Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

1998. január 20., kedd Hazai Körkép 5. oldal 12 éves koráig ápolhatja beteg gyermekét a szülő Táppénzszabály-változás Ez év elejétől megváltoztak a gyermekápolási táppénz igénybevételének jogszabályi feltételei. A szülők a korábbi 10 éves korhatár helyett gyermekük tizenkét éves ko­ráig maradhatnak otthon, hogy ápolják a kis betegeket - tudtuk meg dr. Kiss Lenkétől, az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár főosztályveze­tőjétől. Változás, hogy míg korábban az évenként járó, de igénybe nem vett táppénzes napok száma a következő évre átvi­hető volt, ez a lehetőség január elsejével megszűnt. Ugyanak­kor az évenként igénybe vehető napok száma nem változott. A gyermek 1-3 éves kora Üdülési mérleg ’97-ről A tavalyi turizmusról készült mérleg szerint hazánk lakos­ságának 29 százaléka töltötte szabadságát valamelyik üdü­lőhelyen. A vakációzó felnőt­tek kétharmada itthon, egy- harmada határainkon túl pi­hente ki magát. A statisztikák szerint legtöbben Görögországot keresték föl, de sokan utaztak Olaszországba, Németországba és Ausztriába is. Érdekes felmérés készült ar­ról is, hogy a turisták hogyan voltak megelégedve a szolgál­tatásokkal, a vendéglátással. Ebből kitűnik, hogy az itthon üdültek 58 százaléka jól érezte magát, nem csalódott várakozá­saiban. Pontosan hasonló arányú volt a tetszési index azok eseté­Huszonhatmilliárd szálat füstölünk el évente Haszontalan a tiltás Enyhülnek a szociális ágazatban dolgozók gondjai Nem lesz sztrájk az egészségügyben Hosszas tárgyalás után tegnap elfogadta a kormányjavasla­tot az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszerve­zetének országos elnöksége, így nem hirdetnek sztrájkot. A szociális ágazatban dolgozók létszámának növelésén és mun­kahelyi pótlékjuk emelésén kívül megállapodtak abban is, hogy az egészségügyi intézmények megkapják az idei 16 szá­zalékos bérfejlesztés fedezetét. Lombos Antal, a Népjóléti Mi­nisztérium osztályvezetője la­punknak elmondta: a legmos­tohább feltételek között mű­ködő szociális ágazatban je­lenleg 55 ezren dolgoznak. Az alapellátásban - a böl­csődékben és a házigondozás­ban - foglalkoztatottak mellett 30 ezren a bentlakásos intéze­tekben, az időskorúak ottho­naiban, a fogyatékosokat, a pszichiátriai és szenvedélybe­tegeket ellátó intézményekben birkóznak feladataikkal. Kö­zülük mintegy 15 ezren három műszakban dolgoznak. A nagy számok ellenére mindez kevés. A szakmai kö­vetelményekhez mért lét­számhiány például a fogyaté­kos és pszichiátriai intézetek­ben a legnagyobb, átlagosan 35 százalékos. A fizikailag és lelkileg egyaránt embert pró­báló munkakörülmények és az alacsony, mindössze 32 ezer forintos átlagkeresetek miatt nagyon magas a fluktuáció. A költségvetés terhére már meg­kezdődött a létszám növelése. Az első ütemben 600 millió forintos keretből 900 új ápoló­gondozó státust létesítenek, elsősorban a fogyatékosokat gondozó intézetekben. A szakszervezetek részéről szor­galmazott és a népjóléti tárca által támogatott további 500 státust várhatóan a pszichiát­riai otthonok kapják. A költ­ségvetési tartalék terhére két­szeresére - 13 500 forintra - emelik a legnehezebb munkát végzők munkahelyi pótlékát. Ez a 15 ezerből 5 ezer szak­embert érint, azokat, akik a fogyatékosokat és a pszichiát­riai ápoltakat gondozzák. Németh Zsuzsa Fehér kenyér, feketepiaci vállalkozók Ellentétes hatások érik a molnárokat, pékeket Borús kenyérár-előrejelzésekről lehet hallani. Elhangzott már olyan nyilatkozat, hogy az idén éves átlagban 14-15 szá­zalékkal drágulnak a kenyérféleségek, s hogy a fehér kenyér ára minden bizonnyal meghaladja majd a 100 forintot. A dohányfogyasztás valószí­nűleg nem fog csökkenni a tervezett törvény szigorító szabályainak következtében - állítja a KPMG Hungária piackutató cég tanulmánya. A hétfőn nyilvánosságra hozott munka készítőinek véleménye szerint hatástalan intézkedés lesz, ha nem engedik a dohány­boltok működését a közokta­tási, szociális és egészségügyi intézmények 200 méteres kör­nyezetében. A szenvedélyes dohányosok ennél távolabbra is elmennek a cigarettájukért. A hazánkban a dohányiparba befektetett külföldi tőke meg­haladja a 300 millió dollárt, a költségvetésnek a dohányter­mékekből származó fogyasztási adóbevétele eléri a 66 milliárd forintot. A költségvetésbe befi­között évenként 84 nap, 3-6 éves kora között évenként 42 nap (egyedül álló esetén 84 nap) gyermekápolási táppénz illeti meg a szülőt. 6 és 12 éves kor között gyermekenként és évenként 14 (egyedülálló ese­tében 28) nap táppénz jár. A szakember szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyermek születésnapjától a kö­vetkező születésnapjáig számí­tanak az évek. 1997. december 31-ig a 14 évesnél fiatalabb vörhenybeteg (skarlátos) gyermek ápolására esetenként 22 napra táppénz il­lette meg a szülőt. Január else­jétől erre a betegségre nem jár - az egyébként igénybe vehető napokon felül - további 22 nap.-met ben, akik Ausztriában töltöttek rövidebb-hosszabb időt. Az Olaszországban jártak 68 szá­zaléka, a Görögországban üdü­lők 70, a Németországban turis- táskodók 78 százaléka nyilat­kozott elismerően a fogadtatás­ról, az ellátásról és a különféle szolgáltatásokról. Ami a külföldiek magyaror­szági üdülését illeti: a felméré­sek szerint még van mit javítani az idegenforgalom kínálatán. Egy, a közelmúltban közzétett vizsgálat adatai szerint ugyanis a nyugat-európai országok la­kosságának körében hazánk csupán 1 százalékkal szerepel üdülési, nyaralási úti célként. Ez alól csupán Ausztria és Olaszország kivétel, ahol ez az arány eléri 3 százalékot. (koós) zetett összes fogyasztási adó 22 százalékát ez a szektor teljesí­tette - állapítja meg a hatás- tanulmány. Félő, hogy a magyar lakos­ság ezentúl is elszívja azt a kö­rülbelül 26 milliárd szál ciga­rettát évente, mint eddig, vi­szont eltolódhat a kereslet az il­legális csatornák felé. Márpe­dig a törvényalkotóknak nyil­vánvalóan nem ez a célja. Az intézet kutatásai szerint a keres­letet adminisztratív eszközök­kel nem is lehet korlátozni. A tanulmány készítői úgy vé­lik, a cigaretta forgalmazására vonatkozó szabályozás a világ egyik országban sem olyan szi­gorú, mint amit nálunk akarnak bevezetni. Elegendő lenne meg­tiltani a dohányeladást a 18 éven aluliak számára, más in­tézkedésre nem volna szükség. Többen - például Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazga­tója - a drágulás indokai kö­zött első helyen az energia- költségek múlt évi mintegy 41 százalékos emelkedését emlí­tették, amihez hozzájött az idei 5 százalékos növekedés. A szakma másik része úgy véli: a kenyérárakban nem el­sősorban, vagy nem kizárólag a költségtényezők érvényesül­nek. Tavaly ilyenkor is el­hangzott például, hogy a ke­nyér kilója eléri vagy megha­ladja a 100 forintot, aztán a fogyasztói felháborodás, il­letve az éles piaci verseny en­nek ellene hatott. Ám valószínűleg nemcsak ez. Több jel szerint hasonló hatást fejtettek ki bizonyos „feketegazdasági” jelenségek is. Olyan vállalkozók például, akik „ki tudták kerülni” az ár­emelő költségtényezőket.- Félő - nyilatkozta la­punknak Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára -, hogy lassan tönkremennek pékek és malmok abban, hogy a gabona- és a kenyérpiacon mindmáig nyomott árak érvé­nyesülnek, noha az átlag- fogyasztó még azokat is ma­gasnak érzi. Ok pedig végül is költségeik számításakor nem tudnak az inflációtól elte­kinteni. Másrészt az is igaz, hogy a kelleténél kétszer, háromszor több, körülbelül 1600 pékség működik ma. A szükséges 1,3 millió tonna búza őrlésére pe­dig jelenleg 2,6 millió tonnás kapacitás áll az ágazat rendel­kezésére. CS. J. SZDSZ-bérjavaslat. A peda­góguskereseteknek 2002-ig el kell érniük az egy lakosra jutó GDP összegét. Ékként fogal­mazta meg a szabaddemokraták pedagógus-bérpolitikai straté­giájának célját Magyar Bálint művelődési és közoktatási mi­niszter, a párt ügyvivője. A mi­niszter számításai szerint a pe­dagógusok bérét 1998 és 2002 között évi átlagban 18,8 száza­lékkal kell növelni. Ellenzéki beadvány. A Ma­gyar Demokrata Fórum hétfőn elküldte az Alkotmánybíróság­nak azt a beadványt, amelyben az özvegyi nyugdíj jelenlegi szabályozását sérelmezi. Az MDF „embertelennek és igaz­ságtalannak tartja, hogy a jövő­ben megözvegyülök már csak a húsz százalékát kaphassák járu­lékot fizető házastársuk nyugdí­jának” - jelentette ki Kis Gyula országgyűlési képviselő. Ingyen ingatlanok. A Kincs­tári Vagyoni Igazgatóság meg­kezdte a társadalmi szervezetek használatában lévő állami in­gatlanok jogi helyzetének ren­dezését. Áz intézkedés 800 in­gatlant érint, amelyek piaci ér­téke 100 milliárd forint. A KVI kezelésében lévő ingatlanok zöme ingyenesen kerül az érin­tett társadalmi szervezetek, ala­pítványok tulajdonába. Tiltott turizmus. Egy közúti ellenőrzés határsértőket és em­bercsempészeket buktatott le hétfőn hajnalban Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A Nyíregyházi Rendőrkapitány­ság járőre a 41-es számú főúton igazoltatott egy ukrán rend­számú Mercedes kisbuszt, amelyben három afgán, nyolc indiai és egy bangladesi állam­polgárt találtak. Tovább keresik Nikit. Le­eresztik a Gyulán átfolyó Kis- Köröst, budapesti rendőrosztag bevetésével újrakezdik a város és közvetlen környéke átfésülé- sét, s tovább értékelik a nagy számban beérkező lakossági bejelentéseket - sorolták a Bé­kés Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetői a szerdán este eltűnt hétéves Szathmáry Niko­lett megtalálása érdekében ho­zott erőfeszítéseiket. Megelőző mozgalom. Az Or­szágos Egészségbiztosítási Ön- kormányzat a helyi társadalmi együttműködésen alapuló, a megyei egészségbiztosítási pénztárakkal közösen létreho­zandó mozgalmat indít - jelen­tette be Kovács Pál, az önkor­mányzat elnöke. Elmondta: nemcsak az egészségügyi, ha­nem a szociális, mentálhigié­niai, munkanélküli és a hajlék­talanellátási problémák meg­előzésével is foglalkoznak majd, segítik a helyi jóléti rend­szerek átalakulását. Beszélgetőpartnerünk: Dr. Kondorosi Ferenc, aki rablóból lett pandúr Rázós témák - igazságügyi szemmel Dr. Kondorosi Ferenc nem tartozik a „veterán” állami vezetők közé. 1977-ben végzett a Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd külföldön foly­tatott tanulmányokat, s szakterületének az alkotmányjogot va­lamint a közigazgatási jogot választotta. Alighanem ez is köz­rejátszott abban, hogy a rendszerváltáskor megalakult Alkot­mánybíróság egyik „alapító” munkatársa lett. Pályája azon­ban sajátos fordulatot vett: 1997 tavaszán az Igazságügyi Mi­nisztérium helyettes államtitkárává nevezték ki. A taláros testület apparátusából tehát olyan terület egyik vezető posztjára került, amelynek bi­zonyos értelemben jogi-szak­mai kritikusai éppen az alkot­mánybírák.- Azt mondhatjuk, hogy ön rablóból lett pandúr. Hogyan fogadja a testület döntéseit, ha azok eltérnek az igazságügyi tárca álláspontjától.-Ha a népszavazással kap­csolatos hosszú politikai és szakmai vitára gondolok, bi­zony olykor vegyes érzésekkel. A döntés, bevallom, nem oko­zott meglepetést, hiszen aki dolgozott az Alkotmánybírósá­gon, az többé-kevésbé ki tudja következtetni, milyen állás­pontra helyezkedik majd az adott kérdéskörben a testület. Ilyen volt legutóbb a népsza­vazás kiírása ügyében hozott döntés. Az a személyes véle­ményem, hogy ez a határozat az idő szorításában született meg. Érthető, hiszen a referendum körül kialakult helyzetben tu­lajdonképpen versenyt kellett futni az idővel, s ennek a koalí­ció, az ellenzék és az Alkot­mánybíróság egyaránt tudatá­ban volt. Mégis, talán bölcsebb lett volna a „hagyományos” tárgyalási ügymenetben megvi­tatni ezt a kérdést.- Az igazságügyi tárca ré­széről ön foglalkozik a bős-nagymarosi vízlépcsővel. Milyennek ítéli meg a magyar tárgyalási pozíciókat?- Meggyőződésem, hogy a szlovák féllel meg lehet egyezni. Ehhez természetesen mindkét országnak kompro­misszumkészen kell leülnie a tárgyalóasztalhoz. Jómagam - minden ellen­kező híreszteléssel szemben - eddig úgy tapasztaltam, hogy a szlovák fél nyitott a kölcsönö­sen elfogadható megoldásokra. S azt is el kell ismemi, hogy ki­tűnő jogászaik vannak. Három alapvető dologban kell egyezségre jutni: Dunaki- liti üzembe helyezésében, a mi­nél lassabb duzzasztásban, il­letve az anyagi kérdésekben.- Stílszerűen szólva: nagy hullámokat vertek azok a vá­dak, amelyek szerint a magyar delegáció vezetője olyan alter­Sajátos pályaív fotó: feb natívákról tárgyalt, amelyekről itthon nem is tudtak. — Nos, a. Nemcsók János által elővezetett két duzzasztógátas megoldás olyannyira nem újke­letű ötlet, hogy már évekkel ez­előtt vizsgálták megvalósításá­nak lehetőségeit. Arról már nem is beszélve, hogy mint a magyar delegáció vezetője, teljhatalmat kapott. Egyébként úgy látom, hogy az általa vezetett szakértői cso­port eddig kiváló munkát vég­zett. A politikusok és a közvé­lemény egyaránt jóval hama­rabb és bővebben tájékozódha­tott eddig is a tárgyalások me­netéről, mint ahogy ez hasonló esetekben a fejlett nyugati or­szágokban megszokott. S még valamit: meggyőző­désem, hogy hibás, sőt kifeje­zetten ártalmas az, ha mindun­talan a tárgyalások negatív sze­replőjének állítjuk be tárgyaló­partnerünket, a szlovák felet. Már csak azért is, mert mint említettem, érzékelhető részük­ről a megegyezésre törekvés* a kompromisszumos megoldás iránti nyitottság. S azért is, mert az efféle hangulatkeltés nehe­zíti álláspontunk érvényesí­tését. Szalóky Eszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom