Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-24-25 / 20. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Juhász Gábor lehetőségekről, pályaváltásról, munkaidő alatti képzésről, tandíjról Tanuljunk otthon, távoktatással! Decemberben jegyezte be a bíróság a kormány által létreho­zott, egymilliárd forinttal gazdálkodó Nyitott Szakképzésért Közalapítványt. Juhász Gáborral, a pásztói választókerület or­szággyűlési képviselőjével, a közalapítvány kuratóriumának elnökével a távoktatásról beszélgettünk, így arról is, mi kell ahhoz, hogy valaki élhessen a lehetőséggel.- A „nyitott” alatt nem intéz­ményrendszeréi képzést kell ér­teni. Erre több helyen kísérletek folynak az országban. Létszá­mában a legnagyobb kísérlet, amely átmenet a távoktatás és a hagyományos levelező képzés között, a Gábor Dénes Méíszaki Főiskola. Ilyennek tekinthető az a távoktatási központ, ame­lyet most avattak fel a Buda­pesti Méíszaki Egyetemen. Akkor, amikor ráér A távoktatás lényege, hogy a tanuló akkor tanul, amikor ráér, nem kell őt emiatt kivonni a munkaerőpiacról. Megteheti ezt munkaidőben otthon is. Lé­nyeges, hogy mindenki egy­forma minőségi tananyag-in­formációt kap, a képzés végén bizonyítvánnyal.- Mit lehet így tanulni?-Az eleve számítástechni­kára épülő képzés elsősorban a felnőttképzésben lesz haszno­sítható, főként a továbbképzés­ben. Ez azoknak jó, akik pályát akarnak váltani vagy olyan is­meretet szerezni, ami nincs a birtokukban, de segítené az el­helyezkedésüket. Ma a közép­fokú oktatási intézményekben 400 ezer gyerek tanul, közülük évente 100 ezren kerülnek ki a munkaerőpiacra, 70 ezren tud­nak elhelyezkedni. Ma Ma­gyarországon egy átlagos aktív életpálya kapcsán körülbelül 1,7-szer váltanak pályát. Az OECD-átlag 6-7. Összességé­ben évente 600 ezer embernek kellene új ismereteket nyújtani, ami nem oldható meg a ha­gyományos eszközökkel.- Olaszországban a szak- szervezetek munkaidő-kedvez­ményt harcoltak ki a távoktatás miatt. Itthon elengedik majd az embereket a munkáltatók?- Nekem is van kisvállalko­zásom tíz dolgozóval, közülük átlagban hárman iskolába jár­nak. Nem azért, mert akarnak, hanem, mert azt szeretném, ha különböző képesítéseket sze­reznének. A nagy cégek folya­matosan képzik az embereiket, egyszerűen azért, mert meg akarnak felelni a gazdasági ver­senynek. Nem öncélú ismeret- szerzésről van szó.- A munkaügyi miniszter sze­rint a távoktatás biztosítja leg­jobban az esélyegyenlőséget, mert az érintett maga választ, hogy mikor és mennyiért akar tanulni. Egy féléves kurzus vi­szont 80-100 ezer forintba ke­rül, ezt aligha tudja mindenki megfizetni. Esélyegyenlőség- Esélyegyenlőségről két do­log miatt kell beszélni, az egyik maga a kapcsolat- és tudástőke megszerzése, a másik a szüksé­ges tandíjjal való rendelkezés. Nézzük az utóbbit. Az elhe­lyezkedni nem tudók jelentős részét a mai napig is a munka­ügyi központok fizetik abban az esetben, ha az ismeret meg­szerzése az alkalmazás felté­tele. Úgy gondolom, már ma is rendelkezésre áll az az állami eszközrendszer, amivel ilyen módon az elhelyezkedest segí­tik, a képzés finanszírozható. A tanfolyamok valóban drágák. Ha kiépül a technikai hálózat, ha nem néhány ezer ember számára lesz elérhető, hanem százezres nagyságrendben, az a jelenlegi piaci árakat a felére, vagy még az alá nyomhatja.-Mikorra?- Szerintem három éven be­lül.-Tehát ne képzelje senki, hogy most nyáron elkezdhet így tanulni. Nincs igazi kényszer- Most nyáron nem, már csak azért sem, mert úgy gon­dolom, nincs erre igazán kény­szer. Nálunk még nem teljesen elfogadott, hogy az ember, mint a jó pap, holtig tanul. Az esély- egyenlőség másik része az, hogy nem kell, mondjuk, Bu­dapestre utazni, vagy éppen költözni a tanfolyam idejére. A legkisebb faluban lakó is élhet a távoktatás lehetőségével, ha van számítógépe. Ahhoz, hogy ezen közvetlen módon tanuljon, kell néhány technikai kiegé­szítő, amiről úgy gondolom, hogy azokat ingyen kellene adni a hallgatóknak.- Hogyan foglalná össze, mi kell a távoktatáshoz?- Legfontosabb, hogy legyen szándéka tanulni, és olyat akar­jon megtanulni, ami számára új lehetőségeket nyit a munkaerő- piacon. Kell egy speciális szá­mítógép, illetve a normál gép kiegészíthető, és valamennyi tandíjat ki kell fizetni. Helyte­lennek tartanám, ha ez ingyenes lenne. Úgy gondolom, egy havi átlagfizetés az az összeg, amit egy ember képes rákölteni fél­évben a tanulásra.-Az elején járunk a távokta­tásnak, nem tudjuk, hogy a munkáltatók milyen mértékben szeretnék ezt támogatni.- Az Opel Hungary rendsze­resen elektronikus úton képzi az embereit, ugyanezt teszi a MATÁV. A nagy cégek meg­oldották már belső képzési rendszerüket, ennek honosítása azért sikerül nehezen, mert a magyar emberek idegenkednek a számítógéptől felnőttkorban. A közalapítványnak az a sze­repe, hogy elterjessze Magyar- országon a nyitott képzési for­mát, elősegítse, hogy az embe­rek számára biztosítva legyen a százezres nagyságrend. 2002-2003-ra tűztük ki időben ezt a célt. Az aktuális cél, hogy még az idén 15-20 ezer ember bevonható legyen. Képezhető távoktatással többek között - a 86-ból - földügyi számítógépes adatkezelő, gazdasági elemző és szakstatisztikai ügyintéző, adó- és banki tanácsadó, bizto­sítási ügyintéző, mérlegképes könyvelő, vállalkozási, külke­reskedelmi, szállítmányozási és idegenforgalmi ügyintéző, te­lepülésfejlesztési szakelőadó, gazdasági informatikus, szer­kesztőségi ügyintéző titkár, ár­kalkulátor, költségszakértő. Tanulás a jövőnek Juhász Gábor végül megje­gyezte:- A mai gyerekek már szíve­sen játszanak számítógépen. A ma felnövekvő generációnak megváltoznak az ismeretszer­zési módszerei. Úgy gondolom, ez az a technika, amivel a XXI. században az emberek tanulni fognak. Ez egy picit olyan, mint amikor az ember csinálja a jövőt. Ez az igazi kihívás eb­ben, hiszen nincs kialakult módszer. Dudellai Ildikó Segített a nyilvánosság a lucfalvai gyerekeknek - Változatlanul kevés a támogatás Nem éheztek, de jól jött a pénz (Folytatás az 1. oldalról) éheznek a lucfalvai óvodások, a nyilvánosság segítségét kérik a helyzet megoldásához.-Levelet írtunk a budapesti Gyermekétkeztetés Alapít­ványhoz tavaly - kezdi Varga Erzsébet vezető óvónő. - Mert nem éheztek ugyan a gyerekek, de az óvodai dolgozók akkor már otthonról hozták a főzniva- lót, összeadtuk az ebédjegye­ket, így tudtunk vásá­rolni. A helyi bolt veze­tője, Adamik Istvánné hitelbe adta az árut, és türelmesen várt a pén­zére. Az alapítvány fi­zette ki a 132 600 forin­tos számlát a Duna Fü- szértnél, így állhatott elő az a helyzet, hogy amikor önök itt jártak, valóban tele volt a rak­tár. Ezt a kifizetést is beleszámítva összesen mintegy 600 ezer forint értékű támogatást kap­tunk tőlük élelmiszer­ben és alapanyagban.-A napokban 1 mil­lió 350 ezer Ft ado­mányt kapott az óvoda.- Miután kifizették a számlánkat, lejöttek hozzánk az alapítvány­tól. Ők győztek meg bennünket arról, hogy fordul­junk a nyilvánossághoz segít­ségért. Úgy döntöttünk, a hely­zet megoldásának érdekében fel kell vállalnunk. Elküldtük a levelet, ennek eredményekép­pen jött össze az 1 millió 350 ezer forint. Ebből egymillió fo­rintot kötvénybe kell fektet­nünk, öt évig ennek a kamarait használjuk fel a gyermekek ét­keztetéséhez, illetve a térítési díj hozzájárulásához. Most ép­pen azt számoljuk, hogy a fennmaradó összegből melyik gyerek hány százalékos támo­gatást kapjon. Az alapítvány kérésére a rászorultság mérté­két az óvónők, az élelmezésve­zető és az önkormányzat pénz­ügyi előadója dönti el.-Nem próbáltak segítséget kérni a Nógrád megyei vállal­kozóktól, cégektől?- Megpróbáltuk ezt az utat is - veszi át a szót az önkormány­zat pénzügyi előadója, Kozák Károlyné. - Akadtak, akik segí­tettek, amivel tudtak, de még többen voltak olyanok, akik azt mondták: menjünk „kalapolni” a faluba. Felvettük a kapcsola­tot a Palócokért Alapítvánnyal, ifj. Havasi Ferencnek köszön­hetően kilogrammonként 12 fo­rintos áron tudtunk venni 20 mázsa burgonyát. Mindenkinek hálásak vagyunk, aki egy kicsit is segített. Nagyon örülünk an­nak is, hogy az alapítványtól je­lezték: még nincs vége a gyűj­tésnek, további támogatás is várható. Amire nagy szükség is van, hiszen az önkormányzat évek óta forráshiánnyal küsz­ködik, nem tudja maradéktala­nul biztosítani a zavartalan mű­ködéshez szükséges pénzt. Az önkormányzat jegyzője, Báli Péter szerint alapvető gond nincs, arról van szó, hogy át­meneti problémák merültek fel: - Amikor vége lett tavaly az óvodai nevelési évnek, a nyári karbantartási munkák kezdőd­tek el, az élelmiszerkészletet ki­futtatták. A gyerekek otthon voltak nyári szüneten, ebből következik, hogy nem volt be­fizetés sem. Néhány nappal az indulás előtt arról tájékoztattak, hogy az élelmiszerkészlet nul­lán van. Azt kértük, hogy foko­zatosan kezdjék el feltölteni a raktárát, mi pedig megpróbál­juk a meglévő pénzeket össze­szedni. Személy szerint az a vé­leményem, hogy alapvető gond nincs, átmeneti problémák me­rültek fel az indításnál. Úgy gondolom, hogy a türelem hiá­nya is mutatkozott: elindultak a segítségkérési akciók, az alapítvány pedig ezt felvállalta.- Mi várható az idén?- Mindenki tudja, hogy állami normatívák nem fedezik a műkö­dési költségeket. Elő­fordulhat idén is, hogy időleges pénzügyi fe­szültségek adódhatnak, de a gyerekek nem ma­radnak ellátatlanul: az óvodában meleg lesz, étkezni fognak stb. Az már más kérdés, hogy lesz-e lehetőség bővíté­sére, fejlesztésre. Hogy mi várható az idén, azt korai lenne még megjó­solni. Ördögi kör ez, amelyből nagyon ne­héz, majdhogy nem le­hetetlen kikerülni. Ugyanígy szinte lehetetlen vál­lalkozás kideríteni, mi az igaz­ság: az óvodai dolgozók nem nyilatkoznak, amikor arról kér­deztük őket: valóban otthonról hozták a főznivalót? Az arco­kon zavart félmosoly, torokkö­szörülés, semmitmondó vála­szok. A kérdés megválaszolat­lanul lebeg a levegőben, mintha félnének valamitől. Hegedűs Erzsébet ízlik az ebéd a lucfalvai óvoda kis lakóinak, akik - szerencsére - még semmit sem érzékelnek a felnőttek gondjaiból 1998. január 24., szombat Cser Ágnes Salgótarjánban - Űj székház Palota lett a bányakastélyból Cser Ágnes (középen) az új épületben a megyei vezetőkkel (Folytatás az 1. oldalról) adóigazgatási feladatok ellá­tásához. Végezetül a vendé­gek megtekintették az új székházat. Cser Ágnes elégedett Januártól újabb forrást ve­het igénybe a Madzsar Jó­zsef Kórház, a konszolidá­ciós folyamat megvalósítása érdekében. Erről is tárgyalt tegnap a managementtel Cser Ágnes a székházátadás után a kórházban. Az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár vezetője elé­gedetten nyilatkozott a kórház új managementjéről, hiszen képesek voltak megállítani az eladósodást, sőt, napjainkra a bevétel már meghaladja a ki­adást, azaz, megkezdődhet a konszolidáció. Ebben a fo­lyamatban segít a kormány ál­tal létrehozott E-alap, amely­nek igénybe vételéről tárgyalt a főigazgató, a kórházi veze­tés és Smitnya Sándor, a me­gyei közgyűlés elnöke.- Dr. Szabó Márta igazgató felvállalta a népszerűtlen in­tézkedéssorozatot - nyugtázta Cser Ágnes - s ennek kö­szönhető, hogy egyáltalán működik az intézmény. Az ésszerűsítés áldozatokat is követelt, s emiatt most kar­csúbb a szervezet. A jelenlegi humán erőforrás - a jelek sze­rint - alkalmas a program végrehajtására, aminek a po­zitív végkifejlete idén decem­berre várható. Az E-alap - egyebek mel­lett - az elbocsátottak végki­elégítését szolgálja. Eddig 43 dolgozó kapta meg a járandó­ságát. A leépítettekkel egy el­helyezkedést segítő bizottság foglalkozik, melyet a munka­ügyi központ és a kórház kö­zösen hozott létre. Smitnya Sándor szerint van rá remény, hogy egy most alakuló szociá­lis létesítményben valameny- nyien elhelyezkedhetnek. Cser Ágnes szerint a szoci­ális ágyigény korábban a bel­gyógyászaton csapódott le, ami rontotta az intézmény tel­jesítményét. Hasonlóképpen hatással volt a kórház finan­szírozására a krónikus és re­habilitációs betegek magas aránya, amely köztudomású­lag kisebb támogatást élvez, mint más kategóriák. Az OEP főigazgatója pél­daértékűnek nevezte a kórház és a megyei közgyűlés együttműködését, azért is, mert időben léptek. A kimuta­tások szerint napjainkra 80 millió forinttal csökkent a kórház fizetési kötelezettsége. S bár a teljes végkielégítésre 130 millió forintra lesz szük­ség, van rá remény - mutatott rá -, hogy a folyamatok tük­rében a megye hozzájusson az E-alaptól felvehető újabb for­ráshoz. Dr. Dömsödi Péter, az ÁNTSZ megyei tiszti főor­vosa strukturális okokkal ma­gyarázta a korábbi manage­ment idején bekövetkezett el­adósodást. Hozzátette, hogy a leépítésből eredően az orvo­sok és a háromműszakos nő­vérek neve fel sem merült, csak azokon az osztályokon, ahol nagyfokú ágyszámcsök- kentés volt indokolt. Lapunk az iránt érdeklő­dött, hogy a vizsgálatok kimu­tatták-e az előző vezetés fele­lősségét az ismert összefüg­gésben. Dr. Szabó Márta el­mondta, hogy a hiba a korábbi rendszerben volt. Cser Ágnes hozzátette: rendkívül népsze­rűtlen lépéseket kellett volna megtennie az előző vezetés­nek, amire nem tudták el­szánni magukat. (németh) Harmadszor nyitja meg kapuját a tarjáni vásár Merre tovább, Palócország ? (Folytatás az 1. oldalról) Gazsi Ferenc elmondta, hogy a kiállítók számára a tavalyinál is olcsóbb lesz a megjelenés a támogatóknak köszönhetően. Aki már kétszer vendégeske­dett a Palócországban, annak a ’96-os tarifákkal kínálják a standokat. A szabadterületen elegáns sátrakban is mód nyílik a meg­jelenésre, a színpadon pedig fo­lyamatosan lesz műsor. A láto­gatók számára a belépés díjta­lan. A főrendező bejelentette, hogy csatlakozik Angyal János felhívásához, a somoskői vár környezetének megszépítésé­hez, mivel a műemlék a vásár lógójának is része. A vásár egyfajta alkalmat te­remt a város és térsége szá­mára, hogy meghatározzák fej­lődési irányát - mondta Gressai Sándor. Szerinte az ipar fejlesz­tése mellett legalább ilyen mér­tékben kellene előtérbe he­lyezni idegenforgalmunkat, a megye látványosságainak hangsúlyozását, komplex prog­ramok kialakítását. Ez is szóba kerül majd a szakmai tanácsko­zások egyikén. A fővédnök lehetségesnek tartja, hogy a későbbiekben megépüljön egy önálló vásári centrum, esetleg a Tóstrand kö­zelében. Ehhez azonban még néhány sikeres kiállításra lesz szükség. Reményének adott hangot, hogy minél több helyi vállalkozó tartja fontosnak a részvételt. (németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom