Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-04 / 283. szám

1997. december 4., csütörtök Világtükör 7. oldal ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Vállalkozók a közös piacon Annak ellenére, hogy a kis- és középvállalkozások igen nagy szerepet játszanak az európai társadalom gazda­sági és szociális életében, egészen a ’80-as évek köze­péig nem volt az európai közösségnek vállalkozáspo­litikája. Amióta az Európai Unió bi­zottságán belül 1989-ben megalakult egy külön főigaz­gatóság, számos közösségi kezdeményezés - ezen belül két akcióprogram - indult be, és az igazgatóság pénzügyi alapokat teremtett néhány program finanszírozásához is. Erre annál is inkább szükség van, mert biztosnak látszó anyagi helyzetüknél fogva főként a nagyvállalatok képe­sek arra, hogy a széles és egy­séges piacon megjelenhesse­nek, márpedig ez elbátortala­níthatja a kis- és középvállal­kozásokat. Ugyanakkor azonban épp ez utóbbiak azok, amelyek sokkal rugal­masabban tudnak reagálni a piac változásaira, továbbá a bürokratikus eljárásokra. A nyitott piacok a kis- és kö­zépvállalkozások számára le­hetőséget nyújtanak arra, hogy a nemzetközi porondra lépjenek, mivel „hazai” pia­cukat immár az egész Európai Unió képezi. Az Unióban ezek a gazda­sági szervezetek teszik ki a statisztikában szereplő 15,7 millió vállalkozás 99 százalé­kát; ők alkalmazzák a 64 mil­lió foglalkoztatott csaknem háromnegyedét. Ahhoz azon­ban, hogy ne legyenek meg­élhetési gondjaik, és növeljék teljesítményüket, az indulás­kor még több támogatásra van szükségük. Ezért Brüsszel egyre nagyobb figyelmet for­dít a vállalkozói rétegre. ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Mit tud az autó(s)? A közös Európában mind na­gyobb gondokat okoz a közle­kedés biztonsága. A jelenlegi adatok szerint évente 45 ezer ember hal meg és további 1,6 millió szenved sérüléseket föld­részünk útjain. Éppen ezért a halálos közúti balesetek számát az Unió szeretné az egyharma- dával mérsékelni. Az első felvi­lágosító kampány célja az, hogy az autó- és motortulajdo­nosok legyenek tisztában nem­csak a saját, hanem a járművük képességeivel is. Az Európai Unió közlekedési bizottsága el­nökének, A eil Kinnocknak a ja­vaslatára már megkezdődött az ezzel kapcsolatos program ki­dolgozása, de abban egyelőre csak a brit és a svéd kormány vesz részt. Az Unió azt tervezi, hogy a közreműködők száma hamarosan kiteljesedik. Osztrák-magyar jövőkutatás A korábbinál „békülékenyebb” hangot ütött meg Karl Styx burgenlandi tartományfőnök - abban a reményben, hogy a magyar csatlakozás révén az EU támogatja a régiók együtt­működését. Ezt szolgálja egy új alapítvány is. A közös munka szellemében írják alá pénteken Budapesten a két ország kapcsolatainak ápolását szolgáló, bécsi szék­helyű Club Pannónia és az Ökocentrum Rt. közreműkö­désével az Osztrák-Magyar Jövőkutatási Alapítvány ala­pító okiratát. Az alapítvány kuratóriumá­nak többek között tagja herceg Esterházy Antal, Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, Láng István akadémikus, továbbá Willibald Fahr volt osztrák külügyminiszter és dr. Johan­nes Pórias budapesti osztrák nagykövet. Dr. Czeglédi József., az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium minisz­teri biztosa, a Club Pannónia magyarországi szekciójának elnöke munkatársunknak el­mondta: az alapítvány minden olyan munkát támogatni kí­ván, amely lehetővé teszi a fő­leg ökológiai kutatásokat a két ország területén. A jövőkutatók azokkal a fontos kérdésekkel foglalkoz­nak, amelyek hazánkban és Ausztriában időszerűek. Szándékuk az, hogy minden olyan adatot összegyűjtsenek, amely hazánk európai uniós csatlakozásához szükséges, és 2008-ig előrejelzéseket készít­senek, amelyek eredményeit folyamatosan összehasonlítják az osztrák adatokkal. A főbb témakörök kiterjednek a né­pesség alakulására, a be- és kivándorlásra, valamint a ven­dégmunkára; az oktatásra és a képzésre; a természet és a környezet védelmére. A fel­adatok felölelik a mezőgazda­ság, az ipar és a turizmus teljes témakörét. Az alapítvány célja az, hogy a magyar jogrend­szert segítsen alkalmazkodni az Európai Unió gyakorlatá­hoz és a maastrichti követel­ményekhez. Az elkészült ta­nulmányokat mindenekelőtt a két ország kormányához és pénzintézeteihez, valamint az Európai Unió bizottságához juttatják el. Tervei szerint az Oszt­rák-Magyar Jövőkutatási Alapítvány hozzá kíván já­rulni ahhoz, hogy Magyaror­szág problémák nélkül, a le­hető legkevesebb zökkenővel jusson el az Európai Unióba. Gyulay Zoltán Cáfolják a magyar hatóságok a Mladá Fronta Dnes című prágai lap azon állítását, hogy Václav Klaus és pártja tavaly a többi között hazánkban is megpróbált olyan cégeket találni, amelyek hajlandók lettek volna legali­zálni a számlájukon lévő pén­zek eredetét. A Duna-Száva csatorna épí­tése Horvátországban tavasszal megkezdődik. A 61 kilométeres vízi út 420 kilométerrel rövidíti le a távolságot a közép-európai folyami kikötők és az Adriai­tenger között. A horvát kor­mány esetleges magyar részvé­telre is számít a beruházásban. Nem lát jogi alapot Janet Reno amerikai szövetségi igaz­ságügy-miniszter független ügyészi vizsgálat elrendelésére annak megállapítása céljából, vajon megsértette-e Bili Clin­ton elnök a politikai adomá­nyok felhajtására és felhaszná­lására vonatkozó jogszabályo­kat, amikor fehér házi irodájá­ból folytatott kampánypénz­gyűjtő tevékenységet. Hasonló értelemben határozott az A1 Gore ellen kezdett vizsgálat ügyében is. Általános sztrájk kezdődött Izraelben, tiltakozásul a Ben­jamin Netanjahu vezette jobb­oldali kormánykoalíció gazda­ságpolitikája ellen. Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter a hét végén újabb esz­mecserét folytat az izraeli kor­mányfővel és Jasszer Arafat pa­lesztin vezetővel a békefolya­mat továbbviteléről. Hatvanhét bányász vesztette életét Szibériában, a kemerovói terület Zirjanovszkaja szénbá­nyájában, ahol keddre virradóra metánrobbanás történt. Műszaki hiba, pontosabban a komp rakterének elülső ajtaján lévő zárszerkezet nem megfe­lelő szilárdsága okozta az Esto­nia észt komphajó 1994. szep­tember 28-án bekövetkezett ka­tasztrófáját, amelyben 852 em­ber vesztette életét. A második világháború óta legsúlyosabb tengeri szerencsétlenség kö­rülményeiről szerdán tették közzé a hivatalos jelentést az észt fővárosban, Tallinnban. Bécsben letartóztatták a Magyarországon körözött Ta- nyi Györgyöt, akit a szervezett alvilág feltételezett tagjaként az Interpol is keresett. A magyar férfit az osztrák nyomozók egy bécsi szállodában találták meg, ahová Tanyi a saját nevén je­lentkezett be. Jelenleg fogdá­ban várja további sorsát. Német-magyar katonabarátság. Bemd Wilz német védelmi államtitkár és Fehér József honvédelmi államtitkár Budapesten bejelentette, hogy NATO-együttmüködésre al­kalmas légvédelmi koncepciót dolgoztak ki a két hadsereg szakemberei. fotó: feb/reuter Megvan az elégséges bizalom A NATO-fejlesztések csak a szervezetre tartoznak Kizárólag a NATO-ra tartozik, hogy milyen katonai infra­struktúrát telepít az új tagok területére - szögezte le Javier Solana, Igor Szergejev orosz és Arthur Eggleton kanadai vé­delmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A NATO védelmi miniszterei szerdán először találkoztak hivatalos körülmények között orosz kollégájukkal. A meg­beszélésen egyebek mellett a boszniai helyzetről volt szó, és NATO-részről jelezték, hogy folytatják a párbeszédet Moszkvával a nemzetközi je­lenlét kérdéseiről. Az ülésen a NATO-orosz kapcsolatokhoz fűződő bizalomerősítés és az átláthatóság javításának lehe­tőségeit is megvitatták. Szergejev megerősítette, hogy a következő tizenhárom hónapban a kalinyingrádi, va­lamint a szentpétervári katonai körzetben és a balti flotta északi szárnyában összesen 40 százalékos létszámcsökkentést hajtanak végre. Mindezek az intézkedések az orosz minisz­ter szerint elvezetnek az új szerkezetű orosz haderő kiala­kításához. Egy kérdésre válaszolva Szergejev leszögezte, hogy a NATO-orosz ■ alapokmány nyomán kialakult az elégséges bizalom a szövetség bővítésé­nek megvalósításához. . ArajtX / > JP* oőnmpi percekben ünnepi olvasmány ! .. aJí • Á!ft K ARÁCSONYI Arany Jlilíll December 4-1Öí kopható az újságárusoknál Jelcin leszerelési ötletei Nyugvópontra juthat a Wallenberg-ügy Borisz Jelcin orosz államfő kedden Stockholmban beje­lentette, hogy Oroszország egyoldalúan további egyhar- madával csökkenti nukleáris robbanótölteteinek számát. Az amerikai kormányzat kita­pintható óvatossággal és fenn­tartással reagált Borisz Jelcin váratlanul elhangzott - és ta­nácsadói által később erősen tompított - megjegyzésére. Mike McCurry ’fehér házi szó­vivő sajtótájékoztatóján kö­zölte, hogy az Egyesült Álla­mok számára „nehéz érdemben értékelni” a kijelentést. Az orosz elnök szerdán a svéd parlamentben azt is beje­lentette, hogy Moszkva 1999. január 1-jétől egyoldalúan több mint 40 százalékkal csökkenti fegyveres ereje szárazföldi és haditengerészeti egységeit; mint később kiderült, ez csak az északnyugat-oroszországi egy­ségekre vonatkozik. Göran Persson miniszterel­nök Jelcinnel folytatott megbe­szélései után azt nyilatkozta: megnyugtatóak az orosz erőfe­szítések a második világháború idején eltűnt svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának tisztázására. Szergej Jasztr- zsembszkij elnöki szóvivő el­mondta: az orosz fél nagyon szeretné, ha most végre nyug­vópontra jutna az ügy. Kétkedő vélemények a kiotói tanácskozásról Klímacsúcs kérdőjelekkel Az évekkel ezelőtt megtartott riói környezetvédelmi konfe­rencia nem hozott érdemi vál­tozást: az ártalmak egyálta­lán nem csökkentek. Sőt, az­óta még inkább, még fokozot­tabban sújtják világunkat. Kiemelt érdeklődés övezi a Ja­pánban most folyó tanácsko­zást. Kiotóban még egy hét áll rendelkezésre a döntésig, hogy meghatározzák, milyen normá­kat vezessenek be az általános felmelegedést okozó gázok ki­bocsátásának mérséklése vé­gett. A világsajtó ugyanakkor máris megelőlegezi a rossz bi­zonyítványt. A csaknem 170 ország 1500 képviselője az el­térő álláspontok miatt nem tud majd megegyezni - írják a ve­zető lapok. Azt senki sem vitatja, hogy sürgősen cselekedni kell, ám a fenyegető éghajlati katasztrófa csak úgy volna elhárítható, ha a leggyilkosabb gázok, főként a szén-dioxid kibocsátásáért el­sősorban felelős országok radi­kális önmérsékletet vállalná­nak. A fejlett ipar azonban az éghajlat védelme és a gazdasági hanyatlás közé egyenlőségjelet tesz, a harmadik világ államai pedig nem szívesen mondanak le a gazdasági növekedésről, márpedig ez tetemes légszeny- nyezéssel jár. A „főbűnösöknek” - az Egyesült Államoknak, Japán­nak és az Európai Unió tag­államainak - kellene jó példá­val elöl járniuk. Kiotóban talán még áttörés is lehet: Amerika, amely eddig merev álláspontot képviselt, utóbb épp olyan ja­vaslatokkal állt elő, amelyekről eddig hallani sem akart. (toronyi) A répacukor 250 éve Kétszázötven évvel ezelőtt egy német tudós ötlete alap­ján honosították meg a mód­szert, amelynek köszönhetően a cukor nagy tömegek szá­mára is hozzáférhetővé vált. Andreas Sigismund Marggraf gyógyszerész 1747 végén kezdte meg kísérleteit, hogy hazai növényből nyerjen cuk­rot. Az édesítőszert ugyanis egészen addig csak a tengeren­túlról származó, ezért drága cu­kornádból készítették. A perzsáknak már időszámí­tásunk előtt ötszáz táján sike­rült nádcukrot előállítaniuk. A finomítást sokáig az eladás he­lyén végezték. Hamburgban 1690-ben 8000 ember élt nád- finomításból, 1750-ben a nagy kikötővárosban 350 finomítót jegyeztek fel a városi hatósá­gok, de 1842-re ez a szám nyolcvanra csökkent. Ekkor ugyanis már tartott a répacukor diadalútja. A nád háttérbe szorulása időközben viszont megállt, a vi­lágtermelésnek ma is „csak” 40 százaléka (mintegy 122 millió tonna) származik répából, a többi pedig nádból. FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom