Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-20-21 / 297. szám
6. oldal Mozaik 1997. december 20., szombat Ánizstól a vaníliáig - Szegfűszeg a középkor óta Karácsonyi fűszerek Léteznek-e egyáltalán? - Senki sem tudja, hányán vannak igazán Nincs igazi ünnep angyalok nélkül Télidön, amikor kilyukad az angyalok párnája, azaz sűrű pelyhekben hull a hó, jólesik a meghitt beszélgetés családibaráti körben. De még így is előfordul, hogy angyal száll a ház fölött: ezt szokták mondani, amikor mindenki egyszerre hallgat el. Tucatnyi szólásmondásban vannak jelen az angyalok. De léteznek-e egyáltalán? Nevük a görög angelosz (hírnök) szóból származik. Isten küldöttei ők, olyanok, akik a legtisztább szellemi lényekként övezhetik, magasztalják a Mindenhatót. Senki sem tudja, hányán vannak igazán. Albertus Magnus (1193-1280), a középkorban matuzsálemi kort megélt német tudós 399 920 004 angyalt számolt össze, annak ellenére, hogy a Biblia tízezerszer tízezer angyalt említ. Név szerint viszont csak hármat: Gábor, Mihály és Rafael főangyalt. Milyenek az angyalok? Láthatók-e? A művészi képzelet a legszebbeknek álmodja meg őket, gyakran gömbölyded fiúcskák, mint Raffaello és Rubens képein. Valójában láthatatlanok. Az angyal hivatása az ember védelme, a legtöbbnek van is védőangyala. Alig van bor, amelynek ennyi fajtája létezne - Italtipp a kellemes napokra Sherry, ami több, mint egy aperitif Karácsonykor minden háziasszony a lehető legfinomabb ételekkel, italokkal akarja meglepni családját, vendégeit. Aki karácsonykor különleges italt óhajt kínálni a menühöz, biztosan jól választ, ha a sherryk között néz körül. A fűszerekről évezredek óta tudjuk: a bennük található anyagok szinte minden szervünkre jótékony hatással vannak. A távolkeleti fűszer gyakran sikerrel alkalmazható orvosság. De miből válogathatunk, ha karácsonyi finomságokat szeretnénk az ünnepi asztalra varázsolni? Az ánizs Egyiptomban, Mexikóban és Spanyolországban népi fűszer. Serkenti az emésztést, oldja a tüdőhörgőcskékben felgyülemlő váladékot. A fahéj Srí Lankából származik. Erotikus hangulatba hozhatja azt, aki nagyobb mennyiségben fogyasztja. A gyomrot megóvja a fekélyesedéstől. A gyömbér Ázsiában, Dél-Amerikában közismert fűszer. Megnyugtatja Hivatásos Télapó, de nincs sem piros kabátja, sem pedig bozontos szakálla. Az 57 éves bázeli Johann Wanner a karácsonyfa-díszítés valóságos nagymestere. Az év 365 napjában karácsonyi hangulat lengi körül. Mit tanácsol a fenyőfadíszítés modem kori mestere 1997-re? Pár nappal az ünnep előtt szerezzük be a fát! Szerinte legjobb a vörösfenyő. A fenyőfa kevés fényben érvényesül a legjobban. Homályos sarokban egészen romantikus hangulatot kelt. Semmi esetre se állítsuk neonégő alá. Először mindig az elektromos lámpácskákat rögzítsük, csak aztán á gömböket és a szaloncukrot. Ha valódi gyertyákat veszünk, akkor azokat a végén tegyük fel. Ha sok a tépett idegzetűeket, csökkenti a köhögési ingert és a fájdalomérzetet. A kardamóm Indiából került Európába. Az emésztési nehézségek jól ismert ellenszere. Javítja a közérzetet. A koriander Indiából és Srí Lankából került Európába. Étvágygerjesztő. Oldja a görcsös gyomorfájdalmat. A szegfűszeg a kelet-indiai szigetvilág terménye. Már a középkortól kezdve használják fej- és fogfájás ellen. A szerecsendió Indonéziából és Srí Lankából került Európába, a benne lévő anyagok lelkileg felélénkítik az embert, sőt egyfajta bódultsági érzést is keltenek. A vanília Mexikóból jutott el Európába. Idegnyugtató és antibakteriális hatású fűszernövény. díszt akarunk felaggatni, először a csúcsot illesszük fel. A nagy fákat felülről lefelé, a kisebbeket alulról felfelé díszítsük. A nagy díszeket mindig a törzshöz közel helyezzük el. Csak annyi díszt akasszunk fel, amennyit megbímak az ágak. Jobban járunk, ha kevés, de ízléses gömb látható, mintha csicsás lesz a családias hangulatot sugallni hivatott fenyőfánk. Ha színes díszeket teszünk fel, legfeljebb három színt kombináljunk. Ha egy színű díszeink vannak, azok legyenek azonos méretűek. Milyen színek mutatnak együtt ízlésesen? A piros és a rózsaszín, a piros és a zöld, az ezüst. Ne legyen karácsonykor sem ízlésficamunk! A stílusos, régies dísz mellé ne tegyünk extramodemet. Nálunk, ahol a sherry ivásának nincs igazi hagyománya, ezt a nemes bort csak aperitifként kínálják. Pedig alig van még a világon olyan bor, amelynek ennyi fajtája létezne, mint épp a sherrynek. Az asztali borokhoz képest meglehetősen magas alkohol- tartalmú sherryket általában Aki plüssállatot vagy játékot ajándékoz hölgynek, elárulja magáról, hogy érzelmileg még gyerek, önmagával sok problémája van. Aki selyem alsónégy alaptípusba sorolják: Fino, Amontillado (e kettő a legtöbb magyar élelmiszerboltban is megtalálható), Oloroso és Cream. A Cream kifejezetten édes ital, egy desszertbor hozzáadásával kapja meg aromáját. A többi típus magas gyümölcssavtartalmú, ezért friss, üde bor, nemes penész alatt érlelőneművel lepi meg szíve hölgyét, az a nőben főként szexuális álmai és vágyai megtestesítőjét látja. A virágcsokor, a parfüm és az óra a szokásokhoz dik. A sherryt őshazájában, Spanyolországban soha nem kínálják tapas, azaz apró harapnivaló nélkül. Ez lehet hideg vagy meleg előétel, sokszor egyszerűen csak egy-egy falat felvágott, sajt, olajbogyó vagy különféle saláták. A szó egyébként a spanyol tápárból ered, amely fedést, takarást jelent. Kezdetben csak egy darabka kenyérre csúszott a sherry, később a poharazgatásból és csi- pegetésből egy egész étkezési „műfaj" jött létre. nagyon ragaszkodó urat sejtet. Ha a férfi saját magát ábrázoló fényképpel lepi meg barátnőjét, biztos benne: a nő el van tőle ragadtatva. Aki roppant új di- vatú műtárgyakat vesz karácsonyra, biztos benne, hogy remek ízlése van. Fény a sötét télben Régebbi az ünnepnél A karácsonyfa régebbi mint maga a karácsony, Jézus Krisztus születésének az ünnepe. A germánok például nyírfarőzsével díszítették hajlékaikat a sötét téli hónapokban, hogy elűzzék portájukról a rontást, a démonokat, a rossz szellemeket. Az örökzöld növényeknek különösen nagy életerőt tulajdonítottak. Az első, maira hasonlító karácsonyfát 1419-ben a freiburgi pékinasok állították fel a város kórházában. Almával, körtével, ostyával, színezett dióval, mézeskaláccsal, aranyfüsttel díszítették. Az egyház egyáltalán nem örült a szokásnak, sokáig tiltakozott ellene, fölösleges hív- ságnak tartotta, aminek látványa elvonja a lélek figyelmét az igazi ünnepről. Csak a múlt század közepén jelentek meg a karácsonyfák a templomokban is. Nemesi otthonokban, tehetős polgárcsaládoknál fenyő helyett szívesebben állítottak puszpángot (buxust), és azt ékesítették mindenféle gyümölccsel, aranyozott dióval, papírból hajtogatott, ragasztott, színezett virágokkal. Az első gyertyákat - növelvén az ünnep fényét - a 17. század közepén gyújtották meg a szentestén. Nyugatról kelet felé terjedt a karácsonyfa-állítás hagyománya. Nálunk a politikus-író Podmaniczky Frigyes (1824- 1907) családja révén honosodott meg ez a szokás. Egy osztrák nőrokonuk állított náluk díszes fenyőfát. Annak idején a bécsi udvarban pedig az a szokás volt divatban, hogy mindenkinek - a császárnak, feleségének, Sisi- nek és természetesen a gyerekeiknek - külön-külön volt karácsonyfája. Fenyőfadíszítés - Egy nagymester jó tanácsai Kevés fényben a legszebb Virágcsokor, parfüm és óra a hagyományokhoz nagyon is ragaszkodó urat sejtet Ajándékáról ismerhető meg a férfi Ha megfigyeljük, melyik férfi mit ajándékoz nőismerösének karácsonyra, sokat megtudhatunk az illető személyiségéről. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- jegyzékét. Ezer forintos vásár- mai rejtvény helyes megfejtését fejtése: Most pedig hallgassák lási utalványt nyert: Fuchs An- december 23-áig kell beküldeni Templomaink története Az egri érsek szentelte fel - NAGYBÁT0NY A negyedik adventi gyertya fénye már a Krisztus-várás beteljesülése felé vezeti a hívő embereket. Templomtörténeti sorozatunk a nagybátonyi római katolikus istenházával folytatódik. Még az 1686-os években megtelepedett itt pár elszegényedett jobbágycsalád, akiknek Sztárai Ferenc földbirtokos a berek alatti mocsár területét átengedte. A hat-nyolc család gyökeret is vert a területen, hitéletüket a lengyendi dombon lévő „pusztatemplomban” élték, de ide fáradságos volt eljárni, így azt a megoldást választották, hogy ezt lebontják, anyagából pedig új templomot építenek a mai bátonyi centrum táján. Ekkor már tizenkilenc jobbágycsalád állt neki a munkának, és 1735-ben siker koronázta tettüket. A falu közepén felépítették saját templomukat, melynek védőszentje Szent György lett. A fenti esztendő nyarán Máriássy Sándor püspök szentelte fel. A következő évben papiak is épült ide, egy nagyteremmel. 1744-ben, november 15-én tűzvész áldozata lett az egész, a lakók portáival együtt. A papiak félig megmaradt nagytermét úgy-ahogy rendbe lehetett hozni, így itt tartották a későbbi időkben a szentmiséket. A templomot csak két és fél évtizeddel később sikerült közös adományokból újjáépíteni, mint a templom mellett lévő keresztet is. 1801- től két évtizeden át Csépány László volt a falu plébánosa. Az épület körüli temetőbe 1815- ig temetkeztek. 1826-tól Tassi Mihály lett az új plébános , 1843-ban, 56 éves korában itt halt meg. 1836-ban újabb tűzvész pusztított, a templom is újból elpusztult. Az újabb felépítéséhez ismét a hívek segítségére volt szükség. Boltívesre tervezték, mintegy harminckétezer darab téglát égettek hozzá a lengyendi téglaégetőben. Az égetéshez és az állványozáshoz szükséges faanyagot is a falu állta. A költségekhez az akkori érsek is hozzájárult, Almássy uraság 110 kg meszet adott a munkálatokhoz. Tornyos megoldása már harangot is befogadott. Tetőzete zsindelyfedelet kapott. 1831-ben súlyos kolerajárvány ütötte fel itt a fejét, melynek közel kilencven áldozata volt. Egy örvendetesebb adat az anyakönyv alapján: 1848. január 17-én egyetlen napon 17 pár mondta ki a boldogító igent a sok viszontagságot átélt falak között. 1858 és 1886 között Spóver Alajos plébános 586 párt adott össze, 2474 gyermeket keresztelt meg és 1934 elhunytat temetett el. Ő is a bátonyi temetőben nyugszik.” A század elejére új orgonát, harangokat, szószéket kapott a templom. 1917-ben és 1993- ban két jelentős betörés is a templom szomorúbb krónikájához tartozik. 1921-től többször volt itt renoválás, újrafestés, tetőjavítás. A legutolsó jeles felújítás, festés után 1991. december 1- jén dr. Seregély István egri érsek szentelte fel az új oltárral együtt. Az ötvenes évekből Tóth Antal, majd Félix és Béla atya, később Kiss Ernő lett a plébános. Ma Zahar Béla látja el ezt a feladatot. Az elmúlt napokban az adventi „gaudete”-mi- sén a gyermekek ajkáról felcsendült - többek között - Kodály Adventi éneke, és a karácsonyi pásztortánc, de Pergolesi Stabat Mater című műve is elhangzott, Nagyné Konta Zsuzsa és Bubnóné Nagy Piroska karvezetése mellett.' D.F.
