Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-11 / 289. szám

1997. december 11., csütörtök Nógrád Hegyei Hírlap Hegedűs Erzsébet jegyzete Öregember negyven fölött ? / smeröseim egyikével talál­koztam a napokban: alig ismertem rá, annyira'megvál­tozott. Bátortalanul köszön­tem rá, nem voltam biztos benne, hogy tényleg őt látom. Összetört, elkeseredett ember állt előttem, nyoma sem volt már a jókedvű, önbizalommal teli régi önmagának. Hogy mi történt vele? Csak az, mint annyi más sorstársá­val: cégét felszámolták, egyik napról a másikra került az ut­cára. Nem adta fel, sokáig talpalt munka után, bármit hajlandó lett volna elvállalni. Munka azonban nem akadt. A család tartaléka elfogyott, pedig most lenne a pénzre a legnagyobb szükségük: a na­gyobbik gyerek tovább ta­nulna, ha lenne miből.- Elvállaltam volna min­dent - panaszolta -, de „ hiva­talosan” nem kellettem sehol. Elmentem feketén dolgozni, de erre is csak én „faragtam rá" : eleinte fizettek rendesen, aztán hónapokig csak hiteget­tek. Szerződés nem volt, me­hetek panaszra a jó Istenhez! Most egy fillér nem sok, any- nyit sem kapok sehonnan. Az asszony takarítani jár, mel­lette meg tipegőket varr éj­szakánként. Elmondta, hogy az üzletben méregdrágán vásárolható pi­ciny babaholmik darabjáért sokszor még ötven forintot sem kap a felesége, de arra a pénzre is szükségük van. Szé- gyelli, hogy az asszonynak kell eltartani a családot, de nem tud ellene semmit sem tenni. Maga azért rója az ut­cákat, hátha mégis akadna egy kis alkalmi munka, ami­ből nekik is lehetne karácso­nyuk. Mert a gyerek az csak gyerek marad: hiába tudja, milyen nehéz helyzetben van a család, azért titkon remény­kedik, talán lesz valamilyen ajándék a fa alatt. De a leg­jobban nem is emiatt aggódik, hanem attól fél: mi lesz a fiá­val, ha nem tudják majd fe­dezni a taníttatás költségeit? Nem adja fel, hogy egyszer majd csak talál állást, ahol bebizonyíthatja, igen is tud még jól dolgozni. - Nem ad­hatom fel, érted?! -mondja szinte kiáltva. - Még szükség van rám! Csak magamra számíthatok. . . Nehéz szívvel indultam utamra, s közben az járt a fe­jemben, egy ember a sok kö­zül, aki napi megélhetési gon­dokkal küszködik. Egy újabb ember, aki feleslegesnek érzi magát, mert negyven felett már „öregnek” számít, akinek sehol sem adnak munkát. T7gy ember, aki még meg- J-jpróbál felülkerekedni a problémán, akiből még nem lett alkoholista, akiben még van felelősségérzet a család­jáért, önmagáért. De vajon meddig? Kereszténydemokrata nyilatkozatháború Pesten fogalmazták, itt aláírták ? (Folytatás az 1. oldalról) Gábor egy ízben már távozni ké­szült a pásztói szervezetből. A pásztói kereszténydemokrata szervezet elnöke Tari István, őt mégis alelnöknek aposztrofálja a közlemény. A negyedik aláíró Dudás József, a keresztényde­mokrata szövetség tagjaként, de­cember 3-án lemondott a KDNP salgótarjáni szervezetének elnöki posztjáról, a december 8-i sajtó- nyilatkozat tehát ilyen minőség­ben alá sem írhatta. Sz. Gy. S. Zsúnypusztára is jut a múltidéző olvasmányból Az ünnepvárás jegyében ikóciMUBMinn, I NftgyJóc, 199&, Második alkalommal jelent meg a Lóéi kalendárium. A Nagylóci Faluvédő Egyesület és a községi önkormányzat közös gondozásá­ban megjelent kiadványt a na­pokban vehették kézbe a lóéi és zsúnypusztai polgárok. A kiadvány a település múltjá­ról és jelenéről szóló írások mel­lett, bemutatja a faluban működő szervezetek, egyesületek életét. A legkisebbek számára találós kér­dések, régi és mai játékok jelen­tenek olvasni valót. Az étel-, sü­temény- és italajánlatról készített gazdag összeállítás pedig már az ünnepvárás jegyében készült. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE A „Falvak biztonságáért” munkaprogram a polgárok nyugalmát szolgálja Vigyázzunk, figyeljünk egymásra ! Nógrád aprófalvas településein is terjedőben a bűnözés. A tyúktolvajlások és falopások, terménydézsmák mellett a há­zalókereskedelem besurranói­nak, az utazóbűnözés, fém- és műkincslopások elkövetőinek terepei lettek. Különösen veszé­lyeztetett réteg a községekben élő idős és beteg polgárok, akik védtelenségét próbálják ki­használni. Legfőbb feladat fel­lépni ellenük úgy, hogy a rend­őrség mellett, azzal együtt mozgósítsuk a lakosságot, a he­lyi társadalom minden tényező­jét - hangzott el a „Falvak biz­tonságáért” munkacsoport teg­napi ülésén Salgótarjánban. Frisch Oszkár, a megyei munkacsoport elnöke arról be­szélt, milyen eredményesen ha­lad a program megvalósítása Szécsény és Pásztó városban il­letve körzeteiben. Számos ön- kormányzat fontosnak és fele­lősségének érzi, hogy részt ve­gyen ebben a munkában, amelynek legfőbb célja: polgá­rainak nyugalma és biztonsága. A jó példák ellenére vannak olyan önkormányzatok, ahol mindezt nem tartják fontosnak. Dr.Havasi Zoltán, megyei rendőrfőkapitány szerint min­den remény megvan arra, hogy a települések polgárai és veze­tőik rájönnek a tényre: a rend­őrség bűnözés elleni küzdel­mének hatékonysága - váro­sokban és falvakban egyaránt -, csak a polgárokkal össze­fogva lehetséges. Nógrádmegyer polgármes­tere, Verbói Gábor elmondta, hogy az idén 300 ezer forinttal segítette az önkormányzat a községi bűnmegelőzési munka- csoport tevékenységét. A pénz­ből telefont vásárolnak és egy terepjáró gépkocsit állítanak „hadrendbe”. Minden intézmé­nyüket ellátták riasztóval, köz­tük a katolikus templomot is. A településen működő szerveze­tekkel, polgárőrökkel erdé­szekkel, vadászokkal a helyi társadalom szinte minden té­nyezőjével szövetkeztek a tele­pülés biztonsága, lakói nyu­galma érdekében, A tegnapi tanácskozáson el­hangzott: szívesen segítenek és támogatnak a nógrádmegyeri- hez hasonló,.mintegy mintaként tekinthető kezdeményezést, amelynek jelei például a pász­tói és szécsényi rendőrkapi­tányságok működési területein már megmutatkoznak. • "• ............... szgys ­P ályaorientációs tanfolyam, hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatására Nincs pénz az önköltséges tanuláshoz A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Nógrád Me­gyei Szervezete évek óta szervezi a hátrányos hely­zetű fiatalok képzését. Há­rom éve vette kezdetét az a pályaorientációs oktatási program, amelynek első ré­szében a hetedik és nyolca­dik osztályt, a második ré­szében valamilyen szakmát tanulhatnak, a harmadik ré­szében pedig valamilyen vál­lalkozásba foghatnak a hát­rányos helyzetű fiatalok.-Jelenleg tizenheten vesz­nek részt a programban, őket a munkaügyi központok dele­gálták, Salgótarján, Jobbágyi, Bátonyterenye és Pásztó tér­ségéből - informál Pálinkás Sándorné, a TIT szaktitkára. Elmélet és gyakorlat Némi átképzési segélyben is részesülnek. Az elméleti ta­nulmányokon túl vannak. Ma­gyar nyelvet, matematikát és a pályához kapcsolódó termé­szettudományos ismereteket - fizika, kémia, biológia - ta­nultak. A jövő héttől már a gyakor­lati oktatásban vesznek részt. A fiúk famegmunkálást,. gipszkartonmunkákat tanul­nak, a lányok háztartásveze­tést, szabás-varrást, virágkö­tést. A tanfolyam áprilisban végződik. Akkor kapnak ja­vaslatot, hogy az ősszel mi­lyen szakmát adó tanfolyamra indulhatnak tanulni. Nagyon jó lenne, ha akkor újra beisko­lázná őket a munkaügyi köz­pont, hogy tényleg megtanul­hassák a választott szakmát. Salgótarjánban több százra tehető azoknak a fiataloknak a száma, akik nagyon gyenge eredménnyel végezték el a nyolc osztályt. Pályaorientációval, felzár­kóztatással azonban lehetne rajtuk segíteni. Vágyak és célok Barabás Andrea Rákóczite- lepről jár ide. Szeret tanulni. Korábban gép- és gyorsíró is­kolába járt, vizsgája is van.- Számítógéppel szeretnék dolgozni - mondja, mert ilyen ismereteket is szerzett már. Varga Csaba mátranováki. Tizennyolc éves, még nem dolgozott sehol, - A fameg­munkálás érdekel. Ilyen szakmát szívesen tanulnék. Botos Zoltán salgótarjáni. Ő mindenképpen vendéglátós akar lenni. — Ha másképp' döntenek, nem biztos, hogy beletörődöm. Elmehetnék ön­költségesen is tanulni, de ah­hoz nincs pénzem. Segít a bizottság ? Oláh Erika ugyancsak salgó­tarjáni. A családban öten van­nak, még két bátyja van, ő a legkisebb. Eladó, kereskedő vagy pincér szeretne lenni. Reméli, hogy a bizottság tud majd segíteni. Szalontai Mariann Jobbá­gyiból jött. - Egy nővérem és egy öcsém van, tizenhat éves leszek márciusban. Vendég­látó szakra szeretnék jelent­kezni— mondja. - Próbálkoz­tam már, de még fiatal va­gyok. A nyolc osztályom megvan. Itt nagyjából már el­végeztem az elméleti szakot, most vizsgáztunk, s ezután jön a gyakorlati rész. Ez áprilisig fog tartani. P. A. RÉTSÁG ___________3- oldal Hí rek Saigon-koncertek Salgótarján/Balassagyar­mat - A megyeszékhelyi Saigon együttes december­ben három koncertet ad még. Salgótarjánban, egyet. Ba­lassagyarmaton. 12-én az SVT Ady Endre Művelő­dési Házban lépnek fel, a zenekar vendége a Kami­kaze és a Lítium lesz. 16-án a Borbély Lajos szakközép- iskolában zenélnek, előze- nekaruk a No Future lesz. 20-án a somosi sportklub­ban koncertezik a Saigon, majd 2.7-én.Balassagyarmat ton a Rock Táncházban. A koncertek minden alka- lommal 19 órakor kezdőd­nek .............................. I nternet-program ? Magyarnándor - A Nem-, zeti Kulturális Alap pályá­zatán nyert 315 ezer forintot a községi művelődési ház. A pénzből Internet-programra - kapcsolható számítógépet szeretnének még ebben az évben vásárolni. Eredményhirdetés ” Salgótarján - A Nagy Iván Honismereti Pályázat ünne­pélyes eredményhirdetését december 15-én, hétfőn 15 órától tartják a Nógrádi Tör­téneti Múzeumban, .............. K özmunkások Magyargéc - A település önkormányzata 12 közmun­kást foglalkoztat az év végéig. Ketten szociális gondozói, a többiek intéz- — mény karbantartási, telepü­léstisztasági féladatokat lát­nak el. Testületi ülés Szuha - Az önkormányzat képviselő-testülete decem­ber 15-én, hétfőn 17 órakor kezdi soros ülését. A napi­renden szerepel egyebek mellett az idei költségvetés várható alakulása, a jövő évi költségvetési koncepció. A képviselők rendeletet alkot­nak a rendszeres és rendkí­vüli gyermekvédelmi támo­gatásról, és módosítják a he­lyi szociális rendeletet is. Fogadószoba Salgótarján - Boldvai László országgyűlési képvi­selő december 12-én, pénte­ken 13 órától tart fogadóna­pot a városháza 112. számú helyiségében. Két éve örök búcsút vettek tőle, pár hete eltemették - Sem az élő, sem a holt nem tud nyugodni Viszályban „bolyongó” földi maradványok - békétlen elmúlás (Folytatás az 1. oldalról) legyen Rákóczin. G. Istvánné később mégis megpróbálhatta lebeszélni erről a férjét, mert állítása szerint sógoráék lefi­zették a mentősöket, hogy a tarjáni katétercsere után Rákó­czira vigyék a beteget. G. Sán- domé ezt felháborodva utasítja el.- Nagyon ki voltam már. Nem csoda, hiszen éjjel-nappal fent voltam vele, ágytálaztam, gyógyszert, ételt adtam neki, a szomszédok is bizonyítják - mondja G. Istvánné, aki kitart amellett: férje nem a saját aka­ratából került a bátyjáékhoz. - El is mentem érte. Szatyorral a kezemben álltam az ágya vé­génél, és megkérdeztem tőle: haza akarsz-e már jönni? Még most is látom magam előtt a nagy barna szemeit, mikor vá­laszolt: haza hát. Csakhogy a bátyja felesége nem engedte, kijelentette: ha eddig nem mentél, nem engedlek el! „Ide temessetek”- Fürdettem, ápoltam, ké­nyelmes, a fekvőbetegnek való szivacsot vettem az ágyába, igyekeztünk mindent megadni neki. Paprikát, paradicsomot, epret vettem, pedig tél volt -mondják a rákóczitelepi G- ék.- Az orvosnak is feltűnt, mikor innen vizsgálatra vitték, hogy meghízott, ki van cse­rélve a beteg.-Emlegette is szegény sze­rencsétlen: -Anyám hasában sem volt ilyen jó dolgom, itt akarok meghalni, ide temesse­tek el.-Az urammal a betegsége alatt nem egyszer beszéltünk arról, hogy itt helyben, egymás mellé temetkezünk majd. Hu­szonnyolc évig éltünk együtt - pityergi el magát az özvegy. G. Sándorék tiszteletben tartva az elhunyt akaratát, ’95 márciusában saját költségükön Rákóczitelepen helyezték el hozzátartozójuk földi marad­ványait.-Idejött a fia rimánkodni, hogy hagy temessék el, később, majd hazahozhatom - így G. Istvánné. Az özvegy még abban az évben jelezte igényét arra, hogy Jánosaknára akarja vi­tetni az urnát, de a megbeszé­lés kijelölt helyén, a mátrate- renyei polgármesteri hivatal­ban nem jutottak egyezségre a sógornők. Ma is mindketten hozzátartozójuk - egymásnak ellentmondó - végakaratára hivatkoznak, de közben még történt egy s más. Eltűnt márványtábla- Képes volt engem beperelni a személyi kölcsön miatt, amit ők vettek fel, s amihez nekem semmi közöm. Ezt a bíróság is igazolta. Annak idején is megmondtam neki, hogy innen nem viszi el. Nem véletlen, hogy Pista itt akart marad­ni... kesereg G. Sándorné. Nemrégiben mégiscsak az urna (és a márványtábla) hűlt helyét találták, s ezzel úgy ér­zik, nem csak az ő érzelmeiket, hanem a halott emlékét is megsértette a feleség. Felháborodásukban a rend­őrség közbenjárását kérték. A Bátonyterenyei Rendőrkapi­tányság államigazgatási eljárás keretében vizsgálatot indított, a feleket már meghallgatta. G. Sándorné úgy véli, néhai só­gora nyugdíjkiegészítő biztosí­tása (melyet míg élt, hivatalo­san a testvérére hagyott G. Ist­ván) miatt hurcolja meg a fele­ség a halott emlékét, ám ezt az özvegy tagadja:- Nekem nem kell a pénz, csak az uram. Itt a helye, itt él­tünk együtt, itt nyugodjon. A szülei mellé helyeztettem, tes­sék, itt a sírhelyváltásról a nyugta - mutatja sírva a papí­rokat. - Innen el nem viszik, inkább ott akasztom fel ma­gam a temetőben! Együvé tartozás ? G. Sándor és neje, az elhunyt odaadó ápolója zaklatottan ke­resi igazát: volt-e joga a fele­ségnek a halott - sajnos vég­rendeletbe nem foglalt - kíván­sága ellen tenni? Beleegyezé­sük nélkül elvitetni a hamva­kat? G. Istvánné a házastársi kö­telékre hivatkozva bizonygatja élők és holtak síron túli együvé tartozását. Abban viszont egyetértenek: míg köztük nem csitul a békétlenség, az el­hunytnak sem lesz nyugalma. M. J. Emlékezetes felvétel a dorogházi postarablásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom