Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-17-18 / 14. szám
6. oldal Mozaik 1998. január 17., szombat Költészet mindazokért, akiket pusztulás vesz körül Bódoganyától a szép Szűz Máriáig Hosszú vizeken címmel látott napvilágot Tönköl József harmadik verseskötete ez év elején a Győri Városi Könyvtár kiadásában, több alapítvány, egyesülés, kft., illetve magánszemély támogatásával. A grafika és a fedélterv Bálványos Huba munkája, a költő fényképét Szabó Béla készítette. Az 1948-ban Nyőgéren született Tönköl József 1987-ben jelentkezett első, Bódoganya című verseskötetével az irodalomban. Második, Szívem titokban hűségeskedik címmel- közreadott verseskönyve 1992-ben jelent meg. Nem lesz nehéz dolga annak, aki majd - remélhetően hosszú és termékeny évtizedek múltán - sajtó alá rendezi Tönköl József összes versét. Akár maga a költő, akár egy irodalomtörténész teszi ezt, valószínűleg minden különösebb bibliográfiai búvárkodás, szövegváltozat-kutatás nélkül, csupán az eddigi és az ezután még várhatóan hosszú ideig sorjázó újabb kötetek verseinek összegyűjtésével megteheti ezt. Hiszen a költő versbeszéde az első kötettől a mostaniig annyira kiérlelt, megszenvedett és szinte végleges, hogy semmiféle további útkeresést nem tételez föl, és már most is kész életmű. Annyira az, hogy máris lehet szólni néhány jellemzőjéről. Az irodalmi lexikon szócikkében ez a rövid mondat áll jellemzésül: „Költészete a szülőföldhöz, a paraszti világhoz, annak nyelvéhez, hiedelemvilágához kapcsolódik." Ez persze sok kortárs költő munkásságára vonatkoztatva is igaz. Ami Tönköl József költői sajátossága, az természetesen csak ezután következik. A kérdés ugyanis az - mint valamennyi költőnél - hogyan teszi ezt? Tönköl József verseit olvasva az Erdélyi Zsuzsanna gyűjtötte archaikus népi imádságokat halljuk, amelyek nem TŐNKÜL iÓZSEf hosszú vizelten versek. <í:-í-í>5í 'yÁSOsi kíMVStte Bálványos Huba grafikája is mindig „szabályos” imádságok, hiszen szellemi és nyelvi gyökerük jóval megelőzi a kereszténység felvételét, gyakran az ősi magyar hitvilágba nyúlnak vissza, a sámánok és táltosok járta időkbe, amikor még nem a boldogsá- gos szép Szűz Máriához szólt az ima és az ének, hanem az ősibb Boldogasszonyhoz, Bó- doganyához. De mindegy is, kihez szólt, kihez szól, otthon van most is az ember az otthontalan világban, az áldott és átkozott életben, egyedül marad, mind szomorúbb az arca. Folyton világok omlanak össze benne és körülötte, csoda, hogy létezik. Nem akarja szenvedések közepette, kiszolgáltatottságban, csöndes pusztulásban látni szülőházát, hazáját, a benne élőket, onnan eltávozó- kat, hiszen elviselhetetlen ez a rettenet, ha el is viseljük. Kellenek a varázsigék, hogy életben maradjunk, szükség van a költő varázsénekeire, a regélőkre, mert nélkülük végképp elveszünk. Ezt a menedéket nyújtja az olvasónak Tönköl József legújabb könyve is, amely három ciklusba rendezve félszáz meg- rendítően szép szabálytalan éneket tartalmaz. Rettentően mai „archaikus” költészet ez. Őrült kívánkozás haza, „a szobaasztalra állított, felöltöztetett angyalhajas fa elé”, ajándékot víve Jézus kis urunknak, önmagunknak. Nehéz lenne bármit is kiemelni e könyvből. Nem is a kiemelés, inkább csak a jellemzés szándékával álljon itt pár sor a Századvég című versből. Annál is inkább, mert Tönköl József költészetének meghatározottságáról is sokat elárul. „Nyő- gér-világról”, népéről, hiedelmeiről már esett szó. Rajtuk kívül és velük együtt jönnek a megnevezett szentek is, köztük Szép Ernő, Huszárik Zoltán, Füst Milán, a kámi Káldi János, Reich Károly, Csöngőről Weöres Sándor, egyre messzebbről Ady Endre, József Attila, Nagy László, „a bicegő sámán”, Krúdy úr, Kosztolányi és a többiek. Együtt vagyunk, élők és holtak. Amit nem akarunk, úgyis megtörténik. Bodi Tóth Elemer Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- gém vettél el feleségül. Ezer fo- u. 25. sz. A mai megfejtést jafejtése: Neked csak egy jó tu- rintos vásárlási utalványt nyert: nuár 22-éig kell beküldeni lajdonságod van, az, hogy en- Nagy Dóra, Kazár, Móricz Zs. szerkesztőségünk címére. I TIBETI yÁLljUl 1 VEZETŐ----V A UTÓ ALKATRÉSZE HINDU ISTEN JOG JELZŐJE v_ KUCKÓ. ZUG — i frA VICC POÉNJA, 1 RÉSZ _ CSINÁLD! SZILÁRD VASÚTI VÁGÁNY > Vi HATÓSÁG AllfrJA > j M í EGYFAJTA ÖTBURKOLAT > EGYEN! JAPÁN DRÁMAI MŰFAJ > fi 1 NEM EGÉSZEN HIHETETLEN! > ALAGCSÖ > V NEM TÁMADÓ TERMÉSZETŰ-UJ . norvég autójel 1 IRÁNI LOVAS NÉP V. > ...ESŐ > C o-n! \ n HÚROS FEGYVER % f f> BHHEZ- HASON— LÓ, KÖLTŐ IESEN > FÉLSZI A VICC POÉNJA. 2J1ÉSZ > > r i VADÁSZKUTYA NAGY- MIZDÓ RÉSZEI BEFOLYÁS SO LÓ > BÓLINT A > MAGOT HlCiT. BŐSÜL. KEJfRSŰ V BALAsau SOROS POHARAT TESZNEK RÁ ...GROS: NAGYBAN mm NÉMET VAROS > T” MONDATRÉSZ > ARANY ..! DEBRECENI HOTEL V > > NAIV, *CYUGYŰ HASÍT > KELET- SZIBÉRI AI TÓ > TEKÉÍAíL. FONETIKUS BE TÓ __ > VÜK KACSÁJA VÉGZETES > AZONOS BETŰK RÓZSÁT TEREM! > DE MENNYI---S 2ÍNÉSZ V LAJOS! > > ... .. j SZÁR TÉSZTA VAN HjYEh^ > V ÉTELNEMŰ INDOK V > OKVOS NÉMET NÉVELŐ SZŐLŐCUKOR > ... MÉDIÁS RÉS VASI KÖZSÉG ÁZSIAI SIVATAG MEREVEDIK 1 RAGADOZÓ HAL JEJ E V FUNDAMENTUM KELETI TÁBLAJÁTÉK TÖRPE > HAJÍT > RÖNTGEN. RÖV. TILTÁS A VIZEK VÁROSA > AJTÓVAŰY ABLAKTOK MALOMBAN FEL OO LGOZ ~V V tÉvESEN VETETT PAPÍRRA > KUSZA KOR! ANGOL KFTI > AFRIKAI SIVATAG Tfi LEK HELY- - . > FIGYEL > CSILLAGÁSZ avAyi HATÁRRAG [ csáp KÖZEPEI ' OOLOGTALAN TONNA. RÖV. > y 4 V « tj>g t 532 32 ä:-|B>> Jubiláló prepák Egerben - Az első magyar nyelvű önálló tanítóképző intézet Évtizedeken szolgálta a népoktatást Nógrádban is sokakat érdekelhet, illetve érinthet a hír, amely szerint január 6-án, az egri tanítóképzősök baráti köre első összejövetelén elhatározták, hogy ez év június 27-én, a prepanapon ünnepélyesen megemlékeznek az első magyar nyelvű tanítóképző alapításának 170. évfordulójáról. 1828. november 11-én, 170 évvel ezelőtt került sor hazánk első magyar nyelvű önálló tanítóképző intézetének megnyitására, amelyet Pyrker J. László egri érsek a népoktatás és népnevelés szolgálatába kívánt állítani azzal a céllal, hogy a nevelés elméletében és gyakorlatában, a közismeretekben és kántori teendőkben egyaránt jártas, jól képzett tanítók kerüljenek népiskoláinkba. A magyar népoktatás és tanítóképzés szempontjából jelentős eseményének kell tekintenünk ezen intézet megalapítását, hiszen Magyarországon ettől kezdve beszélhetünk a tanítóképzőknek olyan szervezeti formájáról, amely célkitűzésében, felépítésében és tartalmában sajátosan a tanítóképzést szolgálja. 170 évvel ezelőtt olyan időszakban született ez az intézet, amelyben az önálló tanítóképzés létrehozása szinte reménytelen próbálkozás volt. Az első önálló magyar nyelvű tanítóképző évtizedeken át az úttörő szerepét töltötte be. 1949-ben, amikor a Debrecenben alapított tanárképző főiskola Egerbe költözött, működési helyét át kellett adnia a főiskolának. További működési helyéül az államosított cisztercita rendi gimnáziumot jelölték ki, s felvette egykori tanítványa, Gárdonyi Géza nevét. A tanítóképzésnek főiskolai rangra emelése után 1959-ben megszűnt. Mi, tanítóképzős öreg diákok, figyelemmel kísérjük a régi tanítóképzőnk helyén immár 50 éve működő Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola munkáját és örülünk annak, hogy a főiskola jó hírű, s évente több száz jól képzett tanárt ad az országnak. Akik szívükön viselik baráti körünk célkitűzését, adományaikkal csatlakozzanak hozzánk, hogy az évfordulót megszervezhessük. A baráti kör nevében: Dr. Dobos József Képzőművészeti alkotásokat várnak mindarról, ami az életben fontos Gyermekalkotások: Szivárvány ’98 A Gyermekek Galériája a Balaton partján a zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrumban, Európa legnagyobb gyermek- és ifjúsági létesítményében működik. Ez az intézmény ad otthont gyűjteménynek, számos kiállításnak, és itt zajlanak a nyári alkotótáborok is. Ez a galéria most Szivárvány ’98 címmel tizenegyedszer hirdette meg a gyermekek képzőművészeti pályázatát a világ minden gyermeke számára. A pályázaton, amelynek témája szabadon választott, részt vehet minden 4—17 év közötti fiatal, a téma szabadon választott. A rendezők szeretnék, ha a pályázók bemutatnák környezetük értékeit, szépségét, családi életük pillanatait, iskolájukat, barátaikat, szórakozásukat vagy bármit, amit az életükben fontosnak tartanak. A pályamunkák bármilyen - ugyancsak szabadon választott- technikával készülhetnek a képzőművészet, iparművészet, a komputer-art területén. A pályaművek mérete tetszőleges, kivéve a festményeket, rajzokat, amelyek nem lehetnek kisebbek 20x30 cm-nél és nagyobban 50x70 cm-nél. Valamennyi pályázó legalább két 1997-98-ban készült eredeti művet küldhet be, amelyek még nem szerepeltek más pályázatokon, kiállításokon. A pályaművek hátoldalán, vagy az alján nyomtatott betűvel írva fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát és születési dátumát, a mű címét, a pontos otthoni és levelezési címet, a felkészítő (tanár, mester, szülő stb.) nevét és aláírását. A pályázatokat iskolákon, intézeteken és szervezeteken keresztül lehet beküldeni mellékelve egy gépelt kísérő összesítő listát, amelyben a fent említett adatok szerepelnek minden pályamunkáról. A beküldési határidő március 31-e, beküldési cím: Szivárvány ’98, Gyermekalkotások Galériája, Zánka 8250. A pályamunkákat művészettörténészekből, művésztanárokból álló zsűri bírálja el. Templomaink története Későbarokk nyugalom - MÁTRANOVÁK „Ezen helység’ lakosai 1710. észt. plébános rendeltetett ide és anya templommá lett, azonnal építtetett 1800. észt. a’ religi- onalis fundusból új nagy templom, szép és magas toronnyal, ’s egy plébánia ház... Plébánosa Nemes Cselei Hagymásy Márton...” - olvasható a Pesten, 1826-ban megjelent Nemes Nógrád Vármegyének Históriái, Geographiai és Statistikai Esmertetésében. A töröktől felszabadult nógrádi területen is megindult a helyreállító munka fizikai és lelki értelemben véve egyaránt. Az anyakönyvek és egyéb leírások alapján 1695- ben a kazári plébánia látta el anyaegyházként fíliáit: Vizslás, Mátraszele, Ho- mokterenye és Mátrano- vák tartoztak ide. Béllay János kazári plébános még Salgótarján és környéke híveinek is rendelkezésére állt akkoriban, Gyökeres Pál tarjám plébános távollétében. Mátranovákról a ho- mokterenyei régi katolikus templomba jártak a hívek, sőt a körülötte lévő temetőbe temetkeztek, egészen 1738-ig; ezen év március 12-én történt az első temetés nováki temetőben: Ragó András 35 év körüli felesége, Domonkos Erzsébet volt az elhunyt, március 17-én pedig a 47 évesen elhunyt Fazekas Mártont temették ide. Ez a mátranováki temető a mai templom és feltehetőleg egy kezdetleges kis kápolna - halottasház - helyén volt. Ezt bizonyítják a leírásokon kívül a későbbi építkezések során előkerült csont- és famaradványok is. A Kazárhoz való nagy távolság arra bírta rá a vármegyét már 1770-ben, hogy javasolja az egyházmegyei főhatóság felé újabb egyházi határok kijelölését. Gróf Teleki László, Csorna Zsigmond és Szabó Zsigmond a település akkori földesurainak közbenjárása, valamint a II. József uralkodása idején létrejött Vallásalap intézményének védőszárnya tette lehetővé, hogy 1797-ben a kazári plébánia működési területe kettévált, az anyaegyháznál maradt Vizslás és Mátraszele, Mátranovákhoz pedig Homokterenye került. A két évszázada, Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt mátranováki templom homlokzattomyos, egyhajós, barokk építmény. Belseje nyugodtságot sugárzó, későbarokk terű. Az orgonakarzaton donga, alatta kereszt- donga-boltozat van, széles hevederek között. A nyugati oldalon fal zárja el az orgonakarzatot, az ide vezető feljárat délnyugatról, belülről nyílik. A fa csigalépcsőkön az 1800- as években készült, egy- manuálos, kezdetben kézi fújtatású orgonához jutni, melynek ma is elfogadható, szép a hangja. A sekrestyéből lehet feljutni a fehérre festett faszószékre, mely finom, klasszicista felzetén Szent Mihály arkangyal szobra látható, 1832-ből származik, míg a templom védőszentjeként tisztelt Nepomuki Szent János - olajkép 1870-ben készült. A templomhajó balján, a diadalív felé eső keresztelőfülke későrokokó képén Krisztus keresztelése látható. Az elmúlt néhány évtizedben itt megfordult plébánosok közül megemlítjük a 20-as évekből Hofmann Gyula nevét, a negyvenes-ötvenes esztendőkben Kovács Zoltán, dr. Veres Barna, dr. Borovi József - mindhárman Salgótarjánban is voltak plébánosok, később vezették a plébániát, és kerek négy évtizede Vilezsál György érseki tanácsos, kerületi esperes látja el Novákon a lelkipásztori feladatokat. D. F.
