondta a szabadalmi hivatal elnöke. Turizmus az ezredfordulóig Ahhoz, hogy a hazánk által kínált idegenforgalmi programok érdeklődést ébresszenek a turistákban az ezredforduló utáni időkben is, az elkövetkezendő 5-6 évben legalább 50 milliárd forintot kellene évente az ágazatba fektetni - hangoztatta Len­gyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke szomba­ton, Budapesten, a testület éves rendes közgyűlésén. Jelenleg Magyarország még előkelő helyet foglal el az ide­genforgalom világranglistáján. Ma a nemzetközi turizmusból származó bevételeink a világ­forgalom egy százalékát adják; a hazai GDP egytizedét, ex­portbevételeink egyharmadát képviselik. A forgalom több mint fele azonban az úgyneve­zett szürkegazdaságból szár­mazik, mutatott rá Lengyel Márton. Ennek főbb okai a spontán fejlődésben, a kialaku­latlan működési feltételekben, a túlzott mértékű adóztatásban, az állam szerepvállalásának elmaradásában rejlenek. Az egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a magán- szektor nélkül nem lehet a tu­rizmust tudatosan fejleszteni. Lengyel úgy véli, legfőbb fel­adataink közé tartozik; önálló turisztikai parlamenti bizottság felállítása, a turizmusnak a többi ágazattal egyenrangú ke­zelése, regionális szervezetek kialakítása, turizmus- és Bala- ton-törvény megalkotása, a tu­rizmus közgazdasági szabályo­zásának korszerűsítése. Katona Béla, az Országos Idegenforgalmi Bizottság el­nöke bejelentette, hogy várha­tóan február közepéig felállhat­nak hazánkban a regionális idegenforgalmi bizottságok. Ez a szervezeti rendszer hozzájá­rulhat a vidék fejlesztéséhez. Somogyi Zoltán, az IKIM he­lyettes államtitkára elmondta: a közgazdasági és jogi szabályo­zás kialakítása végett nemrégi­ben bizottságot hoztak létre. A megfelelő jogi háttér biztosítá­sával Magyarországon nem­csak a turisztikai ágazat műkö­dését segítik, hanem megvaló­sulhat a beruházásokat ösz­tönző jogi és közgazdasági rendszer is. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Szomorú hangvételű levelet kap­tam Tokaj­Hegyalja egyik szép községé­ből. A levél írója beszámolt ar­ról a kálváriáról, amelyet a sző­lőtermelőknek kellett bejárniuk termésük értékesítésekor. Ke­vés helyen, vontatottan vásárol­ták meg a szőlőt igen nyomott áron: egy kiló tokaji borszőlő átvételi áráért egy gombóc fagylaltot lehet kapni! Pedig továbbra is szüksége van az országnak Tokaj-He- gyalja bortermésére. Nem csu­pán azért, mert a „tokaji nektár” olyan szimbólum, amit nem szabad veszni hagyni, hanem azért is, mert a gazdaságos ter­melés és értékesítés a bel- és külpiacon is megoldható, a szőlő pedig sokezer családnak adhat tisztességes megélhetést. A tél egyik veszedelme a kerti örökzöldek számára az, hogy a hó terhe alatt letörhet­nek az ágak. Különösen az osz­lop alakúan növekvő tuja, ha­misciprus, tiszafa és boróka bokrokat fenyegeti ez a ve­szély, ezért a gondos gazda ősszel körülkötözte az ilyen bokrok vesszőit, ágait. Ha azonban vastag hóréteg rakódik a bokrokra és a fákra, akkor most le kell rázni azt - még mi­előtt a feltámadó szélben meg­csonkulnak a növények. A téli esték kiváló gyógyte- ája készül a szurokfűből (más néven: balzsamfű, fekete gyo­pár, kaslók, szurokszagú fű, vadmajoránna). Hársvirággal, kamilla- és bodzavirággal ke­verve meghűlés elleni izzasztó tea készül belőle; étvágyger­jesztő, idegnyugtató és köhö­gést csillapító hatása is van. Mint fűszert levesek, főzelé­kek, bab-, paradicsom-, húséte­lek, töltelékek és halak ízesíté­sére használják. Az énekes madarak most nemcsak fáznak, de éheznek és szomjaznak is, ezért ne feled­kezzünk meg róluk! A madár­etetőket töltsük fel magvakkal, és a rigók számára se sajnál­junk némi főtt burgonyát, al­mát, körtét kihelyezni. A ma­dáritatóba pedig öntsünk leg­alább hetenként tiszta vizet; ha ez befagy, akkor öntsünk az edénybe meleg vizet. áPÉNSi Határidők cégvezetőknek Január 27.- A befektetési szolgáltatók jelen­tése nyitott pozícióikról. Január 28.- A jövedéki adó előlegének befi­zetése;- a fogyasztási adó befizetése. Január 30.- A magánnyugdíj-pénztári jelen­tések beküldése a Pénztárfelügye­let részére;- a fajtajutalék befizetése; Január 31.- a kőolaj-hozzájárulás átutalása;- az adókedvezményre jogosító igazolás kiadása;- a jövedéki beszerzés, értékesítés adatainak összesítése;- a külföldi gépjármű adójának befizetése;- jövedékikészlet-felvétel;-az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bejelentése; -munkáltatói igazolás a járulé­kokról;- „Ipari Park” beszámoló;-a befektetési vállalkozások tő­kemegfelelési mutatójának beje­lentése;- összesített igazolás a magán- személyek bevételeiről és a levo­násokról;- a növényi szaporítóanyagok be­jelentése. Február 1.- vadgazdálkodási üzemterv be­nyújtása a vadászati hatósághoz;- a számítógéppel vezetett vámáru -nyilvántartás hitelesíttetése. Bérgarancia Alap A Munkaerő-piaci Alap bérgaran­cia alaprészéből megelőlegezhető a felszámolás alatt álló gazdál­kodó szervezetek munkavállalók­kal szemben fennálló, készpénz hiányában kiegyenlíthetetlen bér­tartozása. Erre csak olyan gazdál­kodó szervezet jogosult, amely a tevékenységét legalább egy évvel a felszámolás kezdetét megelő­zően megkezdte. Az 1997. évi CXX. törvény szerint ez évtől nem a Munkaerő-piaci Alaptól, hanem a munkaügyi központoktól kell igényelni a támogatást. Amennyiben a kérelem megfelel a feltételeknek, a munkaügyi köz­pont köteles folyósítani a támoga­tást. A kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának kell benyújtania a gazdálkodó szerve­zet székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz három példányban, a törvény melléklete szerinti formanyomtatvány kitöl­tésével és az előírt mellékletek csatolásával. A munkaügyi köz­pont a kérelem benyújtását követő 8 napon belül dönt a támogatásról. Egészségbiztosítási ellátások A kötelező egészségbiztosítás el­látásairól szóló 1997. évi LXXXin. törvény (Ebtv.) végre­hajtási rendeletéként a 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet felso­rolja a beutaló nélkül igénybe ve­hető ellátásokat, meghatározza a gyógyszerár-támogatás feltételeit és mértékét, az utazási költségtérí­tésre jogosultság feltételeit, az OEP és az egészségügyi szolgál­tató közötti finanszírozási szerző­dések részletes szabályait. A rendelet felsorolja, hogy a táppénzjogosultság szempontjából kit kell egyedülállónak tekinteni, baleseti ellátásra jogosultság szempontjából mi számít üzemi balesetnek, valamint az igényér­vényesítés részletes szabályait. A melléklet tartalmazza a baleseti el­látásra jogot adó foglalkozási be­tegségek jegyzékét. Minimálbér Az idén a minimális személyi alapbér 19 500 forint havi bér, il­letve 112,50 forint órabér. Az új béreket először a januári munka díjazásakor kell alkalmazni. A mezőgazdaság, a vadgazdálkodás és az erdőgazdálkodás, valamint a halászat gazdasági ágakba tartozó munkavállalók minimálbére 1998. február 28-ig 17 000 forint havi bér és 98 forint órabér marad. A 223/1997. (XII. 8.) kormányren­delet értelemszerűen vonatkozik a költségvetési szervekre és az ott foglalkoztatott közalkalmazottak, illetve közszolgálati/szolgálati vi­szonyban állók illetményére és alapilletményére is. A jelentkezés határideje április 30. Ki lesz az év kertésze? Második alkalommal ren­dez országos vetélkedőt a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége az áru­termelő kertészek és kert­barátok részére. A maratoni versengés célja, hogy a gazdálkodókat az Unió minőségi követelményeinek elérésére ösztönözze és segítse piacra jutásukat - nyilatkozta lapunknak Szent-Miklóssy Fe­renc. A szövetség elnöke el­mondta: a vetélkedőre mind­azok a gazdálkodók benevez­hetnek az általuk termesztett növényekkel, akik saját kertjü­ket, gyümölcsösüket művelik vagy másét bérlik. A jelentke­zési határidő április 30-a. A „pályamunkákat” a vetés­től a termés beéréséig a zsűri a helyszíni szemlék során bírálja el, illetve dönt arról, hogy ki lesz az év ámtermelő kertésze. A legjobbakat kerti kisgé­pekkel, környezetkímélő nö­vényvédő szerekkel, szak­könyvekkel jutalmazzák. A ve­télkedő ünnepélyes díjátadá­sára ez év decemberben ke­rül sor. U. G. Partnerségi megállapodás az agrárium fejlesztéséről Mélyebben nyúl zsebébe az Unió Az exporttámogatások csökkenésével indokolják a feldolgozók az áremelést Drága húsnak híg a leve Meglehetősen váratlanul érte a fogyasztókat a Magyar Hús­iparosok Szövetségének tegnapi bejelentése: a következő he­tekben - február végéig - mintegy 15 százalékkal emelkedik a hús- és húskészítmények ára. A drágulást a húsfeldolgozók a termelési költségek, az energia, az üzemanyag valamint az élő­állat felvásárlási árának növekedésével indokolták. Hazánk az agrárgazdaság fel­zárkóztatására 2000-től évente 10 milliárd, vidékfejlesztés cí­mén további 20 milliárd forin­tot kaphat az Európai Uniótól. Egyebek közt ezt tartalmazza az AGENDA 2000 című doku­mentum, amely az Európai Unió bizottságának a csatla­kozó országokat érintő javasla­tait, elképzeléseit rögzíti. Az ezredfordulót követő hét­éves időszakot felölelő összeállí­tás kitér arra, hogy célszerű a le­endő tagországokkal külön-külön partnerségi megállapodást kötni, amely a megoldásra váró konkrét feladatokat tartalmazza s bizto­sítja hozzá a pénzügyi hátteret is. Ennek keretében juttatnának hazánknak 2000-től évente 10 milliárd forintot a mezőgazdasági ágazat fejlesztésére. Jórészt ha­sonló célokra lenne felhasznál­ható az a további évi 20 milliárd forintos forrás is, amelyet a vidék fejlesztésének címén kapnánk. A földművelésügyi tárcánál a dokumentummal kapcsolatban elmondták: az agrárgazdaság fel­készülését - a Phare-program ke­retében - már eddig is összesen 78 millió ECU-vel támogatta az Európai Unió. Ebből a keretből a Beruházásokat Előkészítő és Elő­segítő Project révén eddig 4,74 millió ECU, azaz 1 milliárd forin­tot meghaladó összeg jutott az agrárberuházások hatékonyabb támogatási rendszerére. A tárcához beérkezett több mint 100 pályázat azt ígéri, hogy a támogatásként elnyert összege­ket az érintettek mintegy 3 milli­árd forinttal egészítik ki, ily mó­don 4 milliárd forint értékű kör­nyezetvédelmi, forgóeszköz-bő­vítő, energiatakarékossági beru­házás valósul meg. Ez évtől kezdve tagfelvételünkig a Phare- támogatásokat már várhatóan a közeljövőben megszülető part­nerségi megállapodás keretében kapja meg mezőgazdaságunk. Ami az előzményeket illeti: az elmúlt évben az inflációt jóval meghaladó mértékben, átlago­san 36-38 százalékkal emel­kedtek a húsárak. Ezen belül például a félsertés 36-39 száza­lékkal drágult, ugyanakkor az élősertés felvásárlási ára az előző esztendőhöz képest ötven százalékkal emelkedett. Másik oldalról viszont tény, hogy a tavaly októberig jól „húzó” külpiacokon az utóbbi időben jelentős árcsökkenés következett be, ami miatt szá­mottevően mérséklődött a hazai exportőrök bevétele. A kép teljességéhez tartozik, hogy a húsexport támogatását az idén 20 százalékkal, azaz ke­reken 1 milliárd forinttal csök­kentette a földművelésügyi kormányzat. A magyar szállí­tók tehát így nem versenyképe­sek a jobban támogatott kül­földi konkurenciával. Az export körül fölgyülemlett gondok pe­dig veszélyeztetik a húsipar gazdálkodását, mivel a kivitel nyereségességéből fedezik a belföldi értékesítésben adódó veszteségeket - érvelnek a Ma­gyar Húsiparosok Szövetségé­nek illetékesei. A 38 vállalatot tömörítő Hús­ipari Üzemek Egyesülésének alelnöke, Remény Ervin mind­ehhez hozzáteszi: az energia- költségek, az üzemanyag- és a felvásárlási árak megugrása is indokolja, hogy legalább az inf­láció mértékének megfelelően emeljék a hús és húskészítmé­nyek árait. Fennáll a lehetősége annak, hogy a drágítással a húsosok többet vesztenek a réven, mint amennyit nyernek a vámon. A magas árak ugyanis jelentősen visszafoghatják a keresletet. Tavaly például az áremelkedés hatására mintegy harminc szá­zalékkal Csökkent a lakosság egy főre jutó fogyasztása. Ha­sonló mérséklődés az előző esz­tendőkben is tapasztalható volt. A feldolgozók azonban biza­kodók. Remény Ervin úgy véli, hogy a forint értékvesztésével arányos áremelés tartósan nem fogja visszavetni a keresletet, s a hazai piac fölvevőkészsége érdemben nem változik majd. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetségének illetékese a hús­árak emelését csupán azzal kommentálta: a beharangozott- nál rendszerint kisebb mérvű a tényleges drágulás. Újvári Rekordbevétel. A Magyar Nemzeti Bank jelentése sze­rint tavaly rekordbevételt ért el az idegenforgalom. 1997- ben november végéig 2 mil­liárd 390 millió dollár volt a bevétel, csaknem 150 mil­lióval több, mint az egész 1996-os év alatt. Az adatok­ból kiderül, hogy tavaly 11 hónap alatt 1 milliárd 330 millió dollár jövedelem többlet keletkezett. Vasúti fejlesztés. Szán­déknyilatkozat aláírásával fejeződött be a magyar, osztrák és ukrán vasutak képviselőinek budapesti tárgyalása, amelyet a Bécs-Budapest-Záhony- Csap-Lvov vasúti folyosó forgalmának fejlesztéséről tartottak. Az ezredfordulóig jelentősen nőhet az Auszt­rián és Magyarországon ke­resztül vasúton a FAK-or- szágokba szállított áru mennyisége. Több a munka. Az idén is folytatódik a munkaerőpia­con kialakult kedvező ten­dencia - hangsúlyozza az Országos Munkaügyi Mód­szertani Központ közlemé­nye. Elsősorban fizikai munkára keresnek jelentke­zőket a vállalkozások. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 338,86 Francia frank 34,11 Japán jen (100) 162,73 Német márka 114,20 Olasz líra (1000) 115,91 Osztrák schilling 16,24 Svájci frank 140,03 USA-dollár 204,15 ECU 225,15 Hatszorosára bővült a tőzsde forgalma egy év alatt Jóra tett, aki a Horizonra tett Csaknem hatszorosára nőtt egy év alatt a Budapesti Értéktőzsde azonnali forgalma, 1997-ben 6736 milliárd forint árfolyamér­tékben kötöttek üzleteket a börzén. A határidős forgalom mint­egy hétszeresére bővült, 1409 milliárd forintot tett ki. A tőzsdére bevezetett papírok összértéke 5114 milliárd forint volt az év végén. A tőzsde hiva­talos részvényindexe, a BUX ér­téke 93 százalékkal emelkedett. 1997 végén 7999,1 ponton zárt, egy évvel korábban csak 4134,31 pontot ért el. Dollárban számolva egy év alatt 53 száza­lékkal nőtt az index. A BUX-ra 1004 milliárd forint értékben kötöttek üzleteket. Ez utóbbi a teljes forgalom 71 százalékát tette ki. A piac összes nyitott kö­tésállományának értéke megha­ladta a 92 milliárd forintot. Az év utolsó hónapjában a tőzsde azonnali forgalma 1025 milliárd forintot, a határidős forgalom 447 milliárd forintot tett ki. Az előző hónaphoz ké­pest 1346 ponttal nőtt a BUX ér­téke. A részvényekkel decem­berben 436 milliárd forint ér­tékben kereskedtek, ez 26 száza­lékkal haladja meg a novemberi forgalmat. A forgalmi listát az előző hónapokhoz hasonlóan a Mól vezette: az olajrészvények 129 milliárd forint értékben cse­réltek gazdát a tőzsdén. A Ma­táv a novemberi 5. helyről de­cemberben a 2-ra jött föl. De­cemberben a legnagyobb árfo­lyamnyereséget a Horizon-Mul- tiplan-részvényekkel lehetett el­érni, amelyek 72 %-kal drágul­tak az előző hónaphoz képest.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom