Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-11 / 289. szám
Puszta Béla: A közmeghallgatás nálunk legalább két vonatkozásban különbözik a „dumaparktól” Koránt sincs vége a ’94-ben kezdődött történetnek Salgótarján irányításában immár harmadik évét zárta az 1994 végén újonnan megválasztott képviselő-testület, élén Puszta Béla polgármesterrel. A több mint ezer napból talán az utolsó harmadrész volt az, ami a legtöbb konkrét eredményt és azt az alapot hozta létre, amelyen tovább lehet fejleszteni a várost, akár a most még kiszámíthatatlan kihívások ellenére is. A polgármesterrel készített interjúnkban a legfrissebb eseménytől, a november végi közmeghallgatástól mindazokat a fontos területeket tekintettük át, amelyek ma nemcsak a jelenét, hanem a jövőjét is jelentik Salgótarjánnak. így szó lesz a város általános helyzetéről, az idei költségvetésről, a munkahelyteremtő beruházások tervéről, az 1998-as költségvetésről és természetesen a jövő évi választásokról is. — A közgyűlés „túl van" az ez évi közmeghallgatáson. Milyen célokat és hogyan szolgált ez a fórum, különös tekintettel bizonyos - előzetesen megfogalmazott - ellenzéki aggodalmakra?-Tény, hogy a közmeghallgatást az önkormányzati törvény előírja a közgyűlés számára, de mi sohasem csak olyan kötelező gyakorlatként kezeltük ezt a fórumot, amelyen gyorsan túl kell esni. A közmeghallgatás egyik legfontosabb - de nem az egyetlen - eszköze azoknak a célkitűzéseinknek, hogy a lakossággal és a civil szervezetekkel új minőségű kapcsolatot, érdemi párbeszédet alakítsunk ki. A rendszeres lakossági fórumok és az eseti konfliktuskezelő rendezvények - például a hőszolgáltatással, az Acélgyári úti lakók gondjaival foglalkozó találkozásaink - mind ezt a célt szolgálják. A közmeghallgatás feladata most az volt, hogy számot adjunk az elvégzett munkáról és tájékoztassunk a következő időszak önkormányzati tennivalóiról. Természetesen most sem arról volt szó, hogy a polgármesteri monológot a köznek meg kell hallgatnia és utána távozhatnak az előadásról. Az egyik ellenzéki frakció vezetője „aggódott” emiatt, de ezt - mármint ezt a harcmodort - régóta megszoktam. Előre felfestik az ördögöt a falra a polgármester, illetve a koalíció képében, azután kivont karddal hadakoznak ellene. Eközben persze a dolgok - most például a közmeghallgatás - haladnak a maguk rendjén. A szép számban megjelent állampolgárok ezúttal is sok kemény kérdést és bírálatot, javaslatot, kérést, sőt néhány elismerést is megfogalmaztak munkánkkal és terveinkkel kapcsolatban. A fő cél ezúttal is a dialógus volt, amit a közmeghallgatás jól szolgált. A polgármestert is lehet kritizálni- A közmeghallgatáson tehát mindenki elmondhatta a magáét, de ettől ez a fórum még lehet olyan, mint a Hyde-park, ahol szinte mindent lehet mondani, csak éppen senkit nem érdekel?- A közmeghallgatás nálunk legalább két vonatkozásban különbözik a „dumaparktól”. Egyrészt a tájékoztatómban tételesen kitértem az előző közmeghallgatáson felvetett ügyekre és számot adtam arról, hogy mit tudtunk megoldani és mit nem. A most elhangzottak egy részét ott, helyben - a köz- szolgáltató vállalatok vezetőinek segítségével - megválaszoltuk. Azokban az esetekben, amikor nem lehetett kéznél a válasz, záros határidőn belül jelentkezünk. Egyébként minden véleményt, kérdést, kérést jegyzőkönyvben rögzítünk és a következő közmeghallgatáson ismét elszámolunk. A másik különbség, hogy a Hyde-park- ban valóban mindent lehet mondani, kivéve a királynő bírálatát. Akik jelen voltak a közmeghallgatáson, vagy látták a városi tv erről szóló összeállítását, azok tudják, hogy nálunk nyugodtan lehet kritizálni a polgármestert is...- A polgármesteri beszámoló első része a végzett munkáról, a város helyzetéről szólt. Honnan hová jutott Salgótarján az ön- kormányzati ciklus utolsó előtti évében?- Az eltelt három évből kettőben a válságkezelés és a működtetés volt a fő feladat. A hatékony és gyors válságkezelés eredményeként megszűnt a csődveszély, csökkent az adósság és biztonságossá vált a város alapműködtetése. 1997-ben érdemi hangsúlyváltás következett be: a válságkezelés-mű- ködtetés-fejlesztés célrendszeréből most már a működtetésfejlesztés a meghatározó Salgótarjánban. Egyébként a választásokon is ezt ígértük és örömmel nyugtázom, hogy már az idén túljutottunk a holtponton és újra erőre kapott a város. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az adósságszolgálat 207 millióról 75 millióra csökkent, a működési kiadásokat - az egyébként növekvő összbevételen belül - sikerült 70 % alatt tartani. A már említett fordulat bizonyítéka, hogy a fejlesztésiberuházási ráfordítások 203 millióról 456 millióra nőttek, ami már 12 %-os részarányt jelent a költségvetésen belül. Ez már érdemben közelít a bűvös határt jelentő 15 %-hoz, ami a városfejlődés közgazdaságilag is hitelesített mércéje. De nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy a fejlesztések csak a kötelező feladatok után jöhetnek. Értékmegőrzés és értékteremtés- Az oktatás, a kultúra, a sport és az egészségügyi-szociális feladataink -amelyekről már többször szóltam - továbbra is meghatározóak. E területeken belül a kulturális és sportkiadásaink jóval erőn felüliek, de az értékőrzés, értékteremtés érdekében vállaljuk ezeket. Egy szó mint száz, átgondolt és fegyelmezett munka eredményeként már biztos, hogy megnyugtatóan zárjuk ezt az évet és ezáltal az 1998-as költségvetésünk induló helyzete is kedvezőbb a vártnál.- A költségvetés egyensúlya, illetve javuló helyzete jó dolog, de - és ez a közmeghallgatáson is elhangzott - mikor érzi már meg ezt a salgótarjáni ember?- A költségvetés természetesen nem cél, hanem eszköz: a város működtetésének, fejlesztésének eszköze. Egyensúlyát, illetve javítását ezért és nem önmagáért tartjuk kiemelt feladatnak. Van egy összefüggés, amit eddig mi is keveset hangsúlyoztunk, és amit lehet, hogy kevesen gondolnak végig. Az Pólus Ring bevásárlóközpont, ami erősíti a város kereskedelmi központ jellegét és új „fazont” ad Zagyvapálfalvá- nak. Természetesen folytatjuk az önkormányzati közutak kiépítését és felújítását is. A felsorolás koránt sem teljes, de talán így is igazolja, hogy mi a XXI. századi városi lét feltételeinek megteremtésén munkálkodunk.- Térjünk vissza a költségvetésre, de most már más szempontból. 1998-ra a vártnál kedvezőbb költségvetést jósolt, csak nem a választások miatt?- Nem a választások miatt lesz kedvezőbb a költségvetésünk, hanem azért, mert megdolgoztunk érte. Elrontani pedig senki kedvéért nem fogjuk, bár arról, sajnos, szó sincsen, hogy miénk a bőségszaru. A kérdéshez tartozik, hogy az ön- kormányzati politikusok is bizonyára másként működnek a ciklus közepén és másként az új választások közeledtével, amikor is tevékenységükben felerősödnek a kampányelemek. Ebben nincs semmi rendkívüli és elítélendő, mert a helyi politikának is megvannak a maga önmozgásai és preferenciái. A baj az lenne, ha elrugaszkodnánk a valóságtól és felelőtlen költekezésekbe, ígérgetésekbe fognánk. Mi azt akarjuk teljesíteni, amit vállaltunk és biztosan nem hozzuk lehetetlen helyzetbe a következő önkormányzatot - akár mi leszünk a vezetésben, akár nem. Sportszerű küzdelemre számít szövetkezhetünk, ideológiai, politikai ámokfutásra viszont senkivel.-Megkerülhetetlen a személyes kérdés: indul-e a választásokon, mert a városban az a hír járja, hogy nem.-Ezeket az „üzeneteket” én is vettem és a „hírgyártók” számára lesz egy rossz hírem, ami, remélem, hogy többeknek viszont inkább jó hír. A választásokig fontos feladataim vannak, amelyeket részben ebben az interjúban is érintettem. Ezekkel foglalkozom és nem mással, mert amit elvállaltam, azt végigcsinálom és emelt fővel akarok a választók elé állni. Indulok a salgótarjáni polgármester-választáson, mert nagyon sok munkám, energiám van ebben az önkormányzatban és terveim is vannak. Nekem nem a címek és a rangok a fontosak, hanem az, hogy legyen mit csinálni, és legyen kikkel. Ebben a munkában mindkettőt megtaláltam, tehát ringbe szállók és várom az ellenfeleket sportszerű küzdelemre. A polgármesterség számomra nem hatalmi kérdés, nem ugródeszka, hanem cselekvési lehetőség, itt, Salgótarjánban Salgótarjánért. Köszönet a rosszakaróknak- A választási kampány - bármennyire szeretné is - az előjelek szerint nem biztos, hogy sportszerű lesz és nem biztos, hogy csak a munkáról szól majd, hiszen már most is támadják például a volt buszpályaudvar területének megvásárlásával...- Hát, ezen csak mosolyogni tudok, és ha válaszolni kell, akkor - az illendőség kedvéért is- Károlyi Mihályt idézem: „Ellenségeimnek sokat köszönhetek, talán még többet mint barátaimnak, mert az a ki nem alvó gyűlölet és állandó szidalom, amivel megtiszteltek, sokban hozzájárult, hogy azzá legyek, amivé lettem, segített, hogy megtaláljam önmagamat. Gyűlöletük vitamininjekcióként sarkallt és ösztönzött a munkára. Megkeményített, kimozdított a természetemben rejlő lustaságból, segített legyőzni a borúlátást, amely depressziós időszakaimban arra csábított, hogy adjam fel a harcot. Azt hiszem, senki nem tett nekem olyan nagy szolgálatot, mint legádázabb ellenségeim. Hálás vagyok nekik ezért és őszinte köszönetét mondok érte.” Benkő Mihály FOTÓ: GYURLÁN TIBOR ipari válság után Salgótarjánban az önkormányzat lett - intézményei és cégei által - a legnagyobb munkáltató. Nagyon sok család megélhetése függ tehát attól, hogy az ön- kormányzat megáll-e a lábán, vagy sem. A pénzügyi válság elhárítása, a stabilizáció tehát közvetlenül hatott sok emberre, hiszen ebben a körben megőriztük a munkahelyeket és a fizetések is nőttek, még ha szerény mértékben is. A másik közvetA Pécskő hegyi víztározó ...- Kikkel tudnak, illetve akarnak együttműködni, tekintettel a jövő évi választásokra?- Az önkormányzati választások időpontjáig körülbelül egy évünk van, és erre az időszakra lényegében kirajzolódtak a város, illetve az önkormányzat feladatai. Mi - pártállástól függetlenül - mindenkivel készek vagyunk együttműködni a feladatok megoldása érdekében. Amiben nagyon határozott vagyok: senkinek és semmilyen körülmények között nem hagyjuk, hogy helyi pártcsatákkal lefékezzék, ellehetetlenítsék az önkormányzat működését. A választás utáni lehetőségekről most csak annyit, hogy minden olyan irányban nyitottak vagyunk, ahol komoly szándékot és képességet látunk a város’ előtt álló feladatok megoldására. Erre mindenkivel Újra indul a polgármester-választáson len összefüggés a szociálpolitika és a közhasznú foglalkoztatás keretein belül található. A szociálpolitikai támogatásoknak két formáját kezeltük kiemelten az idén: a lakhatás feltételeinek támogatását, amelyből már 3200-an részesülnek a városban és a munkanélküliek ellátását, havi átlagban közel 1400 fő részére. Ide számítva az első lakáshoz jutó fiatalok támogatását is egyértelműen kimutatható, hogy többen és több segítséget kaptak a rászorulók közül, mint korábban. A munkát kell támogatni- Nagyságrendi változás történt a közhasznú foglalkoztatásban is, ahol 480 főnek biztosítottunk munkával szerezhető jövedelmet. Ez nemcsak mennyiségi növekedés, hanem szemléletváltozás is, hiszen már nem a munkanélküliséget, hanem egyre inkább a munkát akarjuk támogatni. A közhasznú foglalkoztatás keretében elvégzett munkák értékeléséhez csak három címszót mondok: Salgó várának helyreállítása, a Do- linka és a Kálvária rendbetétele. Hogy mindez mit jelent, azt minden tarjáni jól tudja.-Ezek az összefüggések így nyilvánvalóak, de valami hiányzik a sorból: hol késnek a jelentős munkahelyteremtő beruházások?- Való igaz, a jelentős munkahelyteremtő beruházások még hiányoznak Salgótarjánból, pedig a hosszú távú és fenntartható fejlődésnek ez az egyik legfontosabb feltétele. A konkrét válasz előtt annyit általánosságban, hogy a rendszer- váltás után a települések gazdasági fejlődése, változása döntően a vállalkozások, a vállalatok üzleti jellegű mozgása révén megy végbe, amit viszont döntően a piac és nem az adott önkormányzat határoz meg. Nekünk tehát a keretek és a feltételek alakításában van lehetőségünk és felelősségünk. E tekintetben is áttörést sikerült elérnünk azzal, hogy jelentős kormányzati segítséget és szerepvállalást harcoltunk ki, nemcsak Salgótarján, hanem az egész megye részére. A központi többletforrások és a vállalkozási övezet az önkormányzati ösztönzésekkel együtt már megmozdíthatják a jelentős befektetőket, vállalkozókat. Ami a késedelmet illeti, az tény, de ezen a területen mi szó szerint a nulláról - ha nem a mínuszról - indultunk. Ezt egyébként azoknak a politikai ellenfeleinknek kell a legjobban tudniuk, akik rajtunk kérik számon azt, amit bizony elmulasztottak. Ennyi idő alatt és ilyen helyzetben idáig jutottunk, de bízom benne, hogy rövidesen előnyünk lesz a hátrányból. Azért arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az elmúlt időszakban Salgótarjánban az első számú feladat a még megmaradt ipari munkahelyek megőrzése, reorganizációja volt, amiben - országgyűlési képviselőnk hatékony közreműködésével- értékelhető eredményeket értünk el. Beruházási láncolat 1998-ban- Ami viszont közvetlenül az önkormányzaton múlik, az a saját beruházások megvalósítása. Mire számíthatunk 1998-ban?-Az úgynevezett Déli iparterület fejlesztésével kezdem, mert ez közvetlenül kapcsolódik az előbbiekhez. Itt új ipartelepítés feltételeit teremtjük meg ingatlanvásárlással és az infrastruktúra fejlesztésével. A közeljövő egyik legnagyobb ön- kormányzati beruházása, a regionális hulladék-ártalmatlanító létesítése, amely nemcsak Salgótarján, hanem 28 környező település korszerű hulladékkezelését is megoldja egy fél évszázadra. Fontos beruházás a szennyvíztisztító telep bővítése, a somosi kamionparkoló és a Salgótarjánt elkerülő út megépítése. Nem önkormányzati -de a költségvetést érintő - jelentős bemházás a