Nógrád Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-10 / 288. szám
1997. december 10., szerda Gazdaság 9. oldal Az egyéni és a társas vállalkozók járulékai A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló, 1997. évi LXXX. törvény 1998. január elsején lép hatályba. A törvény meghatározza, hogy alkalmazásakor ki minősül egyéni illetve társas vállalkozónak, és hogy melyek azok a társaságok, amelyeket társas vállalkozásnak kell tekinteni. Egyéni vállalkozónak az minősül ebben a tekintetben, aki- vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy,-a külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai, szakpszichológusi, magán-állatorvosi, gyógyszerészi stb. magántevékenységet folytató természetes személy,- az egyéni ügyvéd,- az egyéni szabadalmi ügyvivő,- a közjegyző, az önálló bírósági végrehajtó. Társas vállalkozónak minősül- a betéti társaság bel- és kültagja,- a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony, hanem tagsági jogviszony keretében,- a szabadalmi ügyvivő társaság tagja- az ügyvédi iroda, gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség tagja. Társas vállalkozás:- a közkereseti társaság (a gmk és a jogi személy felelősségvállalásával működő gmk is),- a betéti társaság,- a korlátolt felelősségű társaság,- a közhasznú társaság,- a szabadalmi ügyvivői társaság,- a gépjárművezető-képző munkaközösség,- az oktatói munkaközösség,- az ügyvédi iroda. A törvény alapján (a továbbiakban ők a biztosítottak) a kötelező társadalombiztosítás kiterjed a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozóra is. A törvény meghatározza, hogy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként végzi. A társas vállalkozás és a társas vállalkozó járulékfizetése A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után 1998. január 1-jétől 39 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A társadalombiztosítási járulék alapja: a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem, de legalább havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér. Járulékalapot képező jövedelem: 1. A személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. 2. A foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított, továbbá a biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban foglalkoztatott külföldi személy esetén azok a foglalkoztató által adott juttatások, amelyek az 1. pontban foglaltaknak megfelelnek. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. A biztosított társas vállalkozó, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik, 1998. január 1-jétől 7 százalékos, vagy magánnyugdíjpénztár esetében 1 százalékos nyugdíjjárulékot és 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, de ide nem értve az szja-törvény szerinti természetbeni juttatást azzal, hogy azt legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi ösz- szegének naptári évre számított összege után kell megfizetni. Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség a naptári év teljes tartama alatt nem áll fenn, a járulékfizetési felső határt a biztosítási időtartammal arányosan kell meghatározni. Ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaságnak is személyesen közreműködő tagja, az előírt legkisebb összegű járulékot évente egy alkalommal történő választása szerint egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozónak a választásáról a tárgyév január 31. napjáig írásban kell értesítenie azokat a vállalkozásokat, amelyeknek tagjaként biztosításra kötelezett. A kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó után fizetendő baleseti járulék A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után 10 százalékos baleseti járulékot köteles fizetni. A járulék alapja a személyes közreműködésért fizetett jövedelem. A baleseti járulékot a tagsági jogviszony megszűnését követően kiosztott jövedelem után is meg kell fizetni. Az egyéni vállalkozók biztosítása és járulékfizetése Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége-a vállalkozói igazolvány átvétele napjától annak visszaadása napjáig,- az egyéni ügyvéd, szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság első napjától annak megszűnése napjáig,- közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat első napjától annak utolsó napjáig tart. Jelentős változás, hogy az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége nem függ az előző évben elért jövedelmétől. A biztosított egyéni vállalkozó a személyes munkavégzés címén e tevékenysége keretében költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét), átalányadózó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege után 1998. január elsejétől 39 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. Az egyéni vállalkozó, ha kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozik, január elsejétől 7 százalékos, vagy magánnyugdíjpénztár tagjaként 1 százalékos nyugdíjjárulékot és 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot kötelesfizetni. Nem köteles fizetni az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével sem tb-járulékot, sem nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot arra az időtartamra, amikor- táppénzben, gyermekgondozási segélyben, ápolási díjban részesül és nem folytatja ez idő alatt vállalkozói tevékenységét,- katonai vagy polgári szolgálatot teljesít,- fogvatartott,- külföldön munkát vállalóként vagy ösztöndíjasként megállapodás alapján fizet nyugdíj-biztosítási járulékot,- valamint azon egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszonyban is áll, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat és keresőképtelen. Az egyéni vállalkozó havonta a tárgyhót követő hónap 10. napjáig köteles a tb-járulékot, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot befizetni. Az az egyéni vállalkozó, aki kiegészítő tevékenységként végzi vállalkozását, 10 százalékos baleseti járulékot köteles fizetni. A járulék alapja megegyezik az egyéni vállalkozókra vonatkozó járulékalappal. A cigaretta mindenütt ugyanannyiba kerül majd Változik a jövedéki törvény A novemberben elfogadott, s 1998. január l-jén életbe lépő új jövedéki törvény alapjaiban megváltoztatja az ásványolajak, alkohol- termékek, sör, pezsgő és dohánygyártmányok adózásának és forgalmazásának szabályait. A kávé és a paprika jövőre már nem számít jövedéki terméknek, ám a zárjegyet továbbra is alkalmazni kell. Január l-jétől a jövedéki termékek után nem fogyasztási adót, hanem jövedéki adót kell majd fizetni. A törvény részletesen szól arról, hogy ki, mikor köteles a jövedéki adót megfizetni, mit jelent az adóraktár intézménye, kinek, milyen feltételekkel kell jövedéki biztosítékot nyújtania, mikor jövedéki engedélyes a kereskedelmi tevékenység, melyek a nyilvántartás szabályai, és mit ellenőriz majd a vámhatóság. A törvény összhangban van az Európai Unió szabályaival, éppen ezért elsősorban a termékkört illetően változik. A jogszabály hatályba lépésétől kezdődően a jövedéki törvény hatása alá tartozó termékek forgalmazásáról az adóbevallást a vámhatóságnak kell benyújtani. A jövedéki adó fizetésének kötelezettsége is a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörrel és illetékességgel felruházott szerveivel szemben áll majd fönn. Mindez arra szolgál, hogy segítse a feketekereskedelem visszaszorítását, a piac „letisztítását". Budapesten adóügyekben a 16-os és a 18-as számú vámhivatal lesz az illetékes eljáró hatóság, országszerte pedig összesen 21 helyen intézik az adóval kapcsolatos teendőket. Fontos, hogy az áru származását igazolni kell, s pontosnak kell lennie a vevőnyilvántartásnak. Ez főként a nagykereskedőkre vonatkozik. Jövedéki engedélyre néhány kivétellel, a legtöbb termékre továbbra is szükség lesz. A különféle dohánytermékekre a jövőben úgynevezett adójegy kerül, amely igazolja a jövedéki adó megfizetését és amelyre rá lesz nyomtatva az a kiskereskedelmi ár, amelytől az árusító üzletek nem térhetnek el. A cigaretta tehát ezentúl egységes áron lesz kapható, függetlenül a vásárlás helyétől. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága tájékoztatót adott ki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló, november elején elfogadott törvényről. Ezeket az információs füzeteket a megyeszékhelyeken működő vámszerveknél megtekinthetik az érdeklődők, de hivatalból meg is küldik a jövedéki termékeket forgalmazó cégeknek. A törvény végrehajtási rendeleté várhatóan 1997 decemberében jelenik meg. A végrehajtási utasítás rögzíti, hogy a jövedéki alanyoknak az engedélyek megszerzéséhez, illetve meghosszabbításához milyen nyomtatványokat kell majd beszerezniük. Véglegesen rendezni kellene az eladósodott agrárgazdaságok köztartozásait Nehezen nyílnak meg a fejlesztés lehetőségei Nógrád megye mezőgazdasági termelőinek, társas vállalkozóinak egy része a Földművelésügyi Minisztérium néhány vezetőjének közreműködésével már többé-kevésbé megismerte az 1998. évi mezőgazdasági támogatási rendszert. Ennek összegét a kormány kiemeltnek tekinti. A szóban forgó témát vitató tanácskozás után több szakembert megkérdeztem: mi a véleménye az elhangzottakról? Valóban jobb gazdasági feltételek közé kerül a megye mezőgazdasága? Amíg a végleges választ megtudjuk, addig sok víz lefolyik az Ipolyon - volt a válasz. Nógrádot a támogatások nagysága és mikéntje többszörösen érinti, többi között a kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt. Nálunk a földek minősége jóval gyengébb, a válság is súlyosabb, mint az ország más részein. Miként lehetne kitörni a válsághelyzetből, felzárkózni az országos átlaghoz? E gondolatkörben kértem Deák Pált, a Nógrád Megyei Termelők Érdekvédelmi Szövetségének titkárát, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdésekre. Semmivel sem jobb!-A kormány a jövő évi agrártámogatást kiemeltnek minősíti. Valójában milyen?- Úgy ítéljük meg, hogy nem kiemelt, jelentősen elmarad a várakozástól. Az FM javaslata szerint legalább 160 milliárdra volna szükség. Ez jóval kisebb lesz. A jelenlegi szám 117 milliárd. Semmivel sem hozza jobb helyzetbe a mezőgazdaságot, a korábbi éveknél. A megye mezőgazdaságában a termelők, vállalkozók többsége továbbra sem tudja gazdaságát gyarapítani, mert nem javul jövedelempozíciója, hitelképessége, továbbra sem tudta megteremteni a fejlesztéshez szük- x séges saját erőt/ Mindez nehe- ,zíti a hitelhez jutás .esélyeit, is. Jó^ 'ha. t^lpop - maradását egyik. 'évről'. aMtsásíkra- tudja biztosítani. Nagyon nagy gond, hogy nehezen nyílnak meg a megye mezőgazdasági termelői előtt a fejlesztés lehetőségei.-Amikor önök szóvá tették, hogy a kormányhatározatnál kevesebb támogatást kaptak a tárcától mint amennyi járt volna külön agrárfejlesztési támogatás címén, akkor a következő választ kapták: a decentralizált fejlesztési, támogatási alapot sem tudták teljes egészében felhasználni!- Ha a támogatások feltétel- rendszerét a kormány a nógrádi termelők gazdasági, pénzügyi helyzetét figyelembe véve alakítja ki, akkor a kapott források célirányosan és hatékonyan felhasználhatók, vagyis szükség lenne arra, hogy'a támoga- tás érje el, illetve közeb'tse meg-Ón a Nógrád Megyei Agrárkamara tisztújító közgyűlésén konkrétan meghatározta a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodók jövedelem-kiegészítő támogatását, hogy saját fejlesztési forrásaikkal kapcsolódjanak az agrárprogram végrehajtására. Kérem, ismételje meg az ott elhangzottakat! Milliárdos vagyonvesztés- A rendszerváltás következtében 5-6 milliárd vagyonvesztés (tőkekivonás) következett be. A foglalkoztatás 80 százalékkal, a termelőkapacitás még tovább csökkent, az állatállomány még kevesebb lett, a támogatások reálértéke nem javult. Várhatóan 1997-ben is csak 37 százaléka lesz az 1985-1990 közötti átlagnak. Eddig a tőkepótló hitelt kérők kétharmada nem jutott hitelhez. Közösen kezdeményezzük az agrárkamarával a földhasznosítási támogatás két-háromszorosára való emelését, a tőkepótló hitelnél az állam 100 százalékos kezesség- vállalását, a tenyészállat-állomány megőrzése érdekében költségcsökkentést az állattartó gazdaságoknak, a gázolaj-felhasználás normatívájának 30 százalékos növelését. A szerkezetátalakítás jelentős pénzbe kerül. Sikeréhez szükség van arra, hogy a megye agrárágazatának nyújtandó külön támggaszesüljön. Gondolok itt az építésre, ültetvényre, gépi technológiai beruházásokra, a tenyészállat-állomány megőrzésére, a földhasznosítás kiegészítésére, a melioráció támogatására, az agrárvállalkozók integrációjára stb. Ennek jogosságát indokolja, hogy 1996-ban a megye mezőgazdaságának a nyeresége 96 millió forint volt. A termeléshez szükséges eszközök, anyagok áremelkedése 25-30 %-kal nőtt, s ez a tendencia nem csökkent. Befizetési parádé- Van olyan vélemény, mely szerint a mezőgazdaságot támogatja a költségvetés.-Tévedés. Az elmúlt években az ágazat többszörösét fizette be a költségvetésbe, mint amennyit kapott.- Ón szerint a ma igen szélesre tárt agrárolló nyílását miként lehetne megállítani?- Erőteljesen javuljon a termelés jövedelmezősége, a felhasznált anyagok, eszközök árai ne haladják meg az infláció növekedését. Többszöri követelésünket teljesítse a kormány, vagyis az önhibájukon kívül eladósodott gazdaságok köztartozását rendezze egyszer véglegesen! Ha komolyan akarja a területek felzárkóztatását, akkor az agrártámogatást, a területfejlesztési rendszert ennek a ; szolgálatába kell állítani! Venesz Károly a jogszabályban- engedélyezett tási kéjétből áz eddiginél több 75 saázalékűt! • ' ágazat és nagyobb arányban réForrástérkép új kiadásban Ötvennégy vállalkozássegítő pályázat Az egymással párhuzamosan futó, sok és sokféle gazdaság- fejlesztési, vállalkozói, kamattámogatási, hitelpályázat és egyéb támogatások rendszere áttekinthetetlenné vált. Ezért a kormány úgy döntött, hogy az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium félévenként állítson ösz- sze illetve frissítsen föl a vállalatokat segítő konstrukciókról egy forrástérképet, amely tartalmazza valamennyi támogatási rendszert. így az érdeklődő vállalkozók köny- nyebben megtalálhatják a számukra legkedvezőbb lehetőséget. A minisztérium vállalkozásfejlesztési titkársága néhány, nappal ezelőtt jelentette meg a Forrástérkép harmadik kiadását. A kétkötetes kiadványban 54 támogatási rendszer - köztük az IKIM 11, a Földművelésügyi Minisztérium 10, a Munkaügyi Minisztérium 7 pályázata - szerepel részletesen. A bankok is felsorakoztak a listán. Az Eximbank és a Kereskedelmi és Hitelbank mellett további negyven bank és takarék- szövetkezet nyújt hitelt. A kiadványban olvashatók valamennyi pályázat célja és feltételei mellett azok paraméterei és az elbírálás módja. Megtudhatjuk azt is, hogy a konstrukcióban mely bankok vesznek részt, és ami talán a legfontosabb: külön rovatban szerepel az adott pályázatról felvilágosítást adó intézmény címe, telefonszáma, sőt, olykor az ügyintéző neve is. A Forrástérkép beszerezhető a minisztérium vállalkozásfejlesztési titkárságán és a területi kereskedelmi és iparkamaráknál. A FAX-BANK- tól is (tel.: 06-1-267-8460) lekérhető a Forrástérkép valamennyi oldala, és megtalálható az Interneten is. (koós) Harmonizáló szabványok Az Európai Unió lényegi törekvése az egységes belső piac megteremtése, az áruk, szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgásának biztosítása, a kereskedelem technikai akadályainak megszüntetése.. Ezt . sçgiti az egyeztetett európai szabványok bevezetése, - Â harmonizálást célzó irányelvek jogrendbe állítása a tárcák feladata, a szabványosítás honosítása pedig a Magyar Szabványügyi Testületé - mondta Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter az MSZT szabványosítási és megfelelőségtanúsítási konferfericiáján.
