Nógrád Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03-04 / 2. szám

Képviselői beszélgetések az utolsó ülésszak előtt (4.) Össze kell hangolni a pénz felhasználását — Problémás a jogi környezet Miért szükséges a nemzeti drogstratégia ?-Tarthatatlan állapot, hogy a nemzeti kábítószerstratégia ta­valy márciustól készen lévő vázlata még a szakmai nyilvános­ság elé sem kerül ki, mert annak készítői elbizonytalanodtak, és most éppen nem csinálnak semmit - mondta lapunknak Ju­hász Gábor, megyénk szocialista országgyűlési képviselője, a kábítószerek hazai terjedésének visszaszorítása érdekében lét­rehozott Parlamenti eseti bizottság elnöke.- Nemzeti drogstratégiát sürget az eseti bizottság. Mi ennek a lényege, mikor lenne bevezet­hető, és honnan lesz pénz a fi­nanszírozására ?-A drogügy hét minisztéri­umhoz tartozik, hiszen külön helyen van az oktatás, az egész­ségügy, a csökkent munkaké­pességűek rehabilitációja, a jog, a büntetésvégrehajtás, a fi­nanszírozás, a növények ter­mesztésének, és a kábítószer­alapanyagok gyártásának el­lenőrzése, a kereskedelem. A koordinációt kellene megvaló­sítania az ominózus kábítószer­ügyi tárcaközi bizottságnak, amelynek munkáját több jogos kritika érte. Az európai országokban úgy oldják ezt meg, hogy minden egyes minisztérium összeírja, mit óhajt csinálni, majd ezt be­viszik egy együttes ülésre, ahol megvitatják. Itt kiderül az is, milyen prioritásokat határoz meg a kormány ez ügyben. Le­het prioritás az, hogy az isko­lákba be kell vezetni a gyere­kek kötelező felvilágosítását, de éppen az is, hogy a már rendszeresen kábítószert fo­gyasztók kapjanak tiszta tűket, mert úgy kevesebben halnak meg. Ez nemzeti kábítószerstraté­gia keretén belül rögzítődik, té­telesen felsorolva, kinek mi a részfeladata, azt kivel együtt­működve kell végrehajtania, honnan lesz rá pénze és ki fogja ellenőrizni, kinek számol be. Más a társadalmi megítélése, ha az iskolai kötelező felvilá­gosítást televíziókampánnyal, a szülőknek szóló felvilágosítás­sal együtt kezelik, és emellett lesz több rendőr az utcákon, te­hát az állampolgár érzi, hogy valami történik végre ebben az ügyben. Meg az is teljesen más, ha azt mondjuk, hogy elköltöttünk 50 millió forintot különböző szaktanfolyamokra, de például ebből semmit nerrrlátni. Hiszen évekkel ezelőtt ki kellett volna már képezni 2000 pedagógust.- Ilyen átfogó elképzelések egyáltalán nincsenek még ná­lunk? Tavaly március óta van már vázlata a nemzeti kábítószer­stratégiának, de nem kerül ki a szakmai nyilvánosság elé sem. A készítők ugyanis elbizonyta­lanodtak a maguk törekvései­nek helyességét, megítélését il­letően - most nem csinálnak semmit. Ez szerintem tarthatat­lan állapot. Félreértés ne essék, a drogstratégia megvalósításá­hoz nem kell több pénz, mint amennyit most is felhasználnak erre a célra, csakhogy ezt ösz- szehangoltan kellene tenni. A Juhász Gábor célja ennek az, hogy a gyerek előbb találkozzon a felvilágosí­tással, mint a kábítószerrel, aki árusít, az reálisan számíthat arra, hogy le fog bukni. Prob­lémás most is a jogi környezet is, mert nem törvény mondja meg, hogy ki számít kereske­dőnek és fogyasztónak, hanem egy Legfelsőbb Bírósági állás- foglalás, ami nem megnyugtató helyzet. Dudellai I. ‘SfLtJÉtMT 'VI PÁSZTÓ 1998. január 3., szombat A diákok szerint Bodor Teréz és Mengyi János „Az év tanára” Bátonyterenyén, a Bartók Béla Általános Iskola diák­önkormányzata az iskola történetében 1977-ben elő­ször írta ki a versengést „Az év tanára” címért. A válasz­tásban az intézmény felső tagozatos tanulói vettek részt, akik a jelölt tanárok neve mellett pár mondatos indoklást is fűztek. A diákok döntése alapján 1997-ben „Az év tanára” cí­met Bodor Teréz és Mengyi János nyerte. A jelképes ajándékot, a választást indo­koló levelet az iskola kará­csonyi ünnepségén adták át. S hogy mennyire komolyan vették a gyerekek a választást, mutatják az indoklások. Bo­dor Terézről például azt írták a szavazócédulára tanítvá­nyai: „Hiába, hogy kicsit szi­gorú, akkor is jól meg tudok tőle mindent tanulni. A leg­rendesebb tanár, hiszen egy­aránt törődik minden gyerek­kel. Minden óráján sokat le­het tanulni, és állandóan csönd van, ha bejön. Egyszó­val őt szeretem a legjobban!". Volt közöttük olyan is, aki nem engedte bő lére a magya­rázatot, csak ennyit írt indok­lásképpen: „Rendes, kedves, okos.” Mengyi János tanár ugyan­csak sok gyereket nyert meg: „Valóban ért a diákok nyel­vén - írta egyik tanítványa. - Kitűnő humorral, és hatalmas türelemmel, színes óráival mindannyiunk szívébe belopta magát. Csodálom érte!” Olyan gyerek is akadt, aki „A világ legjobb tanára” cí­met is neki adományozta volna, de volt olyan tanuló is, akinek szavazócéduláján Mengyi János neve mellett ennyi állt: „Jó tanár, meg­értő, CSAK!". Hegedűs Negyvenéves érettségi találkozó a Madách gimnáziumban Várják a jelentkezést! A salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban 1958-ban végzett IV/A osztály az idén tartja 40 éves érettségi talákozóját. Jelent­kezni a következő címeken lehet: Mádai Péter, 1051 Budapest, Képviselői irodaház, Széchenyi rakpart 17-19. Tel.: 268-50709; Tóth László, 1118 Budapest, Számadó u. 10. Tel.: 186-6150. A Hírlap postájából A Pf. 96 ■ A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A büntetést bezzeg helyben intézték volna Karácsonyi ajándék a MÁV-tól ? Történt: 1997. december 23- án 9 óra 53 perckor Salgótar­ján főtéri pályaudvarán az ekkor induló budapesti gyorsvonat egyik utasával. A jegypénztárnál udvarias hölgy adta ki kérésemre az I. osztályú gyorsvonati jegyet Salgótarján - Budapest útvo­nalra. A vonat pontosan érke­zett. Pontosan és feketén ko­szosán, a feliratok alig látszot­tak. Helyesebben nem is, mert a három kocsi között egyen sem volt I. osztályú felirat. Kérdé­semre a vonatvezető rövid vá­lasza: - Ezt már megették. A válasz tömör, goromba és érthetetlen. Később megértet­tem, megettem a MÁV cselét. Ezután a , .nemdohányzót” ke­restem. Végre, a külső mocsok­tól nem könnyen, de megtalál­tam az első kocsi elején. Fel- szállva, megdöbbentett a belső piszok és áporodott füstszag. A MÁV így küzd a dohányzás el­len, 5:1 arányban az egészség ellen. Útközben a kalauz közölte, hogy a Keleti Pályaudvaron jegyzőkönyveztethetem a hely­telen jegykiadást és majd pos­tán visszaküldik a jogtalan fel­árat. Kérdem én: a karácsonyi tömegben két nagy táskával, hogy menjek irodát, jegyző- könyveztetőt meg az igazamat keresni? Ha büntetést kellett volna fizetnem, azt biztosan a vonaton is elintézte volna az il­letékes. Mindezt azért írtam le, mert a MÁV szolgáltató és így dol­gozik, ezt tapasztaltam. Ettől már csak a vasutassztrájk lesz jobb, amire „teljes gőzzel” ké­szülnek! Lonsták Elemér Salgótarján, Meredek út 1. A Dejtári Konzerv Kft.-ben elismerik a jó munkát Régen nincs uborkaszezon Tisztelt Szerkesztőség! A Dejtári Konzerv Kft.-ben még az ünnepek előtt is nagy erőkkel, lázasan folyt a munka. A dolgozók napról napra, minden energiájuk­kal küszködve végezték fel­adataikat, hogy az áruk még az adott naptári évben el­jussanak a megrendelők­höz. Igaz, az uborkaszezon ideje már régen lejárt, a vevők mégis kedvükre válogathat­nak a többféle termékekből. A dolgozók pedig mindent meg­tesznek azért, hogy a sokféle savanyúság, mind ízben, mind csomagolásban megfe­leljen a partnerek igényei­nek. A munkálatok után Gyimesi János ügyvezető igazgató ün­nepi beszédet tartott, amely­ben ismertette a következő év és a küszöbön lévő január ter­veit. Elmondta, hogy Moszkvá­ban immár százötvenkét üzle­tet látunk el termékeinkkel és jövőre kapcsolataink tovább bővülnek majd. A sok és eredményes mun­káért köszönetét mondott az embereknek és mindenkit meglepett ajándékkal, a szor­galom, a pontosság, a fe­gyelmezettség fejében. Köszönettel és tisztelettel: Túri Mónika a csomagoló részleg dolgozója A Föld lakói jó ideig meg­voltak a mai hírközlési csúcstechnika nélkül és jobb esetben sok száz kilomé­terre is a galamb vitte a hí­reket, akár háborúkba is. Az ember már régóta igyek­szik céljai szolgálatába fel­használni a galamb minden áron való hazajutási vágyát, gyorsaságát. A postagalamb- minden valószínűség sze­rint - egyik elődje lehetett a mai ezerféle szolgáltatást nyújtó postának. A hírköz­lés szinte követhetetlen fej­lődése következtében a pos- tagalambászat verseny- sporttá alakult. Nógrád megyében tizenhá­rom galambász egyesület te­vékenykedik sok száz taggal és sok ezer postagalambbal. Ezek egyike a balassagyar­mati E 13. galambász egyesü­let, amely a napokban tartotta vidámra sikeredett évzáróját a helyi Balassa Étteremben. Áz egyesület életéről, tevé­kenységéről, a postagalambá- szat helyzetéről Sári Boldizsár titkárral beszélgetünk. „Galambháború”?- Milyen hagyománya van Balassagyarmaton a postaga- lambászatnak?-Tudomásom szerint 1952-től tevékenykednek szervezetten ga­lambászok Balassagyarmaton. A térség földrajzi helyzete nem kedvez a galambászatnak, ennek ellenére számos kerületi bajnok­ságot nyertek a gyarmatiak. Ne­ves galambászként tartották szá­mon a sajnos, már elhunyt Ótot Pali bácsit. Nem olyan rég E-3 néven 32 taggal működött Balassa­gyarmaton galambász egyesü­let, de különböző nézeteltéré­sek miatt 1996-ban 22 tag ki­vált és megalakították az E-13 egyesületet.- Akkor most galambhá­ború van?- Nem egészen, de sajnos, a szétválás során a tulajdonvi­szonyokat nem rendezték. A Szügyi úti galambász tanyát az E-3 egyesület használja, pedig harminckét galambász vette meg. Bíróságra került az ügy­- Ezen az évzáró találkozón számtalan oklevelet, kupát osztottak ki, ami számos A galamb a béke, a szeretet jelképe (is) „Visszavárlak Tubicám verseny sikerét jelzi.- Rendszeresen részt vet­tünk a kerületi versenyeken. A Dunakanyar, a Karancs- Mátra kerületi és az Észak ke­rületi bajnokságokon szok­tunk röptetni. Versenyzőinknek jó híre van a sportágban. Zentai Sán­dor évek óta az élmezőnyben van. De jól szerepelnek a fia­talok is, Diósi Norbert, aki az elnökünk és Gálik László, Dóri Zsolt és a többiek. Meg­van az utánpótlás. Az időseb­bek, Szilágyi László, Gréczi Sándor jó tenyésztői munka alapján érték el sikereiket. Jómagam is számos versenyt nyertem. Érték a gyorsaság- Mi a legfontosabb érték­mérő a galambász verseny­ben?- Mindig a leggyorsabb galamb a legértékesebb, aki a távot a legrövidebb idő alatt repüli meg. Általában a galamb het­ven km/óra sebességgel tud re­pülni, de ha a szél is segíti, akár kilencven-száz km/órás sebes­séget is elérhet. Persze ha az időjárás kedvezőtlen, az ellen­kezője is igaz. Általában száz-kétszáz ki­lométer távolságból röptetünk. Minden területnek van egy ko­csija, azon összegyűjtik a ga­lambokat és elviszik a meg­adott helyre és ott egy bizottság felügyelete mellett engedik el egyszerre. A galambász csak akkor tudja meg az eredményt, ha ha­zajöttek a galambok és az óra­bontásra sor kerül. Minden ga­lambásznak van egy versenyó­rája, amelyet egy napon, egy időben indít a versenyző társa­ság és leplombáz. A speciálisan kiképzett órán van egy tárcsa­rész tizenöt, vagy harminc fu­rattal és mikor a galamb meg­jön, leveszik a lábáról a gumi­gyűrűt és azt beteszik az egyik lyukba, fordítanak egyet az órán, amely egy szalagon blok­kolja az időt. Általában az elküldött ga­lambok húsz százaléka hoz eredményt, a többi olyan, mint ha haza se jönne. Mikor ítéletidő volt Csehor­szágban és röptettünk, nagy volt a veszteség, alig érkezett haza galamb. Az időjárás na­gyon behatárolja a galamb tájé­kozódó képességét. Még ma is talány, hogy a ga­lambok mi alapján tájékozóda- nak. Az eső és még a radar is zavarja őket. Ha jó az idő, ak­kor jönnek a galambok, de ha rossz, nagyok a veszteségek.- Mennyibe kerül egy jó postagalamb? Vannak-e ki­váló egyedek?- Igen, vannak. Kevesen. Ezek jelzik a galambászat krémjét, akik képesek kétszáz és nyolcszáz kilométeren is nyerni. Vannak jó versenyző galambok és vannak jó te- nyész galambok. Ezek drá­gák. Csillagászati áruk van, akár ötvenezer forintot is megkérnek értük. A Magyar- országon élő galambok ősei Belgiumból származnak. A postagalambok mellett vannak dísz- és húsgalambok, ez utóbbiak a konyhák ínyenc falatjaiként is szolgálnak. Nyugat-Európában fejlett a galambászat. Ott profik van­nak, speciális galambokkal, amelyekre fogadásokat lehet kötni, nagy pénzek cserélnek ott gazdát. Nálunk ez még tá­vol van, mert az anyagi vi­szonyok nem teszik ezt lehe­tővé. Komplex szakismeret- Költséges a galambászat?- Eléggé. Gyakorlatilag a verseny időszaka tíz hét, az előkészítés pedig öt hetet vesz igénybe. Ha tíz galambot el­küldünk tíz útra, annak a röp- tetési költsége tízezer forint. Általában egy galamb há­rom négy dekagramm takar­mányt eszik meg naponta, könnyű felmérni, hogy egy százdarabos állomány mit fo­gyaszt és az eleség ára igen magas. Szólni kell a gyógyszere- zésről, a vitaminozásról és a tápokról is, amelyeknek hasz­nálata a versenyeztetés esetén elengedhetetlen. Tehát elég költséges hobbi ez.- Mennyire kell érteni az állatokhoz, mit kell tudni?- Ma már eredményesen csak az tud versenyezni, aki jó genetikus, aki ért a takar­mányozáshoz és a galambok gyógykezeléséhez is. Gazdag szakirodalomból is képezheti magát a galambász. Napjainkban több állatorvos specializálta magát erre a te­rületre, ők jó szakcikkeket publikálnak. Speciális ga­lamb-gyógyszerek és tápok is kaphatók. Ä Magyar Postaga­lamb Szövetség szaklapja el­juthat a sporttársakhoz. Ébben a galambász élet eseményei, a bajnokok bemutatása mellett a szakmai ismeretterjesztés is teret kap.-Hogy tartja fenn magát az egyesület?- A díjakra az egyesület tagjai áldoznak. Ebben az év­ben írásban kértük a balassa­gyarmati önkormányzat tá­mogatását. Levelünkben fel­ajánlottuk, hogy a támogatás fejében kétkezi munkával - ahol tudunk - segítünk, csak mondják meg, mikor és hol kell. Közöttünk minden­féle szakma képviselteti ma­gát, talán hasznosíthatnának bennünket. Sajnos, ez ideig még nem kaptunk választ. Ragunkra vagyunk utalva, pedjg a szű­kös erszényből tal^p juthatna erre is. Csodálatos wés-A galamb a béke^M szeretet jelképe. Milyen közlése van a galambásznak a ^lombjá­hoz? Sári BoldizsemLígy en­gedi el a galamBmt. hogy „visszavárlak Tubiatjht?”- Ezt csak szereiße 1 lehet csinálni. Nagy éffifény az, amikor az emb^fc elküld nyolcszáz kilométej® egy ga­lambot és várja. Egrazer csak látja, jön, érkezik ajf^lambja. Ez egy nagyon felemelő, cso­dálatos érzés. Kontaktus kell, hogy kiala­kuljon a galamb és gazdája között. Hogy ez így js van, azt az is segíti, hogy vannak olyan postagalambok, ame­lyek alig várják, hogy a meg­érkezésükkor a gazda le ve­gye a lábukról a gumigyűrűt. Valahogy érzik, tudják, mi is történik velük. Szabó Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom