Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
1998. január 2., péntek Nógrád Megyei Hírlap G. Szűcs László jegyzete Parlamenti új év JJármeddig is araszolunk LJ időben visszafelé a történelem országútján, ahol választott testülettel találkozunk - lett légyen az akár a vének tanácsa, a római szenátus, az angol „hosszú” parlament, vagy akár a magyar ország- gyűlések bármelyike is - a heves szópárbajok és a külön érdekektől és személyeskedésektől sem mentes villongások mindig tapasztalhatóak. Aligha véletlen ez, hiszen á politikának, mint fogalomnak, egyfajta meghatározása már az ókori görögöknél is: a vitatkozás tudománya. A rendszerváltozás utáni második parlamenti ciklusra is jellemzőek idáig e minősítések. (Mondhatnám persze azt is - idézve a magyar történelmi példákat - hogy szerencsére nem volt „Ugocsa non coronat” és az ellentmondó képviselők /követek/ lekaszabolása. S különösen nem volt - lásd az előző ciklus alatt kevés híján „szentté avatott” Horthyéhoz hasonló darutollas parlamenti feldicsőítés - a testületre való nyílt fegyveres ráhatás.” Summázva megállapítható, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése összességében példaértékű, demokratikus és békés alkotó munkát végzett akkor is, ha ezt kívülről - s mit tagadjam, néha belülről is - néha nehezen volt értékelhető. Pártsemlegesen kijelenthető, hogy az Országgyűlés mostanára ténylegesen alapjává vált a stabil kormányzásnak. Általa ellenőrizhetővé és kezelhetővé váltak a társadalmi. politikai és gazdasági folyamatok. A pártok közötti konfrontációk demokratikus mederbe terelődtek és dinamikussá vált a törvényalkotó munka. Mindez pedig hazánk megkülönböztetett nemzetközi tekintélyét eredményezte - amely jogos büszkeséget válthat ki minden felelősen gondolkodó magyar állam- és választópolgárból. (Nota bene: Jóleső érzés nekünk, Nógrádiaknak azt tudni, hogy megyénk választott parlamenti képviselői országos minősítések szerint is derekasan kivették részüket az értékteremtő munkából!) A második parlamenti ciklus tavasszal befejeződik - és ősszel helyhatósági választások is lesznek. Egyfajta megújulást hozhat - és reméljük hoz is! - az 1998. év. Éjfélkor, az új év hajnalán a Himnusz- szál kértük Istent, hogy áldjon meg minket, magyarokat. Kérni azonban, bár szép dolog, de kevés. Tenni is kell érte. A régiből a jót megtartani és hozzá még jobbat teremteni - ennek az évnek a feladata lesz! J Ja kérhetünk, akkor ele- íl gendő erőt, egészséget és különösképpen bölcsességet kérünk. A honatya és a hajléktalanok Urban Árpád országgyűlési képviselő szilveszter délutánján a hajléktalan szállóra látogatott. Nem üres kézzel jött, saját maga főzte vaddisznópörköltet, házibort és süteményeket hozott. Az ott lévő 24 hajléktalannal közösen fogyasztották el a szilveszteri vacsorát, s koccintottak egy jobb év reményében. A honatya elmondta: azért választotta a hajléktalan szállót, mert sokfelé megvetik azokat az embereket, akik munka nélkül ilyen szállókra kényszerülve élik életüket, de ismerve körülményeiket mégis emberként és emberek között érezhetik magukat. Mert ők nem a társadalom számkivetettjei, hanem valamilyen körülmények között a perifériára sodródtak. Kötetlen baráti beszélgetés alakult ki az országgyűlési képviselő és a hajléktalan szálló lakói között, amely több mint három órán át tartott. A képviselő úr ígéretet tett arra, hogy a szálló lakóit televízióval próbálja meglepni a jövőben, hogy az ott töltött idő még hasznosabban teljen. A Vöröskereszt, balassagyarmati hajléktalan szállójának lakói ezúton köszönik még az együttérző látogatását. Idegenkezűség kizárva Salgótarján/Somoskőújfalu A. l.-né hetvenéves asszony, Somoskőújfalui lakásában még a múlt év december 30-án rosz- szul lett, majd konyhájában elesett és elhunyt. A haláleset felfedezése után az idős asszony holttestét a salgótarjáni kórházba szállították, s majd boncolás deríti ki a halál okát. Idegenkezűségre, bűncselekményre utaló nyomot a helyszíni szemle és a nyomozás során nem találtak. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE 3. oldal Köszönet a rendőröknek az együttműködésért - Az úton járókért dolgoznak Autós és közlekedési zsaru, két jó barát Salgótarján főterén tartottak baráti találkozót Kedves esemény színhelye volt szilveszter délelőttjén a salgótarjáni Fő tér, ahol a város karácsonyfája alatt a Magyar Autóklub megyei vezetői Tordai György elnök és Füzesi György titkár köszönetét mondott a közlekedési rendőröknek az 1997-ben végzett jó munkájukért és a sikeres együttműködésért. Tordai György elmondta, hogy hagyomány alakul megyénkben azzal, hogy az év utolsó napján a közlekedésben dolgozó rendőrök közül a legeredményesebben tevékenykedő két rendőrt kis ajándékkal tisztelik meg. Megköszönve ezzel az egész állománynak a közlekedőkért végzett munkáját és kérve, hogy a jövőben is folytassák ezt a munkát mindannyiunk hasznára.- Az 1997. év az autóklub és a rendőrség kapcsolatában sikerévnek számított, hiszen sok közös akciót indítottunk a balesetek megelőzése érdekében - mondta az elnök és hozzátette - az idei a harmadik alkalom, hogy ilyen formán is köszönetét mondunk rendőr barátainknak, akikkel a jövőben is szeretnénk jól együttműködni az autós és gyalogos társadalom érdekében. Ezután a két autóklubos vezető valamint dr. Máthé István ezredes, főkapitány-helyettes átnyújtotta Orosz János zászlósnak és Pusztai Tamás főtörzsőrmesternek az ajándékot. Ezt követően dr. Havasi Zoltán ezredes, főkapitány a szé- csényi, balassagyarmati és rétsági rendőrkapitányság, dr. Máthé István pedig a salgótarjáni, bátonyterenyei és pásztói rendőrkapitányság két-két rendőrének adott át jutalmat a megyei balesetmegelőzési bizottság, a Hungária és a Providencia Biztosító jóvoltából. A szécsényi kapitányságon Celes János főtörzsőrmester és Molnár Zoltán törzsőrmester, a balassagyarmati kapitányságon Szondái József főtörzsőrmester Tácsik Kálmán törzs-zászlós, Fábián Mihály törzsőrmester és Riczi Ferenc törzsőrmester vehetett át elismerést. A rétsági kapitányságon Széplasz Viktor járőr - akit január 1 -jével járőrvezetővé és törzsőrmesterré FOTÓ: BÁBEL LÁSZLÓ léptették elő - és Görgényi Zoltán főtörzsőrmester kapott ajándékot. A pásztói kapitányságon Mátrai Gábor főtörzsőrmester és Bodzás Szilárd őrmester, a bátonyterenyei kapitányságon Havran József főtörzsőrmester és Szota József őrmester, mig a salgótarjáni kapitányságon Nagy Attila törzszászlós és Maczák Attila főtörzsőrmester kapott jutalmat.- p.a. A szórakozóhelyek nagyrészt visszatérő vendégeket fogadtak Újévköszöntő jókedvvel, várakozással mellett az igazi kismalac. Ellátogattunk egy zártkörű szilveszteri buliba is, ahol a salgótarjáni rendőrkapitányság dolgozói, hozzátartozóikkaI és barátaikkal szórakoztak. Amint ezt dr. Nagy Károly rendőrkapitánytól hallottuk, először rendeztek szilveszteri bulit a házban, de már kialakult a vélemény, hogy ebből hagyományt kell teremteni. Miközben a zenekar a parkettre szólította a résztvevőket azt is megtudtuk, hogy az ellátást is szinte házon belül oldották meg, hiszen a kapitányság büféjét üzemeltető Lasszer Bt. szolgáltatta az italokat és a harapni valót. A kínálat natúr szelet és párizsi szelet, illetve rántott máj, majd éjféli tomFogadott vendégeket a Népjóléti Képzési Központ is bolát követően (Folytatás az 1. oldalról) déggel többet tudott befogadni, Árpád, aki régi szakember a mivel nyitottak egy különter- vendéglátásban örült is ennek, met, aminek következtében már hiszen az o vezetése alatt a Ku- több mint százan érezhették itt lacsban ez még csak a második jól magukat. Októberben már ilyen rendezvény. telt házuk volt. A zenét egy- Örömmel mondhatom, személyes zenekar, Kojko szol- hogy már a tavalyi szilveszter gáltatta szintetizátoron. A kétis nagyon sikeres volt nálunk, féle menüsort éjfélkor kocsoamit az bizonyít, hogy kilenc- nya tette még különlegesebbé, ven százalékban a tavalyi ven- S itt sem hiányzott a tomboládégek tértek vissza hozzánk. ból az ajándékcsomagok, vaA Kulacs az idén ötven ven- csorameghívások sorsolása töltött káposzta volt. Közel az éjfélhez fejeztük be a körutat. A salgótarjáni, utcákon „csak kevés fiatalt láttunk. Esetenként durrant egy-e&y. petárda, az utcákon végig gördültek a rendőrségi járőrkocsik, amelyek legénysége arra vigyázott nehogy valahol valami baj történjen. A Rákóczi úton három sietős férfit szólítottunk meg, hogy hová igyekeznek. Haza - volt a válasz. Nem buliból jöttek, hanem egy alkalmi munkából, amit elvállaltak, mert kell a pénz. Kérdésünkre, hogy mit várnak az új évtől, fáradtan legyintettek, s csak azt válaszolták, hogy várnak, mint sokan, hogy hátha jobb lesz. A rendőrség ügyeletén gyakran csörgött a telefon, de éjfélig semmi komoly nem történt. Csupán egy erősen kapatos férfiú riasztotta az ügyeletes tisztet, hogy küldjön már érte gépkocsit, mivel ő hajléktalan, lekéste az utolsó tarjáni buszt, a szórakozó helyekre meg nem engedték be. Pádár András Fotó: Bábel László Puszta Béla polgármester új évi üdvözlete a város lakóinak Tisztelt Salgótarjáni Polgárok! Az idő rokkáján ismét elfogyott egy esztendő fonala. Az évek fordulójának hagyománya, hogy az ember ilyenkor a jövőt fürkésző kérdéseket tesz fel, s amikor keresi a választ, akkor az elmúlt éveket is felidézi. így van ez mind az egyének, mint a közösségek - esetünkben Salgótarján polgárainak - életében. Ezért engedjék meg, hogy röviden összegezzem: mit jelentett Salgótarján életében a hátunk mögött hagyott esztendő és elmondjam, hogy mit várhatunk 1998-tól. 1997 - minden túlzás nélkül - a kedvező fordulat éve volt Salgótarjánban. Az évtizedes válságát élő városunk történetében hosszú idő óta először fordult elő, hogy a fő figyelmet és erőket már nem a válság kezelésére, hanem a város működtetésére, a térségi szerepkör megerősítésére és a fejlesztésekre fordíthattuk. 1997-re teljesen megszűnt a csődveszély, biztonságossá vált a város alapműködtetése, jelentősen csökkent a jövőt fenyegető adósság és e közben érzékelhetően - az előző évhez képest több, mint duplájára - nőttek a fejlesztési, beruházási lehetőségeink. Természetesen nem sikerült orvosolni minden korábban keletkezett bajunkat. És - szinte természetesen - a régi feszültségek feloldásával újabb és újabb megoldásra váró feladatok, kihívások keletkeztek Salgótarjánban is. Miközben behoztunk régi lemaradásokat - legfőképpen a város és térsége hátrányos helyzetének kormányzati elismertetését és szabályozott, érdemi központi támogatását - egyúttal nem tudtuk követni az ország fejlettebb térségeinek újabb előretörését. De az út, amelyen 1997-ben jártunk már biztosan nem a további leszakadás, a leépülés, hanem a fejlődés útja. Igen, a fejlődésé, amelyen a küzdés állandó feladataival, a megoldott és keletkező gondok akadályain át haladtunk előre és így jutottunk túl a holtponton és így kapott újra erőre a város. Ez az, ami hétköznapi gondjaink sűrűjében az igazi esélyt, a cselekvési lehetőséget adja az új esztendőre nézve. Akkor is így van ez, ha sok nehéz helyzetben lévő polgártársunk még nem érzi esélyei, sorsa jobbrafordulását, hiszen a városi költségvetés egyensúlya, a kormányzati segítség és a fejlesztési programok hatásai csak bizonyos idő után és nem is mindig közvetlenül érzékelhetőek az egyéni életsorsokban. A világ teremtéséhez elég volt a hat nap, a reánk szabott és vállalt feladat teljesítéséhez bizony még hosszú esztendőkre lesz szükségünk. Illúziók nélkül látjuk, hogy nehéz feltételek közegében haladhatunk csak előre az ismételten újraéledő konfliktusok természetes folyamatában. De - és ez 1997. legfőbb eredménye és tanulsága - haladhatunk. Az 1997-es fordulat és haladás esélyeit azonban csak akkor tudjuk kamatoztatni, ha következetesen járjuk a megkezdett utat. Eddigi erőfeszítéseink megkoronázása lesz 1998-ban Salgótaiján és Bátonyterenye térségének különleges vállalkozási övezetté nyilvánítása. 1998 a nagyszabású önkormányzati beruházások, fejlesztések - regionális hulladékártalmatlanító, szennyvíztisztító, kamionparkoló - éve is lesz, és ez a korántsem teljes felsorolás is igazolhatja, hogy mi már a következő évezred városi létfeltételein munkálkodunk. Eközben nem feledkezünk meg mindennapi feladatainkról sem, az oktatási, kulturális, sport, valamint az egészségügyi-szociális területeken nemcsak érvényes szakmai koncepcióval rendelkezünk, hanem - köszönhetően 1997. szigorú, de eredményes gazdálkodásának - a szükséges költségvetési fedezettel is. Salgótarján önkormányzata - ezt határozottan ígérem - 1998-ban is a város valóságos gondjaival foglalkozó, a nagy kihívásokra felelősen gondolkodó és cselekvő választ adó olyan önkormányzat lesz, amely elősegíti a város fejlődését. Városunk számára az új esztendő hosszú távra meghatározó lesz. Kezünkben van annak lehetősége, hogy eredményeinket megszilárdítsuk, hogy a város fenntartható fejlődését érdemben elindítsuk. De kérem, vigyázzunk, mert csak az esély és a lehetőség van a kezünkben és nem a végeredmény. Az eredményekért - minden kedvező előjel mellett - továbbra is keményen meg kell dolgoznunk. Bizakodó vagyok, mert hiszem, hogy máig szóló igazsága van városunk első polgármesterének, Förster Kálmánnak, aki azt mondta, hogy „Salgótarján a munka városa”. Önkormányzatunk első három évében is a munka és a hozzá kapcsolódó teljesítmény vezetett eredményre, hiszem, hogy így lesz ez 1998-ban és az utána következőkben is. A városi önkormányzat és a magam nevében ezekkel a gondolatokkal kívánok Salgótarján minden polgárának békés, egyéni és közösségi sikerekben gazdag, boldog új esztendőt!
